várják az adományokat, VáRják A SEGÍTSÉGED!!!
Az Ökumenikus Segélyszervezet az 11705008-20464565-ös számlaszámon „Vörösiszap károsultjainak megsegítése” megjelöléssel vagy a www.segelyszervezet.hu oldalán fogad adományokat, valamint a 06-1/205-3955 telefonszámon kérhetnek csekkeket a vörösiszap miatt kitelepített családok támogatásához.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az adományokat "iszapkárosultak" megjelöléssel az OTP Banknál vezetett 11784009-20200673 számú számlán fogadja a karitatív szervezet.
A Magyar Református Szeretetszolgálat az alábbi számlán várja az adományokat: CIB BANK 10702019-85008889-51100005, a megjegyzés rovatban az "iszapkárosultak" megjegyzést kérik feltüntetni.
Milliárdok hevernek a vörösiszap-tározókban
Évtizedek óta létezik technológia a vörösiszap feldolgozására. Egy a baj vele: drága. Ha lenne erre fölös 80 milliárd forintja az országnak, húsz év alatt eltűnne a masszahegyek zöme.
Nagy József 2010. október 18. 06:30
„Benne van a teljes periódusos rendszer” – mondja a vörösiszap összetételére Szépvölgyi János, a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének vezetője.
Ha a teljes Mengyelejevet nem is, de jó néhány elemét érdemes volna kinyerni a masszából. Eleve ez is a cél a magyarországi tározók közel hetven évvel ezelőtti megnyitása óta, egyelőre mégis csupán gyűjtjük a matériát. Amiből ma 50 millió tonna áll három településünk óriásmedencéiben: Ajkán 30 millió tonna, Almásfüzitőn 12 millió tonna, Mosonmagyaróváron 8 millió tonna, zömük ma már füvesített műhegyként.
Van benne anyag
A vörösiszap - ahogy már annyiszor olvashattuk az elmúlt napokban – az alumíniumgyártás mellékterméke, azt követően marad vissza, hogy a bauxitból timföldet, vagyis alumíniumoxidot állítanak elő. Ennek ellenére ez a „hulladék” is tartalmaz rengeteg alumíniumot; a magyarországi 50 millió tonna vörösiszapban 8-10 millió tonna van belőle. A magyar zagy további egyharmada vas (15-18 millió tonna), 2 százaléka Titán (egymillió tonna), 0,1 százaléka Vanádium (50 ezer tonna). Van benne kilogrammonként 20-30 milligramm Gallium (100-150 tonna), valamint ritkaföldfémek, melyek közül a legértékesebbek a Cérium, a Lantán, a Neodímium és a Gadolínium, összesen kilogrammonként 1 milligramm (50 tonna).
Kapcsolódó cikkek
A vörösiszap hasznosításával intenzíven 1980-ban kezdett foglalkozni Magyarország. Amikor is az MTA Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriuma – nem mellesleg Szépvölgyi János részvételével – együttműködve ipari kutatóhelyekkel éveken át laboratóriumi és „kísérleti üzemi méretben” vizsgálta a feldolgozás lehetőségeit. Az okot a kutatás publikációjából idézzük: „Timföldgyártásunk a Bayer technológián alapul… nagy mennyiségű hulladékot termel. A vörösiszap a timföldet meghaladó mennyiségben keletkezik. A magyar timföldiparban évente képződő vörösiszapban lévő alkotók tömege egyes komponensek esetében nagyobb, mint a hazai termelés, illetve felhasználás.” (Forrás: Bányászati és Kohászati Lapok; 1984., 118. évfolyam 6. szám)
Szépvölgyiék annak idején arra jutottak, hogy a feldolgozás a kor technológiájával kismértékben veszteséges, vagyis a kivont anyagok piaci ára nem fedezné a folyamat költségeit. A politika döntése így érthetően az volt, hogy „várjunk, amíg olcsóbb lesz a technológia, és magasabb a vörösiszap hasznos alkotóelemeinek világpiaci ára”.
Ajánlott weboldalak Devecser.lap.hu Veszprém megye.lap.hu Ajka.lap.hu
A Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal megbízásából a Pannon Egyetem és az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete 2001 és 2004 között ismét kísérleteket végzett, immár egy új módszer, az úgynevezett plazmatechnológia felhasználásával. Az eredményeket tartalmazó dokumentum zömét a mai napig titkos iratként kezelik. Annyit sikerült megtudnunk az ebben a vizsgálatban is szerepet vállaló Szépvölgyi Jánostól, hogy egyetlen vörösiszap-feldolgozó üzem megépítése 2004-es árakon 9 millió dollárba kerülne (ez mai árfolyamon 1,8 milliárd forint), és évi 50 ezer tonna masszát tudna feldolgozni.
Ami jó hír: a javuló hatékonyságnak köszönhetően az üzem bő három év alatt behozná az árát. Az egyetlen bökkenő vele az, hogy ekkora kapacitás mellett ezer évre volna szüksége megenni a masszahegyet; és akkor nem vettük figyelembe az amúgy eközben is folyamatosan képződő vörösiszapot.
A pénzre visszatérve: ha mindhárom magyarországi vörösiszap-tározónál épül egy-egy ilyen üzem, annak ára 5,4 milliárd forint lenne, és bő három évszázad alatt végeznek is a munkával.
