- Rogán Antal ismertette az újabb rezsicsökkentés menetrendjét. A gáz ára április 1-től csökken 6,5%-kal, az áramé szeptember 1-től 5,7%-kal, míg a távhő októbertől lesz olcsóbb 3,3%-kal. Rogán Antal azt is hozzátette, hogy más közmű szolgáltatások árának csökkentése nem várható. Az újabb rezsicsökkentés egyes részletei még nem ismertek, így nem tudjuk, hogy az elosztásban résztvevő szereplőket hogyan érinti. Maga az árcsökkentés mértéke azonban kisebb, mint amire számítani lehetett, ami kedvező a MOL és a Magyar Telekom szempontjából.
- OTP, FHB: Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa azt nyilatkozta, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy tovább bővítsék a pénzügyi rezsicsökkentést. Elképzelhető, hogy megemelnék a mostani 150 ezer forintos limitet, illetve a havi két alkalom helyett négyszer lehetne ingyen készpénzt felvenni. A lépés csak minimális hatással lenne a bankszektorra.

Válasz

Szerinted is dübörög a gazdaságunk?


Sikert sikerre halmozunk a gazdaságban

fn24 Gazdaság
|
Frissült: 2013.10.02. 17:42

11 komment

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt három és fél évben olyan sikeres makrogazdasági igazodást hajtott végre Magyarország, amelyet nagyon kevés állam tudott megvalósítani. Azért voltak, akik kétségeket illetve teendőket is megfogalmaztak.

A Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén Orbán Gábor hangsúlyozta: a befektetők jelentős része elismeri Magyarország eredményeit, azt a teljesítményt, amit a makrogazdasági stabilizáció kapcsán elért a kormány, még ha nem is standard megoldásokat alkalmazott.
Hozzátette: minden sikeres stabilizációnak az a jellemzője, hogy a "társadalmi szövetben" roncsolást okoz, ugyanakkor ez gyorsan gyógyul, és a stabilizáció összességében fenntartható.

Az igazi kérdés a növekedés

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.

Nem fenntartható?

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen. Orbán Gábor ezzel szemben úgy érvelt: nincs akadálya annak, hogy a potenciális növekedési ütem felett bővüljön a magyar gazdaság.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar növekedés jövőre egy évtized után először elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, vagyis 2-2,5 százalék körül lehet 2014-ben.

Mellár Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: az ország versenyképessége javításának érdekében fontos lenne, hogy a választások utáni kormány jelentősen megemelje a GDP-hez mérten a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközöket.

Felfuthat a hitelezés?

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat a bankrendszer a lakossági szegmensben, a vállalati hitelezés viszont "injekciót kapott" a jegybanki hitelprogram révén. Ez kedvező lesz hosszabb távon; a hitelezés felfutása nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta.

Csúsztatnak a közműcégek?

Orbán Gábor a rezsicsökkentésre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette: a mostani viszonyok között a közműcégek nem transzparens módon működnek, "csak sejtjük, mennyire lehetnek valósak" azok a kimutatások, amelyek csak kis profittal rendelkezőnek vagy nem nyereségesnek tüntetik fel ezeket a vállalatokat.

November elsejéig megoldják

A devizahitelesek problémájának megoldásáról az államtitkár elmondta: a Magyar Bankszövetség a kormánynak tett javaslatok kidolgozása után elkezdett egy komoly munkát a civil szférával. Az eddig felhalmozódott tudás birtokában folytatni lehet a közös gondolkodást a probléma megoldásáról a kitűzött határidőig, azaz november elsejéig - tette hozzá.

Példa nélküli

Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt behozni. A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke, volt jegybanki elnök szerint helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.

A jövő kilátásairól elmondta: példa nélküli, hogy választási évben 2,9 százalékra terveznek egy költségvetést. Szerinte lassú javulás várható a magyar gazdaságban.

Kritikus tömeg

Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától, ez a tendencia ugyanakkor nem most kezdődött, sok tekintetben már az évezred elején megmutatkozott. A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő szerint a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek - egészségügy, oktatás - "silány minősége" okozza.

Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak "szerkezeti reformok kritikus tömegével" lehet változtatni.

Véget kell vetni az unortodoxiának

Ezt már Bajnai Gordon mondta. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő szerint Magyarország elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be.

Ezért az új kormánynak olyan közhelyek kimondásával kell kezdenie munkáját, mint hogy a kapitalizmus alapja a bizalom, a jogállamiság, hogy erős államhoz erős, nem az államtól függő jövedelemmel rendelkező középosztály szükséges, és hogy a magántulajdont tiszteletben kell tartani.

Hozzátette: Magyarországon ma épp ennek az ellenkezője történik, nincs bizalom, és egyre többen függnek az államtól. Bajnai Gordon veszélyesnek ítélte a közműcégek "államosítását", mondván, a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni.

Válasz

2013. szeptember 17., kedd 7:12 Dzindzisz Sztefan, Napi.hu

Fontos listán lett első Magyarország - mégsincs ok az örömre
Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb állami fejlesztésekbe áramló uniós pénz aránya. Áldás ez vagy átok? – erről kérdeztünk meg két szakembert.

A tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt az uniós strukturális alapok az állami beruházások igen jelentős hányadát teszik ki Európában - derül ki egy tavalyi, az EU Tanácsa számára készített jelentésből.
Bár az uniós átlag alig több mint 10 százalék, nem egy ország van, ahol akár 50 százalék felett van ez az arány. Egyébként van miből költeni, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 350 milliárd euró állt a tagállamok rendelkezésére a beruházások finanszírozására.

Magyarország azzal, hogy állami beruházások 97 százalékában használt uniós pénzt 2009 és 2011 között, magasan veri a mezőnyt - második helyezett Litvániában 80 százalék alatt volt ez az arány.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokát Szlovákia foglalja el, míg a sor másik végén Luxemburgot, Írországot és Hollandiát találjuk alig pár százalékos teljesítménnyel.

Jó alkut kötöttünk, de ennek megvan az ára

Minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy magyar költségvetési pénz is van a beruházások mögött, így hozzáadva az EU-kasszába való befizetéseket összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt.
Molnár véleménye szerint a számok azt mutatják, hogy Magyarországnak igen jó alkut sikerült kötnie, amikor a 2007-13 költségvetésről döntöttek. Az is jól látszik, hogy kinek mekkora volt az elmaradottsága, kinek mennyire volt szüksége ezekre a forrásokra.

Az adatok több szempontból sem kifejezetten jók - mondta érdeklődésünkre Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint ugyanis azt mutatják a tények, hogy kizárólag az adófizetők pénzéből nem nagyon tud az állam elindítani egy beruházást, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt sokkal idő- és pénzigényesebb, elsősorban a jóval nagyobb adminisztrációs kötelezettségek miatt. Ezáltal pedig csökken az állam szabadsága is, hiszen csak olyan célt és olyan rendszerben tud fejleszteni, ami megegyezik az uniós irányelvekkel - fogalmazott Tóth.

