Pofon a rokkantaknak a kormánytól
fn.hu Cs.K. 2011. április 15. 15:15

Eddig elkerülte a szélesebb nyilvánosság figyelmét azon apró adómódosítás, amely miatt a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei nőttek.
Bár az Orbán-kormány retorikája középpontjába az adócsökkentéseket helyezte, ennek ellenére már széles körben ismert, hogy egyes csoportok – például a kb. bruttó 300 ezer alatti bérből élők (és családi kedvezményt érvényesíteni nem tudók) – a korábbinál több személyi jövedelemadót fizetnek.

Kevésbé köztudott, hogy 2011 január 1-től a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei is nőttek. Míg tavaly például a súlyosan mozgáskorlátozott egy 2008-as évjáratú Suzuki Swift 1.3 után nem kellett gépjárműadót fizetnie, idén 10460 forintot adózik. (Gépjárműadó-kalkulátor elérhető itt.)

Ennek oka, hogy idén legfeljebb 13 ezer forint erejéig érvényesíthetik adókedvezményüket a rokkantak. A kedvezmény – ahogy eddig is – 100 kilowatt (nagyjából 134 lóerő) teljesítményt el nem érő gépkocsikra vonatkozik. Annyiban pozitív a törvénymódosítás, hogy az adókedvezmény már üzembentartói szerződéssel is igénybe vehető.

A kormány sajátos viszonya a rokkantakhoz, és fogyatékkal élőkhez más ügyekben is már tetten érhető volt: ilyen volt például, hogy hagyták megszűnni a látássérültek rehabilitációját végző országos hálózatot.

A legjobb fiatalítókúra
• Nők Lapja Cafe 2010. 09. 04.
A legújabb – és 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott – kutatások szerint létezik bennünk egy genetikai óra, amely nem más, mint a kromoszómák vége, az úgynevezett telomérarégióra.Az ehhez kapcsolódó öregedési teória a teloméraelmélet, amely német kutatások által egy újabb aspektussal gazdagodott. A teloméra, a mozgás és a fiatalság megőrzésének titkairól dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.
Örök fiatalság:
A telomérát úgy kell elképzelni, mint a cipőfűző végére erősített műanyag védőkupakot. Ahogy a kupak a fűzőt, úgy védi a teloméra is a DNS-t a kromoszómák végén. Úgy tűnik, a telomérában rejlik az öregedés kulcsa, ugyanis amikor a teloméra megrövidül, a sejt elkezd öregedni, és végül elpusztul. Vagyis ha meg tudjuk védeni a teloméra hosszát, az lelassíthatja az öregedést. És most a kutatók megtalálták ennek a legtermészetesebb módját: a hosszú távú fizikai aktivitást! Vagyis a drága kozmetikai készítmények és a plasztikai sebészet helyett sokkal olcsóbb és egészségesebb fiatalító kúrát is választhatunk: a mozgást.
A Hamburgi Egyetem tudósai megmérték a jelenleg is aktív, 20 év körüli futók, egykori, most 50 év körüli atléták és nem dohányzó, de nem is mozgó hasonló korú személyek telomérahosszúságát. Az eredmények bebizonyították, hogy a rendszeres és kitartó edzés aktivál egy telomeráz nevű enzimet, amely megállítja a teloméra rövidülését. Ennek hatása megfigyelhető volt az idősebb atlétáknál, náluk ugyanis sokkal kisebb mértékű volt a rövidülés. Vagyis – bár az öregedés folyamata elkerülhetetlen – a fizikai aktivitással sokkal tovább lehetünk „örök fiatalok”.
Életmódunk lenyomata:
A Kalifornia Egyetem pszichiátriaprofesszora, dr. Elissa Epel megfogalmazása szerint a teloméra hosszáról azt feltételezhetjük, hogy az életünk során viselt terhek és az életformánk jelzője, amelyre a genetikai hatásokon kívül a stressz is jelentősen hat. Viszont még a kisebb mennyiségű, de intenzívebb mozgás is hatékony védelmet képes számára nyújtani. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a rövidebb teloméra számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, mint például a cukorbetegség, a szívbetegségek bizonyos fajtái és maga a korai halál. Mindezek tanulmányozása során a kutatók arra jutottak, hogy a felnőtteknek legalább 75 perc intenzív vagy 150 perc közepes intenzitású testmozgást és ezenfelül súlyokkal történő edzést kellene végezniük hetente. A gyerekeknek és a serdülőknek napi 90 perc mozgást ajánlanak. Minimum ennyi mozgás képes ellensúlyoznia a teloméra stressz miatti rövidülését.
A mozgás nem luxus:
Le kell rombolni azt az elképzelést, hogy a mozgás felesleges időpocsékolás vagy luxus. Ez egyszerűen szükségszerűség – elemzi a helyzetet dr. Babai László, az Élj tovább 5 évvel! mozgalom ötletgazdája. A társadalmi szerepvállalás keretében ingyenes fittségi felméréseket biztosítanak mindazoknak, akik komolyan veszik, hogy az egészségükért önmaguk a felelősek.
– A WHO felmérése még a kaliforniai kutatások eredményein is túlmegy. Szerintük ugyanis legalább ötször fél óra intenzív testmozgásnak van egészségvédő hatása. Ezt a magyar társadalom tagjainak különösen fontos felismernie, és minél előbb fel kell hagyni a tespedéssel.
A témával foglalkozó szakértők most egy olyan kutatást készítenek elő, amelyben a résztvevők megismerhetik a telomérájuk hosszát, hogy kiderüljön, motiválja-e ez őket annyira, hogy változtassanak az életmódjukon. A több testmozgás, a stressz csökkentése, az egészségesebb étkezés (főleg a visszafogott vöröshús-fogyasztás) ugyanis mind pozitív hatással vannak a teloméra hosszára és így a hosszabb és egészségesebb életre.