A kutatók természetesen az „egységnyinél” nagyobb üzemekkel is kalkuláltak. A leggrandiózusabb elképzelés szerint Ajkára egy évi másfél millió tonnás, Almásfüzitőre és Mosonmagyaróvárra egy-egy évi egymillió tonna kapacitású monstrum kerülne. Ezekkel 20, 12 és 8 év alatt fogynának el a mostani halmok. Kardinális kérdés viszont, hogy utána mi történne a létesítményekkel, melyek felhúzása ma körülbelül 400-500 millió dollárba, vagyis 80 milliárd forintba kerülne. A jelen állapot szerint egyedül az ajkai üzemnek maradna föladata, ugyanis ma már kizárólag ott zajlik timföldgyártás, melynek eredményeként erősebb években 400 ezer tonna vörösiszap (úgy negyedévre való munka) képződik.
A 2004-es dokumentumnak híre-hamva sincs a leadás óta. „Kifizették a munkadíjat, aztán elsüllyesztették valamelyik fiókban az anyagot” – mondja ma Szépvölgyi János.
Ha nem szakad a gát Kolontárnál, talán még évtizedekig pihen az a dosszié. Ám hogy megtörtént a katasztrófa, vélhetően a politikában is szóba kerül a vörösiszaptalanítás. Még ha nem is a 80 milliárdos megoldás.
Kérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot: kívánják-e leporolni a 2004-es kutatás dokumentumát. És arról is érdeklődtünk, hogy most, az iszapkatasztrófa után fontolgatják-e feldolgozóüzemek létesítését. Időt kértek a válaszra. tényleg itt az idő?
Kérdeztük a FigyelőNet korábbi cikkeiben is szakértő Baksa Györgyöt a vörösiszap hasznosításáról.
„Jó ideje tudjuk, hogy a vörösiszap az utolsó homokszemig feldolgozható – mondja a mérnök, aki évtizedeket húzott le a Hungalunál, és hosszú ideig vezette is a céget. - Afelől viszont komoly kétségeim vannak, hogy mindez gazdaságosan tehető meg. Hatalmas multik uralják a világ alumíniumgyártását, de egyelőre egyikük sem fogott bele ebbe munkába. Pedig, ha akkora üzlet lenne, aligha késlekednének.”
-.-.-.-.-.--.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.--.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-..Volt jelentés, ami leírta: veszélyt rejt magában a kolontári tízes tározó alatti talajszerkezet. Csakhogy az építési engedélyhez egy másik vizsgálat adatait használta annak idején az illetékes hatóság. A gátszakadáshoz ezenkívül a közelmúltban történt emberi mulasztás is kellett.
Nagy József
2010. október 13. 06:30
„Ha én maradtam volna a vezető, nehezen tudom elképzelni, hogy egyszer csak hátranézek, és dől a fal” – ezt az a Baksa György nyilatkozta a FigyelőNetnek, aki talán a legtöbbet tudja a magyarországi timföldgyártásról.
Baksa rögtön az egyetem elvégzése után került a Hungaluhoz, azt mondja, „ott húztam csizmát”. 1988-ban már vezérigazgató, végigcsinálta az 1997-es privatizációt, 2000-től az Ajkai Timföldgyárban vezérhelyettes, és csak 2002 őszén távozott a cégtől.
Állítja, regnálása alatt „komoly monitoring rendszer működött” a tározóknál, folyamatosan mérték egyebek mellett a koncentrációt, a lehulló csapadékmennyiséget, a talajvízben megjelenő szennyeződést, és szigorú leltárt vezettek a medencékben tárolt anyagról. „Akkoriban semmit nem lehetett Isten kegyelmével végezni.”
KÉPGALÉRIA
Baksa úgy véli, ha megtekinthetné a tízes tározóban és környékén az elmúlt egy-két évben felvett adatsorokat, biztos lenne elképzelése arról, mi okozta a tragédiát. „Természeti csapás nem volt. Villám nem csapott a gátba, földrengést nem észleltek, hurrikán sem tombolt, ami rányomta volna a zagyot az északi falra, és a robbantást is kizárták. Marad az emberi mulasztás. Ezernyi baki létezik, ami előidézhet egy ilyen gátszakadást. Öt-hat tippem látatlanban is van, de ilyen súlyú ügyben felelősségteljes ember ’vakon’ nem foglal állást. A médiában hallani épp elég ’nagy fehér bölcset’, aki csípőből osztja az észt.”
Kérdeztük Baksa Györgyöt, jelezte-e a nyomozóknak, hogy szívesen belenézne az üzemnaplóba és rendőrségi vallomásokba. „Egyelőre nem. De ha megkérnek, állok rendelkezésükre.”
Baksa György, az ősalumíniumos, szakkönyvek előtt
Az mindenesetre már most biztosnak tetszik, hogy több tényező együttese okozta a katasztrófát. A múlt hét végén került nyilvánosságra, hogy a nyolcvanas évek első felében egy a Budapesti Műszaki Egyetemről érkező stáb vizsgálta a Kolontár környéki talaj szerkezetét. A csoport egyik tagja, Winkler Gusztáv ma a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének adjunktusa. Tőle tudja az ország, hogy annak idején a később megépülő tízes tározó „északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű földdarabokra bukkantak, ami azért okozhatott problémákat, mert ha a talaj csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más és más módon, továbbá különböző mértékben mozdulhatnak el”.
sehol nincs igazán jó helye
A zagytározók számára minden szempontból ideális geológiai környezet a gyakorlatban igen ritka. A szakemberek ezért kénytelenek kompromisszumokat kötni a helyszín kiválasztásánál, és nemcsak a földrengésre készülnek fel, hanem felkutatják a környékbeli kiszáradt patakmedreket, felhagyott bányákat, pincéket. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Felvetődött, hogy a Hungalu akkori vezetése Winklerék kutatási eredményét figyelmen kívül hagyva döntött a tízes tározó megépítéséről, utódaik pedig bár tudtak a veszélyről, semmit nem tettek ellene. Erre Tolnay Lajos, a MAL elnöke még a hétvégén az alábbiakat nyilatkozta a Figyelőnek: „Döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette.” (Aki nem tudná: a Hungalut 1997-ben privatizálták, és a tulajdonoscsere után Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-ként futott tovább.)
