Pofon a rokkantaknak a kormánytól
fn.hu Cs.K. 2011. április 15. 15:15

Eddig elkerülte a szélesebb nyilvánosság figyelmét azon apró adómódosítás, amely miatt a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei nőttek.
Bár az Orbán-kormány retorikája középpontjába az adócsökkentéseket helyezte, ennek ellenére már széles körben ismert, hogy egyes csoportok – például a kb. bruttó 300 ezer alatti bérből élők (és családi kedvezményt érvényesíteni nem tudók) – a korábbinál több személyi jövedelemadót fizetnek.

Kevésbé köztudott, hogy 2011 január 1-től a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei is nőttek. Míg tavaly például a súlyosan mozgáskorlátozott egy 2008-as évjáratú Suzuki Swift 1.3 után nem kellett gépjárműadót fizetnie, idén 10460 forintot adózik. (Gépjárműadó-kalkulátor elérhető itt.)

Ennek oka, hogy idén legfeljebb 13 ezer forint erejéig érvényesíthetik adókedvezményüket a rokkantak. A kedvezmény – ahogy eddig is – 100 kilowatt (nagyjából 134 lóerő) teljesítményt el nem érő gépkocsikra vonatkozik. Annyiban pozitív a törvénymódosítás, hogy az adókedvezmény már üzembentartói szerződéssel is igénybe vehető.

A kormány sajátos viszonya a rokkantakhoz, és fogyatékkal élőkhez más ügyekben is már tetten érhető volt: ilyen volt például, hogy hagyták megszűnni a látássérültek rehabilitációját végző országos hálózatot.

Válasz

Orbán magyarázza a bizonyítványt
2011. 4. 4. 11:54| hvg.hu

„Azt javaslom, hogy sose járuljunk hozzá az egységes piacon belüli adóharmonizációhoz” – mondta Orbán Viktor napirend előtt a Parlamentben. A miniszterelnök a magyar EU-elnökség első felét értékelő felszólalásának legnagyobb részében arról beszélt, miért maradt ki Magyarország több uniós programból, miközben az elnökség céljának az egységes európai gazdaságirányítás.

Az Euro plusz csomagról azt mondta Orbán: a hat pontjából öttel egyetért, s ezeket a többi államtól függetlenül is szeretné Magyarországon megvalósítani. A társasági adóalap harmonizációját viszont elutasítja. Ennek kapcsán az Európai Bizottság egy hatástanulmányára hivatkozott, ami szerint 0,4-0,9 százalékkal csökkenne a magyar növekedés a harmonizáció miatt, s így 50-70 ezer munkahely kerülne veszélybe. Szóba került az eredetileg az elnökség egyik díszének tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó, amit végül elvettek Magyarországtól. Erről a miniszterelnök azt mondta: értelmetlen lett volna egy hétvégére megbénítani Budapestet, miközben egy igazán fontos politikai szereplő sem jött volna el.
Az elmúlt hónapok európai ügyeit Orbán úgy értékelte: siker, hogy fontos döntések születtek az energiacsúcson, többek közt az egységes gáz- és árampiac megteremtéséről és az energiaszigetek megszüntetéséről, s jó irányba halad az európai gazdasági együttműködés is. A válság még nem ért véget, „nehéz idők jönnek”. A magyar szerepvállalás az európai közös kül- és biztonságpolitikában, legfőképp Líbia kapcsán szerinte sem volt eléggé erős, de a Lisszaboni Szerződés ezen a téren megköti a soros elnök kezeit.

Az elnökség eddig nagyobb részében sikeres, de ez nem a politikai elit, hanem a háttérben dolgozók eredménye – reagált Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető Orbán felszólalására. A politikai botrányok szerinte lerombolják az eredményeket, a médiatörvény és az alkotmány kapcsán is vizsgálják a magyar demokrácia állapotát, ez pedig nem fordulhat elő az elnökséget betöltő országgal – mondta.

A Jobbik részéről Balczó Zoltán frakcióvezető-helyettes reagált, s arról beszélt: a kormány versenyképességi céljai nem megfelelőek, mert megkönnyítené a tőke kiáramlását az országból.