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Géndiagnosztika.lap.hu
• Emberitest.lap.hu
• Elhizás.lap.hu
• Anti-aging.lap.hu

Ön is ennyire keveset mozog?

A felnőtt magyar lakosság nagy része úgy gondolja, hogy sportol, a többség azonban még mindig keveset. Csupán a felnőttek negyede mozog eleget - derült ki a HáziPatika.com 83 ezer fő részvételével lebonyolított, átfogó egészségfelméréséből.

Sport, az elhanyagolt csodagyógyszer
A 2010 tavaszán elvégzett kutatásban a 18 év fölöttiek válaszaira voltak kíváncsiak. A krónikus betegségek között az elhízás és a magas vérnyomás a leggyakoribb, a HáziPatika.com egészségtesztjének kitöltői csaknem ötödének életét keseríti meg. Országosan is élenjáró betegségek, és tipikusan olyan bajok, amelyek megelőzésére és kezelésére a sport nélkülözhetetlen és számos kifejezetten pozitív mellékhatással járó gyógyír volna. Sajnos csupán a magyar felnőttek 26 százaléka mozog eleget, vagyis legalább heti két órát vagy ennél többet. További 19 százalék legalább heti egy órát, olykor kettőt is tölt mozgással. Azt azonban tudjuk, hogy ez épphogy elég az egészség fenntartására. Aki heti egy óránál kevesebbet mozog intenzíven, netán csak perceket, vagy nem is tudja, mennyit, annak jó volna ezen minél előbb változtatni.

Krónikus betegséggel, nagy többlet testsúllyal, mozgásszervi problémákkal nehezebb megtalálni a megfelelő mozgásformát, de nem lehetetlen. Sok kiváló gyógytornász rengeteget segíthet abban, hogy meglegyen a megfelelő napi testmozgás. Ezek a szolgáltatások legalábbis időlegesen vagy tanácsadás szintjén a társadalombiztosítás terhére is igénybe vehetők. Ha pedig valaki megtanulta, milyen mozgás tesz neki jót, attól kezdve naponta szakember nélkül is gyakorolhat.
Népszerű a bicikli és a tánc
A rendszeresen sportolók online tesztkitöltők legnagyobb része biciklizni szokott (41%), harmaduk kocogni vagy futni jár (34%). 15 százalék körében a fitnesztermek, 13 százaléknál az aerobikórák népszerűek, 12 százalék rendszeres uszodalátogató, és 11 százalékot az egyre népszerűbb táncórák vonzanak.