„Itt valami súlyos félreértés van” – így zanzázható mindaz, amit Szabó Pál mondott a FigyelőNetnek a MAL-elnök állítását kommentálva. Szabó a rendszerváltás után lett a Hungalu Kft. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgatója. (1996-ban távozott a cégtől, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-t vezette 1998-ig, vagyis abban az időszakban, amikor az ajkai timföldgyárat is magánosították. Utóbb egyebek mellett vezette a Magyar Postát, 2008-ban közlekedési-, hírközlési és energiaügyi miniszter volt; 2009 óta a Magyar Villamos Művek alá tartozó Vértesi Erőmű vezére.)
„Határozottan állítom, az iszapkatasztrófa előtt még csak nem is hallottam arról, hogy gond lenne a tízes tározó alatti talajjal - mondja Szabó Pál. – Ha akár évekkel a magánosítás után tudomást szerzünk a problémáról, bolondok lettünk volna a tízesbe hordani a vörösiszapot, inkább bepereljük még az Úristent is, hogy építsen nekünk másik, biztonságos tározót. Hol az a jelentés? Szeretném látni! És ha volt is ilyen, ki titkolta el előlünk?”
Felhívtuk Winkler Gusztávot, az ominózus tanulmány egyik szerzőjét. „Természetesen elkészült az a jelentés, méghozzá többéves kutatómunka eredményeként. És az az állítás is megfelel a valóságnak, hogy a dokumentum tartalmazta: eltérő szerkezetű altalajok találkoznak a későbbi tízes tározó helyén” – nyilatkozta portálunknak az adjunktus.
Ez esetben miként fordulhatott elő, hogy a cég vezetése engedélyezte a tízes tározó megépítését?
„A mi tanulmányunk nem a tízes tározó engedélyezéséhez készült. Más volt a megrendelés indoka. Több kilométeres körzetben pusztult az erdő, mire a környék három nagy ipari létesítménye, az erőmű, a timföldgyár és a kohó összeveszett azon, ki szennyezi durvábban a környezetet, ki a hibás. Bennünket kértek fel, hogy végezzünk a levegő-, a víz- és a talajszennyezést elemző átfogó vizsgálatot. A tízes tározó létesítését jóváhagyó építési engedélyhez a vizsgálatokat nem mi, hanem az erlyépterv végezte.”
Kérdeztük Winkler tanár urat, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Mélyépterv szakemberei nem találkoztak a Műegyetem által készített tanulmánnyal. És arról is rdeklődtünk, előfordulhatott-e, hogy a mélyéptervesek „nem vették észre”, hogy „vált az altalaj”.
„Abszolút el tudom képzelni, hogy nem találkoztak a mi anyagunkkal. És az sem kizárt, hogy más eredményre jutottak, mint mi, ugyanis az egyetem akkoriban rendkívül korszerű műszerekkel dolgozott. De ha észrevették is a mélyéptervesek, hogy vizenyős, lefolyástalan terület váltja az egybefüggő agyagos padot, abból sem következik az, hogy tilos oda tározót építeni. Csak éppen ezt a körülményt is figyelembe kell venni a tervezés során. Egy jó csapat rá tud tervezni bármire.”
A Winkler-féle jelentés vaskos dokumentum, zöme fellelhető. A nyomozók hétfőn foglalták le az iratot. „Pontosabban szólva mi vittük át nekik a belügybe” – mondja Winkler Gusztáv.
És vajon mire jutott 1983-84 körül a Mélyépterv?
Maga az állami cég, a Mélyépítési Tervező Vállalat 1992-ben – a kor szokásainak megfelelően – kft.-kre magánosítódott. A talajvizsgálati megrendeléseket a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. vitte tovább. Honlapjukon azt írják, hogy ők „az 1948-ban alapított Mélyépítési Tervező Vállalat irodájának jogutódjai". Ha azok - gondoljuk mi -, az irattárban nyilván őrzik a közel három évtizeddel ezelőtti vizsgálatuk eredményét igazoló paksamétát.
Szerettük volna megtudni: megvan-e az irat. És ha igen, szerepel-e benne utalás a változatos talajszerkezetre. Valamint arra is kíváncsiak voltunk, a szakvélemény látta-e veszélyét a tízes tározó megépítésének, tett-e ezzel kapcsolatban javaslatot a megbízó és az engedélyező hatóság felé.
Sajnos többszöri keresésünk ellenére sem jutottunk el a céget vezető Tímár Péter, Radó Gábor, Adamis Géza mérnök-menedzser trió egyik tagjához sem.
A gátszakadás ügyében eljáró nyomozókhoz fordultunk – ígéretünk van rá, hogy megpróbálják szóra bírni a kft. vezetőit.
Addig is térjünk vissza a műegyetemes Winkler tanár úrhoz, aki azt mondja: „Negyedszázadon keresztül állt gát, aztán egyszer csak átszakad. Ehhez kevés a törés az altalajban, és kevés hozzá egy túlterhelés, amiről egyébként állítólag szó sem volt. Történni kellett ott még valaminek a közelmúltban. Mondjuk egy vízrendezésnek, ami alapvetően megváltoztatta a talaj nedvességtartalmát.”
