- Rogán Antal ismertette az újabb rezsicsökkentés menetrendjét. A gáz ára április 1-től csökken 6,5%-kal, az áramé szeptember 1-től 5,7%-kal, míg a távhő októbertől lesz olcsóbb 3,3%-kal. Rogán Antal azt is hozzátette, hogy más közmű szolgáltatások árának csökkentése nem várható. Az újabb rezsicsökkentés egyes részletei még nem ismertek, így nem tudjuk, hogy az elosztásban résztvevő szereplőket hogyan érinti. Maga az árcsökkentés mértéke azonban kisebb, mint amire számítani lehetett, ami kedvező a MOL és a Magyar Telekom szempontjából.
- OTP, FHB: Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa azt nyilatkozta, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy tovább bővítsék a pénzügyi rezsicsökkentést. Elképzelhető, hogy megemelnék a mostani 150 ezer forintos limitet, illetve a havi két alkalom helyett négyszer lehetne ingyen készpénzt felvenni. A lépés csak minimális hatással lenne a bankszektorra.

Válasz

Szerinted is dübörög a gazdaságunk?


Sikert sikerre halmozunk a gazdaságban

fn24 Gazdaság
|
Frissült: 2013.10.02. 17:42

11 komment

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt három és fél évben olyan sikeres makrogazdasági igazodást hajtott végre Magyarország, amelyet nagyon kevés állam tudott megvalósítani. Azért voltak, akik kétségeket illetve teendőket is megfogalmaztak.

A Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén Orbán Gábor hangsúlyozta: a befektetők jelentős része elismeri Magyarország eredményeit, azt a teljesítményt, amit a makrogazdasági stabilizáció kapcsán elért a kormány, még ha nem is standard megoldásokat alkalmazott.
Hozzátette: minden sikeres stabilizációnak az a jellemzője, hogy a "társadalmi szövetben" roncsolást okoz, ugyanakkor ez gyorsan gyógyul, és a stabilizáció összességében fenntartható.

Az igazi kérdés a növekedés

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.

Nem fenntartható?

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen. Orbán Gábor ezzel szemben úgy érvelt: nincs akadálya annak, hogy a potenciális növekedési ütem felett bővüljön a magyar gazdaság.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar növekedés jövőre egy évtized után először elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, vagyis 2-2,5 százalék körül lehet 2014-ben.

Mellár Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: az ország versenyképessége javításának érdekében fontos lenne, hogy a választások utáni kormány jelentősen megemelje a GDP-hez mérten a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközöket.

Felfuthat a hitelezés?

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat a bankrendszer a lakossági szegmensben, a vállalati hitelezés viszont "injekciót kapott" a jegybanki hitelprogram révén. Ez kedvező lesz hosszabb távon; a hitelezés felfutása nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta.

Csúsztatnak a közműcégek?

Orbán Gábor a rezsicsökkentésre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette: a mostani viszonyok között a közműcégek nem transzparens módon működnek, "csak sejtjük, mennyire lehetnek valósak" azok a kimutatások, amelyek csak kis profittal rendelkezőnek vagy nem nyereségesnek tüntetik fel ezeket a vállalatokat.

November elsejéig megoldják

A devizahitelesek problémájának megoldásáról az államtitkár elmondta: a Magyar Bankszövetség a kormánynak tett javaslatok kidolgozása után elkezdett egy komoly munkát a civil szférával. Az eddig felhalmozódott tudás birtokában folytatni lehet a közös gondolkodást a probléma megoldásáról a kitűzött határidőig, azaz november elsejéig - tette hozzá.

Példa nélküli

Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt behozni. A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke, volt jegybanki elnök szerint helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.

A jövő kilátásairól elmondta: példa nélküli, hogy választási évben 2,9 százalékra terveznek egy költségvetést. Szerinte lassú javulás várható a magyar gazdaságban.

Kritikus tömeg

Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától, ez a tendencia ugyanakkor nem most kezdődött, sok tekintetben már az évezred elején megmutatkozott. A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő szerint a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek - egészségügy, oktatás - "silány minősége" okozza.

Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak "szerkezeti reformok kritikus tömegével" lehet változtatni.

Véget kell vetni az unortodoxiának

Ezt már Bajnai Gordon mondta. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő szerint Magyarország elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be.

Ezért az új kormánynak olyan közhelyek kimondásával kell kezdenie munkáját, mint hogy a kapitalizmus alapja a bizalom, a jogállamiság, hogy erős államhoz erős, nem az államtól függő jövedelemmel rendelkező középosztály szükséges, és hogy a magántulajdont tiszteletben kell tartani.