Természetesen lehet, hogy sok aktív mozgásformát nem tekintettek a válaszadók igazi sportnak, ezért kerültek többen a keveset sportolók közé, pedig az aktív fizikai munkát végzők, az otthoni takarítással foglalatoskodó háziasszonyok, és még jó néhány tevékenységet űzők bizonyára nem tespednek egész nap üldögélve. Ugyanakkor fontos mozgásformák hiányozhatnak az életükből, amint az sem elhanyagolható szempont, ha a sportot, testmozgást nagyon helyesen - szeretnénk élvezetnek tekinteni, amit sajnos munkavégzés közben nem mindenki él át.

Fontos, hogy olyan fizikai tevékenységre is legyen idő a héten, ami rendesen leizzaszt, megemeli a pulzusszámot, lényeges továbbá, hogy minden izomcsoportot megmozgassunk. Emellett jó lenne, ha a problémás testtájakra külön gondot fordíthatnánk: az ülőmunkát végzőknek az elgémberedett hát- és nyakizmokat érdemes megmozgatniuk, a fenék, has és combok megmozgatása nőknél, a vállak és a has tornáztatása a férfiaknál esztétikai és alakformálási célokat is szolgálhat. Összességében a léleknek is jót tesz, ha testünkkel elégedettek vagyunk.

Az egyoldalú testmozgás ellen, ha nem is rendszeresen, de érdemes kikérni személyi edző vagy bármilyen fitnesztermi edző tanácsát, és itt is segíthet olyan gyógytornász, akihez a család valamelyik tagja esetleg már jár. Egy-egy alkalommal ők is szívesen segítenek. Mindenképpen érdemes hobbiszinten több sportágat is kipróbálni. Kerékpárral mehetünk teniszezni, a téli sporttal eltöltött síszabadságot pedig jó, ha megelőzi némi rendszeres, szobában végzett előedzés vagy jogging. Az erdőjárás, kirándulás szinte semmibe sem kerül, és mivel jó levegőn végezzük, talán a legegészségesebb sport.

Élenjáró férfiak?
Ki hitte volna, hogy a férfiak aktívabbak az átlagnál. Míg összességében a lakosság 46 százalékára mondhatjuk azt, hogy sportol valamennyit, addig ez a férfiaknak több mint felére (53%) igaz. Az online kérdőíves válaszolók között pedig 58 százalék a sportoló férfiak aránya. A foci szeretete vagy a kevesebb házimunka teszi lehetővé? Mindenesetre ezen az arányon is lehet még javítani.
Az internetezők többet sportolnának?
Igen, legalábbis, ha ezt a HáziPatika.com-on teszik. Az egészségtesztet online kitöltők 58 százaléka szokott rendszeresen sportolni, ami jobb, mint a magyar átlag. Az is látszik, hogy az online-kérdőívet kitöltők körében is valamivel népszerűbb a sport. Ez talán annak is köszönhető, hogy a HáziPatika.com olvasói, ha több egészségi problémával küzdenek is, igyekeznek tudatosan gondot fordítani egészségükre, így a testmozgásra is.


Az online válaszolók 29 százaléka egyáltalán nem, 22 százaléka legfeljebb egyetlen órát sportol hetente. Közel minden ötödik válaszadó heti egy-két órát sportol, ennél több sportra 31 százalék fordít időt. Az online válaszadók tehát még kevés sporttal is kicsit aktívabbak, mint általában a felnőtt magyar lakosság. Az egészségi állapot és a sportolás az iskolázottsággal is összefügg. Minél képzettebb valaki, annál jobb egészségnek örvend, és annál több időt fordít tudatosan testmozgásra. Országosan a 8 általánost végzettek 52 százaléka, az érettségizettek 54, a diplomások 56 százaléka, az online-kérdőíven válaszoló diplomások 64 százaléka mondja magát rendszeresen sportolónak.

