Szépkorúak Klubja

Cukor helyett

Drága a cukor? Így cselezd ki a magas árakat! 2011.03.21. | Ötvenentúl.hu

Robbant a cukorár, néhol 400 forintot is elkérnek egy kilóért. Hogyan kímélheted a pénztárcádat?

Ha az egeket ostromolja a cukor ára, ez jó alkalom arra, hogy átgondold, vajon mennyire egészséges az a rengeteg cukor, amit manapság megeszünk. Ha úgy döntesz, semennyire, érdemes végignézned egyéb lehetőségeket, és kipróbálnod a finomított kristálycukor helyettesítésére szolgáló alternatív megoldásokat.

Édesítőszerek

Ezekkel kapcsolatban az a kérdés, hogy ha az egészségünk érdekében lemondunk a cukorról, mi értelme van helyette vegyszereket és adalékanyagokat bevinni a szervezetünkbe. A tudósok még vitatkoznak arról, a mesterséges édesítők okoznak-e betegséget, ám amíg megnyugtató választ nem találnak, tanácsosabb lemondani róluk.

Az is az édesítőszerek ellen szól, hogy „becsapják” az agyunkat. Az édes ízt érezzük ugyan, de a cukorral járó boldogságérzés elmarad, ezért az édesítőszerek nem tesznek igazán elégedetté. Sokan a hatásukra megéheznek vagy farkaséhség-rohamokat kapnak, ez pedig nem lehet a cél.

Méz

A méz csodálatos édesítőanyag, de több szempontból nem jobb a cukornál. Konzisztenciája miatt hozzáragad a fogakhoz, és még a cukornál is agresszívebben támadja meg őket. Ezenkívül hatóanyagai miatt a méz sokkal inkább gyógyszernek számít, mint élelmiszernek, a népi gyógyászat előszeretettel alkalmazza megfázás és sérülések ellenszereként.

Éppen ezért érdemes csak takarékosan bánnod vele. Ne vásárolj viszont mézzel ízesített kekszeket, csokikat és süteményeket, mert valódi méz helyett mézport használnak hozzájuk, amelyhez maltodextrint is adnak, ez pedig megint csak cukor, hiába hirdeti a csomagolás a varázsszót: méz!

Barna cukor

A barna cukor sajnálatos módon ugyanúgy rombolja az egészséget, a fogakat és az alakot, mint fehér társa. A különbség annyi, hogy kevésbé feldolgozott variáció, ám ásványi anyagok és vitaminok csak igen kis mennyiségben fordulnak elő benne. Néhány barna cukor úgy készül, hogy a finomított fehér cukorhoz melaszt és színezéket kevernek, ennek vitamintartalma pláne nagyjából nulla.

Agavészirup

A déligyümölcsökből készült szirupok manapság nagyon divatosak. A legjobb a kék agavé leve, mert a benne lévő nagy mennyiségű inulin nevű poliszaharid serkenti bizonyos bélbaktériumok szaporodását, és ezzel az egészséges bélflóra fennállását. A kék agavét azonban Közép- és Dél-Amerikában főként tequilagyártáshoz használják, ezért nem könnyű hozzájutni. Ha mégis sikerül kék agavé szirupot vásárolnod, takarékosan használhatod édesítőszerként.

Gyümölcscukor

A gyümölcscukor természetes formájában számos gyümölcsben megtalálható. Az iparilag előállított gyümölcscukor azonban szintén szaharózból, azaz teljesen normális cukorból készül, és semmi köze a gyümölcsökhöz. Por és szirup formájában kapható, és más édesítőszerekhez hasonlóan csak mérsékelt adagolása javasolható.

Stevia

A steviáról mostanában egyre többet hallani, sokan mégsem ismerik. Dél-Amerikában őshonos növény, amelyet Brazíliában és Paraguayban már évszázadok óta ismer és alkalmaz a népi gyógyászat. A leveleiből származó kivonat rendkívül édes, körülbelül 200-300-szor édesebb a cukornál. Édes íze a benne lévő glikozidoknak köszönhető, amelyeknek az a különleges tulajdonságuk, hogy a szervezet anyagcseréje nem hasznosítja őket, azaz nincs bennük kalória.

Ha a stevia csak úgy természetesen és kalóriamentesen édesítene, az már önmagában nagyszerű dolog volna. Ám ez a csodálatos növény ennél sokkal többet tud. Az édes anyagok általában lebontják a C-vitamint, a stevia ellenben megakadályozza az értékes vitamin lebomlását. A cukorbetegeknél Dél-Amerikában már évszázadok óta alkalmazzák a steviát. Ráadásul harmonizáló hatással van a vércukorszintre. Japánban szintén évek óta használják, az ipar minden évben több száz tonnát használ fel belőle. Arrafelé még egy közkedvelt őszibarackitalt is édesítenek steviával, ez az üdítő azonban sajnos csak Japánban kapható.

