Veszélyforrás az asztalunkon: a cukor

Igaz, hogy a cukor rendszeres fogyasztása akár rákot is okozhat? Milyen mennyiségben használhatjuk biztonságosan?

Tihanyi András dietetikus szakértőnk írása
2012. 02. 27.
Olvass tovább!

Hatékony tippek székrekedés ellen
Így maradj egészséges, ha vegán vagy!
7 természetes gyógymód migrénre
Győzd le a téli betegségeket!
5+1 ok, amiért érdemes a füstmentes életet választani

Szervezetünk fontos energiaforrásai táplálkozásunkban a szénhidrátok. Egy gramm szénhidrát elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár testünkben. A szénhidrátok cukoregységekből épülnek fel. Az egy vagy néhány (2-3) cukoregységből álló édes ízű szénhidrátokat szoktuk a köznyelvben cukroknak nevezni (persze ez valójában ennél egy kicsit bonyolultabb). Az összetett szénhidrátok közé tartozó keményítő ezzel szemben nagyon sok cukoregységből áll. Cukornak, asztali cukornak (szacharóz) egy, a legtöbbször cukornádból, cukorrépából kivont, két cukormolekulából (gyümölcscukorból, azaz fruktózból és szőlőcukorból, azaz glükózból) álló vegyületet nevezzük. A cukros italokban helyette ma már gyakran glükóz- fruktóz szirupot használnak. Ezt mesterségesen állítják elő (nem csak a keverék kivonása történik természetes forrásából). Fogyasztása semmivel sem előnyösebb a cukorénál, csak az előállítása kerül az iparnak kevesebbe.

A napi energiaszükségletünk 10 %-át nem javasolt a cukorfogyasztásnak meghaladnia. Ez napi 2000 kalóriás étrendnél maximum 50 g cukor elfogyasztását jelenti, amely határt igen könnyen át lehet lépni.

Édes ízek az őskortól napjainkig

A természetben az egyszerű cukrok kis mennyiségben és ritkán fordulnak elő. Gyümölcsöket, mézet évezredek óta fogyasztunk (a méz főként glükózból és fruktózból, valamint kis mennyiségben sokféle más cukorból áll), de ez nem jelentett problémát, mivel nem volt korlátlanul hozzáférhető. Édesítésre később aszalványokat, ritkábban nyírvizet (fák édes ízű lecsapolható nedvét) is használtak. A technológia fejlődésével megtanultuk a cukrot kinyerni és finomítani természetes forrásaiból, így terjedhetett el a nádcukor majd a répacukor.

A cukor veszélyei

A cukor az elhízás fő előidézőjeként sok életmódguru körében ősellenségnek számít. A mértékletes cukorfogyasztás azonban egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó és rendszeresen sportoló embernél általában semmilyen problémát nem okoz. Tény viszont, hogy a rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint-emelkedéssel jár, a magas inzulinszint és az üres kalóriák bevitele pedig ülő életmódot folytató embereknél elősegítheti az elhízás kialakulását. A gond tehát itt sem csak a cukorral van, azonban ezt nem mindenki hajlandó belátni.
A fogszuvasodás (caries) kizárólagos oka sem a cukor: savképző baktériumok állnak a háttérben, melyek tényleg felhasználják a cukrot tápanyagként. Ez azonban csak túlzott cukorfogyasztás esetén okoz gondot, illetve akkor, ha nem mosunk étkezés után fogat. Már csak azért sem hibáztathatjuk ezért a betegségért kizárólag a cukrot, mert a maradványok alapján évezredek óta keseríti meg életünket. Igaz azonban az, hogy a komplex szénhidrátokat előnyben kell részesíteni étrendünkben az egyszerű szénhidrátokkal szemben.