Schiffer András , az LMP frakcióvezetője arról beszélt: az adóverseny megnyerhetetlen, nem ebbe kell belevágni. Szerinte adóharmonizációra lenne szükség, be kellene vezetni a pénzügyi tranzakciós adót. A kormány céljait az energiabiztonság kapcsán jónak tartja, de ennek sikeréhez az is kellene, hogy ne csak Európában, Magyarországon se legyen „ámokfutás” az energiaügyekben.
Szerző: Sztojcsev Iván

Válasz

Áprilisban jön a feketeleves - Újabb terveket jelent be a kormány
2011. 4. 1. 12:11|Utolsó módosítás: 2011. 4. 1. 13:07|Gazdaság »

A kormány megállapodást kíván kötni a Bankszövetséggel, a devizahitelesek megsegítésén túl az euró alapú hitelezés helyreállítása és a kkv-k finanszírozásának elősegítése érdekében, a munkahelyteremtés ösztönzésére pedig Magyarország Munkatervet állít össze és azzal számol hogy az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lesz, a még szükséges konkrét strukturális intézkedéseket pedig az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergencia programban ismerteti.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatójában kifejti: a költségvetés stabilizálása, a biztonságos államháztartási pozíció tartása, továbbá a középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtése további strukturális intézkedéseket igényel. Annak érdekében, hogy a magyar kormány elérje ambiciózus célkitűzéseit - a GDP arányos államadósság 50 százalék alá csökkentését, a növekedési ütem 4-6 százalékos tartományba emelését, valamint 2020 végére az egymillió új munkahely megteremtését - átfogó és előremutató lépésekre van szükség - közölte a tárca.
A kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását.

A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Magyarország Munkatervet, amely kijelöli a teendőket egymillió új munkahely megteremtéséhez 2020-ra. Ennek keretében a kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300.000 munkahely jön létre.

A munkaterv keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon - áll a dokumentumban. A terv keretében megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.

Válasz

"...a terem létszáma az eredeti felére csökkent." - mert a kormánypártiak nem voltak kíváncsiak az ellenzékiek véleményére, csak a dicsőítésre.

Válasz

Orbán: „Nem hiszünk az Európai Unióban!”
FN.hu 2011. április 4. 10:49
Belpolitikai húrokat pengetve számolt be az Országgyűlésben a múlt heti EU-csúcsról Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Megtudhattuk: Magyarországon már "az emberekről szól a politika", most az unión van a sor.

Magyarország EU-elnöki féléve egybeesik hazánk megújításával – ezt Orbán Viktor jelentette ki ma az Országgyűlésben. E küzdelemben Magyarország „nem hunyászkodik meg”, „kiáll saját igazáért”, „vállalja a konfliktusokat”, valamint „képes érvényesíteni az érdekeit, hogy polgárainak nagyobb biztonságot teremtsen”.

Sőt: „Magyarország ma erősebb, függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt.” Mindezeknek köszönhetően tudunk segíteni Európának is a megújulásban - véli a kormányfő.

Orbán Viktor szerint 2011 a kommunizmus bukása utáni legnehezebb év, és „Magyarország pont ezt fogta ki”. A gazdasági válság nehézségei mellé megkaptuk az észak-afrikai válságokat és a Japánt ért katasztrófa keltette problémákat.
Orbán Viktor úgy ítéli meg: Európa és Magyarország is megújításra szorul. Elsőként ismertük fel a megújulás szükségességét, és szintén elsőként ismertük fel, hogy a nyugati világ válsága „érvénytelenné tette a régi eszközöket” - mondta a kormányfő.

„Mi, magyarok, megértettük a probléma természetét” – így a miniszterelnök. Aki szerint a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem az, hogy kitörjünk a megszokott körből, aminek központi kérdése az államadósságok csökkentése. Az új célhoz új eszközök is kellenek, mint például a bankadó és a „multiadó”.
„A részalakítás nem vezet sehová” – jelentette ki Orbán. Aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben „Európában és Magyarországon is az emberekről kell szóljon a politika”. Pontosabban: e szempontból már csak a kontinensnek kell változnia, ugyanis hazánkban immár megvalósult a nemes cél.

A sikeres magyar elnökséget illusztrálandó adatokat is sorolt a kormányfő: Brüsszelben 750 munkatanácsülést vezényeltünk le, plusz 16 tanácsülést és 9 informális miniszteri ülést. Több témát is kiemelt Orbán. Egyebek mellett büszke arra, hogy immár egymillió uniós polgár aláírásával bármely témában népi kezdeményezés vihető az EP elé. Valamint a következőkre is: politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos informálásáról, közös agrárpolitikai stratégiát fogadott el az unió, „fontos döntések születtek az energiacsúcs ülésén", és „megteremtettük az egységes szabadalmi oltalmat Európában”.