Hogyan neveljünk inkagumót?

Utolsó változtatás: 2010-08-26 |

Share |

Az Andokból származó ritkaság egyfajta egészséges, diabetikus krumpliként is felfogható. Újdonságként a hazai csomagküldők kínálatában is megjelent.

Első pillantásra formátlan krumplinak is tűnhet a Peruból származó yacon, magyarul inkagumó (Smallanthus sonchifolius syn. Polymnia sonchifolia), pedig még csak nem is rokona ennek a terménynek.

Családtagja viszont a burgonya terméséhez hasonló csicsókának! A yacon a fészkesvirágúak (Asteraceae) családjába tartozik, a leveleihez képest apró, sárga, margarétára emlékeztető virágával le sem tagadhatja felmenőit. Értékét gazdag beltartalmi anyagai adják, szénhidrát-összetételének köszönhetően a vércukor szintentartásában, ezáltal a cukorbetegség diétájában játszik fontos szerepet.

Yacon, az inkák diétás krumplija

Az inkagumó 2-3 méter magasra növő évelő növény.

Egy tő alatt akár 8-20 darab félkilós, 10x25 centis gumót is fejleszthet. Peru védett hegyvidéki völgyeiben, 3500 méter magasan, 18-25 °C fok és minimum 800 mm csapadék mellett terem megfelelően. A sárgás, majd barnára sötétedő, végül lilás, szabálytalan alakú gumók máig a bennszülöttek egyik alapélelmiszerének számítanak. Az általunk ismert gyökérgumókkal ellentétben rendkívül édesek, ropogósak, illatuk állítólag az alma és a sárgadinnye zamatához hasonlítható. A perui piacokon szinte bármilyen formában fellelhetők: nyersen, szárítva, sütve, chips, dzsem vagy szirup formában.

Yacon, az inkák diétás krumplija

Az inkagumó előnyös tulajdonságai

Kordában tartja a vércukorszintet
Antioxidáns és immunerősítő
Csökkenti a vérben a koleszterin és a trigliceridek szintjét
Aktivizálja a bélflóra egészséges baktériumait és csökkenti a káros mikrobák arányát
Serkenti a bélmozgásokat és az emésztőnedvek termelődését
Elősegíti a hasznos mikroelemek (Ca, Mg, Zn, Fe) felszívódását

Az inkagumót dézsás növényként nevelhetjük

A katalógus szerint a yacont, mint dézsás növényt a Kárpát-medencében is nevelhetjük. Meleg- és vízigényes, télen fagytól védett helyet igényel. A talaj pH értékére nem kényes, de legyen jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag, földjét a vegetációs időben ne hagyjuk teljesen kiszáradni. A yacon gumók beéréséhez 200 fagymentes nap szükséges. Az elvirágzás, majd a növény zöld részeinek elszáradása után, kézzel tapogassuk ki, majd szedjük fel a gumókat. (Kétféle gumót találhatunk: az apróbb, lilás héjúakat tegyük félre szaporítóanyagnak, a nagyobb, barnás héjúakat egyből fogyaszthatjuk). A főgyökeret ne bántsuk, erről fog kihajtani tavasszal a növény.

Yacon, az inkák diétás krumplija

A yacont meghámozva, nyersen is ropogtathatjuk, salátákba frissen felszeletelve vagy főzve is tehetjük, illetve olívaolajon meg is süthetjük. Ha túl sok termett, sötét, hűvös, száraz pincében néhány hónapig tárolhatók a gumók (ezalatt csak nő cukortartalmuk).

édenkert.hu

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Egyed Józsefné üzente 12 éve

Veszélyforrás az asztalunkon: a cukor

Igaz, hogy a cukor rendszeres fogyasztása akár rákot is okozhat? Milyen mennyiségben használhatjuk biztonságosan?

Tihanyi András dietetikus szakértőnk írása
2012. 02. 27.
Olvass tovább!

Hatékony tippek székrekedés ellen
Így maradj egészséges, ha vegán vagy!
7 természetes gyógymód migrénre
Győzd le a téli betegségeket!
5+1 ok, amiért érdemes a füstmentes életet választani

Szervezetünk fontos energiaforrásai táplálkozásunkban a szénhidrátok. Egy gramm szénhidrát elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár testünkben. A szénhidrátok cukoregységekből épülnek fel. Az egy vagy néhány (2-3) cukoregységből álló édes ízű szénhidrátokat szoktuk a köznyelvben cukroknak nevezni (persze ez valójában ennél egy kicsit bonyolultabb). Az összetett szénhidrátok közé tartozó keményítő ezzel szemben nagyon sok cukoregységből áll. Cukornak, asztali cukornak (szacharóz) egy, a legtöbbször cukornádból, cukorrépából kivont, két cukormolekulából (gyümölcscukorból, azaz fruktózból és szőlőcukorból, azaz glükózból) álló vegyületet nevezzük. A cukros italokban helyette ma már gyakran glükóz- fruktóz szirupot használnak. Ezt mesterségesen állítják elő (nem csak a keverék kivonása történik természetes forrásából). Fogyasztása semmivel sem előnyösebb a cukorénál, csak az előállítása kerül az iparnak kevesebbe.