A túlzott cukorfogyasztást a közvélekedés gyakran összefüggésbe hozza a daganatos megbetegedések kialakulásával is. Ebben az esetben több tényezőt kell figyelembe vennünk: a cukorból képződő szőlőcukor valóban fontos tápanyag a kóros sejtek számára, míg az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor védő és növekedést serkentő hatással lehet ezekre a sejtekre. Ettől azonban még nem lesz rákkeltő a cukor, és önmagában a megvonása sem eredményez gyógyulást. Közvetlenebb kapcsolat lehet a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák kialakulása között. Kutatások alapján a magas vércukorszint és a magas inzulinszint összefüggésbe hozható a hasnyálmirigyrák kialakulásával, bár ez még viták és vizsgálatok tárgyát képezi. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása is kapcsolatba hozható e betegség létrejöttével. Ha így is lenne - ami nem biztos - a cukorfogyasztás akkor is csak nagyon ritkán járhat együtt daganatos megbetegedéssel. Ne feledjük, a túlzott vízfogyasztás is könnyen, akár pár óra alatt halálos lehet. Nem a természetes anyagokkal, hanem ezek elfogyasztott mennyiségével lehet gond!

Mértékkel tehát fogyaszthatunk cukrot is, kutatások alapján akár egy fogyókúrába beépítve is - nincs értelme az önsanyargatásnak. Ha gyakran vágyunk az édes ízre, akkor viszont érdemes lehet alternatívákat keresni a cukor helyett, vagy mellé.

Tévhitek a cukorról

- A barnacukor és a kevésbé tisztított nád- vagy répacukor alig értékesebb a tisztított cukornál. Ezt is csak mértékkel használhatjuk!

- A cukorbetegséget nem a cukor okozza: fiatalabb korban, ha nem áll fenn elhízás vagy alkoholizmus, akkor az immunrendszer idézi elő a gondot (1-es típusú cukorbetegség), míg a 2-es típusú cukorbetegség hátterében főként az öröklött hajlam, és életmódbeli hibák és az elhízás állnak - a túlzott egyszerű cukorfogyasztás csak hozzájárul ehhez.
Szponzorált hirdetések

Egy 73 éves asszonyt készülnek kilakoltatni

18 komment|
Megjelent: 2012.02.29. 17:01|
Frissült: 2012.02.29. 17:01

Végtörlesztés, árfolyamgát, moratórium, kényszerintézkedési kvóta, Nemzeti Eszközkezelő. Sok hűhó semmiért? Holnaptól megkezdődnek a kilakoltatások és az árverezések.

Csütörtökön hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, a tél vége pedig egyben a kilakoltatási moratórium végét is jelenti. Március elsején megszűnik a nehéz helyzetbe jutott adósok védelme, megkezdődnek a kilakoltatások, és többen akár utcára is kerülhetnek.

"Önkényes lakásfoglalók"

Vidékről és Budapestről máris többen jelezték a Magyar Szociális Fórumnak, hogy március első napjaiban árverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. A szervezet közleménye szerint egy 73 éves anyát és lányát március 6-án akarják kitenni XV. kerületi önkormányzati bérlakásából. Az érintett Laska Szerénának - akinek történetéről korábban a FN24 is beszámolt - semmilyen tartozása sincs, legutolsó számláit is rendre kifizette. Kérdésére, hogy miért akarják őket mégis kilakoltatni 36 négyzetméteres egyszobás-konyhás lakásukból, azt a választ kapta, hogy az önkormányzat nem köteles megindokolni a döntését. Az asszony méltányosságból jutott a bérlakáshoz a kerület MSZP-és vezetése idején, és ezt az állapotot azóta sem szüntették meg, írásban erről szóló tájékoztatást nem kapott - közölte a Magyar Szociális Fórummal, melynek segítségét kérte.

Simó Endre, az MSZF elnöke szerdán elküldött üzenetében arra kérte László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármestert, hogy vegyék le a napirendről Laskáék kilakoltatását, vagy biztosítsanak nekik más hasonló lakást. "Számítok humánus intézkedésére" - írta Simó a polgármesternek.