Inkább autópályát, mint stadiont

A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy jól költjük-e el az így kapott összeget - emelte ki Molnár, aki ezzel kapcsolatban "nem túl optimista".
Mint mondta, az autópályák, vasútvonalak, illetve a szennyvízhálózatok fejlesztése pozitívum, mert "legalább közelítjük az uniós normát", ám a futballstadionok és a különböző fürdők fejlesztései már nem tartoznak a kifejezetten hasznos beruházások közé.

Nagyon nem mindegy, hogy az adott beruházások közül mit választ az aktuális kormány, márpedig jelenleg inkább politikai, nem pedig szakmai alapon döntenek - értett egyet Tóth is. A szakember gyakran hiányolja a beruházások mögötti szakmai tanulmányokat, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal fog járni. Olyan projekteket kellene építeni, ami a legjobban szolgálja az állampolgárok érdekeit, ehhez pedig a jelenleginél jóval nagyobb nyilvánosság kell, hogy lehessen látni, miért éppen az adott beruházás mellett tették le a voksukat a döntéshozók - vélte az MTA tudományos munkatársa.

Szökőkút helyett képzésre kellene költeni

Molnár szerint az is problémát okoz, hogy nagyon szétaprózódtak a beruházások, "a régi időket időzően" szinte minden településre jutott valamilyen fejlesztés, pedig a forrásokat sokkal koncentráltabban kellene elkölteni. Ennek megfelelően a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne, vagy alig kapjanak forrásokat, míg a szegényebb megyéket, mint például Baranya, vagy Csongrád az eddiginél sokkal jobban lehetne preferálni.
Ám olyan beruházásokra kell gondolni, melyek előreviszik a települést, tehát nem templomot, szökőkutat kell fejleszteni, hanem az egészségügyet, az infrastruktúrát, az oktatást - és itt nem csak intézményi beruházásokra kell gondolni a szakember szerint, hanem a humánerőforrás fejlesztésére is.
Ám mivel jelenleg ez még nem így van, ezért Molnár szerint félő, hogy később komoly fenntartási gondokkal kell majd szembenézniük a településeknek.

Az oktatás fontosságát Tóth is kiemelte, mondván számos mintát látni arra világszerte, hogy a tanításba fektetett pénz megtérül. Ezt támasztja alá többek közt Finnország példája, illetve több amerikai kutatás is, amely szerint a gyerekkori oktatásnak, az óvónőképzésnek, illetve a szektorban dolgozók béremelésének van a legnagyobb hozadéka egy ország számára.
A szakember legalább ennyire lényegesnek nevezte az infrastruktúra fejlesztéseket, mint mondta egy közgazdász számára az alacsonyabb rendű utak építése mindig fontos, hiszen itt tud a munkaerő eljutni a munkaerőpiacra.
Jelenleg valakinek hiába van szakmája egy faluban, ha másfél -/ 3/ órába telik eljutni a munkahelyére, akkor a benzin és minden egyéb költséggel számolva már nem fogja megérni neki elfogadni azt - mondta Tóth, aki szerint amíg például Hollandiában senkinek sem okoz gondot, hogy naponta akár 130 kilométeres távokat tegyen meg a munkahelyére, addig itthon Székesfehérvárról csak nehézkesen lehet elfogadni a feleekkora távolságra lévő fővárosi állást.

Kapcsolódó cikkek

Így gyorsulhat a magyar GDP-növekedés Varga szerint

Válasz

Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
Zsiborás Gergő, 2013. június 17., 11:00
Privátbankár

Váratlanul sajtótájékoztatót hívott össze Varga Mihály: megemelik a telefonadót, a tranzakciós illetéket, de a stadionépítésekről nem mond le a kormány.

Varga Mihály bejelentette, hogy a tranzakciós illeték kulcsa 0,3 százalékról 0,6-ra emelkedik a készpénzfelvételnél. Eltörlik a 6000 forintos felső határt, ez csak a számlák közti utalásnál marad meg, de a kulcs mértéke ott 0,2 százalékról 0,3-ra nő majd. A kormány a hétvégén erről tárgyalt a Bankszövetséggel is. A tranzakciós illetékből időarányosan 17% folyt be a költségvetésbe, a várt 42% helyett - mondta Varga.

Több adónemet is emelnek
Pénteken még a büdzsé mozgásteréről beszélt Orbán Nyilvánvaló, hogy az Unió is meg fogja változtatni az álláspontját a következő félévben: nekünk rossz gazdasági évet jósoltak, miközben Magyarország jól teljesít; a gazdaság növekedése jóval nagyobb lesz, mint amit sokan vártak, akár meg is haladhatja a kormány előrejelzését - mondta pénteken a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint ez azt jelenti, hogy van a költségvetésben mozgástér, de ez alapján csak a második negyedév adatainak, eredményeinek függvényében hoz új döntéseket a kormány. Részletek >>

A megemelt adóról Varga azt mondta, nem számít arra, hogy a megemelt adókat a fogyasztókra terhelik a pénzintézetek, mert komoly verseny van közöttük. Szerinte ugyanez volt a helyzet év elején is, bár a PSZÁF februári jelentése szerint 164 pénzintézetből csak 10 nem hárította át az illetéket a fogyasztókra.

A vállalkozásokat terhelő telefonadó 2 forint helyett 3 forintra emelkedik, a felső korlátot itt 2500 forintról 5000-re emelik. A magánszemélyek adóterhe marad 2 forint, mint eddig.

A kormányszóvivő egy elmúltnyolcévezés után azt mondta, mindezekre a döntésekre azért van szükség, hogy a túlzotthiány-eljárásból kikerülő Magyarország ne jusson Málta sorsára, vagyis hogy ne induljon meg újra ellenünk az eljárás. Varga Mihály szerint az infláció alacsonyabb lesz, mint azt várták, és ez kedvezőtlenül érinti a költségvetést, főleg a fogyasztást terhelő adókat.

Emelik a bányajáradékot is, 12 százalékról 16-ra. Új intézkedés az is, hogy az egészségügyi hozzájárulást kiterjeszti a kormány a kamatokra is.

A stadionépítések folytatódnak

A korábban bejelentett Varga-csomag második lépcsőjét, a nagy beruházások finanszírozását is újrahangolják, létrehoznak egy beruházási alapot, melyből ezeket tovább folytathatják. Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kormány nem hajlandó lemondani a stadionépítésekről és a Kossuth tér felújításáról sem. Ezekről korábban Varga Mihály azt mondta, hogy csak abban az esetben folytatódhatnak, ha nem a költségvetés folyó kiadásait terhelik. Stadion épül jelenleg Debrecenben, épül az új FTC-pálya és több mint 100 milliárdot vihet el az olimpiai központ kialakítása és a Puskás-stadion újraépítése.

A Kossuth tér felújítása a zárolások ellenére sem áll le.

A bejelentett döntéseknek megfelelően módosítják a költségvetést, idén immár ötödször. Ebbe már a reklámadó is bekerül, de erről részleteket nem árult el Varga. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket ugyanis Lázár János vezeti. Az adóintézkedések augusztus elsejétől léphetnek hatályba.

