Mi lesz velünk egy nukleáris katasztrófa esetén?
Bihari Ádám 2011. április 26. 15:25 fn.hu
Ha ma következne be a csernobili katasztrófa, azonnal hallanánk a közszolgálati rádiók, televíziók riasztását. Bár az al-Kaida atombombájára nincs kidolgozott terv, tudjuk mit kell tenni, ha piszkos bomba robban. Alaptudnivalók túléléshez.
25 éve robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora, alig több mint másfél hónapja egy erős földrengést követően megrongálódott a fukushimai atomerőmű több reaktorának hűtőberendezése, a hét elején a Wikileaks által nyilvánosságra hozott Guantanamó-dossziéból pedig kiderül, hogy az al-Kaida egyik fogvatartott vezető tisztviselőjének állítása szerint atombombát rejtettek el valahol Európában, melyet Oszama bin-Laden elfogásakor fognak aktiválni.

Repül a nehézvíz, ki tudja hol áll meg...

Bár a megtörtént és a meg nem történt katasztrófák szennyező hatásai között jelentős különbségek vannak, kevesen tudják, mi a teendő, ha egy újabb atomkatasztrófára kerül sor Magyarország közvetlen közelében vagy akár az ország területén. Egyszerűen rakjuk bukóra az ablakot és nézzük tovább a híradót, vagy inkább vonjuk be ólomréteggel és vásároljuk fel a helyi kisboltot, aztán irány a pince? Megszólalnak a szirénák, vannak egyáltalán? Vagy nem is érdemes az egész miatt aggódni, hisz’ ma már sokkal biztonságosabban üzemelnek az atomerőművek, mint 25 éve, az al-Kaida blöfföl, Japán pedig messze van?

A kérdéseinkre Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főigazgató-helyettese válaszolt. A szakértő lapunknak elmondta, a csernobili reaktor felrobbanása óta a nukleáris baleset-elhárítás világszerte komoly fejlődésen ment keresztül. Természetesen különbséget kell tenni a csernobili és fukushimai katasztrófa között is az elhárítás módját illetően, de a Lux Iván kiemelte, még a csernobili esemény sem igényelt sürgős, azonnali óvintézkedéseket Magyarországon. Utóbbiakra csak olyan szituációban lenne szükség, ha a radioaktív katasztrófa az ország területén, vagy esetleg a szomszédos országok atomerőműveiben történik. Erre 20-30 kilométeres körzetben bekövetkezett baleset esetén mindenféleképpen sor kerül, a néhány száz kilométer sugarú körben történt katasztrófát követően pedig a hosszabb távú óvintézkedések lépnek életbe. A magyar határhoz legközelebb eső atomerőművek a Szlovákiában fekvő Bohunicében és Mohovcében, valamint a szlovéniai Krškóban fekszenek.

A rádióból megtudjuk

A nukleáris katasztrófák elhárítására globálisan alkalmazott mechanizmus működik. Ennek során az érintett ország, melynek területén a katasztrófa bekövetkezett, azonnal értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, valamint a szomszédos államokat kétoldalú megegyezések alapján. Az értesítések vétele és a helyi riasztás lokális szinten az Országos Atomenergia Hivatalnál és a katasztrófavédelemnél is működő 24 órás szolgálat feladata. A beérkező hírek értékelése után azonnal ellenőrzik azok hitelességét. Ezután az ügyeleti csoport vezetője dönthet arról, szükség van-e a krízisközpont beavatkozására. Magyarországi balesetnél a krízisközpont elemzést készít és javaslatot tesz a végrehajtó szervek részére.
Csernobil 25 évvel a katasztrófa után, kattintson! Fotó: Kallos Bea / MTI

Csernobil 25 évvel a katasztrófa után, kattintson! Fotó: Kallos Bea / MTI
Lux Iván elmondta, az nukleáris baleseteknél a közszolgálati rádió és tévécsatornák azonnal tájékoztatják a lakosságot a veszélyhelyzetről és a létfontosságú teendőkről. A balesetelhárítás pedig saját kommunikációs rendszerben továbbítja az információkat. Ilyen helyzetekben a katasztrófaelhárítás előre kidolgozott forgatókönyv alapján történik. A nukleáris és radiológiai balesetek elhárítására vonatkozó tervek tartalmazzák a környékbeli erőművek adatait, valamint a szükséges teendőket és a végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen információkat. Ezeket a dokumentumokat az erre a célra létrehozott tárcaközi munkabizottság és a Kormányzati Koordinációs Bizottság kezeli. Utóbbi javaslatokat tesz a kormány számára az elhárítást érintő döntések körében.