A végrehajtással megbízott Palota Holding rendőrökkel készül kilakoltatni a két asszonyt arra való hivatkozással, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit. A 73 éves anya nyugdíjból él, lánya pedig bérpótló támogatásban részesül: 22.800 forintot kap. Az MSZF arra kéri az embereket, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak a tervezett kilakoltatás ellen.

A szervezet hétfőn levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak, melyben azt kérték, a megélhetési válságba került emberek – köztük egész családok – érdekében tartsa érvényben a március 1-én lejáró kilakoltatási tilalmat. „A kilakoltatási tilalom 2011. július 1-én december 1-ig történt megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos időszakában. Megnőtt azoknak a száma is, akik a kilakoltatásuk elől öngyilkosságba menekültek. Családokat választottak szét, és vették el tőlük gyereküket, mert nem volt hol lakniuk" – írták közleményükben. Választ azonban cikkünk megjelenésésig nem kaptak a kormánytól.

A kormány intézkedései - pro és kontra

Senkit sem hagyunk az út szélén – ezt mondta Orbán Viktor tavaly szeptemberben facebookos videoüzenetében. "Önálló otthon, saját lakás, szabad élet. Ez csak együtt lehetséges. Ezért segítséget kell nyújtanunk a devizahiteleseknek" – hangsúlyozta, majd hozzátette: újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenki talpra tudjon állni, talpon tudjon maradni, és senki se veszítse el a fedelet maga és családja feje fölül.

A Fidesz már az országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén fenntartja a Bajnai-kormány által még 2010 februárjában bevezetett kilakoltatási tilalmat, amelyre végül augusztustól került sor. Az intézkedés azonban nem jelentett teljes védelmet: ebben az időszakban is kiürítették az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörtént a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult.

A kabinet eddig négyszer hosszabbította meg az általános moratóriumot. A negyedig meghosszabbítás lejártától, október elejétől bevezetett kényszerértékesítési kvótákat (2015. január 1-jéig csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését), majd november végén közölték: december 1-jétől 2012 márciusáig ismét hatályos a téli kilakoltatási tilalom. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor szólt arról is, hogy idén januártól megkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.

Ez azonban – mint később kiderült - csak keveseknek nyújt valós segítséget. Ráadásul a működéséhez szükséges jogszabályi hátteret a mai napig nem dolgozták ki megfelelően.

Tovább késik a lakásmentés

A Napi Gazdaság információi szerint a fokozott érdeklődés ellenére - a jogalkotás késlekedése miatt - csak a második negyedévtől menekülhetnek a nemzeti eszközkezelő védelme alá az ingatlantulajdonosok.

A bankok ennek ellenére már január 15-én megkezdték a papírok kézbesítését, amelyben arról értesítik ügyfeleiket, hogy jogosultak-e a NET „jóindulatára". 2012. I. negyedévében az összes fedezeti ingatlan 3%-a jelölhető ki kényszerértékesítésre. Az érintetteknek harminc napjuk van arra, hogy eldöntsék, felajánlják-e árverésre ítélt ingatlanukat a nemzeti eszközkezelőnek. Azonban nincs könnyű dolguk. A többi közt például azért, mert nem tudni, hogy mekkora bérleti díjjal kellene számolniuk, mint ahogy azt sem, hogy mi történik akkor, ha nem tudják majd fizetni ezt az összeget. A lap azt írja, a problémát az okozza, hogy a Magyar Bankszövetség és a kormány tavaly decemberi megállapodásának eszközkezelőre vonatkozó részleteiről még nem születtek meg a jogszabályok.

A lakásmentés indulását leginkább az a kitétel nehezítheti, hogy a NET-ről rendelkező törvény egyik paragrafusa szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok is a kényszerértékesítési kvóta részét képezik. A szabályozás szerint a bankok idén az állomány három százalékának megfelelő ingatlant jelölhetnek ki kényszerértékesítésre.