Előzmény

Válasz

Még örülhetnénk is neki, ha ez a deficit csökkentés nem a kisemberek bőrére ment volna, hanem a gazdasági növekedésünk tette volna lehetővé. De erről szó sincs, sőt: "...a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak." -idéztem a cikkből. Margó

Előzmény

Válasz

Itt a hivatalos bejelentés: 9 év után elengedi Magyarországot Brüsszel (frissítve)
2013. május 29., 14:25
Privátbankár
Hivatalos: a Bizottság azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, szüntesse meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A Varga-csomag után már elhiszik, hogy 3 százalék alatt lesz a deficit - de azért tündérmeséről kár lenne beszélni.

A közzétett rövid indoklás szerint Magyarországon 2012-ben a GDP-arányos deficit 1,9 százalékra csökkent - ez a Bizottság szerint a csökkenésből 0,75 százalékpont egyszeri intézkedéseknek köszönhető.

A konvergenciaprogramban 2,7 százalékos GDP-arányos hiányt vázolt fel Magyarország 2013-ra és 2014-re is - a Bizottság tavaszi előrejelzése azonban 3 illetve 3,3 százalékos hiányt prognosztizált. Az ezután bejelentett kormányzati intézkedések a hiányt a Bizottság szerint további 0,3 illetve 0,7 százalékponttal csökkentik. Ennek megfelelően 2013-ra immár 2,7 százalékos hiányt vár a Bizottság, 2014-re pedig 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak - ezzel a következő 2 évben is teljesülhet a 3 százalék alatti hiánycél.

9 év a szégyenpadon Sokáig fennálló rekord lehet, amit Magyarország eddig fel tud mutatni a hiányeljárásban, az egyetlen tagállam vagyunk, akik ellen 9 éve folyik az eljárás. Egy éve az unortodox gazdaságpolitika jól láthatóan az EDP-ből való kikerülést tűzte zászlajára, szinte mindent, így a gazdasági növekedést is beáldozott ezért.

...
Azért ez nem tündérmese

A Bizottság szerint a hiánynak a GDP 3%-a alá történő csökkentését célzó új korrekciós intézkedések május 13-i elfogadása óta a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Bár a 2013 első negyedévére vonatkozóan bejelentett adatok rövid távon növelik a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzésével összefüggő, felfelé irányuló kockázatokat, a korrekciós intézkedések – elsősorban 2014-ben – az ellenkező irányba hatnak - írják.

"Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak. Ugyanakkor a kibocsátási rés erősen negatív (jelenleg körülbelül a GDP –4 %-a) és az előrejelzés időtávjában, vagyis 2014-ig várhatóan csak csekély mértékben javul" - olvasható a Bizottság elemzésében.

Még négy tagállam örülhet

Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerül a túlzottdeficit-eljárást alól.

A Bizottság javaslata alapján Málta ellen túlzottdeficit-eljárás indul. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia esetében meghosszabbítják a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.

Válasz

2013.02.14 10:21:00 - MTI
Közel három százalékkal csökkent a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése alapján
Az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a múlt év negyedik negyedévében.

Londoni elemzők a negyedik negyedévre 1,8-2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, a múlt év egészére pedig 1,5 százalékos csökkenéssel számoltak.

A GDP-ben összesen hatszázalékos súllyal szereplő információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye nőtt, a 22 százalékos súllyal rendelkező ipar, valamint a 3-4 százalékos súlyú építőipar és mezőgazdaság teljesítménye esett - mondta Pozsonyi Pál. A KSH főosztályvezetője megjegyezte, hogy az agrárszféra teljesítménye a harmadik negyedévben 20 százalékkal csökkent, és a gyorsbecslés szerint hasonló visszaesés volt a negyedik negyedévben is.

Az ipari termelés is 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, a negyedik negyedévben ennél is gyengébb teljesítményt produkált az ipar - közölte Pozsonyi Pál. A főosztályvezető hozzátette azt is, hogy a külkereskedelmi forgalom is némileg visszaesett a múlt év utolsó hónapjában, és a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben felgyorsult a harmadik negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-csökkenés után. A hozzáadott érték első negyedévi 1,0 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hanyatlás az elmúlt év során. A magyar gazdaság a múlt év második negyedévétől technikai recesszióban van, miután két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény.

Éves összehasonlításban a múlt év minden negyedévében kisebb volt a bruttó hazai termék reálértéke, mint egy évvel korábban.

A most közölt 2,7 százalékos GDP csökkenésnél nagyobbat legutóbb 2009 negyedik negyedévében regisztrált a KSH, akkor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal zuhant.

A tavalyi 1,7 százalékos csökkenés előtt 2011-ben még 1,6, 2010-ben 1,3 százalékos volt a GDP növekedése a 2009-es 6,8 százalékos zuhanás után.

/Mit gondoltok, van még hely a béka feneke alatt???? Margó/

Válasz

"...a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János. "
Na igen, ez a lényeg!!! Margó

Előzmény

Válasz

Júniustól csökkenne tovább a rezsi

Megjelent: 2013.02.01. 08:02|

A kormány tervei szerint év közepétől faragnának le 10 százalékot a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjakból.

2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Algyőn, a faluházban rendezett fórumon 150 fős hallgatóság előtt.

A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön – közölte a politikus.

Kifejtette, 2010-ben emberek milliói megkérdőjelezhetetlenül arra szavaztak, hogy a rendszerváltás időszakát le kell zárni, valami újra van szükség.

A keretek meghatározása mára lezárult, a megtett lépések meghozzák a gyümölcsüket. Mindez azonban nem sokat ér, ha a társadalmi depressziót, az elszegényedést a kormányzat nem tudja visszafordítani – hangsúlyozta Lázár János.

A kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy a nyugdíjak és keresetek vásárlóereje növekedjen – jelentette ki az államtitkár.

A politikus szerint ma Magyarországon az az igazi nagy társadalmi kérdés, ki fizesse vissza az állam által korábban fölvett és fölélt pénzt, az adósságot. Az EU és az IMF azt mondja, mindenki fizessen, a legszegényebb munkás és nyugdíjas is. A magyar társadalom nem terhelhető tovább. A kormánynak világosan el kellett döntenie, kinek az oldalán áll, az itt élő embereknek próbál segíteni, vagy a könnyebb utat választva jóban van a pénzintézetekkel, kereskedőházakkal, az áram- és gázszolgáltatókkal.

Hozzátette: két választás között „természetes a rebellió", a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János.

Forrás: MTI
Cimkék: rezsi, rezsi csökkentés

Válasz

Orbánt kikosarazta az IMF

Megjelent: 2013.01.30. 13:42|

A pénze nem kell, rugalmas hitelkeretet pedig a Valutaalap nem akar adni.
Orbánt kikosarazta az IMF
(MTI)

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta Orbán Viktor szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában. A kormányfő közölte: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, az EU válsága alapvetően versenyképességi válság. Szerinte gazdasági rendszerváltás szükséges, jóléti helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre – közölte Orbán Viktor az előadását követő sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken – állapította meg a kormányfő.