Orbán Viktor szóba hozta a német-francia versenyképességi paktumot, az Euro pluszt, amihez Magyarország nem csatlakozott. A hatpontos paktum öt pontjával egyetértünk, de a társasági adóalap harmonizációját elutasítjuk. „Eszünk ágában sincs adót növelnünk” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a közös gazdasági kormányzás csak esély, „mert a válságnak nincs vége… nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések jönnek.”

Reakció

A frakcióvezetők – szokás szerint – reagálhattak a miniszterelnök napirend-előttijére. A szocialista Mesterházy Attila azt kifogásolta, hogy Orbán a számára rendelkezésre álló 15 perc kétharmadát annak ellenére belpolitikára használta, hogy felszólalása elvileg az uniós elnökségről szólt.

Az elempés Schiffer András az adókérdéshez szólt hozzá. Úgy véli, „nem kéne belemenni egy kétes adóversenybe”, hiszen „az adóverseny megnyerhetetlen”, inkább az úgymond spekulánsokat kéne adóztatni. A frakcióvezető egy bonyolult képzettársítással a homokhátság csatornarendszerét is beszédébe keverte.

A jobbikos Balczó Zoltán szerint az lehet az EU-elnökség legfőbb célja, hogy Magyarország „jó arcát mutassa” a kontinens felé.

A kereszténydemokrata Harrach Péter – nem meglepő módon – magasztalta a miniszterelnököt.

Viszont

Viszontválaszát Orbán Viktor azzal a meghökkentő kijelentéssel kezdte, hogy: ”Nem hiszünk az Európai Unióban. Mi Magyarországban hiszünk!” Hozzátette: „Számunkra az Európai Unió nem hit, hanem ész kérdése.” Mesterházy Attilának jelezte: csupán „érzékcsalódás”, hogy napirend-előttijében a belpolitikáról szólt, ugyanis az EU és Magyarország problémái jórészt megegyeznek. Balczó Zoltánnak a „partneri” hozzászólást köszönte. Schiffer Andrásnak pedig azt mondta: Magyarországnak versenyképességre van szüksége, amelyhez az államadósság csökkentésén keresztül vezet az út, amihez növelni kell a gazdaság teljesítményét.

Orbán viszontválasza után az elempés Osztolykán Ágnes kapott szót, de a nagy mozgolódás miatt technikai szünetet kért, arra az időre, „amíg a képviselők kivonulnak a teremből”. Az ülés vezető elnök, Lezsák Sándor eleget tett a kérésnek, a terem létszáma az eredeti felére csökkent.

Válasz

Új linkkel bővült: Nyugdíjpénztári hozamok...

Válasz

Akár ebadót is kivethetnek majd az önkormányzatok
Megjelent: 2011.03. 9. 06:47 Frissítve: 2011.03. 9. 09:07

Az új finanszírozási rendszerben szabadon választott adókat vezethetnének be a helyhatóságok.

Saját adókat vethetnének ki a települések az új önkormányzati finanszírozási rendszerben a Népszabadság értesülése szerint.

A lap szerdai számában arról ír, hogy az önkormányzati feladatok várható újragondolását követően a jövőben állami feladat lehet például az iskolák fenntartása, ám ezzel együtt az iparűzési adó egy része és a súlyadó a központi költségvetést gyarapíthatja.

A Népszabadság információi szerint ugyanakkor az önkormányzatok szabadon választott adófajtákat vezethetnének be, így például a települések akár ebadót vagy füstadót is kivethetnének saját területükön.

Tállai András, a belügyminiszter államtitkára korábban azt közölte, hogy még az idén újra akarják szabályozni az önkormányzatok helyét és szerepét, így a jövőben már csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnának helyben.

Önkormányzati választás ötévente?

Helyes irányba tett lépésnek tartja Tóth Zoltán választási szakértő, hogy az önkormányzati választásokat az EP-választással azonos napon tartsák - írja a Népszabadság. Tóth Zoltán szerint szakmai szempontból ez az elképzelés nem elfogadhatatlan, ám szerencsésebb lenne a parlamenti ciklus félidejében tartani a helyhatósági tisztújítást. Amennyiben ugyanis az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás is egy napra esik, akkor ugyan egy kampánnyal kevesebb lenne, ám minden huszadik évben nagyjából azonos időre esne mindhárom - azaz az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati - voksolás is. Az MSZP szerint az ötlet elfogadható.