„Nincs az az őrült, aki bármilyen okból is gödröt ásott volna ott – mondja erre a már citált „ősalumíniumos” Baksa György. – Nem is volt ilyen bolond. A hétvégén jártam a gáton, nyoma sincs sehol semmiféle építkezésnek. Minden bizonnyal a felszín alatt zajlott egy kontrollálatlan folyamat, amitől 30-40 centit zsugorodott a talaj. A vizsgálatok hamarosan kiderítik, pontosan mi is volt az.”
Kapcsolódó cikkek
10.10.11 Törvénnyel mossa tisztára magát az állam?
/Szerintetek felelnek, majd valakik a történtekért? Margó/
Körgát építésével védenék Somlóvásárhelyt
| Megjelent: |
2010.10.10. 20:13 |
| Frissítve: |
2010.10.10. 20:14 |
Egy körgát építésével védenék a vörösiszappal elöntött Somlóvásárhelyt egy újabb esetleges iszapömléstől, és az ehhez szükséges munkát már elkezdték.
A településre hétfő délután zúdult vörösiszap 16 házat és udvart öntött el az Aradi utcában. Vasárnap estére az MTI tudósítója azt látta, hogy a házak udvarait és az utakat már kitakarították, és gipsszel vastagon beszórták. A falu határában több száz tonna gipsz van felhalmozva, és szükség esetén a Torna-patak vízébe keverik, hogy egy újabb gátszakadáskor kizúduló, és a patakon lefolyó lúgos anyagot még a Marcal folyóba kerülése előtt semlegesítsék.
A szennyezőanyagot úgy gyűjtötték össze, hogy a földet 30-40 centiméter mélységben legyalulták. A munkálatok elvégzését egy csepeli vállalkozó ingyenesen felajánlott három teherautója és egy munkagépe segíti.
Az Aradi utcát fél évvel korábban ugyanígy elöntötte az árvíz, de akkor két nap alatt megszabadultak a víztől, de a mostani vörös sártenger minden bizonnyal hosszú hetekig keseríti majd az emberek életét, ugyanis több hektárnyi szántón derékig ér a sár - mondta a település polgármestere, aki arról is panaszkodott, hogy a katasztrófa után mindenki "magára hagyta" a falut.
"Nem kellenek ide újságírók, sem emberek, csak védőfelszerelés és munkaruha" - mondta Marton László, megemlítve, hogy többszöri kérésük ellenére csak pénteken, négy nappal a katasztrófa után kaptak segítséget a katasztrófavédelemtől.
A falu első embere, aki elmondása szerint már hatodik napja kezeslábasban és gumicsizmában dolgozik a kárfelszámoláson, azt ígérte, kedden már minden lakos cipőben járhat az udvarán, mert addigra feltakarítják és leföldelik a korábban méteres magasságban álló sártenger helyét.
Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a határban megmaradó vörösiszapot hogyan és mikor szállítják el. Attól tartanak, hogy szárazabb időben az az iszap porrá válik, s az egész falut beszennyezi majd - jegyezte meg.
A falu közepéig gipszes utat folyamatosan locsolják, de a munkagépek és a személyautók szinte valamennyi közutat folyamatosan beszennyezik, ezért ők is szünet nélkül locsolni kénytelenek. Mivel nincs más lehetőségük, egy szomszédos településről, Borszörcsökről kölcsön kapott 37 éves tűzoltóautóval próbálják tisztítani az utakat - mondta a polgármester.
A megsérült 16 házba minden lakó visszatért, kitakarítottak, sötétedés után a házak többségében már a villany is égett. A munkagépek este 7 óra után megpihentek, hogy hétfő reggel újrakezdjék egy hete tartó küzdelmüket a vörös sárral.
A fali kocsmájában az MTI tudósítójától azt tudakolták, valóban reális veszély áll-e fenn egy újabb gátszakadásra, mert a híradásokban egymásnak ellentmondó információk jelennek meg, de - mint a helybeliek mondták - ők abban bíznak, egy újabb gátszakás esetén kiömlő iszap már nem érheti el településük lakóházait.
A helybéliek abban is bíznak, hogy az ő falujukat nem kell kitelepíteni, mint Kolontárt, vagy erre felkészíteni, mint Devecsert.
A polgárőrök szerint - akik a védekezésen dolgoznak már napok óta - akkor lenne baj, ha az iszapáradat Devecsertől, a patakból kiöntve "jönne el" hozzájuk, de addigra - mint jelezték - már elkészítik a Torna-patak mellett húzódó körgátat.
Tudni lehetett: jön a katasztrófa
"A mérgezőiszap-katasztrófát és annak nyomán a környező folyók - köztük a Duna - szennyezését meg lehetett volna akadályozni" - közölte a Természetvédelmi Világalap azután, hogy kiderült valószínűleg az ajkai zagytározó északi fala be fog dőlni. Orbán Viktor azt ígérte, a kormány új házakat kínál föl a károsultaknak, igényük szerint akár az ország másik részén is.
2010. október 9. 14:40
Kapcsolódó cikkek
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kijelentette, a mérgezőiszap-baleset már régóta készülődött, és megelőzhető lett volna. Ezt azzal indokolják, hogy egy júniusban készült légi fotón már jól látható volt, hogy a tározó falai rossz állapotban vannak és szivárognak.
Körülvette a gyárat a vörösiszap
A szervezet magyarországi megbízott igazgatója, Figeczky Gábor szerint sürgős szükség van egy, az újabb bizonyítékokra támaszkodó vizsgálatra, és abba be kell vonni a többi magyarországi toxikusiszap-tározót is.
Az említett fényképet egy olyan cég készítette, amely júniusban több iszaptározó és más potenciálisan veszélyes ipari objektum állapotát is felmérte a levegőből. Világosan felismerhető rajta, hogy a gát falai megrepedtek, és a mérgező vörösiszapból már a gyárat körülvevő árokba is került. "Ez egyértelmű jelzés kellett volna legyen arra, hogy sürgősen ellenőrizzék és átvizsgálják az egész gátfalat" - írja a WWF.