A 18-29 éves korosztály 67 százaléka sportol rendszeresen. Itt a HáziPatika.com olvasói kissé lemaradtak, csupán 56 százalék sportol. Összességében a korosztály átlagnál jobb eredménye abból fakadhat, hogy az egyetemen, főiskolán a sportolási lehetőségek könnyebben elérhetők, még "kéznél vannak" a sporttársak, és idő is jobban akad ilyesmire. A magas státuszúaknak 58 százalékára jellemző ez.
Mit befolyásol még a sport?
A sportolók nagy része jónak érzi általános egészségi állapotát, sokuknak semmilyen betegsége nincs, egészségesebben étkeznek, kevesebb stresszre panaszkodnak. Sajnos fordítva is igaz ez: más egészségtelen szokások mintha együtt járnának a sport hiányával. A dohányzók között nagyobb mozgáskerülők aránya, és egyéb tekintetben sem tudnak annyira egészségesen élni.

Szerző: Forrás: Megjelent:
Máriáss Márta HáziPatika.com 2011. április 8.
Segítse munkánkat és nyerjen!
HáziPatika.com olvasói kérdőív.

Alvás hatvan felett
Bár az egyéni variációk jelentősek, az alvás életkoronként más jellemzőket mutat, a bioritmus az élet során fokozatosan átalakul. Az életkori változások hátterében az alvásszabályozó rendszer, hormonális és egyéb testi működések korfüggő alakulása áll.
Mindenki alszik
Csecsemőkorban rövid megszakításokkal napi 18-22 órát alszunk. Kisgyermekkorban napi 12-16 óra alvás a jellemző, általában két nagy "alvástömb": éjszakai és délutáni alvás. Fiatal felnőttkorban átlagosan napi 8-10 óra alvás, egy hosszú éjszakai "alvástömb" az általános, amelyhez - főként melegebb éghajlaton - a délutáni szieszta társulhat. Az életkor további előrehaladtával az alvás összmennyisége minimálisan csökken, viszont jelentősen megváltozhat az alvás időzítése, 24 órás megoszlása. A változások - nagy egyéni variációkkal - már az élet derekán megjelenhetnek, és az idősödés során kifejezettebbé válhatnak.