A Magyar Hírlap számolt be kedden a Fidesz alkotmánytervezetére hivatkozva arról, hogy öt évre nőne egy önkormányzati ciklus hossza és az EP-választással együtt tartanák a jövőben.
Forrás: MTI/Független Hírügynökség
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

*
2011.03.08 Összevonhatják a kistelepülések önkormányzatait
*
2011.03.08 Önként adósodnának tovább az önkormányzatok
*
2011.03.07 Óriási bajban vannak az önkormányzatok
*
2011.03.03 Milliárdokra pályázhatnak az önkormányzatok
*
2011.03.01 Nógrádban a legkevesebb az adóbevétel

Válasz

Nyugdíjreform: hideg szívvel, forró fejjel
Kis Miklós 2011. március 8. 17:55

Irracionális bedarálni a korkedvezményes, és a korengedményes nyugdíjazást – értettek egyet nyugdíjszakértők és munkavállalók egy keddi, fővárosi konferencián. A nyugdíjbiztosító korábbi igazgatója szerint beláthatatlan társadalompolitikai következményei lehetnek, ha 2012-ben új nyugdíjrendszert vezetnek be. A szakszervezetek társadalmi párbeszédet követelnek.

A versenyszférában 50-60 évesen 22 éves „csikókkal” kell versenyezni - mondta el a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) által szervezett konferencián egy ipari vállalat szakszervezeti vezetője.

Megszűnt már a „nyugdíjig már elleszel” című lehetőség. Ki fog derülni, hogy 65 évesen már nem lehet a szalag mellett állni, és a fiatalokkal versenyképesnek lenni, ki fogják rugdosni 60 évesen az embereket . A korengedményes nyugdíjnál a munkaadó a zsebébe nyúl, és kifizeti a még hátralévő évekre a járulékokat, mert a dolgozója nála ment tönkre. Miért kell ezt a lehetőséget elvenni? Milyen jogon veszik el a korkedvezményes nyugdíjat, amikor a munkaadóknak korkedvezmény járulékot kell fizetniük? – kérdezte a vállalat szakszervezeti vezetője az Orbán-csomag nyugdíjintézkedései kapcsán szervezett rendezvényen, ahol szakértők, s más prominens emberek mellett szóhoz jutottak maguk az érintettek is – ami különben ritkaság konferenciák esetében.

korkedvezmény járulék
A mértéke 13 százalék. 2007-ben vezették be, akkor még a teljes összeget a központi költségvetés átvállalta, majd fokozatosan egyre kevesebbet. Idén már a munkaadók fizetik teljes egészében a korkedvezmény járulékot.

Nehéz kérdések, amelyekre nem a jelen lévőknek kellene válaszolni – mondta Herczog László, volt szociális és munkaügyi miniszter. A rendezvényre azonban hiába hívták meg a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, nem jött el - ami nem sok jót előlegez arra nézve, hogy a kormány vajon enged-e a VDSZ követelésének, és a munkavállalók képviselőivel érdemben megvitatja-e a nyugdíjrendszer tervezett átalakítását.

Herczog szerint – s ezzel a meghívott nyugdíjszakértők (Simonovits András, Barát Gábor) is egyetértettek – a korhatár nem lehet rugalmatlan eleme egy nyugdíjrendszernek sem.

Beláthatatlan következmények
Barát Gábor nyugdíjszakértő, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) volt főigazgatója elmondta: a nyugdíjreformhoz hideg fejre, és forró szívre lenne szükség, ám mintha ezeket éppen megfordítanák. A nyugdíjszakértő 2012-ig semmiképp nem lehetséges áttérni egy másik nyugdíjrendszerre, legyen az bármilyen. Annak hatásait ugyanis le kellene modellezni, illetve meg kell teremteni az új rendszer adminisztrációjának szervezeti-informatikai hátterét is.

Ha 2012-ben mégis új nyugdíjrendszert vezetnének be, annak beláthatatlan társadalompolitikai következményei lennének – tette hozzá.

A volt főigazgató úgy vélte: a rokkant-nyugdíj rendszerének
Lengyel László
Az időskor problémáit nem a gyógyszerek árának emelésével kellene megoldani.
szigorításában nincsenek akkora tartalékok, mint a kormány gondolja. S ha már szigorítani akarnak, akkor miért nem azok sorsával kezdenek foglalkozni, akik jelenleg rehabilitációs járadékon vannak?

Barát fölhívta a figyelmet: a nyugdíjak inflációs követésére áttérés egyre nagyobb jövedelmi ollót eredményez majd az újonnan nyugdíjazottak, és a már nyugdíjazottak között, ami korrekciós igényeket hozhat magával.