A beszélgetésen felmerült a jegybanki függetlenség kérdése is. Orbán Viktor azt mondta: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ugyanakkor – tette hozzá – érdemes megvizsgálni, más országokban hogyan működik a jegybank és a kormány közti együttműködés. Nem jobb-e az amerikai rendszer, ahol a jegybank feladata segíteni a gazdasági célok elérését? Mint mondta: egész Európának kérdés, hogy a jegybankok abszolút függetlensége helyett nem életképesebb-e az amerikai minta. Orbán Viktor egyébként az utolsó pillanatban jelenti csak be, kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank élére.

Az IMF mindig ezt mondta

A Nemzetközi Valutaalap egyértelművé tette többször is, hogy Magyarország nem jogosult a lengyelhez hasonló megállapodásra. Az IMF szerint „a vártnál kedvezőbb világpiaci helyzet miatt csökkent az állam finanszírozásának nehézsége, ám a gazdasági előtt továbbra is nehézségek állnak. Második recessziós időszakát éli négy év alatt, miközben a fogyasztás és a beruházás csökken, s a munkanélküliség makacsul magas.” A változáshoz új gazdaságpolitikai irányra lenne szükség, amelynek középtávon fenntartható – a növekedést és a bizalmat erősítő – módon kellene a költségvetést kiigazítania. „A magyar gazdaság növekedési potenciáljának emeléséhez meg kellene javítani a pénzügyi szektort, és szerkezeti átalakításokat kellene végrehajtani.”

Forrás: FN24
Cimkék: imf-tárgyalás, imf

Válasz

A kutyust "...a házi kedvencet pedig regisztráltatni kell az országos adatbázisban" - mert csak így mehet el szavazni 2014-ben (:-)) Margó

Előzmény

Válasz

Januártól nagyot változik az élet
http://azenpenzem.hu/cikkek/januartol-nagyot-valtozik-az-elet/1026/
2012. december 28. A következő évben néhány nagyon komoly, ellentétes irányú változás lép életbe. Az emelkedő bérek, csökkenő rezsiköltségek kedvező hatását simán akár visszájára is fordíthatja néhány egyéb tényező.

A havi 300 ezer forint felett keresők örülhetnek az úgynevezett félszuperbruttó kivezetése miatt. Számukra sem annyira egyértelmű azonban a helyzet, hiszen a járulékplafon eltörlése mérsékelheti a számlájukra érkező pénzt. Még nem igazán látszik, de a cafeteria adóterhének emelése is hathat a jövedelmekre. Erről pontosabb információk februárban látszhatnak majd, de a korábbi adóemelés tapasztalata alapján a tehernövekedés legalább felével csökken a béren kívüli juttatás nagysága. Ez számításaink szerint legalább nyolcmilliárd forintos kiesést jelenthet, ami a jelen körülmények között valószínűleg optimista becslés. Nem egy munkáltató már most megtudta, hogy 2013-tól alaposan megvágják cafeteria keretét.

Akadnak további lényeges változások (nehéz mindent egyetlen cikkben összezsúfolni), de olyanok is, amelyek nem jelentenek túl sokat. Utóbbi körbe soroljuk, hogy bejelentették: januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli a társadalombiztosítási egyéni számlát. A szaktárca (nehogy valaki túl komolyan vegye a dolgot), hangsúlyozta is, hogy az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat pedig továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg. A tranzakciós illeték is januártól él. Mint viszont arról korábban többször írtunk, több banknál is más díjak lesznek érvényben februárban, mint januárban (ebben emelés és csökkentés is található). Itt kontrollálhatja várható számladíját.
Közlekedni biztosan drágább lesz
A jegyek és bérletek drágulnak, és az autók fenntartása is többe kerülhet majd. A havi fővárosi bérlet ára átlépi a tízezer forintot, például a metrójegy 300, a vonaljegy 350 forintba kerül 2013 januárjától. A vidéki nagyvárosokban azonban a következő év elején még az idei tarifák maradnak érvényben. Csodálkoznánk, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás új rendszere – ami ugyancsak januárban lép hatályba – nem vezetne a díjak emelkedéséhez. Hasonló a helyzet a cascóval és a lakásbiztosításokkal is (amelyeknél 15-10 százalékos lesz az adóteher). Úgy véljük ugyanis, az is drágulás, ha ugyanazon díjért csekélyebb szolgáltatást kapunk (például az önrész bevezetése, illetve emelése révén).

A rezsiköltség sem csak csökken, nő is
A serpenyő másik oldalára az áram, a gáz és a távfűtés árának csökkenése kerülhet (erről részletesen írtunk). A szemétdíjat is kontrollálni akarja a kormány. Bár 2013. január 1-jétől a Magyar Energia Hivatal (MEH) látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak megállapításával összefüggő árelőkészítési feladatokat, ebből hatósági ár csak 2014-re lesz. Elméletben akár többet is kellene akkortól fizetni (például a hulladéklerakási járulék miatt), de választási évben aligha kell rettegni az állami díjemeléstől. A rezsiköltségeket az energiaár csökkentése apasztja, de növelheti például a telefonadó, és 2013-ben még a szemétdíj is (például Kaposvár hét százalékkal emel).

Kicsit körülnézve, további pluszkiadásokat okozó változásra is bukkanhatunk. Ilyen például, hogy már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni. A lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását.

És a kutyások...
A kutyát tartók a chip kötelezővé tétele miatt költhetnek. Már 2010 óta (elvben) minden tulajdonosváltásnál azonosítóval kellett ellátni az ebeket. Ezt azonban senki sem ellenőrizte, így a gyakorlatban nem is igazán működött. 2013. január elsejétől viszont szigorodnak a szabályok. Minden 4 hónapnál idősebb kutyánál kötelező az azonosító, a házi kedvencet pedig regisztráltatni kell az országos adatbázisban. Aki ezt nem teszi meg, akár 45 ezer forintos bírságot is fizethet. Az ellenőrzésre az állategészségügyi hatóság, a jegyzőt, és az állatorvosokat is kötelezik. Az Origo alaposan utánajárt a kérdésnek. Mint kiderítették, ugyan az állatvédelmi törvény előírja, hogy a chip beültetéséért legfeljebb 3500 forintot kérhet az állatorvos, de mivel ez csak a folyamat egyetlen eleme, így a valójában fizetendő ár 6-9,5 ezer forint.

Akadnak további lényeges változások (nehéz mindent egyetlen cikkben összezsúfolni), de olyanok is, amelyek nem jelentenek túl sokat. Utóbbi körbe soroljuk, hogy bejelentették: januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli a társadalombiztosítási egyéni számlát. A szaktárca (nehogy valaki túl komolyan vegye a dolgot), hangsúlyozta is, hogy az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat pedig továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg. A tranzakciós illeték is januártól él. Mint viszont arról korábban többször írtunk, több banknál is más díjak lesznek érvényben februárban, mint januárban (ebben emelés és csökkentés is található). Itt kontrollálhatja várható számladíját.