Hozzátette: Magyarországon ma épp ennek az ellenkezője történik, nincs bizalom, és egyre többen függnek az államtól. Bajnai Gordon veszélyesnek ítélte a közműcégek "államosítását", mondván, a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni.

Válasz

2013. szeptember 17., kedd 7:12 Dzindzisz Sztefan, Napi.hu

Fontos listán lett első Magyarország - mégsincs ok az örömre
Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb állami fejlesztésekbe áramló uniós pénz aránya. Áldás ez vagy átok? – erről kérdeztünk meg két szakembert.

A tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt az uniós strukturális alapok az állami beruházások igen jelentős hányadát teszik ki Európában - derül ki egy tavalyi, az EU Tanácsa számára készített jelentésből.
Bár az uniós átlag alig több mint 10 százalék, nem egy ország van, ahol akár 50 százalék felett van ez az arány. Egyébként van miből költeni, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 350 milliárd euró állt a tagállamok rendelkezésére a beruházások finanszírozására.

Magyarország azzal, hogy állami beruházások 97 százalékában használt uniós pénzt 2009 és 2011 között, magasan veri a mezőnyt - második helyezett Litvániában 80 százalék alatt volt ez az arány.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokát Szlovákia foglalja el, míg a sor másik végén Luxemburgot, Írországot és Hollandiát találjuk alig pár százalékos teljesítménnyel.

Jó alkut kötöttünk, de ennek megvan az ára

Minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy magyar költségvetési pénz is van a beruházások mögött, így hozzáadva az EU-kasszába való befizetéseket összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt.
Molnár véleménye szerint a számok azt mutatják, hogy Magyarországnak igen jó alkut sikerült kötnie, amikor a 2007-13 költségvetésről döntöttek. Az is jól látszik, hogy kinek mekkora volt az elmaradottsága, kinek mennyire volt szüksége ezekre a forrásokra.

Az adatok több szempontból sem kifejezetten jók - mondta érdeklődésünkre Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint ugyanis azt mutatják a tények, hogy kizárólag az adófizetők pénzéből nem nagyon tud az állam elindítani egy beruházást, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt sokkal idő- és pénzigényesebb, elsősorban a jóval nagyobb adminisztrációs kötelezettségek miatt. Ezáltal pedig csökken az állam szabadsága is, hiszen csak olyan célt és olyan rendszerben tud fejleszteni, ami megegyezik az uniós irányelvekkel - fogalmazott Tóth.

Inkább autópályát, mint stadiont

A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy jól költjük-e el az így kapott összeget - emelte ki Molnár, aki ezzel kapcsolatban "nem túl optimista".
Mint mondta, az autópályák, vasútvonalak, illetve a szennyvízhálózatok fejlesztése pozitívum, mert "legalább közelítjük az uniós normát", ám a futballstadionok és a különböző fürdők fejlesztései már nem tartoznak a kifejezetten hasznos beruházások közé.

Nagyon nem mindegy, hogy az adott beruházások közül mit választ az aktuális kormány, márpedig jelenleg inkább politikai, nem pedig szakmai alapon döntenek - értett egyet Tóth is. A szakember gyakran hiányolja a beruházások mögötti szakmai tanulmányokat, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal fog járni. Olyan projekteket kellene építeni, ami a legjobban szolgálja az állampolgárok érdekeit, ehhez pedig a jelenleginél jóval nagyobb nyilvánosság kell, hogy lehessen látni, miért éppen az adott beruházás mellett tették le a voksukat a döntéshozók - vélte az MTA tudományos munkatársa.

Szökőkút helyett képzésre kellene költeni

Molnár szerint az is problémát okoz, hogy nagyon szétaprózódtak a beruházások, "a régi időket időzően" szinte minden településre jutott valamilyen fejlesztés, pedig a forrásokat sokkal koncentráltabban kellene elkölteni. Ennek megfelelően a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne, vagy alig kapjanak forrásokat, míg a szegényebb megyéket, mint például Baranya, vagy Csongrád az eddiginél sokkal jobban lehetne preferálni.
Ám olyan beruházásokra kell gondolni, melyek előreviszik a települést, tehát nem templomot, szökőkutat kell fejleszteni, hanem az egészségügyet, az infrastruktúrát, az oktatást - és itt nem csak intézményi beruházásokra kell gondolni a szakember szerint, hanem a humánerőforrás fejlesztésére is.
Ám mivel jelenleg ez még nem így van, ezért Molnár szerint félő, hogy később komoly fenntartási gondokkal kell majd szembenézniük a településeknek.

