Szeretettel köszöntelek a Szépkorúak Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Építds, szépítsd ömnagunk és mások örömére, hívd meg ismerőseidet is. Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szépkorúak Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szépkorúak Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Építds, szépítsd ömnagunk és mások örömére, hívd meg ismerőseidet is. Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szépkorúak Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szépkorúak Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Építds, szépítsd ömnagunk és mások örömére, hívd meg ismerőseidet is. Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szépkorúak Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szépkorúak Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Építds, szépítsd ömnagunk és mások örömére, hívd meg ismerőseidet is. Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szépkorúak Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Kis Miklós 2011. január 14. 17:40
Nem lehet lélegezni, nem lehet élni a munkanélküliektől, és utol kell érnünk Brazília versenyképességi szintjét – derült ki Orbán Viktor pénteki beszédéből. Brazíliát már be is értük, mert mögöttünk van a versenyképességi rangsorban.
Idézetek és kommentár.
„A magyarok legrosszabb nemzeti tulajdonságait a tétlenség hozza elő, és ez megmérgezi még a dolgozó emberek életét is” – mondta pénteken Orbán Viktor az új Széchenyi-terv bemutatóján. „Ezért alakulhat ki olyan hangulat ebben az országban, hogy bár mi vagyunk az aktívak, akik sokat dolgozunk, mégis szinte nem lehet boldogulni, nem lehet lélegezni, és nem lehet élni” – tette hozzá a miniszterelnök.
/Ilyen jellegű kifejezéseket nem használhat a saját népére egy miniszterelnök! Margó/
Nyilvánvalóan mindez már annak fényében értelmezendő, hogy a miniszterelnök a Wall Street Journalban elárulta, hogy csökkenteni fogják a munkanélküli segélyekre, és a nyugdíjakra szánt összegeket – ezen intézkedések ideológiai megalapozására szolgálhattak a szinte már-már gyűlölet keltésére alkalmas szavak.
Valójában viszont kérdéses, hogy az aktivitási ráta érdemben emelkedik-e 2000 milliárd uniós forint – részben vállalkozásfejlesztésre - elosztogatásától, a szociális juttatások megnyirbálásától, s attól, hogy Orbán Viktor többször elismétli a beszédében: „a magyar embert megöli a tétlenség”.
Magyarországon a magas
inaktivitás oka nem a bőkezű jóléti rendszerek – ezek a rendszerek hazánkban
nem jólétiek, hanem épp hogy meglétiek (Matolcsy György egy régi, manapság
nem használt fordulatát idézve) -, hanem a képzetlenek magas aránya, az
elképesztően nagy regionális különbségek. Továbbá a megfizethető bérlakások
hiánya, ami miatt nem mobil, nem költözik a magyar munkavállaló (természetesen
nem a menedzserekre kell gondolni). A becsábított multinacionális cégek pedig
szinte definíciószerűen kevés dolgozót alkalmaznak termelésükhöz képest, hiszen
termelékeny, a legmodernebb technológiákat alkalmazó vállalatokról van szó.
Ötven év felett – kutatások bizonyítják – szinte lehetetlen új munkahelyet
találni. Mérgezőek az állásukat vesztett
ötven felettiek?
Hangulatot kelteni a munkanélküliek ellen könnyű, a munkanélküliség valódi
gondjait megoldani nehéz. Orbán Viktor korábban gyakran kikelt a neoliberális
közgazdák ellen, pedig ha valami markánsan neoliberális, akkor az a hit, hogy a
foglalkoztatottságot a szociális juttatások, illetve az adók csökkentésével
lehet (és kell) emelni. Ez a része az Orbán-csomagnak tetszeni is fog a neolib
és neokon közgazdáknak (nem úgy, mint a magánpénztárak államosítása).
„Képessé lehetünk a világ olyan pontjaival is versenyképessé válni, amelyeket
ma versenyképesség szempontjából szinte utolérhetetlennek tekint a nyugati
civilizáció” – hangzott egy másik orbáni mondat, amely attól igazán meglepő,
hogy a miniszterelnök Kínát és Brazíliát említette. Brazília Magyarország mögött áll a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában (Brazília
58., Magyarország 52.). Brazília könnyű célpontnak bizonyult, már le is
hagytuk. (A rangsor és a teljes jelentés angol nyelven elérhető itt.)
Kína valóban megelőzi hazánkat, de olyan tényezők segítik a versenyképességét,
amelyek európai – még közép-európai – szemmel sem nevezhetők kellemesnek.