Címkék: cafeteria, bérlet, jegyár, rezsiköltség, energia ár, szemétdíj, tranzakciós illeték, számladíj, kgfb, lakásbiztosítás, casco

Válasz

Bejelentették a nyugdíjemelést!
2012. december 18., kedd 17:04 Pénzcentrum.hu/Portfolio.hu
Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Idősügyi Tanács ülésén beszámolt arról, hogy az országgyűlés megszavazta a nyugdíjak 5,2 százalékos emelését, ami nem csak azokat érintik, akik korhatár szerinti nyugdíjasok, hanem akik korhatár előtt, vagy különböző okkal járadékban részesülnek.

Átlagosan 5 ezer forintot jelent majd a nyugdíjasoknak. 1,6 millió fő öregségi nyugdíjas átlagosan havi 5 ezer forinttal kap majd több juttatást, 336 ezer fő rokkantsági nyugdíjas 5 ezer forint ellátásemelést, 198 ezer hozzátartozói főellátásban részesülő 2700 forint emelést, a megváltozott munkaképességűeknek járó baleseti járadékban, rokkant-nyugdíjban részesülő 483 ezer fő 3 ezer forint átlagos emelést fog kapni. Elmondta még, a nők 40 év szolgálati jogviszony utáni nyugdíjba meneteli lehetősége olyan sikeres volt, hogy ebben az évben el fogja érni a 90 ezer főt, akik a "Nők 40" nyugdíjat meg fogják kapni.

A kormány előtt van továbbá a javaslat a jubileumi nyugdíjról. Eszerint akik a 90. évüket elérték jubileumi jutalomban részesülnek akkora összegben, ahány évesek. A 90 éves 90 ezer , 95 éves 95 ezer, 100 éves 100 ezer, 105 éves 105 ezer 110 év 110 ezer forint juttatásban részesül majd, és van olyan honfitársunk is, akit érint a 115 éves 115 ezer forintos juttatás. Soltész szerint ez néhány száz embert érintő döntés, amiről szerdai ülésén dönthet a kormány.

Kapcsolódó cikkeink:

Újabb meglepetést okozhat a nyugdíjtörvény
Gondtalan nyugdíjas évek: ennyit tegyünk félre a milliókhoz

Válasz

Kedves Klubtársaim, írjátok meg ide, hogy Ti hogyan próbáljátok kezelhetővé tenni az élelmiszer-kiadásaitokat, hogy mi is gyűjtsünk még több módszert. Margó

Válasz

Brutálisan emelkedtek az élelmiszerárak
Ennyivel drágultak
Minden alapvető élelmiszer drágább, mint egy éve, van, amelyiknél 37%-os a különbség.
Szerző: MTI
Forrás: MTI
2012.12.14.

Sokkal több pénzt fizetünk az ételért, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.

A KSH adatai szerint a zöldségfélék termelői ára októberben 33,5, a gyümölcsöké pedig 18,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A gyümölcsök között az alma és a szőlő értékesítése jelentős ebben az időszakban. A burgonya termelői ára októberben 47,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első félévben még olcsóbb volt, mint tavaly.

A tájékoztatás szerint a vágóállatok termelői ára 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vágósertés felvásárlási ára továbbra is 400 forint felett volt kilogrammonként, ami 21,1%-kal magasabb, mint az előző évi októberi árszint. A vágóbaromfi ára ugyanezen időszak alatt 9,4%-kal növekedett.

A vágómarha ára a tavalyi jelentős emelkedés után az előző hónaphoz viszonyítva viszont 12%-kal csökkent, és 20,3%-kal az egy évvel korábbi szintje alá esett.
A tojás ára 37,7%-kal növekedett

Az idei év tizedik hónapjában az állati termékek ára 7,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tej ára 1,1%-kal csökkent, a tojásé pedig 37,7%-kal növekedett.

Válasz

Itt a nyugdíjemelés
Megjelent: 2012.10.31. 10:22|
Frissült: 2012.10.31. 10:48

November elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjak és egyes szociális ellátások összegét. Az emelés egy átlagnyugdíjasnak havonta 1520, összesen tehát 15 200 forintot jelent.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 77 480 forint összeghatárig folyósítható együtt. Az érintettek visszamenőleg tíz hónapra a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben kapják meg a különbözetet.

A Magyar Közlönyben október 11-én megjelent kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat és számos más szociális ellátás összegét is. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rendelet megjelenése után azt közölte: azok is megkapják visszamenőlegesen az 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, akik novemberben már nem jogosultak nyugellátásra. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akik már nem minősülnek megváltozott munkaképességűnek, az időközben elhunytak után pedig az arra jogosult hozzátartozó igényelheti a kiegészítést.

Az Emmi felhívta a figyelmet, hogy az érintetteknek kérniük kell a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól az időarányos különbözetet, míg azok, akik novemberben is jogosultak nyugdíjra, automatikusan megkapják az idén január és október közötti hónapokra járó emelés összegét.

Forrás: MTI
Cimkék: nyugdíj

Válasz

Tessék spájzolni! Hatalmas drágulás jön

22 komment|
Megjelent: 2012.10.09. 10:02|
Frissült: 2012.10.09. 10:48

A családok jelentős részét felkészületlenül éri a 20-25 százalékos áremelkedés – írja a Pénzcentrum.hu.

A gazdasági portál szerint tudatos tervezéssel, okos fogyasztói magatartással egy-egy áremelkedés elleni csata megnyerhető, de a háború megnyeréséhez teljes szemlélet- és életmódváltás kellene. Ágazati szereplők egybehangzóan azzal számolnak, hogy jelentős emelkedés várható az év hátralevő részében és a jövő év első felében az élelmiszereknél.

A drágulás az alapanyagoktól és az alapvető termékektől indulva az élelmiszer-fogyasztói kosár egészébe begyűrűzhet. Egyes becslések szerint év végére 200 forint lehet a burgonya kilója, az alma bolti ára meghaladhatja a 300 forint/kilogrammot. 20-25 százalékos áremelkedés várható a tejnél, és a magyar fogyasztás szempontjából kiemelt fontosságú sertés- és baromfihús is hasonló mértékben drágulhat.

Ditróy Gergely, a Portfolio.hu elemzője szerint a magyar családokat felkészületlenül éri az áremelkedés, hiszen már most is a jövedelmük közel teljes egészét felélik. "A tudatos, takarékos vásárlás alapvetően inkább hosszabb távon működik, és inkább életformának nevezhető" - mondta a a Pénzcentrum.hu-nak Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Amivel minden háztartás felkészülhet az élelmiszerdrágulásra, az alapvetően a tartalékolás -- nemcsak pénzben, hanem élelmiszerben is.

Érdemes a tartós alapélelmiszerekből, alapanyagokból tartalékolni: a liszt, a cukor, a só, az olaj, a zsiradék, a hüvelyes termék (szárazbab, sárgaborsó) jól tárolható és érdemes befőzni, aszalni. Hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet, ha rokonainkkal, barátainkkal vásárlóközösségeket alakítunk ki. Így, együtt megvásárolva például egy egész sertést jóval olcsóbb áron juthatunk hozzá a húshoz, de akár egy zöldségtermelővel is megállapodhatunk arról, hogy szállít nekünk élelmiszert – javasolta a szakember.