Nem tévedett nagyot a GreenpeaceEgy másik nemzetközi környezetvédő szervezet, a Greenpeace magyarországi szervezete még hétfőn azt állította, hogy a katasztrófa előtti napon készült műholdfelvételeken látszott, hogy megrepedt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja. Úgy vélték, a katasztrófa elsődleges oka, hogy túl sok vörösiszapot tároltak ott. Ezt a szervezet felháborítónak nevezte, akárcsak a "MAL Zrt. vezetőinek cinizmusát, félretájékoztatását", és a cég vezetőinek a "legszigorúbb" felelősségre vonását követelték.
Szerdán azonban visszavonták ezt a közleményt, elismerve, hogy a fotót a Napi Ász című helyi lapban találták, és az ott látszó repedés a tározó gátjának egy másik szakaszán volt, nem ott ahol, a gát végül átszakadt. Lehet, hogy megtalálták a zagytározó északi részét, amelynek sarka leomlott, és újabb, hét centiméteres repedéseket mutat.
Napokon belül bedőlhet a zagytározó falaA Budapesti Műszaki Egyetem szakemberi szerint reális kockázata van annak, hogy a napokban az egész fal ledőlhet, és 500 ezer köbméter anyag kiömölhet. Erről Orbán Viktor Ajkán tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt, ahol azt is elárulta, ez az anyag el is érheti a lakott területeket.
"Ezért tegnap éjjel úgy döntöttünk, hogy amint felkel a nap, kitelepítjük Kolontár lakosságát. Tegnap éjszaka elrendeltük a műszaki egységek helyszínre szállítását: az ide küldött hadsereg egyszerre 3000 embert lenne képes kitelepíteni. Kolontárról 715 főt telepítettünk ki, ahol a vagyonvédelem minden utcában megoldott, az értéktárgyakban nem keletkezik kár" -
tette hozzá Orbán Viktor.
Győrbe mehet 6000 emberDevecseren 6000 embert érithet az újabb iszapáradat, de őket még nem telepítik ki. "Aakkora műszaki állományt telepítettünk oda, hogy a teljes lakosságot ki tudják telepíteni szükség esetén. A helyszínen van 319 katona 127 szállító jármű, illetve a vasútállomáson öt vasúti szervény áll készenlétben" - mondta el ennek kapcsán a miniszterelnök.
Ezt megerősítette Kontrát Károly belügyi államtitkár is, aki hozzátette, hogy a MÁV öt vasúti szerelvényt készített elő a devecseri állomásra, hogy ha szükségessé válik, a lakosokat egyszerre Győrbe szállíthassák és elkészítették a győri befogadási, elhelyezési tervet is.
Máshol is újrakezdhetik az életüketA miniszterelnök szerint két választás áll azok előtt, akik nem akarnak a vörösiszap-katasztrófa sújtotta településekre visszaköltözni: aki nem akar visszamenni az otthonába, annak vagy felkínálnak egy házat az ország különböző pontján egy már elkészített gyorslistáról, vagy a katasztrófa által érintett település újjáépítendő részén kap új otthont.
Orbán Viktor szerint ez a kár nem egyszerűen a magyar kormányt, hanem egész Magyarországot, minden magyart, bárhol is éljen a világban, érte. "Az összefogás önbecsülés kérdése is. Amikor az ország egyik településének lakói bajba jutnak, amikor egy térség elveszíti életlehetőségét, akkor nemcsak a kormányra kell várni, hanem mindannyiunknak meg kell mozdulnunk és össze kell fognunk, függetlenül attól, hogy erős vagy gyenge kormányunk van-e; most épp erős van" -tette hozzá.
Azt is bejelentette George Patakival, New York kormányzójával együtt, hogy magyar kármentő alapot hoz létre a kormány a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.
Emellett a nyár eleji árvízzel leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolca és a közeli Sajólád
építési telkeket ajánlott fel.
Tóth Lajos József, Felsőzsolca új polgármestere erről ezt a döntést azzal magyarázta, hogy az árvíz idején annyi segítséget kaptak, hogy azt viszonozni kell.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.--.-.-.-.-
Ilyen ökológiai katasztrófa még sehol nem volt
| Megjelent: |
2010.10. 5. 09:33 |
| Frissítve: |
2010.10. 5. 09:38 |
A vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.
© mti
Egymillió köbméter iszap ömlött ki eddig az ajkai térségben megsérült tározóból, még mindig ömlik a szennyezőanyag, amely több ezer embert, egy 40 négyzetkilométeres területet veszélyeztet - mondta a környezetvédelmi államtitkár Kolontáron.
Illés Zoltán ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, a vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti. Megpróbálják elzárni a megsérült zagytározót, semlegesítő folyadékot juttatnak a Marcal folyóba, illetve több száz tonna gipszet öntenek a még hömpölygő iszaplavinába - tette hozzá.
Marcaltő, Mórichida és Malomsok településeknél, a hidakról magnézium- és kalcium-nitrátot öntenek a folyóba, de ecetsav is kellene a semlegesítéshez. Azért kell a folyadékot a Marcalba önteni, hogy megakadályozzák, hogy a szennyeződés a Rábába, majd a Dunába jusson.
A mátrai erőműből teherautókkal eddig 500-600 tonna gipszet szállítottak ki, amelyet a Kolontáron hömpölygő iszaplavinába zúdítanak. Az államtitkár azt mondta: a timföldgyár 10 tározójában 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tárolnak, amely közül az utóbbi enyhén radioaktív és rákkeltő.