Ugyan melyik az a Kína versenyképességét
érdemben segítő faktor, amelyet szívesen átvenne a miniszterelnök? Az extrém
alacsony bérek? A mesterségesen alulértékelt valuta? Vagy az egypártrendszer,
ami még egy kétharmados többségnél is nagyobb politikai stabilitást
kölcsönözhet?
Remélhetőleg egyik sem. De miért épp Kínát említi, amikor mondhatna sokkal
kellemesebb európai országokat is. Svédország, Finnország Dánia, Németország –
valamennyien előttünk vannak. De lehetne mondani csak Olaszországot, ha nem
akarunk olyan nagyot ugrani.
Talán azért mondta Kínát, mert Magyarország továbbra is
főként azzal akar operálni, mint eddig: az adózási feltétekkel, és az alacsony
bérköltségekkel. Az adócsökkentéssel
rövid távon növelhető a versenyképesség, de ennek kárát középtávon más
versenyképességi tényezők láthatják kárát, hiszen a kevesebb bevétel kevesebb
forrást jelent infrastruktúrára, oktatásra.
A szociális juttatások csökkentése is rövid távon emelheti a versenyképességet,
de csak a társadalmi feszültségek növekedése árán, ami a politikai
stabilitást áshatja alá – ami szintén versenyképességi tényező.
Kínát el kellene felejteni. Európában vagyunk.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Lapunk kalkulátorával kiszámolhatja, mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnie jövőre önnek és házastársának, vagy élettársának (ha van). Ellenőrizheti, igazat mondtak-e, akik szerint senki sem jár rosszabbul 2011-ben, s kiderítheti, az ön zsebébe mennyivel kerülhet több, vagy esetleg kevesebb.
2010. október 21. 06:30
Kalkulátorunkból megtudhatja, hogyan változik jövőre a nettó fizetése. Családi kedvezményt akkor tud igénybe venni, ha gyermek(ek)et nevel, akik után családi
pótlékra jogosult.
Ha nem nevel gyermeket, kérjük jelölje be az első lehetőséget. Ha van gyermeke, de házastársa (élettársa) veszi igénybe a családi kedvezményt, és azt teljes egészében fölhasználja, kérjük válassza a második pontot. Ha ön veszi igénybe a családi kedvezményt, ekkor kérjük válassza a 4. lehetőséget, és írja be a mezőbe gyermekei számát. Ha marad felhasználható adóalapkedvezménye, akkor azt ki fogja írni a program. Így kiszámíthatja házastársa (élettársa) nettó fizetését is, ha kiválasztja a 3. lehetőséget, és beírja a még felhasználható adóalapkedvezmény összegét a mezőbe (a kedvezmény ugyanis megosztható).
Hasonlítsa össze az FN kalkulátora segítségével az adóátrendezés előtti és utáni nettó bérét.
http://www.fn.hu/ado/20101020/orban_berkalkulator_ennyit_kap_kézhez/
Bruttó bérem:
1. Sem én, sem házastársam (élettársam) nem kapunk családi pótlékot, nem nevelünk gyermeket (vagy már rendszeres keresetük van vagy 20 év fölöttiek)
2. Nevelek gyermek(ek)et (nincs rendszeres keresetük és 20 év alattiak), de a házastársam (élettársam) használja föl a teljes családi kedvezményt
3. Nevelek gyermek(ek)et (nincs rendszeres keresetük és 20 év alattiak), a házastársam (élettársam) részben használja föl a családi kedvezményt.
A még felhasználható (adóalapcsökkentő) kedvezmény összege havonta:
4. Nevelek gyermek(ek)et (nincs rendszeres keresetük és 20 év alattiak), és én veszem igénybe a családi kedvezményt.
Hány gyermek után kapja a családi pótlékot?
Ha még/már nem nevel gyermeket (vagy legalábbis már nem jogosult családi pótlékra), és bruttó 284 ezer forint fizetés alatt keres, akkor azt tapasztalhatta, hogy csökken a nettó bére jövőre. Ennek oka az adójóváírás szabályainak tervezett átalakítása. Akadnak, akik szerint ön emiatt még nem jár rosszabbul, hiszen ha emelik a bérét 3-4 százalékkal, marad ugyanennyi a nettója. Ezen érvelők persze nem számolnak sem a béremelés esetleges elmaradásával, sem az infláció elértéktelenítő hatásával, ám rendületlenül hajtogatják, senki sem jár majd rosszabbul. (V.ö. még Hofival: nálunk az szempont, hogy a dolgozó járjon jól! Ott a járda!)