Forrás: Pénzcentrum.hu/Hír24
Cimkék: élelmiszerár, élelmiszerárak

Válasz

OLVASD CSAK, MIRE KELL A CSOMAG!!!

Matolcsy csomag szakértői elemzése

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/ez_egy_ortodox_csomag_elemzok_matolcsy_bejelenteserol.173857.html

Ez egy ortodox csomag - Elemzők Matolcsy bejelentéséről
2012. október 5.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek reggel ismertette a kormány legújabb kiigazító csomagjának részleteit. Elemzők szerint ezek közül a legfontosabb lépés a rosszabb makropálya elfogadása és a jegybank megadóztatásának eltörlése. Egyesek szerint a most bejelentett lépések arra utalnak, hogy a kormány visszatért az ortodox gazdaa
A bejelentés részletei:

2012.10.05 10:31 Matolcsy 10 intézkedést jelentett be - Íme a részletek!

A Brüsszelbe elküldött jelentés lényeges pontjai:

2012.10.05 10:25 Már nem számol a kormány az IMF-fel - vagy mégis?
Elég lehet?

Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője a bejelentésekre reagálva kommentárjában kiemelte, hogy a kormány lemondott az 1,6%-os 2013-as növekedésről és 1%-ra hozta le előrejelzését. A kormány engedett a trojka (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap és Európai Központi Bank hármasának) nyomásának és eltörli az MNB-re kivetett tranzakciós illetékterhet. A közgazdász emlékeztet arra, hogy a jegybank megadóztatása volt a legnagyobb akadálya az IMF-megállapodásnak. A kormány emellett döntött arról is, hogy megemeli az idei és jövő évi hiánycélt is (0,5%-kal). A nemzetközi szervezetek képviselői ezt elfogadhatják.

A jövőre bejelentett intézkedések (kiadáscsökkentés, hatékonyabb adóbeszedés és kisebb adóemelés) kompenzálhatják a jegybank megadóztatásának eltörlése miatt kieső 116 milliárd forintot és a lassúbb gazdasági növekedés kedvezőtlen hatását. A Citi elemzőjének számításai szerint a most ismertetett csomag a GDP 1,3%-ára rúg, ami közel megfelel a számolt kiigazítási igénnyel. Jelentős kockázatok övezik azonban az áfa-beszedés növelését és az államkincstár megadóztatását. Közben a bankok adóterhelése GDP-arányosan 0,1%-kal emelkedik a tranzakciós illeték készpénzfelvételre történő emelése miatt. A közszféra bérénél tervezett lefaragást is jelentős kockázatok övezik. Az uniós projekteknél pedig a költségvetési forrás arányának csökkenése negatívan fogja érinteni a - már jelenlegi is visszaeső - beruházási teljesítményt - vetíti előre az elemző.
. A program végrehajtási kockázatai azonban nagyok, amire az Európai Bizottság és az IMF is rámutat majd várhatóan. Ezért a nemzetközi szervezetek még további lépéseket is elvárhatnak ezeken felül - fogalmaz az elemző. Összességében azonban a csomag megalapozhatja a hivatalos IMF-tárgyalások folytatását - tette hozzá.

Visszatért az ortodox gazdaságpolitika?
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének szakértői a programot kommentálva úgy fogalmaztak, hogy elhárul annak a veszélye, hogy az EU túlzottdeficit-eljárásának keretében felfüggesztik a Magyarországnak járó kohéziós juttatások folyósítását. A JP Morgan elemzői szerint a program fontos jele annak, hogy a kohéziós juttatások elveszítésének fenyegetése továbbra is erőteljesen a költségvetési konszolidáció folytatására ösztönzi a kormányt.
A cég szakértőinek véleménye szerint az MNB-re vonatkozó pénzügyi tranzakciós illeték eltörlésével az IMF/EU-megállapodás egyik fő akadálya hárult el. Csak 2013-ra várják a megállapodás megkötését, mivel arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap várhatóan az új intézkedések némelyikének további részletezését fogja kérni. A ház szerint ezért valószínű, hogy több tárgyalási forduló is lesz, mielőtt a felek megállapodásra jutnak.

Kétségesnek tartják a 2,7 százalékos deficitcél teljesítését. 3 százalékos határszint környékén tartott államháztartási deficitekre számítanak mindkét évben.

Előzmény

Válasz

HÁÁÁT.... EZ NEM LEHET IGAZ!!!! 18 órája töltöttem fel azt a friss hírt, hogy az IMF nem kér megszorítást, akkor MIÉRT ÁLLÍTANAK ÖSSZE ILYEN CSOMAGOT????!!!!
400 milliárdos megszorítás jön

150 komment|
Megjelent: 2012.10.05. 09:20|
Frissült: 2012.10.05. 12:47

Megemeli a kormány a hiánycélokat, nemcsak az ideit, a 2013-ast is - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

Döntött a kormány azokról az intézkedésekről, amelyekkel 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya - mondta Matolcsy György. Elismerte, a magyar gazdaság teljesítménye negatív tartományban lesz, ezért a kabinet 2,7 százalékra emeli az idei hiánycélt. Ehhez kapcsolódóan 133 milliárd forint költségvetési pénz zárolását jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető ígérete szerint a zárolás csak a minisztériumok előirányzatait és a büdzsében szereplő egyedi maradványok zárolását jelenti, a lakosság - rövid távon - ebből nem érzékel semmit.

Záporoznak a zárolások

Jelentős – 49 milliárdos - pénzelvonás lesz idén még a központi költségvetési szervektől és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainál. Húsz milliárddal kevesebbet költhet el a rendkívüli kormányzati kiadások keretében is a kormány. A PPP és az EU Önerő Alap előirányzatoknál (3+20 milliárd forintot zárolnak, míg a vagyonfejezetnél és a Nemzeti Földalap kiadásainál együttesen 5 milliárd forintot fognak meg. A Nemzeti Foglakoztatási Alapnál 16 milliárd, a Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap együttesen 4 milliárd forintnyi „egyenlegjavítás” lesz.

Ám a versenyszféra sem ússza meg a nadrágszíj-meghúzást: a dohánygyártmányoknál előrehozzák december 1-re a jövedéki adó emelését, ami a cégeknek 2 milliárd forintjába kerül az idén. Ennél sokkal jobban és több cégnek fáj majd az innovációs járulék szabályainak változása, amelyből 15 milliárd forintot nyer a közös kassza.

Az ugyanakkor zsebre megy, hogy nem emelik tanárok bérét. "Ez 73 milliárdos javulást okoz". A kormány az önkormányzatoknál bevezet egy felső korlátot a segélyeknél. Ez a családtámogatásokra nem vonatkozik. De az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta.

Matolcsy elmondta, hogy a 2012-es év első félévében mínusz 1,2 százalékos gazdasági zsugorodás a második félévre megállt, így van esély a hiánycél 3 százalék alatt tartására.