Idősebb pacsirták
Az idős ember általában korán ébred - pacsirta típusúvá válik. Este nehezebben alszik el, éjszaka többször felébred - minden negyedik, ötödik idősebb ember alváselégtelenségről, álmatlanságról panaszkodik. Felületesebben alszik éjszaka, gyakran horkol, nappal viszont könnyebben elbóbiskol. Nehezebben alkalmazkodik az alvásritmust megzavaró tényezőkhöz, mint fiatalabb korban, ezért a megszokott időben fekszik és kel, vigyáz az evéssel, kávéval, teával, alkohollal, mert fél, különben nem jön álom a szemére.
Milyen tényezők állnak az alvás időskori változásai mögött?
A biológiai tényezők közül fő helyen az ún. belső óra idős kori "kopása", degenerációja állhat. Belső órának nevezzük az agyban, a látóideg kereszteződés felett található idegsejt-csoportot vagy magot (nucleus suprachiasmatis), mert élettani funkciója az alvás-ébrenléti ritmus szabályozása. A belső óra állatkísérletes sértése az alvás-ébrenléti ritmus kaotikussá válásához vezetett; visszaültetése pedig helyreállította a ritmust. Ha "öregedés" következtében a mag működése elégtelenné válik, nem képes sem az alvás-, sem az éberség folyamatos fenntartására. Így mindkettő "felületesebb"; az alvás könnyebben csap ébredésbe, ébrenlét alvásba. Az alvás alatti légzészavarok időskori gyakorivá válása tovább fokozza az éjszakai alvás töredezetté válását és a nappali álmosságot.
Részben a belső óra gyengülésével magyarázható az alvás-ébrenléti ritmus változásaihoz való alkalmazkodás nehézsége is. Míg a fiatal ember általában könnyen "átáll" új életritmusra vagy más időzónára, az idős személy sokáig küszködik álmatlansággal és kialvatlansággal, mire ez sikerül.
Romló látás, rosszabb alvás?
A belső óra saját ritmusát a fényviszonyok is befolyásolják. Így képes az élő szervezet a nappal-éjszaka váltakozásához alkalmazkodni télen hosszabb, nyáron rövidebb alvással (vagy lásd a medvék téli álmát). Az időskori látásromlás a fényviszonyok szabályozó hatását csökkenti, ezzel hozzájárul a napszaki ritmus gyengüléséhez. Ugyanilyen irányba hat a nappali mozgásmennyiség, aktivitás csökkenése is: kevesebb fény, kevesebb testmozgás, felületesebb alvás.
Nem feledkezhetünk meg az idős korral sajnos együtt járó testi-lelki betegségekről, gyógyszerekről és környezeti hatásokról sem.
Ami még zavaró lehet
A testi fájdalmak, közérzet zavarok, éjszakai vizelési ingerek, a mozgások beszűkülésével járó kényelmetlenségek mind zavarják az alvást. A különböző testi betegségekben alkalmazott, az alvásra elvileg nem ható gyógyszerek közül is sokan okoznak elalvási nehézséget - számos vérnyomáscsökkentő, néhány daganatellenes szer, a Parkinson kór egyes gyógyszerei stb. Az idős kor szomorú kísérői - a magány, veszteségek és gyász - a hangulat romlásához, szorongásokhoz vezethetnek, mindez tovább rontja az alvást.
Hogyan segíthetjük alvásunkat és egészséges bioritmusunkat hatvan felett?
Éljünk egészségesen, végezzünk sok testmozgást, lehetőleg maradjunk aktívak; panaszainknak járjunk utána, kérjük kezelésüket. Nappal tartózkodjunk sokat a jó levegőn és jól megvilágított helyiségben. Orvosunkat kérjük meg: tekintse át, vegye figyelembe az alkalmazott gyógyszerek alvásra gyakorolt hatásait is; vele együtt gondoljuk át, mi zavarja éjszakánkat, hogyan küszöbölhető ki az éjszakai fájdalom, vizelési inger, szorongás, kényelmetlenség. Szükség esetén keressünk fel pszichiátert vagy alvásspecialistát, hogy felismerhetőek és kezelhetőek legyenek a kezelésre szoruló alvászavaraink.
Szerző: Forrás:
Dr. Szűcs Anna HáziPatika.com

Mátyás király születésnapján avathatják a kolozsvári szoborcsoportot

2011. január 16. 12:09 MTI

A korábban meghirdetett január 22. helyett újabb időpontot, február 23-át javasolta Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter a nemrég restaurált kolozsvári Mátyás király szoborcsoport felavatásának időpontjaként, miután a magyar kormánynak nem volt megfelelő az először kitűzött dátum - adta hírül a romániai magyar sajtó.

Korábban

* A magyar kultúra napján avatják újra a kolozsvári Mátyás-szobrot
* Gyorsított tempóban folytatják a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását
* Csak jövőre adják át a kolozsvári Mátyás-szobrot

Gyorsan tolódnak az átadás dátumai. Margó

Mennyire ősi az őssejt-tudomány?

Honnan tudtuk volna, mi az őssejt, amikor még a sejtet sem ismertük? Hogy remélhették, hogy a szájon át adott őssejt gyógyulást hozhat? Számos talány és jó néhány Nobel-díj vezetett a mai sikeres őssejt-gyógyászatig.
A hőskor nem az ókor
A sejtek megismerése, a sterilitás biztosítása, a szövettenyésztés technikájának kifejlesztése nélkül ma nem beszélhetnénk őssejt-kutatásról. Az őssejtek ismeretével pedig vajmi kevésre jutnánk, ha azokat nem tudnánk beültetni később abba a testbe, ahonnan származnak, vagy egy másik beteg szervezetbe. Ezért a sejtszintű ismeretek mellett elengedhetetlen mindaz a tudás, ami a szövet-transzplantációs próbálkozások során nyertünk. Miután a vér is szövet, az első szövetátültetés maga a vértranszfúzió. A mai transzfuziológia tudománya nem létezne Dr. Karl Landsteiner, bécsi orvoskutató nélkül, aki 1930-ban vehette át Nobel-díját az AB0-vércsoportrendszer felfedezéséért. Mérföldkövet jelentett a többi vércsoport felfedezése is, az immunológia megszületése, ezen belül pedig a molekuláris szintű immunológia számos vívmánya.