Ha jogosult családi pótlékra, akkor viszont mindenképp növekszik jövőre a nettó bére. Hogy mennyire erőteljesen, az a bére nagyságától, és a gyermekei számától is függ. A nettó bér növekedése szempontjából a lehető legjobb elrendeződés egy magas fizetés, és legalább 3 gyermek. Bruttó 450 ezer forintos fizetésnél például közel 110 ezer forinttal nő a nettó bér, és még marad felhasználható adóalapkedvezmény. (A 2010-es adatok tekintetében a kalkulátor némileg pontatlan, nem számol az idei gyermekkedvezménnyel – ez csak a legalább 3 gyermeket nevelőknél játszik szerepet.)
Idén a 3 gyermek után járó adókedvezmény 12 ezer forint ( 3 x 4000 forint), jövőre 99 ezer forint. Idén az egy, illetve kétgyermekesek egyáltalán nem vehettek igénybe adókedvezményt, jövőre gyermekenként viszont 10 ezer forint erejéig csökkenthetik a befizetendő adójukat. Fontos, hogy az adókedvezmény megosztható, érdemes a kalkulátorunkat mindkét szülő fizetésével végigszámolni, a megmaradt adókedvezmény összegét (a program az utolsó sorban írja ki, ha van) beírva a harmadik választási lehetőséghez tartozó mezőbe.
Akinek nincs gyermeke, de nem szeretne az új adórendszer vesztese lenni, annak bizony jól kell keresnie, mondjuk legalább bruttó 285 ezer forintot, hogy nagyjából pénzénél legyen. Ám jobb a több: bruttó 500 ezer forintnál például már csaknem 40 ezer forinttal emelkedik a nettó fizetés.
A járulékplafon értéke még nem ismert, de ez sok vizet amúgy sem zavar, csak a nagyon magas fizetések esetében van jelentősége.
Megjelent: | 2010.10.20. 06:47 |
Frissítve: | 2010.10.20. 06:45 |
Előnyös lesz a honatyáknak az új személyi jövedelemadó. A 16 százalékos egységes adókulcs és a gyerekkedvezmények miatt egy átlagos honatya a Blikk számításai szerint havi 140 ezer forint körüli összeggel jár jobban jövőre.
A lap a vagyonnyilatkozatok és az önkormányzati választási eredmények alapján megbecsülte, kik azok az Országgyűlésben, akik sokkal jobban járnak az új rendszerben, és kiderült: maga a miniszterelnök is évi 5 millió forintnál többet vihet haza.
A győztes Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke lett, ő évente több mint 6 millió forintot nyer az adóváltozásokon. Igaz 3, vele egy háztartásban élő gyermeke miatt ő 100 százalékig igénybe tudja venni az utánuk járó adókedvezményt.
Az adóváltozások győztesei között őt követi Orbán Viktor, Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos, Lázár János Fidesz-frakcióvezető, a top 5 listát pedig Botka László, Szeged szocialista polgármestere zárja.
A Blikk megpróbálta elérni a legtöbbet nyerő képviselőket, ám egyedül Kövér László irodájából kapott választ. Ott azt mondták: a házelnök fizetésének jelentős részét most is jótékony célra fordítja, ez az összeg fog növekedni az adócsökkentés miatt.
A képviselők egyértelműen hasznát látják az új adórendszernek, amely politikailag még így is kedvező – mondta Vasali Zoltán politológus. Újra előtérbe kerülhet azonban kiváltságaik ügye, ha az új rendszer a középosztályt csak a szegényebbek kárára tudja megerősíteni - tette hozzá.
Az adószakértő szerint is mindenki jól jár. Van aki jobban, van aki kevésbé. (Bérkalkulátor)
Forrás: Blikk |
Megjelent: | 2010.10.14. 07:50 |
Frissítve: | 2010.10.14. 08:51 |
Ha az állam nem fizet kamatokat, rosszul jár mindenki. Az elemző szerint rossz "üzenet".