Jövőre még több "egyenlegjavítás"

2013-ra egy 397 milliárdos egyenlegjavító program (magyarul megszorítás) várható. Ez összesen 7 csoporton belül 10 döntésből áll, amelyeket sorban töltjük fel, kérjük frissítse sűrűn a cikkoldalt!

Tb-emelés a középosztálynak

Az egykulcsos adó után az egykulcsos tb-járulékot is bevezeti a kormány jövőre. Jelenleg ugyanis évi 7,8 millió forintos bruttó bér (körülbelül nettó 330 ezer forintos havi fizetés) felett nem kell tb-járulékot fizetni a munkavállalónak, míg a fizetés ez alatti részére 10 százalékos járulék van. Ebből 51 milliárdos többletbevételt vár a kormány. Kitart azonban a kormány amellett a terve mellett, hogy jövőre kivezeti a félszuperbruttót, és „igazi” 16 százalékos egykulcsos szja-t vezet be. „Az egyikkel adunk, a másikkal elveszünk” – magyarázta Matolcsy, aki szerint így az adófizetők egy százaléka fizethet majd valamivel több adót összességében 2013-ban, mint 2012-ben – de még mindig kevesebbet, mint 2010-ben.

Háromszoros adó a készpénzre

Az egy ezrelékes tranzakciós illeték helyett 3 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd a bankoknak kifizetniük a készpénzfelvétel után. A Bankszövetséggel való egyeztetés után várhatóan ennek a felét terhelik majd tovább a bankok a miniszter szerint. Ez azt jelenti, hogy minden, ATM-ben felvett ezresből másfél forinttal kevesebbet kapunk meg. „ Ebből mindenki érezheti, hogy a kormány célja, hogy a pénzügyi tranzakciókat a készpénz helyett az átutalások felé terelje” – kommentálta Matolcsy az intézkedést. Hogy ebből pontosan mennyi adóbevételt vár a kormány, nem pontosította.

Pénztárgépi besúgókütyü

Az adóbeszedés hatékonyságát növelné a kormány azzal, hogy a pénztárgépekbe egy elektronikus kütyüt szerel, amely tartja a kapcsolatot az adóhivatallal. A kereskedelmi szektor adatait elemezve ugyanis tegnap arra jutott a kormány: összesen 500-700 milliárd forintnyi áfát, illetve társasági adót és szociális hozzájárulást nem fizetnek be a kereskedők a forgalmuk után. „A bolgárok idén vezették be ezt a rendszert, és máris 1 milliárd euróval, azaz 300 milliárd forinttal lett több náluk az áfabevétel” – hozta a balkáni példát a miniszter. Úgy számol, az ország 400 ezer pénztárgépében idén a NAV segítségével elhelyezendő eszközök nyomán jövőre 95 milliárd forinttal lehet több az áfabevétel a magyar költségvetésben. 2014-ben és 2015-ben viszont a teljes, becslések szerint 500 milliárdos áfaeltitkolást igyekezne megszüntetni a kormány.

Fordított áfa a disznótartóknak

Az áfacsalást nehezítő fordított áfát bevezeti a kormány a sertéságazatra is. „Az első két hónap tanúsága szerint ez a rendszer a már ebbe a körbe vont 5 szántóföldi növénynél bevált” – tette hozzá a miniszter.

Az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből és a jellemzően készpénzes feketegazdaság visszaszorításából összesen 2013-ban 120 milliárdos többletbevételt remél a kormány.

Fizessen az EU!

Összesen 55 milliárd forintot tervez a kormány spórolni jövőre azzal, hogy 15 százalékról 5 százalékra csökkenti a kormány társfinanszírozását az európai uniós projektekben. „Ezt megtehetjük” – hangsúlyozta.

MNB helyett MÁK

Fontos az is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alól végül kivonták a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Bizottság nyomására, ám az innen várt bevételt lényegében a Magyar Államkincstárra terhelték át. A kincstárnál kezelt 120 ezer milliárd forintnyi tranzakcióból így összesen 40 milliárd forintos többletbevételre számítanak.

Kommunikálják az EU-ban

A mai napon az Európai Bizottságnak is beszámol Matolcsy György. A kormányszóvivő szerint a most bejelentett döntések nélkül 1000 milliárd forintos uniós támogatást bukna Magyarország. Varga Mihály tárca nélküli miniszter a minap arról beszélt, hogy az Orbán-kormánynak október 5-ig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására.

A 400 milliárdos megszorítás - Fidesz fordításban

Közben a kormány oldalán is megjelent az a dokumentum, amelyet elküldenek az IMF vezérigazgatójának és az EU pénzügyi biztosának is.

Vacak kilátások az álláspiacon

A közszférában a közmunkaprogramok folytatódnak, ugyanakkor – a közfeladat-ellátásban kritikus területek, pl. egészségügy mentesítése mellett – a nyugdíjazás miatt üresen maradt státuszok megszűnnek. Összességében nemzetgazdasági szinten 2013-ban 1 százalék közeli, 2014-ben másfél százalékos foglalkoztatásbővülés valószínűsíthető a kormány szerint. A munkanélküliség a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint az előrehozott nyugdíjazás lehetőségének megszüntetése mellett átmenetileg csak mérsékeltebb ütemben csökken, sőt átmenetileg nőhet is - áll a kormány által az uniónak leadott jelentésben.

Ha kíváncsi arra, hogyan reagáltak a pártok Matolcsy újabb csomagjára, erre menjen tovább!

Forrás: Hír24
Cimkék: matolcsy györgy, túlzottdeficit-eljárás, megszorítás

Előzmény

Válasz

Orbán Viktor miért ijesztgetett a farkassal, talán az IMF-re hivatkozva ő akarja bevezetni azokat az újabb megszorításokat? Margó

Előzmény

Válasz

Nem kér további megszorításokat az IMF

Szóljon hozzá!|
Megjelent: 2012.10.04. 17:15|

A valutaalap nem kért további megszorító intézkedéseket a magyar kormánytól.

Továbbra sincs még meg az időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között – jelentette ki Gerry Rice, a IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója. – „Nincs még időpontja egy új budapesti látogatásnak, de nyilvánvalóan továbbra is kapcsolatban állunk a magyar kormánnyal és az európai partnereinkkel.”

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az IMF mely pontokon kérte a magyar kormány álláspontjának tisztázását, a külkapcsolati igazgató annyit mondott, hogy a valutaalap fő irányvonalait az IMF küldöttségének július 26-án kiadott sajtóközleménye tartalmazza.

„Nem javasolunk szigorúbb pénzügyi intézkedéseket, mint amennyit a kormány jelenlegi, 2013-as költségvetési célja tartalmaz – hangsúlyozta Rice. – A javaslatainkban nincs szó további megszorításokról.”