Háború esetén improvizálunk

Léteznek tervek extrém esetekre is, tanulva például abból az amerikai példából, amikor egy radioaktív anyaggal működtetett műhold alkatrészei zuhantak vissza az Egyesült Államok területére, de talált radioaktív anyagok okozta veszélyhelyzet elhárítására is fel van készülve a baleset-elhárítás. Nukleáris háborús eseményekre nincs külön civil forgatókönyv, de a szakértő elmondása szerint nemrégen sor került egy piszkos bomba felrobbantását szimuláló gyakorlatra, az erről szóló óvintézkedési beavatkozási terv alapján.

A Nukleáris Biztonsági Igazgatóság főigazgató-helyettese kifejtette, amennyiben sürgős óvintézkedést igénylő, tehát az ország területén, vagy a határokhoz közeli területen bekövetkező katasztrófáról van szó, három sürgős óvintézkedési forma létezik az állampolgárok számára. Elzárkózással akkor tudunk hatékonyan védekezni, ha a sugárzás ellen árnyékoló felület (például lakóház csukott ablakokkal és ajtókkal) mögött keresünk menedéket a radioaktív csóva, vagy felhő fenyegetése elől. A másik megoldás jódtabletta adagolása. Erre csak akkor van szükség, ha a radioaktív felhő már közeleg és megtörtént az ezzel kapcsolatos felszólítás. A harmadik megoldás a kimenekítés, melyre akkor kerül sor, ha feltételezhetően hosszabb távon is egészségkárosító hatásnak lesz kitéve a lakosság. Erre léteznek evakuálási tervek, melyek a helyi közigazgatási szervek feladatkörébe tartoznak és a megyei vagy területi védelmi bizottságok dolgozzák ki azokat. Ezek elsősorban az előreláthatóan fenyegetett területeken, főleg atomerőművek közelében vannak részletesen előkészítve.
Ajánlott weboldalak: Katasztrófavédelem.lap.hu

Válasz

SMS-ben terjed a radioaktív esőről szóló rémhír
Radics Boglárka - 2011. március 18. | 13:00

SMS-ben és emailben is terjed az a rémhír, mely szerint radioaktív (vagy savas) eső várható a japán atomerőműben történt baleset miatt. Hoaxról, azaz átverésről van szó, az egészből egy szó sem igaz - figyelmeztetnek a hatóságok.

SMS üzenet indult útnak, melyben a japán rengés nyomán kialakult atomerőművi balesetre alapozva radioaktív eső veszélyére hívják fel a figyelmet. Az üzenet hoax, azaz átverés, senki ne dőljön be neki - figyelmeztetnek kutatók és a hatóságok.
A fukusimai atomerőműben történt üzemzavar miatt lassan atomkatasztrófa-pánikhangulat lesz úrrá a világon. Ezt kihasználva megjelentek a csalók, ügyeskedők és az első hoaxok is. Utóbbi Szingapúrban indult útjára, SMS-ben terjed, és ahogy a hoaxokat ismerjük, csak idő kérdése, hogy Európába is megérkezzen.

Az üzenetben arra figyelmeztetnek, hogy az erőműben történt baleset miatt radioaktív por került a légkörbe, ami radioaktív esőket eredményez az adott terület fölött. Az SMS-ek hatására pánik tört ki Szingapúrban, és a hatóságok csak nehezen tudták megértetni a lakossággal, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti őket, a sérült reaktorok pedig több ezer kilométerre vannak.

Az SMS-ben terjedő üzenet egyébként így szól: "Ha holnap, vagy a napokban esik, ne menj szabad ég alá! Ha kint vagy, legyen rajtad esőkabát. Ez savas eső. Ne érj hozzá. Lemarhatja a bőrödet, kihullhat a hajad és rákos lehetsz. Marad biztonságban, és figyelmeztesd a többieket."

A radioaktív sugárzás Szingapúrban normális, nincs jele emelkedésnek, a japán atomerőműben történt reaktorsérülés nyomán pedig egyelőre nem került radioaktív por a levegőbe, ami nem okoz savas esőt sem - tudatta közleményében a Nemzeti Nukleáris Kutatóintézet. „Az üzenet célja csupán a káosz, és a pánikkeltés" - tették hozzá.