Mindebből nyilván sejthető, hogy nem túl régi múltra kell visszatekinteni, ha azt keressük, honnan is származik az ötlet, miként vált lehetővé, hogy köldökzsinórvérrel akarjunk és tudjunk gyógyítani. A rövid múlt ellenére mégis annyi jelentős felfedezés zajlott a témában, és annyit tudás gyűlt össze az elmúlt röpke ötven év alatt, hogy a történelmi áttekintés is csak a legfontosabb eseményeket veheti sorra.

Az őssejtkutatás kezdetei az 1800-as évek közepére tehetők. Ekkor vált világossá, hogy testünk építőkövei, amolyan alapegységek a sejtek. Felfedezték, hogy osztódás nyomán az egyik sejtből két másik tud fejlődni. Az első igazi őssejtre a múlt század fordulóján figyeltek föl, olyan sejtekre bukkantak, amiből vérsejtek keletkeztek.
Az őssejtek nem halnak ki - a laborban sem
1907-ben az amerikai Ross Harrison, majd később francia kollégája, Alexis Carrel megteremtette a szövettenyésztés alapjait. Munkájuk nyomán lehetővé vált, hogy a szöveti sejteket a szervezeten kívül is életben tartsák, mi több, osztódásra késztessék. Ez volt a feltétele, hogy alaposabban megismerhessük különböző szöveteink sejtjeit. A köldökzsinórvér-felhasználás kapcsán ma újból jelentőséget kap a szövettenyésztés, hiszen a levehető vérmennyiségben található őssejtek száma általában nem elegendő a felnőttek gyógyítására, tenyésztéssel viszont szaporítható lenne.
Transzplantációs kezdetek
Az első szervátültetéses állatkísérletek a XIX. században zajlottak, bár akkor a megfelelő műtéti technika kikísérletezése állt a kutatások középpontjában, a kilökődéssel kapcsolatban még nem voltak ismeretek. Az első sikeres veseátültetés egy kutyán zajlott, és Ullmann Imre pécsi születésű orvos nevéhez fűződik, aki 1902 márciusában számolt be eredményéről a bécsi klinikán. Az első emberi vesetranszplantációra 1933-ban került sor. Az ukrán Voronoy halott donorból ültette át a szervet veseelégtelenségben szenvedő páciensébe. A hölgynek ez lett volna az utolsó esélye, de a szerv kilökődött.
Bármily meglepő, a XX. század elején már próbálkoztak csontvelősejtek bejuttatásával anémiában (vérszegénységben) és leukémiában szenvedők szervezetébe. Ez azonban szájon át történt, ennek megfelelően nem is bizonyult sikeres gyógymódnak.

Ígéretes laboratóriumi állatkísérletek folytak viszont olyan egerekkel, melyek csontvelőjében kóros elváltozás történt. Infúzióval a vénába juttatott idegen egércsontvelővel sikerült helyreállítani működését. A kísérleteken felbuzdulva az orvosok azon törték a fejüket, hogyan lehetne biztonságosan alkalmazni a humán gyógyászatban.
Családban marad?
Közben az 1940-es években George Schnell daganatokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfigyelt a szövetkilökődés jelenségére. Az átoltott daganatok csak genetikai rokonságban álló egerekben maradtak meg. Az összefüggésre vonatkozó sejtését kísérletesen igazolta is. Az ő nevéhez fűződik a szöveti összeférhetetlenségért felelős antigének felfedezése, amit MHC-nek, Major Histocompatibility Complexnek nevezett el.