Tehetetlenek a bankok

Nemcsak a lakás-, az adósmentés is késik. Alig két hetük maradt a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek arra, hogy igazolják, megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a bankok kedvezményes módon forintra válthatják kölcsönüket. Jogszabály híján viszont nem tudni, mindezt hogyan tehetik meg az érintettek – írja keddi számában a Világgazdaság.

A kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás szerint a hitelintézetek a fennálló tartozás 25 százalékának elengedésével váltják át forintalapú hitelre azokat a devizalapú jelzálogkölcsönöket, amelyeknél az ingatlan forgalmi értéke a kölcsön felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adósnak szeptember 30-án már legalább 90 napos elmaradása volt, legkevesebb 78 ezer forintnyi törlesztőrészlettel.

További feltétele a tartozás részleges elengedésének, hogy adós nyilatkozzon arról, azért késett a részletekkel, mert a fizetőképességében jelentős, igazolható romlás következett be. A Világgazdaság információi szerint azonban a bankok jelenleg nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a jelentős romlás, és azt sem, hogyan lehet ezt igazolni.

Az is kérdéses még, milyen kamatok és törlesztőrészletek mellett juthatnak majd hozzá a hitelüket forintra váltók az új kölcsönhöz. Az ebben a cipőben járó gyerekes családoknak a kormány kamattámogatásos hitelt ígért, az viszont, hogy megkaphatják-e a kedvezményt, az Európai Unió jóváhagyásától függ majd – tette hozzá a lap.

További problémát jelent, hogy az árfolyamgátat – amelynek Rogán Antal által benyújtott módosító javaslatait hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta – a végtörlesztésre nem képes, ám a hitelüket fizetni még tudó adósokra dolgozták ki. Csak azok léphetnek be az áprilisban induló programba, akiknek legfeljebb 90 napnyi elmaradásuk van a törlesztéssel. A felmérések szerint az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos, nekik segíthet a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány és a Bankszövetség által aláírt megállapodásban szereplő 5 ezer ingatlan helyett várhatóan 25 ezer ingatlant vásárol majd fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ami azt jelenti, hogy a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödét tudják majd segíteni.

Már kijelölték a lakásokat

Két héten belül beérkezhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bankok által kijelölt lakóingatlanok - nyilatkozta nemrég Ternyák Edit, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szóvivője. A bankok januárban jelölték ki, hogy mely zálogul szolgáló lakásokat kényszerértékesítenek.

A szóvivő tájékoztatása szerint a törvényi feltételeknek megfelelő mindegyik ingatlant megveszik. A jogszabály szerint az adós a szándéknyilatkozatának benyújtásától számított 90 napon belül bérlővé válik, s ez idő alatt "védettséget élvez", vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti.

A költségvetési törvény az idei évre hárommilliárd forintot biztosít az ingatlanok vásárlására. A bérleti szerződésben pedig a lakástörvény rendelkezései lesznek irányadóak, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a szerződés felmondható.

Az OTP-csoport az idei első negyedévben 957 ingatlant jelölt ki, míg az előző negyedévben 537 darabot. A CIB Bank és az UniCredit Bank az előző és a mostani negyedévben is kihasználta a kvótát.

Csak a kormányban bízhatnak az adósok

Az FN24 által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a bajbajutott adósok abban bízhatnak, hogy a bankok türelmesek lesznek és nem fognak rögtön lépni. "Nekik is macerás az ingatlanok karbantartása, eladása. Bár az elmúlt hónapokban volt némi harc a kormány és a bankok között" – mondta megkeresésünkre Borsi László.

A szakember szerint az lenne az optimális, ha az adósokat ügyvéd is képviselni, hiszen időhúzással, esetleg a bankkal való megegyezésben is eltudna járni. "Nem utolsó szempont, ha a kilakoltatásra váró család a mediálást is kérné. Megállapodásban ugyanis a mediátor is tud segíteni" – tette hozzá.