A pánikkeltő üzenetnek megjelent egy emailben terjedő, hosszabb verziója is, mely a BBC híradására hivatkozva állítja, hogy radioaktív eső várható Szingapúr térségében, és, hogy a lakosságnak meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket, és a következő néhány napban ne hagyják el otthonukat.

Forrás:
Technet

Válasz

LÉGY RÉSEN!!!

Japán katasztrófa: átverik az adakozókat
395601 Forrás: Technet
Radics Boglárka - 2011. március 21. | 14:00

Csak néhány órával az Észak-kelet Japánt ért 8,9-es pusztító földrengés után a csalók máris online fenyegetéseket terveztek, hogy információkat és pénzt szedjenek ki a gyanútlan és segítőkész felhasználókból - áll egy friss biztonsági jelentésben.
A McAfee már két órával a Japánban történt földrengés után a katasztrófával kapcsolatos adathalász emaileket és gyanús weboldalakat fedezett fel. A számítógépes bűnözők gyakran visszaélnek a természeti katasztrófák után információkat kereső internetes felhasználók sebezhetőségével.
A fenyegetések néhány példája:

Hamis „adományozó" emailek és weboldalak: ezek a spamek úgy nézhetnek ki, mintha olyan hivatalos szervezettől érkeznének, mint például a Vörös Kereszt, vagy más segélyszervezet. Adományokat kérnek a katasztrófa áldozatainak megsegítésére. Általában egy hamis weboldalra mutató linket tartalmaznak, amely bankkártya- és más személyes információk megadását kéri. Ezek a weboldalak is előbukkanhatnak, ha valaki információt keres a földrengéssel kapcsolatban. A McAfee felfedezett például egy olyan törvényesnek tűnő weboldalt, amely egy gyanús PayPal gombbal rendelkező másik oldalra irányít át.

Olyan spamek is előfordulnak, amelyek pénzügyi támogatást kérnek, és úgy néznek ki, mintha személyes segélykérések lennének, áldozatoktól vagy segélymunkásoktól. A McAfee kapott is egy ilyen spamet egy nőtől, aki azt állítja, hogy „humanitárius" munkás, és adományt kér egy áldozatokat megsegítő alap létrehozásához.

Rosszindulatú videók, képek: a csalók rosszindulatú linkeket terjesztenek a katasztrófa „drámai" videóin keresztül. Tehát amikor a felhasználók a földrengésről vagy szökőárról szóló hírek után kutatnak, előfordulhat, hogy egy olyan linkre kattintanak, amely valójában egy rosszindulatú programot tölt le a gépükre, vagy személyes információkat kérő egy adathalász weboldalra viszi tovább őket.

Közösségi média trükkök: a fentieken kívül a hackerek a közösségi oldalakon is elhelyeznek hamis adománykéréseket és rosszindulatú programokra mutató linkeket.

Persze nem minden adományozó oldal hamis. Íme néhány site, amit a McAfee szakértői biztonságosnak ítéltek. Ha innen utalunk pénzt, nem a bűnözők bankszámláján köt ki:

American Red Cross https://american.redcross.org/site/Donation2?idb=0&5052.donation=form1&df_id=5052

Give2Asia http://give2asia.org/japantsunami-2011

Global Giving http://www.globalgiving.org/projects/japan-earthquake-tsunami-relief/

International Medical Corps https://www.internationalmedicalcorps.org/SSLPage.aspx?pid=1967

International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies (IFRC) http://www.ifrc.org/en/get-involved/donate/donation/?DisasterPageID=51098

Mercy Corps https://www.mercycorps.org/donate/japan

Oxfam https://secure.oxfamamerica.org/site/Donation2?4522.donation=form1&df_id=4522

UNICEF https://secure.unicefusa.org/site/Donation2?df_id=9640&9640.donation=form1

Kapcsolódó cikk:
Világméretű drágulást hoz a japán katasztrófa

Válasz

a földrengés "utóhatásai"...

1 órája | Gizella Mária | 0 hozzászólás
Megrázó adatok: bolygónk a japán katasztrófa óta folyamatosan remeg
A napok rövidebbek lettek, a föld tengelye elmozdult, az Antarktiszon gleccserek szakadtak le: a japán földrengés nem csak az országot tolta közelebb Amerikához, de az egész földbolygót megrengette. A Spiegel tanulmánya:

Arra számítottak a japánok is, hogy földrengés lesz, de ilyen mértékűvel nem számolt senki. Az ország partjai előtt fut egy törésvonal, ahol az óceáni lemez az ázsiai kontinens alá csúszik be, körülbelül hetenként két milliméter sebességgel. A várt katasztrófa bekövetkezett március 11-én helyi idő szerint 14:46 perc 23 másodperckor: a tengerfenék kőzete nem bírta tovább a kontinens nyomását és eltört. A mérések kezdete óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés és hatása az egész bolygóra kiterjedt.