Sugárfertőzés nyomán megbetegedett személyekbe az 50-es évek második felében már több alkalommal próbáltak csontvelői sejteket juttatni francia orvosok, bevett gyógymóddá azonban nem vált. Mígnem a szintén francia orvos, Jean Dausset, 1958-ban jelentős, az immunrendszer felfedezésével kapcsolatos felfedezést tett. Beazonosította az első humán hisztokompatibilitási (szöveti összeférhetőségi) antigént, amit Humán Leukocyta Antigén-nek nevezett el. Ez a rendszer a korábban egereknél felfedezett MHC megfelelője. E fehérjék a legtöbb testi sejt felszínén megtalálhatók, bár nevük, a HLA rövidítés a humán leukocita antigén elnevezésből adódik. Dausset kollegája, Benacerraff nevéhez fűződik az immungenetika alaptörvényének leírása, miszerint a kilökődési reakció erőssége a donor és recipiens közötti hisztoinkompatibilitás mértékétől függ. Megfordítva ez azt is jelenti, hogy minél nagyobb a szövetek HLA-hasonlósággal jellemezhető azonossága, annál nagyobb valószínűséggel fogadja be a recipiens szervezet a beültetett szervet. Schnell, Dausset és Benacerraff felfedezéseikért később Nobel-díjat kaptak.

A szöveti összeférés, azaz a HLA-fehérjék maximális hasonlósága, azaz azonossága egyedül egypetéjű ikrek esetében garantált, ezért a 60-as évekig közöttük történtek az első transzplantációk - többek között sikeres veseátültetések -, s csak ezután merészkedtek az orvosok családtagok, majd idegenek közötti szerv- illetve szövetátültetésre.
Őssejt-transzplantációk nyomában
Az őssejtek felfedezése valójában csak 1963-ban következik be. Amerikai kutatók egerek csontvelőjében őssejteket találtak. Ezekből az őssejtekből alakulnak ki a vér alakos elemei, a különböző vérsejtek, vagyis ezek az őssejtek valójában vérképző sejtek.
Az első sikeres csontvelő-átültetést 1968-ban a Minnesotai Egyetemen végezték. Az immunhiányos betegségben szenvedő gyermek testvérétől kapott csontvelőt.
A 70-es évektől a betegekbe való csontvelő átültetések már konkrétan ezen vérképző őssejtek átültetését célozzák.

1973-ban egy New York-i orvoscsoport, a Memorial Sloan-Kettering Rákkutató Központ munkatársai hajtották végre az első nem rokonok közti csontvelő-átültetést. Az öt éves, immunhiányos betegségben szenvedő beteg számára egy koppenhágai csontvelődonor-bankban találtak donorra. A hetedik infúziós kezelés után a beültetés sikerült, és a vérképzőfunkció rohamosan javulni kezdett.
Idővel a kutatók számára a végrehajtott nagyszámú transzplantáció nyomán kezdett kikristályosodni a HLA-A, HLA-B és HLA-DR hisztokompatibilitási fehérjék meghatározó jelentősége az átültetés sikere szempontjából.
Az első leukémiában szenvedő és idegen csontvelő-transzplantációval gyógyított beteg az amerikai Laura Graves volt. A gyermek a beavatkozás után száz nappal gyógyultan távozott a kórházból, de két évvel később belehalt kiújult betegségébe. Az ő esete is hozzájárult az Egyesült Államokban egy központi nemzeti donorbank megszervezéséhez és felállításához, melyben Laura családja jelentős részt vállalt. Az álom 1986-ban vált valósággá.

1990-ben újabb Nobel-díjassal gazdagodott az őssejt- és transzplantációs gyógyászat. Dr. E. Donnall Thomas a 70-es évek végén több mint száz csontvelő-átültetést hajtott végre aplasztikus anémiában és leukémiában szenvedő betegeken. A számukra hozott gyógyulás mellett megfigyeléseivel a nem rokon átültetésekhez is jelentősen hozzájárult.
Életet hozó életek
1981-ben egerek embrionális őssejtjeit sikerült mesterséges körülmények között továbbtenyészteni sejtvonallá, egy évre rá pedig elkezdték tanulmányozni a köldökzsinórvért. Hamarosan kiderült, hogy ebben is hematopoetikus, azaz vérképző őssejtek találhatók, amelyek kiválóan alkalmasak lehetnének a transzplantációra.