A szakember belátja, pénz nélkül nem lehet ügyvédet fogadni, így az az adós, aki nem teheti meg, hogy jogi képviseletet kér maga mellé, csak a kormányban bízhat.
Mit tehetünk még a kilakoltatás ellen?
- Együttműködés családsegítő központtal (pl. adósságkezelési eljárás) és az önkormányzattal (pl. részletfizetés, méltányossági kérelem)
- Egyeztetés hitelezőkkel, végrehajtóval, méltányosság kérése lakásban maradáshoz
- A témával foglalkozó csoportosulások megkeresése, mint pl. A Város Mindenkié csoport, hogy közösen próbáljanak meg érdeket érvényesíteni
- A lakhatási problémánkkal érdemes lehet megkeresni a sajtót. - Felkészülés lélekben és gyakorlatban arra a helyzetre, ha mégis létrejön a kilakoltatás. Milyen albérleti lehetőségek vannak?
- Egyeztetés önkormányzattal: egyszeri lakhatási támogatás kérése a kaució kifizetése érdekében. Sokszor ez problémát jelent a lakásvesztés szélén álló háztartások számára



A lakosságnak is áldozatot kell vállalnia

Levélben megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudjuk, tervezik-e a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány a jövőben azokat az adósokat, akiket az utcára kerülés lehetősége fenyeget. Választ végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztályától kaptunk: "Az előző szocialista kormányok felelőtlen gazdaság- és társadalompolitikája magyar családok sokaságát sodort kilátástalan helyzetbe az elmúlt években. A második Orbán-kormány azonban a számára biztosított mozgástéren belül minden tőle telhetőt (pl. végtörlesztés, árfolyamgát) megtett és a jövőben is meg fog tenni a devizahitelezés miatt bajba jutottak megsegítésére, ám a felelősség csak arányosan osztható meg: így a jövőben áldozatokat vállalnak a bankok, a kormány és a lakosság is."

A minisztérium szerint a moratórium egy azonnali, szükségszerű beavatkozási eszköz, azonban a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére jóval összetett, sokoldalúbb és hosszútávon is megoldást nyújtó mentőcsomagra van szükség. Hogy milyenre, az a közleményből nem derült ki, helyette belinkelték a kormany.hu portál a bajba jutott lakáshitelesekért tett eddigi intézkedésekről szóló részét.
137 áldozatot szedett a fagyhalál
Február 27-ig 137 áldozatot szedett a fagyhalál – tudatta kedden a Magyar Szociális Fórum az Országos Rendőr Főkapitányság nyilvántartása alapján.
Az elhunytak közül 39 nő. Hatvan ketten a szabad ég alatt fagytak meg, hetvenöten pedig fűtetlen otthonukban, illetve lakásuk udvarán, telkén. Az áldozatok között van 33 éves és 90 éves is.
A Magyar Szociális Fórum szerint összességében 300 körül mozog azoknak a száma, akik 2011. október 8, az első kihűléses eset óta vesztették életüket. A rendőrségi nyilvántartásban ugyanis nem szerepelnek azok, akik mentés közben, illetve kórházba szállításukat követően haltak meg. Az ő számuk 170-180-ra tehető.

Farkas Csilla Szerző: Farkas Csilla
Balogh Marcsi Szerző: Balogh Marcsi
Forrás: FN24
Cimkék: kilakoltatás, moratórium

Igazad van... de ezt lehetett tudni, amikor rászavaztak, hogy belépjünk.

Előzmény

Én sohase szerettem vitatkozni.hisz csakis aztudja akinek van,Sajnos idöseb korba elégsoknakvan csakis titkolják-szégyenlik.Énmár igencsak régen keresek ebbe a témába barátnöket és barátot.demég senkise mert jelenkezni levélbe.Pedig igencsak jóvolna tapasztalatot cserélni-Hölgyek urak csakbátran irjonak a ::szolnok52@citromail.hu ra..CSak bátran tessék irni.