A környezetvédelmi államtitkár kijelentette: a katasztrófahelyzet kezelésének még csak elején vannak, ugyanis az enyhén radioaktív szennyeződést össze kell gyűjteni, meg kell semmisíteni és meg kell akadályozni a térség teljes ökológiai katasztrófáját.
Közlése szerint a megyei egyetemek rektoraival és akadémikusokkal közösen keresik a megoldási lehetőséget, miként lehetne a leghatékonyabban és a leggyorsabban felszámolni a károkat, enyhíteni a környezeti károsodást.
Illés Zoltán azt mondta: ilyen katasztrófa még sehol a világon nem történt, néhány évvel ezelőtt Korzikán egy alumíniumgyárból ömlött a tengerbe vörösiszap, amely a terület teljes élővilágát kipusztította.
Devecser: http://www.fn.hu/belfold/20101005/devecser_pusztulasa_kepekben/
Évtizedek óta létezik technológia a vörösiszap feldolgozására. Egy a baj vele: drága. Ha lenne erre fölös 80 milliárd forintja az országnak, húsz év alatt eltűnne a masszahegyek zöme.
Nagy József 2010. október 18. 06:30
„Benne van a teljes periódusos rendszer” – mondja a vörösiszap összetételére Szépvölgyi János, a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének vezetője.
Ha a teljes Mengyelejevet nem is, de jó néhány elemét érdemes volna kinyerni a masszából. Eleve ez is a cél a magyarországi tározók közel hetven évvel ezelőtti megnyitása óta, egyelőre mégis csupán gyűjtjük a matériát. Amiből ma 50 millió tonna áll három településünk óriásmedencéiben: Ajkán 30 millió tonna, Almásfüzitőn 12 millió tonna, Mosonmagyaróváron 8 millió tonna, zömük ma már füvesített műhegyként.
Van benne anyag
A vörösiszap - ahogy már annyiszor olvashattuk az elmúlt napokban – az alumíniumgyártás mellékterméke, azt követően marad vissza, hogy a bauxitból timföldet, vagyis alumíniumoxidot állítanak elő. Ennek ellenére ez a „hulladék” is tartalmaz rengeteg alumíniumot; a magyarországi 50 millió tonna vörösiszapban 8-10 millió tonna van belőle. A magyar zagy további egyharmada vas (15-18 millió tonna), 2 százaléka Titán (egymillió tonna), 0,1 százaléka Vanádium (50 ezer tonna). Van benne kilogrammonként 20-30 milligramm Gallium (100-150 tonna), valamint ritkaföldfémek, melyek közül a legértékesebbek a Cérium, a Lantán, a Neodímium és a Gadolínium, összesen kilogrammonként 1 milligramm (50 tonna).
Kapcsolódó cikkek
A vörösiszap hasznosításával intenzíven 1980-ban kezdett foglalkozni Magyarország. Amikor is az MTA Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriuma – nem mellesleg Szépvölgyi János részvételével – együttműködve ipari kutatóhelyekkel éveken át laboratóriumi és „kísérleti üzemi méretben” vizsgálta a feldolgozás lehetőségeit. Az okot a kutatás publikációjából idézzük: „Timföldgyártásunk a Bayer technológián alapul… nagy mennyiségű hulladékot termel. A vörösiszap a timföldet meghaladó mennyiségben keletkezik. A magyar timföldiparban évente képződő vörösiszapban lévő alkotók tömege egyes komponensek esetében nagyobb, mint a hazai termelés, illetve felhasználás.” (Forrás: Bányászati és Kohászati Lapok; 1984., 118. évfolyam 6. szám)
Szépvölgyiék annak idején arra jutottak, hogy a feldolgozás a kor technológiájával kismértékben veszteséges, vagyis a kivont anyagok piaci ára nem fedezné a folyamat költségeit. A politika döntése így érthetően az volt, hogy „várjunk, amíg olcsóbb lesz a technológia, és magasabb a vörösiszap hasznos alkotóelemeinek világpiaci ára”.
Ajánlott weboldalak Devecser.lap.hu Veszprém megye.lap.hu Ajka.lap.hu
A Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal megbízásából a Pannon Egyetem és az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete 2001 és 2004 között ismét kísérleteket végzett, immár egy új módszer, az úgynevezett plazmatechnológia felhasználásával. Az eredményeket tartalmazó dokumentum zömét a mai napig titkos iratként kezelik. Annyit sikerült megtudnunk az ebben a vizsgálatban is szerepet vállaló Szépvölgyi Jánostól, hogy egyetlen vörösiszap-feldolgozó üzem megépítése 2004-es árakon 9 millió dollárba kerülne (ez mai árfolyamon 1,8 milliárd forint), és évi 50 ezer tonna masszát tudna feldolgozni.
Ami jó hír: a javuló hatékonyságnak köszönhetően az üzem bő három év alatt behozná az árát. Az egyetlen bökkenő vele az, hogy ekkora kapacitás mellett ezer évre volna szüksége megenni a masszahegyet; és akkor nem vettük figyelembe az amúgy eközben is folyamatosan képződő vörösiszapot.
A pénzre visszatérve: ha mindhárom magyarországi vörösiszap-tározónál épül egy-egy ilyen üzem, annak ára 5,4 milliárd forint lenne, és bő három évszázad alatt végeznek is a munkával.