Forrás: MTI
Cimkék: IMF-tárgyalás

Válasz

Matolcsy: a hazugság csak a második bűn

Megjelent: 2012.09.27. 10:23|

A nemzetgazdasági miniszter szerint „le kell zárni a pazarló állami költekezés csatornáit”.
Matolcsy: a hazugság csak a második bűn
(Fotó: Kummer János)

Matolcsy György - Sandra és Harry Choron pénzről írt könyve ismertetőjeként - a Heti Válaszban Benjamin Franklint idézve ezúttal arról ír, hogy „csak a második bűn a hazugság, az első az eladósodás”. A nemzetgazdasági miniszter cikkében azt ígéri, hogy „2012-ben a nyugdíjvagyon nélkül is 3 százalék alatti lesz a hiány, jövőre átmeneti adók nélkül is az idei deficitet” hozzák. A kormány közben karcsúsítja az államot, lezárja a pazarló költekezés csatornáit, csökkenti az állam eladósodását.

Matolcsy szerint a költségvetési konszolidáció azt is jelzi, hogy Magyarország végre kezdi „egészségesen használni a pénzt: méreg helyett orvosságként. A hitel túladagolva méreg, a megtakarítás orvosság, az állami túlköltekezés mérgezi a jövőt, a takarékosság gyógyítja az államot, a külső eladósodás veszélyes, mert függőséghez vezet, a belső hitelfelvétel - családok állampapír-vásárlása – jó, mert itthon tartja a jövedelmet”.

„Magyarország a 2008 utáni új korszak bátor és támadott hírnöke. A hetvenes évek végétől kialakult globális pénzkor a pénz túlzott befolyásán, a túlzásba vitt eladósodáson alapult. E rossz szokást levetve élhetünk a pénz előnyeivel, hátrányai nélkül” – írja a miniszter. Szerinte 2002 és 2010 között ott buktak el a magyar kormányok, hogy nem fontolták meg Keynes mondását, amely szerint egy kormánynak csak az adózást, a költségvetési kiadásokat és bevételeket, valamint az állami hitelfelvételt kell ellenőrzése alatt tartania, a többit nem”.

Forrás: Heti Válasz/Hír24
Cimkék: matolcsy györgy

Válasz

Majd meglátjuk az árfolyamokon, de az biztos, ahogy ez a kamatvágás nem segített a deviza-hiteleseken, sőt....

Előzmény

Válasz

2012. szeptember 25., kedd 16:44 Deák Bálint
Veszélyben a forint - "óriási butaságot csináltak"
Ha fordul a hangulat a világban, akkor nem lesz, ami megvédje a forintot - így kommentálja az ING elemzője a kamatvágást.

Óriási butaságot csinálnak Monetáris Tanácsban, mivel a keddi kamatvágással a törvényben lefektetett céltól tértek el, és erre nem lehet azt mondani, hogy középtávon minden rendben van - mondta Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizakereskedője a Napi Gazdaságnak. A mostani döntés mögött még inkább látszik a politikai szándék, hiszen az inflációval kapcsolatban csak negatív hír látott napvilágot. Ruzsonyi szerint ezzel beért a kormány sokéves politikája, a hiteles monetáris politika azonban elesett. Nem a Magyar Nemzeti Banktól kellene ugyanis várni a növekedés beindítását, inkább azt kellene észrevenni, hogy a piacon nincs bizalom az ország gazdaságpolitikája felé, ezért nem megy le a kamatszint. Az egy hónappal korábbi kamatcsökkentés jól sült el végül, de ezzel a szakember szerint mázlijuk volt.

Ruzsonyi szerint a forint bejelentés utáni stabilitása is csak látszólagos volt: a régióról leszakadtunk és az euró erősödését sem tudtuk lekövetni kedden kora délután. Az euró ugyanis az 1,29-es szintről hirtelen 1,296-ig menetelt pont a magyar döntést követően, amire a forint egyáltalán nem reagált. A magyar deviza ugyan egy picit beerősödött 283 forint alá az euróval szemben, de nemsokára már ismét 283 felett forgott az euró, hiába jött hirtelen optimizmus a devizapiacokra. Az euró erősödése mögött egyébként nem állt hír, piaci információk szerint nagyobb hedge fundok jelentek meg vevőként az euró piacán és ezek rántották fel az árfolyamot. Ezek nagyobb amerikai alapok lehetnek, amelyek ebben az időpontban kezdenek el kereskedni.

Az egy hónappal korábbihoz képest nem volt igazi rizikófaktor a mostani döntésben, ez okozhatta, hogy nem volt büntetés a piacon az egy hónappal korábbival szemben - vélik az ING elemzői. Szerintük még további vágás is benne van a levegőben, az igazi gondot azonban az jelenti, hogyha fordul a hangulat a világban, akkor nem lesz, ami megvédje a forintot.

Válasz

Így változik a nyugdíjszabály

Megjelent: 2012.09.25. 10:44|

Matolcsy számolja ki a segélyplafont.

Már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segélyezési plafon bevezetéséhez – mondta a közrádió reggeli műsorában a szociális államtitkár. Soltész Miklós úgy fogalmazott: nem lehet, hogy több pénz kapjanak a segélyből élők, mint azok, akik vállalják, hogy elmennek dolgozni nagyon alacsony bérért.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a segélyezési lehetőségek szűkítése nem újdonság, miután a kormányzat a juttatások kifizetését már korábban valamilyen feltételhez kötötte, például közmunkához, vagy iskolába járáshoz. Soltész Miklós azt is elmondta, a kormányzat a gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatásokhoz nem nyúlnának hozzá - írja a hirado.hu.

A kormány módosítaná a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, miután több ezren olyan határozatot kaptak kézhez, amely szerint csökkenne a nyugdíjuk. Soltész Miklós megerősítette, visszavonják a határozatokat, a törvényt pedig úgy változtatnák meg, hogy akinek csökkent volna a nyugellátása, az továbbra is a korábbi összeget kapja.

Akinek viszont magasabb díjat állapítottak meg, életük végéig megkaphatják azt. „A sok-sok munka mellett, amit elvégeztünk több mint két év alatt, hibák is becsúsznak, olyan hibák, amelyek sokszor nem előre láthatóak, vagy szinte kiszámíthatatlanok” – mondta a politikus.

Az özvegyi nyugdíj és a szociális járadékosok juttatásainak együttes folyósítása kapcsán egy tavalyi törvénymódosítás miatt szeptembertől körülbelül 15 ezren rosszabbul, 8 ezren pedig jobban jártak volna. Az ügyben a parlament már megkezdte a vitát, és mindenki egyetért vele, hogy azoknak, akik rosszabbul jártak volna, marad az eddigi ellátásuk, tehát nem romlik a helyzetük. A közel 8 ezer másik érintett pedig a számukra kedvezőbb összegű támogatást kapja – tette hozzá az államtitkár.

A Magyar Nemzet előzőleg arról írt, hogy a szociális ellátások faragása is témája az IMF-tárgyalásoknak.
Giró-Szász András korábban azt mondta, a gyermekeknek, családoknak járó támogatások nem csökkenthetők. A Magyar Nemzet kormányzati forrásból megtudta, hogy felvetődött egy olyan javaslat, amely meghatározott összegben maximálná az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatásokat.

Forrás: hiradó.hu/Hír24
Cimkék: nyugdíj

Téged is érint???

Válasz