A konferencián Lengyel László is jelen volt, akitől talán az év egyik legjobb aranyköpését is hallhattuk: az időskor problémáit nem a gyógyszerek árának emelésével kellene megoldani.

A korkedvezményes nyugdíj nem azonos a rendőrnyugdíjjal

Nem kellene kiönteni a fürdővízzel a gyermeket – mondta később Székely Tamás, a VDSZ elnöke lapunk kérdésére, újságírók előtt A korkedvezményes nyugdíj a fegyveres testületeknél 25 év után olyan nyugdíjat jelent, amely megegyezik az utolsó évi bérrel. Más veszélyes munkaköröknél viszont 5 év kedvezményről van szó, és az általános szabályok szerint megállapított nyugdíjról. Nem lehet tehát a kettő egy kalap alá venni – mondta az elnök. A szakszervezeti vezető mindemellett megjegyezte: a fegyveres testületeknél dolgozók korkedvezményes nyugdíját sem lenne szabad egyik napról a másikra elvenni, hiszen valószínűleg az érintettek pályaválasztási döntésében a kedvezményes nyugdíj lehetősége is benne volt.
Az elnök hozzátette: a VDSZ javasolja korkedvezményes nyugdíj rendszerének kiterjesztését minden folyamatos, több műszakos munkarendben dolgozóra. A folyamatos munkarendben történő munka egészségre ártalmas hatásait a VDSZ által kiadott felmérés bizonyítja – mutatta be a könyvet Székely.

Kapcsolódó cikkek * 11.03.08 Szivárog az Orbán-csomag
* 11.03.04 Hol téved a kormány?

Előzmény

Válasz

Annyi a korkedvezményes nyugdíjnak?
Megjelent: 2011.03. 8. 16:03 Frissítve: 2011.03. 8. 17:32

Már a jövő héten fel akarja függeszteni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét a kormány.

Ezt a Klubrádiónak mondta a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Bárdos Judit azt mondta, ez már a folyamatban lévő ügyeket is érinti. A szakszervezet úgy tudja, a javaslat egyéni képviselői indítványként kerül a parlament elé, így kikerülhető az egyeztetési kötelezettség.

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője a Klubrádiónak elmondta, ha egyik napról a másikra megszűnnek a kedvezmények, ágazatok fognak meghalni. Székely Tamás elmondta: április 9-ére demonstrációra készülnek a fővárosban, ahol a nyugdíjrendszer megváltoztatása ellen tiltakoznak. Elfogadhatatlanak tartják, hogy csak az öregkori nyugdíjkorhatár elérésekor mehet el mindenki nyugdíjba, hisz sok olyan munkavállaló van, aki olyan egészségkárosító hatásoknak van kitéve, hogy kérdéses, hogy megéri-e a nyugdíjkorhatárt.

A Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy vegyék le a napirendről a korkedvezményes nyugdíj teljes megszüntetésének tervét, és kezdjenek tárgyalni egy kompromisszumos megoldásról. Vincze Tibor, az érdekképviselet elnöke emlékeztetett rá, hogy ez a társadalom érdeke, ha erős rendvédelmi szervekkel akarja fenntartani a közbiztonságot.

"Kollégáink nagyon nagy várakozással tekintettek a korábbi ellenzéki, jelenleg kormánypárti szakpolitikusokra, akik azt ígérték, hogy a rendészeti dolgozóknak nem a nyugdíjazásuk lehetőségét kell csorbítani, hanem olyan egzisztenciát, életpályamodellt kell kialakítani, melynek kapcsán a nyugdíjazási lehetőség nem motivációs tényező" - emlékeztetett Vincze Tibor.

A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a jelenlegi korkedvezményes nyugdíjrendszert az észszerűség és a szakmai elvek megtartása mellett lehet csak változtatni; a változtatás előtt egyeztetéseket kell tartani. Az érdekvédők szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott változtatási tervezet jelen írásos formájában nem értelmezhető.

AJÁNLOTT LINK:
Gondok a politikusokra szabott nyugdíjszabályokkal (Hír24)
Forrás: Klubrádió/MTI

Válasz

Azokat /a tömeget/ is meg kellene kérdezni, akik veszítettek evvel az adórendszerrel, hogy honnan tudják pótolni a jövedelem-kiesést, hiszen eddig is létminimum körül, vagy alatt éltek. Margó

Válasz