A kutatók természetesen az „egységnyinél” nagyobb üzemekkel is kalkuláltak. A leggrandiózusabb elképzelés szerint Ajkára egy évi másfél millió tonnás, Almásfüzitőre és Mosonmagyaróvárra egy-egy évi egymillió tonna kapacitású monstrum kerülne. Ezekkel 20, 12 és 8 év alatt fogynának el a mostani halmok. Kardinális kérdés viszont, hogy utána mi történne a létesítményekkel, melyek felhúzása ma körülbelül 400-500 millió dollárba, vagyis 80 milliárd forintba kerülne. A jelen állapot szerint egyedül az ajkai üzemnek maradna föladata, ugyanis ma már kizárólag ott zajlik timföldgyártás, melynek eredményeként erősebb években 400 ezer tonna vörösiszap (úgy negyedévre való munka) képződik.
A 2004-es dokumentumnak híre-hamva sincs a leadás óta. „Kifizették a munkadíjat, aztán elsüllyesztették valamelyik fiókban az anyagot” – mondja ma Szépvölgyi János.
Ha nem szakad a gát Kolontárnál, talán még évtizedekig pihen az a dosszié. Ám hogy megtörtént a katasztrófa, vélhetően a politikában is szóba kerül a vörösiszaptalanítás. Még ha nem is a 80 milliárdos megoldás.
Kérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot: kívánják-e leporolni a 2004-es kutatás dokumentumát. És arról is érdeklődtünk, hogy most, az iszapkatasztrófa után fontolgatják-e feldolgozóüzemek létesítését. Időt kértek a válaszra. tényleg itt az idő?
Kérdeztük a FigyelőNet korábbi cikkeiben is szakértő Baksa Györgyöt a vörösiszap hasznosításáról.
„Jó ideje tudjuk, hogy a vörösiszap az utolsó homokszemig feldolgozható – mondja a mérnök, aki évtizedeket húzott le a Hungalunál, és hosszú ideig vezette is a céget. - Afelől viszont komoly kétségeim vannak, hogy mindez gazdaságosan tehető meg. Hatalmas multik uralják a világ alumíniumgyártását, de egyelőre egyikük sem fogott bele ebbe munkába. Pedig, ha akkora üzlet lenne, aligha késlekednének.”
.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-,-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-- /80 milliárd Ft-nál nagyobb összegek is"szétfolynak " az állami költségvetésből- feleslegen, akkor mire várunk még a feldolgozuással
Hová folyik a vörösiszap-adomány?
Több százmillió forint adomány érkezett az elmúlt tíz napban az iszapár okozta katasztrófa károsultjainak. Az ország minden részéről és külföldről is utalnak kisebb nagyobb összegeket. Megnéztük, mi lesz a befizetett pénzzel.
Bihari Ádám
2010. október 14. 14:52
Az ország adományközpontjává váló Devecser és a szomszédos Ajka kemény szervezési munkát végez az utóbbi egy hétben a beérkező rengeteg adomány elosztásának és tárolásának érdekében. A fővárosból érkező szállítmányok sokszor Ajkára futnak be, ahol alkalmasak a viszonyok a továbbszállításhoz vagy a tároláshoz.
Mire van szükség?
Amennyiben Ön is adományt küldene a vörösiszap károsultak számára, tájékozódjon a http://www.vorosiszap.com oldalon arról, mire van a legnagyobb szükségük. A Sanoma kiadó online és hetilapjai is összefogtak annak érdekében, hogy támogassák a kolontári és a devecseri lakókat életük újrakezdésében. A gyűjtés a szombati Figyelő Top 200 gálán is folytatódik.
A jogi háttér
Gaál Judit, ügyvédnő, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete adománygyűjtésének főszervezője elmondta, az adományozás tulajdonképpen egy ajándékozási folyamat, mely kölcsönös bizalomra épül. Természetesen amennyiben visszaélés történik akár az adomány jogosulatlan felhasználásával, vagy éppen jogosulatlan átvételével, akkor már a büntetőjog kategóriájába esik az adott ügy, csalásnak számít. Az adományok elosztását általában a segélyszervek kuratóriumai koordinálják. Az alapítványok és közhasznú társaságok pedig elszámolási kötelezettséggel rendelkeznek az állam felé.
A legfontosabb az ügyvédnő szerint az, hogy a nagyobb értékeket képviselő adományokat mindenképp csak nagy segélyszervezetek, vagy az adományozó teljeskörű bizalmát élvező adománygyűjtők számára érdemes eljuttatni. Az ismeretlen, ellenőrizhetetlen adománygyűjtőkben nem szabad bízni.
A célállomás
Varga Andrea az ajkai Kristály-völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület elnöke a FigyelőNet-nek elmondta, ők a már a katasztrófa első napjától fogva adminisztrálják a beérkező és a kiadott adományokat. Hozzátette, ők nem segélyszervezet, csupán egy vidékfejlesztési egyesület, ezért mindenképpen fontos számukra, hogy a gyűjtés végén tételes elszámolással rendelkezzenek.
Az adományokat az ajkai sportcsarnokban vehetik át a károsultak, ahová csak lakcímkártyával engedélyezett a belépés. A kevés bentlakón kívül sokan vannak, akiknek van saját szállásuk, de napközben az iszap által elöntött ingatlanjaiknál dolgoznak, vagy naponta kétszer mennek állataikat etetni és tisztasági- valamint élelmiszercsomagokért járnak be a csarnokba. Az egyesület önkéntesei ezenkívül a kórházakban ápolt sérülteknek is visznek csomagokat.
Sok mindenre szükség lesz (Fotó: Bihari Ádám - fn.hu)
Varga Andrea szerint fontos motivációs tényező volt, hogy a saját barátaik kerültek bajba, ezért már az első este vittek a helyszínre takarókat és egyéb nélkülözhetetlen tárgyakat. A következő napokban egyre többen keresték meg őket adományozási igényeikkel ezért egyszerűen belekerültek a körforgásba és napról napra több segélyszállítmány érkezik hozzájuk.