Előzmény

A líbiai beavatkozás fél éve - a cikk legelején olvashatod. Margó

2011.12.14 14:31:00 - MTI

Segítség a legelmaradottabb régiók családi vállalkozásainak

Az Új Széchenyi Terv keretében 35 családi vállalkozás nyert 222 millió forintos támogatást a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerdán az MTI-vel.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még augusztusban írt ki pályázatot mikrovállalkozások technológia-fejlesztésére. A támogatás 87 munkahely megőrzését és 48 új munkahely létesítését teszi lehetővé.

A 222 millió forintos támogatást olyan családi- és mikrovállalkozások nyerték, amelyek tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak. A sikeres pályázat további feltétele volt, hogy a beruházás a leghátrányosabb helyzetű kistérségben fekvő, vidékies besorolású településen valósuljon meg.

A pályázat keretében a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló műszaki berendezések, gépek, járművek, erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések beruházásához lehetett támogatást nyerni.

Mivel a pályázat uniós forrásból nem finanszírozható, a keretet a tárca a területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzatból biztosította.

Előzmény

Ezek után kíváncsi vagyok, hogy hagyják-e a "nagyok", hogy az EMFESZ ismét labdába rúgjon. Szerintetek miért volt szükség a gyors felfüggesztésre? Margó

Sajnos !

Kedden mágneses viharba kerül a Föld - olvashatod a cikk elején. Margó

Mi lesz velünk egy nukleáris katasztrófa esetén?
Bihari Ádám 2011. április 26. 15:25 fn.hu
Ha ma következne be a csernobili katasztrófa, azonnal hallanánk a közszolgálati rádiók, televíziók riasztását. Bár az al-Kaida atombombájára nincs kidolgozott terv, tudjuk mit kell tenni, ha piszkos bomba robban. Alaptudnivalók túléléshez.
25 éve robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora, alig több mint másfél hónapja egy erős földrengést követően megrongálódott a fukushimai atomerőmű több reaktorának hűtőberendezése, a hét elején a Wikileaks által nyilvánosságra hozott Guantanamó-dossziéból pedig kiderül, hogy az al-Kaida egyik fogvatartott vezető tisztviselőjének állítása szerint atombombát rejtettek el valahol Európában, melyet Oszama bin-Laden elfogásakor fognak aktiválni.

Repül a nehézvíz, ki tudja hol áll meg...

Bár a megtörtént és a meg nem történt katasztrófák szennyező hatásai között jelentős különbségek vannak, kevesen tudják, mi a teendő, ha egy újabb atomkatasztrófára kerül sor Magyarország közvetlen közelében vagy akár az ország területén. Egyszerűen rakjuk bukóra az ablakot és nézzük tovább a híradót, vagy inkább vonjuk be ólomréteggel és vásároljuk fel a helyi kisboltot, aztán irány a pince? Megszólalnak a szirénák, vannak egyáltalán? Vagy nem is érdemes az egész miatt aggódni, hisz’ ma már sokkal biztonságosabban üzemelnek az atomerőművek, mint 25 éve, az al-Kaida blöfföl, Japán pedig messze van?

A kérdéseinkre Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főigazgató-helyettese válaszolt. A szakértő lapunknak elmondta, a csernobili reaktor felrobbanása óta a nukleáris baleset-elhárítás világszerte komoly fejlődésen ment keresztül. Természetesen különbséget kell tenni a csernobili és fukushimai katasztrófa között is az elhárítás módját illetően, de a Lux Iván kiemelte, még a csernobili esemény sem igényelt sürgős, azonnali óvintézkedéseket Magyarországon. Utóbbiakra csak olyan szituációban lenne szükség, ha a radioaktív katasztrófa az ország területén, vagy esetleg a szomszédos országok atomerőműveiben történik. Erre 20-30 kilométeres körzetben bekövetkezett baleset esetén mindenféleképpen sor kerül, a néhány száz kilométer sugarú körben történt katasztrófát követően pedig a hosszabb távú óvintézkedések lépnek életbe. A magyar határhoz legközelebb eső atomerőművek a Szlovákiában fekvő Bohunicében és Mohovcében, valamint a szlovéniai Krškóban fekszenek.