A rengés 129 kilométernyire indult a japán Szendai városától, ott keletkezett törés 32 kilométeres mélységben: a tengerfenék olyan gyorsan tört szét, mint egy gleccser. Három és fél percen keresztül haladt a törés a kőzetben. Végezetül a hasadék 400 kilométer hosszan húzódott egészen a tengerszinttől 60 kilométeres mélységig. A fent fekvő lemez 27 méterrel előrébb csúszott – tehát keletre – és hét métert felfelé. Ez egyike volt a legerősebb lemezmozgásoknak, amelyeket valaha is rögzítettek. A rengés az Egyesült Államok geológiai szolgálatának adatai szerint 9-es erősségű volt. Az ütközés olyan mennyiségű energiát szabadított fel, mint amennyit egy több száz méter átmérőjű meteorit becsapódása jelentett volna. Még a 376 kilométernyire fekvő Tokióban is omlottak össze épületek és remegtek a házak. Az Antarktiszon is megfigyelhető volt a hatás, a gleccserek gyorsabban szakadtak le, írta a New Scientist magazin hasábjain Jake Walter glaciológus. A méréseket azoknak a GPS készülékeknek a segítségével tudták elvégezni, amelyeket a gleccserekre telepítettek. A kontinenslemezek mozgása szokatlanul heves cunamikat váltott ki.

Az óriáshullámok a japánok számára további pusztítást jelentettek, de az óceán többi térsége megmenekült. A hullámok több száz kilométeres sebességgel rohantak Honshu partjai felé és néhány perccel keletkezésüket követően elérték a szárazföldet. A tengerfenék egyenetlenségei felfelé nyomták a hullámokat, míg azok a 15 méteres magasságot is elérték.

A cunamik jellegzetessége, hogy míg a hullámok a tenger felszínén haladnak, addig a cunamik egészen a tengerfenékről indulnak, az egész tenger mozgásban van, és ennek megfelelően nagyon sok vizet juttat a szárazföldre. Japán meredek partjai még inkább felkorbácsolták a vizet, kilométeres távolságban jutott be a tengervíz a szárazföldre.

Az óceáni térségben fekvő országok szerencséje az volt, hogy a cunami a japán partok melletti relatív sekély vizekben keletkezett, ezért túl kevés víz mozdult meg ahhoz, hogy máshol is pusztítson. Amikor a hullámok a mélyebb vizekre értek, akkor elvesztették magasságukat. A szigetek a formájuk miatt úszták meg a veszélyt, a vulkáni eredetű szárazföldek úgy állnak a tengerben, mint a ceruzák és nincs olyan talapzatuk, amin a hullámok megerősödhetnének. A cunamikat a nyílt tengeren ugyanis alig lehet észrevenni, a hajósok gyakran gyanútlanul haladnak át rajtuk. A Hawaii szigetek ezzel szemben hegyvonulatként magasodik az útban, ahol néhány méter magas cunamik okoztak csekély mértékű kárt.

Japánban 1200 GPS-állomás található, amelyek műholdon keresztül mutatják az ország helyzetét. Ezeket azért helyezték ki, mert a földmozgások előjelei lehetnek egy vulkánkitörésnek. Most ezek a szenzorok azt is jelzik, hogy milyen hatása volt a földrengésnek: Japán egycsapásra négy és fél méterrel közelebb került az Egyesült Államokhoz, de az ország nem egyforma mértékben csúszott. Délnyugaton csak kilenc millimétert haladt kelet felé, de a tengerfenéken a négy és fél méternél nagyobb mértékű is lehet az elcsúszás, csak ott nincs GPS, ami mérje.

A szárazföldi eszközök másféle mozgást is észleltek. Északkeleten Japán 75 centimétert süllyedt, amelynek végzetes következményei lehetnek, mert a cunamik így még mélyebben juthatnak be a szárazföld belsejébe.