Az egyesület elnöke elmondta, nem ismerik és nem is néztek utána az adományozással kapcsolatos jogi szabályozásnak, mert október 4. óta egy percük nem volt megállni. Egyrészt olyan iramban érkeznek a szállítmányok, másfelől pedig a segítségnyújtás is szerteágazó és állandó erőforrásokat lekötő feladat, az adományok kiszállításától kezdve az élelmiszercsomagok összeállításán keresztül a károsultak személyes igényeinek felméréséig.
Varga Andrea elmondta, ruhából jelenleg túl sok van, ezért az egyelőre fel nem használt szállítmányokat egy a devecseri önkormányzat által rendelkezésükre bocsátott régi iskola épületében tárolják. Jelenleg elsősorban védőruhákra, védőfelszerelésekre, például FFP3D típusú részecskeszűrő maszkra van szükségük, ezt az igényt folyamatosan jelzik a károsultak is, akik egyre komolyabban veszik az iszap ártalmas hatásait.
Az ajkai egyesület elnöke a beérkező segítségre és az önkéntesek munkájára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, soha nem látott összefogást tapasztalt a katasztrófa óta eltelt több mint egy hétben és minden tisztelete azoké, akik ebben részt vettek, hozzájárultak.
Kisebb, ad hoc gyűjtések
Donner Andrea, a KIDMA Magyarország Közhasznú Egyesület adománygyűjtésének főszervezője elmondta, abból kiindulva kezdte el a szervezést, hogy sok ember nem bízik abban, hogy a nagy segélyszervezeteken keresztül feltétlenül gyorsan és jó helyre jut el adományuk. Sokan inkább a személyes kapcsolatokban bíznak.
A főszervező elmondta, ők a kezdeményezés elejétől fogva tételes adminisztrációt akartak vezetni, de a zsákokban érkező ruhák és a beérkező adományok nem várt mennyisége miatt végül csak az adományozókat regisztrálták nevükkel és aláírásukkal.
A gyűjtésnek vasárnap otthont adó Izraeli Kulturális Intézet épületébe 150 ember vitt végül adományt, amelynek nagy részét másnap vitték le Ajkára. Az adományok átadásáról, a lerakodásról fényképek készültek és helyszíni beszámoló. A befolyt pénzből vásárolt adományokról szóló számlákat beszkennelik és felteszik a gyűjtés Facebook oldalára. Az egyesület ilyen módon oldotta meg az adományozókhoz való visszacsatolást.
Felmerülő költség csak a le nem szállított ruhák becsomagolása és újbóli leszállítása lesz, ám Donner Andrea szerint ezt is megpróbálják segélyszervezeteken keresztül megoldani. A megmaradt pénzből pedig ugyanúgy tartós élelmiszert és tisztálkodási csomagokat fognak vásárolni a károsultak számára.
A nagy segélyszervezetek
Grubert Roland, a Vöröskereszt katasztrófa-készenléti szakmai vezetője a FigyelőNet-nek nyilatkozva elmondta, hogy a segélyszervezethez beérkező pénzügyi és egyéb adományok útját szigorúan ellenőrzik. A Vöröskereszt az iszap-katasztrófa károsultjainak két úton gyűjt adományt.
A 1749-es telefonszámot tárcsázók, vagy arra SMS-t küldők által alkalmanként 200 forintot érő adományának teljes része hozzájuk fut be. A másik forrás, a Nemzetközi Segélyvonalra érkező hívások utáni 250 forintból egy bizonyos kezelési költség (maximum 50 forint a kártyás csomagoknál) levonása után fennmaradó összeg, amelyet öt segélyszervezet (Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, Caritas Hungarica) között oszt szét a Nemzetközi Segélyvonal
A katasztrófa-készenléti szakmai vezető elmondta, az iszap-katasztrófa apropóján gyűjtött adományok elkülönített számlára érkeznek. Ezen eddig 38 millió forint gyűlt össze. Egyelőre az összeg nagy részét gyorssegélyezés formájában használják fel elsősorban védőfelszerelések és élelmiszer vásárlására, melyeket a helyszínen osztanak szét.
Amikor a gyorssegélyezési időszak lezajlik és a kormányzati segélyezési politika további menete is eldől, akkor a szervezet részéről annak kiegészítése kerül sorra. Ez elsősorban lakhatási támogatás, adott esetben anyagi hozzájárulás új házak építésére. A Vöröskereszt csak és kizárólag támogatási és természetbeni juttatásokat nyújt, pénzt közvetlenül soha nem ad az adományozottaknak, ezt legtöbb esetben az állam végzi.
Grubert Roland hozzátette, nekik az alapítványokról és közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznúsági jelentést kell benyújtaniuk az állam felé. Tevékenységük auditálását az Ernst&Young pénzügyi tanácsadó cég vállalta és minden ilyen irányú adatot nyilvánosságra hoznak. A működtetésre és elosztásra elköltött kiadásokkal kapcsolatos kérdésre reagálva a szakmai vezető elmondta, a Vöröskeresztnél ezeknek a költségeknek az összege nem haladhatja meg az adományok 9 százalékát. Tehát az adományozók pénzének 91 százaléka a károsultakhoz jut el különböző természeti, támogatási juttatások formájában.
Az adományozók által felajánlott pénz-, ruha- és élelmiszeradományokat érdemes tehát elsősorban a nagy segélyszervezetek számára eljuttatni, akik szigorúan ellenőrzik azok elosztását, vagy pedig az adományozó által személyesen ismert, vagy bizalmát élvező gyűjtők, szerveztek, egyesületek útján való adakozás.
Tudják, mi okozhatta a gátszakadást /fn/
Kommentáld!