A rádióból megtudjuk

A nukleáris katasztrófák elhárítására globálisan alkalmazott mechanizmus működik. Ennek során az érintett ország, melynek területén a katasztrófa bekövetkezett, azonnal értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, valamint a szomszédos államokat kétoldalú megegyezések alapján. Az értesítések vétele és a helyi riasztás lokális szinten az Országos Atomenergia Hivatalnál és a katasztrófavédelemnél is működő 24 órás szolgálat feladata. A beérkező hírek értékelése után azonnal ellenőrzik azok hitelességét. Ezután az ügyeleti csoport vezetője dönthet arról, szükség van-e a krízisközpont beavatkozására. Magyarországi balesetnél a krízisközpont elemzést készít és javaslatot tesz a végrehajtó szervek részére.
Csernobil 25 évvel a katasztrófa után, kattintson! Fotó: Kallos Bea / MTI

Csernobil 25 évvel a katasztrófa után, kattintson! Fotó: Kallos Bea / MTI
Lux Iván elmondta, az nukleáris baleseteknél a közszolgálati rádió és tévécsatornák azonnal tájékoztatják a lakosságot a veszélyhelyzetről és a létfontosságú teendőkről. A balesetelhárítás pedig saját kommunikációs rendszerben továbbítja az információkat. Ilyen helyzetekben a katasztrófaelhárítás előre kidolgozott forgatókönyv alapján történik. A nukleáris és radiológiai balesetek elhárítására vonatkozó tervek tartalmazzák a környékbeli erőművek adatait, valamint a szükséges teendőket és a végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen információkat. Ezeket a dokumentumokat az erre a célra létrehozott tárcaközi munkabizottság és a Kormányzati Koordinációs Bizottság kezeli. Utóbbi javaslatokat tesz a kormány számára az elhárítást érintő döntések körében.

Háború esetén improvizálunk

Léteznek tervek extrém esetekre is, tanulva például abból az amerikai példából, amikor egy radioaktív anyaggal működtetett műhold alkatrészei zuhantak vissza az Egyesült Államok területére, de talált radioaktív anyagok okozta veszélyhelyzet elhárítására is fel van készülve a baleset-elhárítás. Nukleáris háborús eseményekre nincs külön civil forgatókönyv, de a szakértő elmondása szerint nemrégen sor került egy piszkos bomba felrobbantását szimuláló gyakorlatra, az erről szóló óvintézkedési beavatkozási terv alapján.

A Nukleáris Biztonsági Igazgatóság főigazgató-helyettese kifejtette, amennyiben sürgős óvintézkedést igénylő, tehát az ország területén, vagy a határokhoz közeli területen bekövetkező katasztrófáról van szó, három sürgős óvintézkedési forma létezik az állampolgárok számára. Elzárkózással akkor tudunk hatékonyan védekezni, ha a sugárzás ellen árnyékoló felület (például lakóház csukott ablakokkal és ajtókkal) mögött keresünk menedéket a radioaktív csóva, vagy felhő fenyegetése elől. A másik megoldás jódtabletta adagolása. Erre csak akkor van szükség, ha a radioaktív felhő már közeleg és megtörtént az ezzel kapcsolatos felszólítás. A harmadik megoldás a kimenekítés, melyre akkor kerül sor, ha feltételezhetően hosszabb távon is egészségkárosító hatásnak lesz kitéve a lakosság. Erre léteznek evakuálási tervek, melyek a helyi közigazgatási szervek feladatkörébe tartoznak és a megyei vagy területi védelmi bizottságok dolgozzák ki azokat. Ezek elsősorban az előreláthatóan fenyegetett területeken, főleg atomerőművek közelében vannak részletesen előkészítve.
Ajánlott weboldalak: Katasztrófavédelem.lap.hu

Nagyon szép élményt adó produkció! Margó

Sok sikert kivánok a szinészeknek,művészeknek.