Az oktatás fontosságát Tóth is kiemelte, mondván számos mintát látni arra világszerte, hogy a tanításba fektetett pénz megtérül. Ezt támasztja alá többek közt Finnország példája, illetve több amerikai kutatás is, amely szerint a gyerekkori oktatásnak, az óvónőképzésnek, illetve a szektorban dolgozók béremelésének van a legnagyobb hozadéka egy ország számára.
A szakember legalább ennyire lényegesnek nevezte az infrastruktúra fejlesztéseket, mint mondta egy közgazdász számára az alacsonyabb rendű utak építése mindig fontos, hiszen itt tud a munkaerő eljutni a munkaerőpiacra.
Jelenleg valakinek hiába van szakmája egy faluban, ha másfél -/ 3/ órába telik eljutni a munkahelyére, akkor a benzin és minden egyéb költséggel számolva már nem fogja megérni neki elfogadni azt - mondta Tóth, aki szerint amíg például Hollandiában senkinek sem okoz gondot, hogy naponta akár 130 kilométeres távokat tegyen meg a munkahelyére, addig itthon Székesfehérvárról csak nehézkesen lehet elfogadni a feleekkora távolságra lévő fővárosi állást.

Kapcsolódó cikkek

Így gyorsulhat a magyar GDP-növekedés Varga szerint

Válasz

Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
Zsiborás Gergő, 2013. június 17., 11:00
Privátbankár

Váratlanul sajtótájékoztatót hívott össze Varga Mihály: megemelik a telefonadót, a tranzakciós illetéket, de a stadionépítésekről nem mond le a kormány.

Varga Mihály bejelentette, hogy a tranzakciós illeték kulcsa 0,3 százalékról 0,6-ra emelkedik a készpénzfelvételnél. Eltörlik a 6000 forintos felső határt, ez csak a számlák közti utalásnál marad meg, de a kulcs mértéke ott 0,2 százalékról 0,3-ra nő majd. A kormány a hétvégén erről tárgyalt a Bankszövetséggel is. A tranzakciós illetékből időarányosan 17% folyt be a költségvetésbe, a várt 42% helyett - mondta Varga.

Több adónemet is emelnek
Pénteken még a büdzsé mozgásteréről beszélt Orbán Nyilvánvaló, hogy az Unió is meg fogja változtatni az álláspontját a következő félévben: nekünk rossz gazdasági évet jósoltak, miközben Magyarország jól teljesít; a gazdaság növekedése jóval nagyobb lesz, mint amit sokan vártak, akár meg is haladhatja a kormány előrejelzését - mondta pénteken a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint ez azt jelenti, hogy van a költségvetésben mozgástér, de ez alapján csak a második negyedév adatainak, eredményeinek függvényében hoz új döntéseket a kormány. Részletek >>

A megemelt adóról Varga azt mondta, nem számít arra, hogy a megemelt adókat a fogyasztókra terhelik a pénzintézetek, mert komoly verseny van közöttük. Szerinte ugyanez volt a helyzet év elején is, bár a PSZÁF februári jelentése szerint 164 pénzintézetből csak 10 nem hárította át az illetéket a fogyasztókra.

A vállalkozásokat terhelő telefonadó 2 forint helyett 3 forintra emelkedik, a felső korlátot itt 2500 forintról 5000-re emelik. A magánszemélyek adóterhe marad 2 forint, mint eddig.

A kormányszóvivő egy elmúltnyolcévezés után azt mondta, mindezekre a döntésekre azért van szükség, hogy a túlzotthiány-eljárásból kikerülő Magyarország ne jusson Málta sorsára, vagyis hogy ne induljon meg újra ellenünk az eljárás. Varga Mihály szerint az infláció alacsonyabb lesz, mint azt várták, és ez kedvezőtlenül érinti a költségvetést, főleg a fogyasztást terhelő adókat.

Emelik a bányajáradékot is, 12 százalékról 16-ra. Új intézkedés az is, hogy az egészségügyi hozzájárulást kiterjeszti a kormány a kamatokra is.

A stadionépítések folytatódnak

A korábban bejelentett Varga-csomag második lépcsőjét, a nagy beruházások finanszírozását is újrahangolják, létrehoznak egy beruházási alapot, melyből ezeket tovább folytathatják. Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kormány nem hajlandó lemondani a stadionépítésekről és a Kossuth tér felújításáról sem. Ezekről korábban Varga Mihály azt mondta, hogy csak abban az esetben folytatódhatnak, ha nem a költségvetés folyó kiadásait terhelik. Stadion épül jelenleg Debrecenben, épül az új FTC-pálya és több mint 100 milliárdot vihet el az olimpiai központ kialakítása és a Puskás-stadion újraépítése.