A napi energiaszükségletünk 10 %-át nem javasolt a cukorfogyasztásnak meghaladnia. Ez napi 2000 kalóriás étrendnél maximum 50 g cukor elfogyasztását jelenti, amely határt igen könnyen át lehet lépni.

Édes ízek az őskortól napjainkig

A természetben az egyszerű cukrok kis mennyiségben és ritkán fordulnak elő. Gyümölcsöket, mézet évezredek óta fogyasztunk (a méz főként glükózból és fruktózból, valamint kis mennyiségben sokféle más cukorból áll), de ez nem jelentett problémát, mivel nem volt korlátlanul hozzáférhető. Édesítésre később aszalványokat, ritkábban nyírvizet (fák édes ízű lecsapolható nedvét) is használtak. A technológia fejlődésével megtanultuk a cukrot kinyerni és finomítani természetes forrásaiból, így terjedhetett el a nádcukor majd a répacukor.

A cukor veszélyei

A cukor az elhízás fő előidézőjeként sok életmódguru körében ősellenségnek számít. A mértékletes cukorfogyasztás azonban egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó és rendszeresen sportoló embernél általában semmilyen problémát nem okoz. Tény viszont, hogy a rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint-emelkedéssel jár, a magas inzulinszint és az üres kalóriák bevitele pedig ülő életmódot folytató embereknél elősegítheti az elhízás kialakulását. A gond tehát itt sem csak a cukorral van, azonban ezt nem mindenki hajlandó belátni.
A fogszuvasodás (caries) kizárólagos oka sem a cukor: savképző baktériumok állnak a háttérben, melyek tényleg felhasználják a cukrot tápanyagként. Ez azonban csak túlzott cukorfogyasztás esetén okoz gondot, illetve akkor, ha nem mosunk étkezés után fogat. Már csak azért sem hibáztathatjuk ezért a betegségért kizárólag a cukrot, mert a maradványok alapján évezredek óta keseríti meg életünket. Igaz azonban az, hogy a komplex szénhidrátokat előnyben kell részesíteni étrendünkben az egyszerű szénhidrátokkal szemben.

A túlzott cukorfogyasztást a közvélekedés gyakran összefüggésbe hozza a daganatos megbetegedések kialakulásával is. Ebben az esetben több tényezőt kell figyelembe vennünk: a cukorból képződő szőlőcukor valóban fontos tápanyag a kóros sejtek számára, míg az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor védő és növekedést serkentő hatással lehet ezekre a sejtekre. Ettől azonban még nem lesz rákkeltő a cukor, és önmagában a megvonása sem eredményez gyógyulást. Közvetlenebb kapcsolat lehet a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák kialakulása között. Kutatások alapján a magas vércukorszint és a magas inzulinszint összefüggésbe hozható a hasnyálmirigyrák kialakulásával, bár ez még viták és vizsgálatok tárgyát képezi. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása is kapcsolatba hozható e betegség létrejöttével. Ha így is lenne - ami nem biztos - a cukorfogyasztás akkor is csak nagyon ritkán járhat együtt daganatos megbetegedéssel. Ne feledjük, a túlzott vízfogyasztás is könnyen, akár pár óra alatt halálos lehet. Nem a természetes anyagokkal, hanem ezek elfogyasztott mennyiségével lehet gond!

Mértékkel tehát fogyaszthatunk cukrot is, kutatások alapján akár egy fogyókúrába beépítve is - nincs értelme az önsanyargatásnak. Ha gyakran vágyunk az édes ízre, akkor viszont érdemes lehet alternatívákat keresni a cukor helyett, vagy mellé.

Tévhitek a cukorról

- A barnacukor és a kevésbé tisztított nád- vagy répacukor alig értékesebb a tisztított cukornál. Ezt is csak mértékkel használhatjuk!

- A cukorbetegséget nem a cukor okozza: fiatalabb korban, ha nem áll fenn elhízás vagy alkoholizmus, akkor az immunrendszer idézi elő a gondot (1-es típusú cukorbetegség), míg a 2-es típusú cukorbetegség hátterében főként az öröklött hajlam, és életmódbeli hibák és az elhízás állnak - a túlzott egyszerű cukorfogyasztás csak hozzájárul ehhez.
Szponzorált hirdetések