A bankadó után további válságadókat vezet be a kormány: ez a távközlési-telekommunikációs és az energiaszektort, valamint a kereskedelmi láncokat érinti. Novembertől a jövő év végéig nem utalják át a magán-nyugdíjrendszerbe a járulékokat, havonta 30 milliárd forintot. Ez az intézkedés mintegy hárommillió nyugdíjpénztári tagot és éves szinten 360 milliárd forint befizetést érint. A hvg.hu szerint erről a döntésről csak egyetlen szó juthat mindenki eszébe: einstand, hiszen a tagok számlájára a következő egy évben nem kerül egy fillér járulék sem. Ez mind a pénztáraknak, mind a tagoknak veszteséget jelent – hacsak a bő egy év letelte után az állam meg nem téríti a kiesett összeget kamatostul. Máskülönben a befizetők felhalmozása az ennyi időre jutó összeggel apad. Az állami tb-rendszerben viszont nem megoldott, hogy egyéni számlákon tartsák nyilván a járulékbefizetéseket - írja a Népszabadság. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség szerint a tervezett intézkedés lényegében burkolt államosítást jelent. A következő 14 hónapban a dolgozók nyugdíjjárulékának egy részét „kölcsönveszi" az állam - mondta a Blikknek egy adószakértő. Kárpáti András példája szerint jelenleg a havi bruttó 200 ezer forintos átlagfizetés után a dolgozó és a munkaadó 67 ezer forintot fizet az APEH-nek nyugdíjjárulékként, ebből kapott eddig 16 ezer forintot a pénztár, amelyet befektetett. Évtizedek múlva az összegyűlt összegből s annak kamataiból, hozaimaiból a pénztár kiegészíti az állami nyugdíjat – magyarázta a szakértő, aki szerint kár csak akkor nem éri az embereket, ha az állam most valóban csak „kölcsönvesz". Arról, hogy a pénzt kölcsön avagy örökbe kéri a kormány, Orbán nem mondott semmit . Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, így teljesül a kormány által vállalt hiánycél, de ez rossz üzenet. A vezetésnek éppen arra kellene ösztökélnie az embereket, hogy maguk is gondoskodjanak nyugdíjas éveikről, hogy fontosak a saját megtakarítások. A magán-nyugdíjpénztári befizetések leállítása azt tükrözi, hogy a kormány tényleg tartani akarja a hiánycélokat. A befizetések hiányát nem rögtön érzik meg az emberek - így az nem fáj annyira - mondta Vasali Zoltán politológus. Ajánlott linkek: Orbán matematikája (hvg.hu)
Íme Orbán új csomagja (Blikk)
Forrás: Hír24
|
Akadnak olyan vad értelmezései a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztésének, hogy az állam „ellopja a nyugdíjakat”, de ezek aligha felelnek meg a valóságnak. Bár a kormány lépésének sok a kritikusa – még például a jobboldali érzelmű közgazdász, Mellár Tamás is -, a magánnyugdíj-pénztári pillér teljes megszüntetése is védhető álláspont lenne, de egyelőre erről nincs szó.
2010. október 15. 06:30
Nem államosítják a magánpénztárakat, de megváltoztatják olyan módon a szabályozást, hogy az állami nyugdíjrendszer váljon uralkodóvá – legalábbis ez szűrhető le a kormánypolitikusok eddigi nyilatkozataiból.
Az APEH a magánnyugdíj-pénztári átutalásokat november 1-jétől 2011. december 31-ig felfüggeszti, és a rendszer jövőjéről, az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségéről még idén törvényt alkotnak- derült ki Orbán Viktor szerdai beszédéből.
A kormány tervéről előzetesen semmi sem jelent meg a sajtóban, ami mutatja, a párt gondosan ügyel arra, mit szivárogtat ki előre. Lapunk júniusban írt arról, hogy a kormányzati ötletek közül a magánnyugdíjpénztárak államosítása látszana igazán alkalmasnak a hiánycélok tartására, és az adócsökkentések fedezésére egyszerre, Matolcsy akkor cáfolta, hogy a kormánynak ilyen tervei lennének.
Hogy értik a kormányprogramot?
Kapcsolódó cikkek
Államosításról valóban nincs szó (a pénztárak vezetői is burkolt államosításról beszélnek), de látható, hogy a kormányprogram e mondata "Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek" új értelmezési keretbe kerültek.
A nyugdíjrendszer jövőjéről a miniszterelnök nem ejtett szót a beszédében, így az sem volt világos, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok megkapják-e végül az elmaradt befizetéseiket. Fölbukkantak olyan értelmezések, vélemények is a médiában, hogy a Fidesz „kisajátítja” a nyugdíjcélú befizetéseket.
Ezt lényegében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter cáfolta azzal a kijelentésével, hogy egy magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztárak számára. Feltehetően tehát a tagok 2012-ben megkapják az elmaradt járulékokat a pénztáruk által elért hozammal növelve - már ha nem lépnek át időközben az állami rendszerbe. (Matolcsy több lehetséges kompenzációs módszert is említett, de ez lenne az egyetlen, amelynél valóban nem érne kár egyetlen tagot sem.)Ebben az esetben lemondanak eddig elért megtakarításaikról, ami így az állam tulajdonába kerül, viszont nem 75, hanem 100 százalékát kapják majd az állami nyugdíjnak.