A Kossuth tér felújítása a zárolások ellenére sem áll le.

A bejelentett döntéseknek megfelelően módosítják a költségvetést, idén immár ötödször. Ebbe már a reklámadó is bekerül, de erről részleteket nem árult el Varga. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket ugyanis Lázár János vezeti. Az adóintézkedések augusztus elsejétől léphetnek hatályba.

Előzmény

Válasz

Még örülhetnénk is neki, ha ez a deficit csökkentés nem a kisemberek bőrére ment volna, hanem a gazdasági növekedésünk tette volna lehetővé. De erről szó sincs, sőt: "...a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak." -idéztem a cikkből. Margó

Előzmény

Válasz

Itt a hivatalos bejelentés: 9 év után elengedi Magyarországot Brüsszel (frissítve)
2013. május 29., 14:25
Privátbankár
Hivatalos: a Bizottság azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, szüntesse meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A Varga-csomag után már elhiszik, hogy 3 százalék alatt lesz a deficit - de azért tündérmeséről kár lenne beszélni.

A közzétett rövid indoklás szerint Magyarországon 2012-ben a GDP-arányos deficit 1,9 százalékra csökkent - ez a Bizottság szerint a csökkenésből 0,75 százalékpont egyszeri intézkedéseknek köszönhető.

A konvergenciaprogramban 2,7 százalékos GDP-arányos hiányt vázolt fel Magyarország 2013-ra és 2014-re is - a Bizottság tavaszi előrejelzése azonban 3 illetve 3,3 százalékos hiányt prognosztizált. Az ezután bejelentett kormányzati intézkedések a hiányt a Bizottság szerint további 0,3 illetve 0,7 százalékponttal csökkentik. Ennek megfelelően 2013-ra immár 2,7 százalékos hiányt vár a Bizottság, 2014-re pedig 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak - ezzel a következő 2 évben is teljesülhet a 3 százalék alatti hiánycél.

9 év a szégyenpadon Sokáig fennálló rekord lehet, amit Magyarország eddig fel tud mutatni a hiányeljárásban, az egyetlen tagállam vagyunk, akik ellen 9 éve folyik az eljárás. Egy éve az unortodox gazdaságpolitika jól láthatóan az EDP-ből való kikerülést tűzte zászlajára, szinte mindent, így a gazdasági növekedést is beáldozott ezért.

...
Azért ez nem tündérmese

A Bizottság szerint a hiánynak a GDP 3%-a alá történő csökkentését célzó új korrekciós intézkedések május 13-i elfogadása óta a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Bár a 2013 első negyedévére vonatkozóan bejelentett adatok rövid távon növelik a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzésével összefüggő, felfelé irányuló kockázatokat, a korrekciós intézkedések – elsősorban 2014-ben – az ellenkező irányba hatnak - írják.

"Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak. Ugyanakkor a kibocsátási rés erősen negatív (jelenleg körülbelül a GDP –4 %-a) és az előrejelzés időtávjában, vagyis 2014-ig várhatóan csak csekély mértékben javul" - olvasható a Bizottság elemzésében.

Még négy tagállam örülhet

Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerül a túlzottdeficit-eljárást alól.

A Bizottság javaslata alapján Málta ellen túlzottdeficit-eljárás indul. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia esetében meghosszabbítják a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.

Válasz

2013.02.14 10:21:00 - MTI
Közel három százalékkal csökkent a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése alapján
Az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a múlt év negyedik negyedévében.

Londoni elemzők a negyedik negyedévre 1,8-2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, a múlt év egészére pedig 1,5 százalékos csökkenéssel számoltak.

A GDP-ben összesen hatszázalékos súllyal szereplő információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye nőtt, a 22 százalékos súllyal rendelkező ipar, valamint a 3-4 százalékos súlyú építőipar és mezőgazdaság teljesítménye esett - mondta Pozsonyi Pál. A KSH főosztályvezetője megjegyezte, hogy az agrárszféra teljesítménye a harmadik negyedévben 20 százalékkal csökkent, és a gyorsbecslés szerint hasonló visszaesés volt a negyedik negyedévben is.

Az ipari termelés is 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, a negyedik negyedévben ennél is gyengébb teljesítményt produkált az ipar - közölte Pozsonyi Pál. A főosztályvezető hozzátette azt is, hogy a külkereskedelmi forgalom is némileg visszaesett a múlt év utolsó hónapjában, és a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben felgyorsult a harmadik negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-csökkenés után. A hozzáadott érték első negyedévi 1,0 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hanyatlás az elmúlt év során. A magyar gazdaság a múlt év második negyedévétől technikai recesszióban van, miután két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény.