1988-ban már sor került az első köldökzsinórvér-alkalmazásra. A beteg, Fanconi-anémiában szenvedő kisfiúnak leánytestvére sietett segítségére, akiről még magzat korában kiderítették, hogy a HLA-tipizálás szerint köldökzsinórvér-sejtjei alkalmasak a beültetésre, továbbá nem szenved bátyjához hasonlóan ebben az örökletes vérszegénységben, tehát minden szempontból alkalmas szervdonornak. A transzplantáció kilökődés nélkül, sikeresen lezajlott, a fiú a műtét után 15 évvel is változatlanul jó egészségnek örvendett.
E beültetés időpontjában még alig tudtak valamit a köldökzsinórvérben rejlő gyógyászati lehetőségekről, mindössze Broxmeyer és Boyse úttörőnek számító őssejtkutatásainak eredményei álltak rendelkezésre. Az első nem rokoni köldökzsinórvér-beültetés 1993-ban zajlott a Duke Egyetemen. Ma évente mintegy 500 köldökzsinórvér-transzplantációt hajtanak végre.
Szerző: Forrás: Megjelent:
Máriáss Márta HáziPatika.com 2006. június 30.

Mint a műkorcsolyások lelkes nézője /"...1984-ben vonult nyugalomba,"/, ezidőtájt láttam róluk egy csodás felvételt a Tv-ben, és azóta is foglalkoztatott, hogy mi lett velük. - sajnos, most megtudtam.

Én is azt tapasztaltam, tapasztalom, hogy az idősek sokkal barátságosabbak, közvetlenebbek, talán nem rohannak annyira - a pénz után - mint a fiatalok.

Előzmény

Baja dicsősége
2011.02.04. 05:44:00

A bajai Halfőző Fesztivál volt az egyik díszvendége az idei turizmus évadnyitó konferenciának. A Művészetek Palotájában megtartott rendezvényen több mint ezer meghívott vett részt, köztük politikusok és szakmabeliek. A felszólalók mindegyike kihangsúlyozta, az idegenforgalom a magyar gazdaság húzóágazata és tovább kell fejleszteni a nagyobb siker érdekében.
Európa legszebb hangverseny épülete, a Művészetek Palotája adott otthont az immár 19. alkalommal megrendezett turisztika évadnyitó eseménynek és díjátadó gálának. A jelenlévő felszólalók mindegyike kihangsúlyozta az ágazat fontosságát. Bánki Erik a parlament sport és turisztikai bizottságának elnöke elmondta, az idegenforgalom a bruttó hazai össztermék 8%-át adja és csaknem félmillió ember dolgozik benne.
A vendégvárás területén ma már nem elegendő a korábban megszokott betyáros, paprikás, gulasch hangulatra építeni. Ezeknél sokkal többet akar látni és megismerni a turista. Az igényes szolgáltatáshoz hozzátartoznak az olyan jól megszervezett események, mint a Bajai Halfőző Fesztivál, amely az elmúlt évben kiváló minősítést kapott.

Az évnyitó konferencián többek elismerését is kivívta a város védjegye a halászlé. A vendégek hosszú sorokban várakoztak az ízletes ételkülönlegességre. A Fesztivál Szövetség vezetése is igazi hungarikumnak tartja mind az ételt, mind pedig a hozzá kapcsolódó több napos eseménysorozatot.

Az alig néhány órás budapesti rendezvényen sok településvezető és turisztikai szakember kereste fel a bajai standot. A rövid idő alatt a halfőző fesztivál szervezőit többen felkérték arra, hogy vigyék el hozzájuk is a halászlé ízvilágát és népszerűsítsék Baját a vizek városát.