A hatás nem csak az embereket érintette: a földgolyó még mindig remeg, mióta a földrengés megrázta – úgy leng, mint egy harang: az egész bolygó hat és fél perces időközökkel leng ki, derítették ki a bonni egyetemen. Az egész földön a talaj hullámzik, de csak néhány tizedmilliméternyit. Mivel az egész bolygó remeg, ezek óriási energiát keltenek. Ha az embereknek jobb lenne a füle, akkor hallanák az egész Földet morogni, de ezek a zajok tizenegy oktávval lejjebb vannak annál, amit az emberi fül észlelni képes. A Föld tengelye 17 centiméterrel mozdult el a NASA szerint. A rengés szinte megcsavarta a bolygót és ezzel megrövidült a nappalok hossza. Bár ennek a mértéke igen csekély, de a számítások szerint volt olyan időszak, amikor egy nap 23 óráig tartott.

A kutatókat megrázták a történtek, úgy vélték, hogy ilyesmi sohasem történhet. 9-es erősségű földrengés Japán partjai előtt szerintük sohasem következhetett volna be:

- Ehhez hasonló nyomokat sem a tengerfenéken, sem a szárazföldön nem találtak. Az elmúlt évszázadokban nem volt olyan rengés, ami ilyen erős lett volna, a cunamik ellen pedig méteres magasságú falakat építettek, amelyek Japán észak-keleti részét veszik körbe.

- A tektonikus lemezek ütközésének módja is egy mega-rengés ellen szólt: Az óceáni lemez szokatlanul meredeken csúszik az ázsiai kontinens alá. Ez azért van így, mert a kőzet nagyon régi, hideg és nehéz, ezért az elmélet szerint kevésbé erősen súrlódnak egymáson, és nem is renghet olyan sűrűn. Az élet rácáfolt erre, a cunami a falak felett pedig egyszerűen átcsapott.

Most a kutatóknak be kellett ismerniük, hogy az elméleteik tévesek voltak és azt is, hogy nem vették figyelembe a veszélyre figyelmeztető jeleket. A lemezek kora miatti feltételes biztonságot a 2004 karácsonykor Szumátrán történt cunami és földrengés már meg kellett volna, hogy cáfolja, ismerte el Emile Okal, az Evangston egyetem geofizikusa. Ráadásul Japán észak-keleti része egyre inkább meghajlott, és a keletkező nyomás levezetésére csak egy igen erős földrengés lehetett képes. Okal szerint a történtek figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljanak más régióknak is: Tonga és a Karib térség észak-keleti része hasonlókkal kell, hogy szembenézzen.

Minél pontosabban vizsgálják a kutatók az altalajt, annál több katasztrófa nyomára lesznek figyelmesek. Japán észak-keleti részén volt már néhány cunami, erről árulkodnak a történelmi feljegyzések és a geológiai térképek is, de épp a legsúlyosabbról feledkezett el mindenki.

2001-ben Koji Minoura, a szendaji egyetem geológusa felfedezte, hogy a most érintett régiót 869-ben egy mega-cunami árasztotta el. Mivel az esemény olyan régen történt, írta Minoura, „egy nagy cunami valószínűsége egyértelműen magas”. A prognózis döbbenetesen pontos volt, de a tanulmány csak most, a történtek után lett híres.

Spiegel

Válasz

Veszélyes-e ránk a japán sugárszennyezés?

Számtalan halott, vízen sodródó tárgyak, az élő környezet totális pusztulása - ez a cunami által sújtott Japán területeinek jelenlegi látképe. A miniszterelnök szerint a II. világháború óta nem volt példa országukban hasonló katasztrófára. Mi jöhet még?
Hogyan mérik a sugárterhelést?
Az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségének mértékegysége a sievert. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Viszonyításképp: egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent. Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1 sievert halmozódik, az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis szintén a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőmű dolgozóit és az uránbányászokat egy év alatt éri.

A reaktorok hűtésén dolgozó 50 fő feltehetően most is jelentős mértékű sugárzásnak van kitéve, így ők valószínűleg nem fognak sokáig életben maradni. Emberek millióit igyekeznek megóvni a káros hatásoktól úgy, hogy közben tudják, nekik valószínűleg ez a feladat az utolsó.
Mit tehetünk?
Aki Japánba készült utazni, az halassza el ezt egy időre, illetve érdemes a térség más országaival is hasonlóképpen tenni. Némely közeli országban a lakosság pánikszerűen felvásárolta a sugárbetegség megelőzésére alkalmas jódtablettákat, de Magyarországon a szakemberek szerint továbbra sem kell tartani a sugárzás veszélyeitől.