Éves összehasonlításban a múlt év minden negyedévében kisebb volt a bruttó hazai termék reálértéke, mint egy évvel korábban.

A most közölt 2,7 százalékos GDP csökkenésnél nagyobbat legutóbb 2009 negyedik negyedévében regisztrált a KSH, akkor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal zuhant.

A tavalyi 1,7 százalékos csökkenés előtt 2011-ben még 1,6, 2010-ben 1,3 százalékos volt a GDP növekedése a 2009-es 6,8 százalékos zuhanás után.

/Mit gondoltok, van még hely a béka feneke alatt???? Margó/

Válasz

"...a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János. "
Na igen, ez a lényeg!!! Margó

Előzmény

Válasz

Júniustól csökkenne tovább a rezsi

Megjelent: 2013.02.01. 08:02|

A kormány tervei szerint év közepétől faragnának le 10 százalékot a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjakból.

2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Algyőn, a faluházban rendezett fórumon 150 fős hallgatóság előtt.

A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön – közölte a politikus.

Kifejtette, 2010-ben emberek milliói megkérdőjelezhetetlenül arra szavaztak, hogy a rendszerváltás időszakát le kell zárni, valami újra van szükség.

A keretek meghatározása mára lezárult, a megtett lépések meghozzák a gyümölcsüket. Mindez azonban nem sokat ér, ha a társadalmi depressziót, az elszegényedést a kormányzat nem tudja visszafordítani – hangsúlyozta Lázár János.

A kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy a nyugdíjak és keresetek vásárlóereje növekedjen – jelentette ki az államtitkár.

A politikus szerint ma Magyarországon az az igazi nagy társadalmi kérdés, ki fizesse vissza az állam által korábban fölvett és fölélt pénzt, az adósságot. Az EU és az IMF azt mondja, mindenki fizessen, a legszegényebb munkás és nyugdíjas is. A magyar társadalom nem terhelhető tovább. A kormánynak világosan el kellett döntenie, kinek az oldalán áll, az itt élő embereknek próbál segíteni, vagy a könnyebb utat választva jóban van a pénzintézetekkel, kereskedőházakkal, az áram- és gázszolgáltatókkal.

Hozzátette: két választás között „természetes a rebellió", a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János.

Forrás: MTI
Cimkék: rezsi, rezsi csökkentés

Válasz

Orbánt kikosarazta az IMF

Megjelent: 2013.01.30. 13:42|

A pénze nem kell, rugalmas hitelkeretet pedig a Valutaalap nem akar adni.
Orbánt kikosarazta az IMF
(MTI)

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta Orbán Viktor szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában. A kormányfő közölte: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, az EU válsága alapvetően versenyképességi válság. Szerinte gazdasági rendszerváltás szükséges, jóléti helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre – közölte Orbán Viktor az előadását követő sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken – állapította meg a kormányfő.

A beszélgetésen felmerült a jegybanki függetlenség kérdése is. Orbán Viktor azt mondta: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ugyanakkor – tette hozzá – érdemes megvizsgálni, más országokban hogyan működik a jegybank és a kormány közti együttműködés. Nem jobb-e az amerikai rendszer, ahol a jegybank feladata segíteni a gazdasági célok elérését? Mint mondta: egész Európának kérdés, hogy a jegybankok abszolút függetlensége helyett nem életképesebb-e az amerikai minta. Orbán Viktor egyébként az utolsó pillanatban jelenti csak be, kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank élére.

Az IMF mindig ezt mondta

A Nemzetközi Valutaalap egyértelművé tette többször is, hogy Magyarország nem jogosult a lengyelhez hasonló megállapodásra. Az IMF szerint „a vártnál kedvezőbb világpiaci helyzet miatt csökkent az állam finanszírozásának nehézsége, ám a gazdasági előtt továbbra is nehézségek állnak. Második recessziós időszakát éli négy év alatt, miközben a fogyasztás és a beruházás csökken, s a munkanélküliség makacsul magas.” A változáshoz új gazdaságpolitikai irányra lenne szükség, amelynek középtávon fenntartható – a növekedést és a bizalmat erősítő – módon kellene a költségvetést kiigazítania. „A magyar gazdaság növekedési potenciáljának emeléséhez meg kellene javítani a pénzügyi szektort, és szerkezeti átalakításokat kellene végrehajtani.”

Forrás: FN24
Cimkék: imf-tárgyalás, imf

Válasz