Fölénybe kerülhet az állami rendszer
A miniszter szavaiból kiderült, hogy mindenkinek joga lesz dönteni arról, hogy az állami-, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja. Matolcsy szerint az állampolgárok pénze az állami rendszerben van nagyobb biztonságban. Mindez sejteti, hogy az állam nem közvetlenül, hatalmi szóval államosítja majd a magánnyugdíjpénztárakat, hanem mindent meg fog tenni, hogy átcsábítsa az állami rendszerbe a magánnyugdíjpénztári tagokat. Akik a kormányzati hozzáállás láttán valószínűleg ennek nagy számban engedni is fognak.
Persze, hogy pontosan mi a kormány szándéka, s mi történik majd a nyugdíjrendszerrel, arról maguknak a magánnyugdíjpénztárak vezetőinek sincs információjuk. Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja találgatásokba sem mert bocsátkozni lapunk kérdésre. Mint elmondta, az intézkedésről a pénztárak vezetésével egyáltalán nem egyeztettek korábban.
ki utal kinek?
Az Orbán-beszéd után megjelentek elhangzottak olyan értelmezések is, hogy az állam nem utalja a kiegészítő támogatást a tagi befizetések mellé.Piaci reakciók
Valójában hétfőn derül majd ki, hogyan értékeli a piac a kormány magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos lépését, amelyet Orbán Viktor szerdai beszédében kevéssé részletezett – mondta Mellár Tamás, a Századvég Gzadaságkutató kutatási igazgatója az fn.hu-nak. (A forint szerdán pozitívan reagált a miniszterelnök beszédére.)
A jobboldali közgazdász korábban úgy nyilatkozott lapunknak, negatívan értékelné a piac a magánnyugdíjpénztárak államosítását. A közgazda ez irányú aggodalma továbbra is fönnáll.
Mellár Tamás hozzátette: a legnagyobb baj a kormány második akciótervével az, hogy egyszeri lépésekre alapít egy hosszabb távú adócsökkentést.
Gyenge verseny
A jobboldali közgazda egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a magánnyugdíjpénztárak működése nem hatékony. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikái szerint az magánnyugdíjpénztárak között átlépők aránya folyamatosan nő, de a pénztárválasztásnak és az átlépéseknek semmi közük az elért hozamokhoz. A verseny gyenge, a magánnyugdíjpénztári tagok alulinformáltak, a vagyonkezelési költségek általában magasak.
Amint a PSZÁF korábban megállapította, „a csoporthátterű pénztárak kizárólag a csoporthoz tartozó vagyonkezelőkkel szerződnek, a vagyonkezelési szolgáltatás piaci versenyeztetése pedig általában csak a kisebb, munkáltatói hátterű pénztáraknál jellemző”. Mellár Tamás szerint azonban megoldást jelenthetnének az egyes skandináv országokban alkalmazott modellek, amelyekkel erősebbé lehetni tenni a versenyt.
A kormány azonban – úgy tűnik – inkább a magánnyugdíjpénztári pillér visszafejlesztésében érdekelt. Ami azt illeti, ezen elképzelés is védhető álláspont.
Magánnyugdíjpénztárak: teljes kudarc?
E vélemény legismertebb képviselője Kun János közgazdász, aki a Magyar Közgazdasági Társaság 47. Közgazdász-vándorgyűlésén ismertette a pillér megszüntetése melletti érveit. Kun akkor kifejtette:a magánnyugdíjpénztárak egyetlen előzetes pozitív várakozást sem teljesítettek. A pénztárak miatti hiány a tb-kasszában 354 milliárd forint, emellett nagyjából 150 milliárd forint a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe.
A pénztárak valójában megveszik azokat az állampapírokat, amelyeket az állam éppen a magánnyugdíjpénztárak okozta hiány miatt bocsát ki. Az a várakozás sem bizonyult igaznak, hogy a pénztárak versenye növeli a hatékonyságot, mert a kisebb hozamot biztosító pénztárak taglétszáma jobban nő, mivel többet költenek reklámra. A magánnyugdíjpénztárak fenntarthatóvá sem tették a nyugdíjrendszert, hiszen az állami nyugdíjrendszer éppen úgy lehet egyensúlyban lévő vagy fenntarthatatlanul egyensúlytalan, ha vannak nyugdíjpénztárak, ha nincsenek – érvelt Kun.
Mindzzel együtt persze valószínűnek látszik, hogy a kormány szemében - különösen tekintve az unióval történt vitánkat (célunk az volt, hogy papíron csökkenthető legyen az államháztartási hiány) – a jövő évi 3 százalékos hiánycél elérése volt a legerősebb érv.
.x.x.x.x.x.x.x..x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x..x.x.x.x.x.x.x.x.x.x.x..x.x.x.x.x.x.x.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!