Forrás: MTI,

Válasz

Sajnálom...Tízezerre emelkedett az eltűntek száma a
japán földrengést követően.

Válasz

Megrázó,drámai.Sajnálom,hogy sokan odavesztek.

Válasz

Újabb robbanás a japán atomerőműben

FN.hu-összeállítás 2011. március 14. 06:28

Robbanás történt hétfőn annak az észak-japáni atomerőműnek a hármas blokkjában, amelyben a három nappal ezelőtti földrengés és szökőár következtében leállt a hűtési rendszer; a detonációban kilencen megsérültek.

Az erőművet üzemeltető cég közlése szerint a reaktort borító acélburok a robbanás ellenére ép maradt, vagyis nem fenyegeti sugárzásveszély sem a körzetben lakó embereket, sem a környezetet. A detonációban kilenc ember megsérült, egyelőre nem lehet tudni, súlyos-e az állapotuk.
Szombaton ugyanennek a Fukusima-1 erőműnek egy másik - az egyes számú - blokkjában következett be robbanás.
Akkor és feltehetően most is az történt, hogy a fűtőelemeket körülvevő hűtővíz szintjének a csökkentésekor hidrogén szabadult fel, amely a reaktor acélburka és az azt borító beton borítás közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant, aminek következtében a külső betonréteg jórészt leomlott, de a fűtőelemeket rejtő acéltartály nem károsodott.

Az atomerőmű működését felfüggesztették a pénteki 9-es erősségű földmozgás után, de így is leállt a hűtőrendszer néhány reaktorblokkban, azokat ezért mesterségesen, tengervízzel kezdték hűteni, hogy elejét vegyék a fűtőrudak leolvadásának.
Újabb robbanás történhet
Elfolyt a földrengés sújtotta, észak-japáni Fukusima-1 atomerőmű 2. számú reaktorának hűtővize is hétfőn, ami miatt fennáll annak veszélye, hogy robbanás következik be ebben a blokkban is, mint korábban a másik kettőben - közölte az erőművet üzemeltető Electric Power Co.

A cég egyik tisztségviselője elmondta, hogy az alkalmazottak tengervízzel fogják helyettesíteni az elfolyt hűtőfolyadékot, de más módszerekkel is igyekeznek csökkenteni a robbanásveszélyt, például szellőztetéssel csökkentik a nyomást.

Kétezer holttest a tengerparton

Két helyszínen, összesen kétezer holttestet találtak hétfőn a japán a fővárostól északra, a földrengés és szökőár sújtotta Mijagi kormányzóságban - jelentette a Kiodo japán hírügynökség. A tetemeket a tengerparton fedezték fel; feltehetően a víz sodorta őket oda. Ezzel jelentősen megnőtt a pénteki katasztrófa veszteségmérlege: eddig 1597 halálos áldozatot azonosítottak, és 1481 eltűntet tartottak nyilván. Ebben nincs benne az a legalább kétszáz, de legfeljebb 300 ember, akik Mijagi prefektúra székhelyén, Szendaiban vesztették életüket, de akiknek a holttestéhez egyelőre nem fértek hozzá a mentők

Eddig összesen 450 ezer embert telepítettek ki lakóhelyéről a természeti csapás miatt Mijagiban és öt másik prefektúrában.
A szerencsétlenség sújtotta északkeleti partvidéken több millióan vannak immár három napja víz, élelmiszer vagy fűtés nélkül, miközben nulla Celsius-fok körüli a hőmérséklet. Kétmillió háztartásban továbbra sincs áram, és az embereknek négy-öt órát kell sorban állniuk, hogy üzemanyaghoz jussanak.

A kormány 100 ezer katonát küldött a térségbe, hogy segítsék a mentést. Eddig 120 ezer takarót, 120 ezer palack vizet és 110 ezer liter üzemanyagot, valamint élelmiszert juttattak el a katasztrófa sújtotta övezetbe. Ugyanakkor közölték, az áramszolgáltatás helyreállítása több napig is eltarthat.

Pénteken 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partjait; a földmozgásnak és az azt követő szökőárnak egyes becslések szerint akár tízezer halálos áldozata is lehet.
Kapcsolódó cikkek

*
11.03.14 Nem nőtt a sugárzás az EU-ban
*
11.03.13 Japán: százmilliárd dollár felett a kár
*
11.03.17 Földrengés és cunami Japánban
*
11.03.13 Újabb japán erőműben adódtak gondok

Válasz