Megalázták a vörösiszap áldozatait
2013.12.12. 17:07


Mások előtt meztelenre vetkőzve fürdették le őket és még takaró sem volt – mondta el az egyik áldozat a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőperben. Többen órákat töltöttek a maró folyadékban és egész életükre kiható égési sérüléseket szenvedtek.

Először hallgatott meg sértetteket tanúként a Veszprémi Törvényszék csütörtökön. Az idei utolsó tárgyalási napon egy 70 éves devecseri asszony Szabó Györgyi büntetőtanácsa előtt felidézte: a szemközti ház kerítésén hosszú ideig lógva várta, hogy szomszédai az iszapba gázolva lesegítsék, s együtt, órákon át a szomszéd ház teraszán a vörösiszapban várták a megmentőket.
A bőrátültetéstől máig szenved

Elmondta, az orvos szakértői vélemény szerint testének 40-49 százalékán első- és másodfokú égési, illetve marási sérüléseket szenvedett, és a bőrátültetések miatt ma is fájdalmai vannak.

Egy 28 éves férfi azt mondta: amikor a vörösiszap betört a devecseri házba, kimenekültek a teraszra, az árból megragadott egy létrát, a tetőnek támasztotta, s felsegített oda két 12 éves kislányt és egy asszonyt. Két idősebb nő - közöttük a fiatalember nagyanyja - egy korláton állt nyakig az iszapban, amíg órákkal később kimentették őket. Mindannyian kórházba kerültek.
Megalázóan bántak a sérültekkel

A férfi - aki testének 40-49 százalékán szenvedett el égési sérüléseket - a bíróságon kiemelte: megalázónak érezte, ahogy a sérültekkel bántak.

A mentésben részt vevők tudták, hogy az embereket le kell mosdatni, de nem volt náluk pokróc, takaró, amibe a csupasz embereket be lehetett volna takarni, anyaszült meztelenül álltak ott - idézte fel a tanú. Hozzáfűzte: idős nagyanyja le se akart vetkőzni az emberek előtt.

Harmadikként egy 41 éves férfit hallgatott meg a bíróság, aki a devecseri városgazdálkodási üzem közmunkásaként értesítette az embereket a veszélyről. Ő egy házról lelógatott kötélbe kapaszkodva menekült meg attól, hogy az ár elragadja. Több órát töltött a vörösiszapban, testének 36 százaléka égett meg.

A bíróság előtt azt hangsúlyozta: olyan tragédia ez, amely egész életükben elkíséri őket.
A tragédián semmi nem változtat

Az elsőrendű vádlott, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója azt kérdezte a tanútól, hogy segít-e neki feldolgozni a történeteket az, hogy valamennyi vádlott részese volt az eseményeknek, valamint az, ha objektív tájékoztatást kap arról, hogy a kiöntött tározó nem volt túltöltve, és a Mal emberei nem követtek el hibát.

A férfi azt válaszolta: nem, mert a tragédiát családjával együtt átélte, tönkrement az életük, és ezen semmi nem változtat. A büntetőper január 6-án szakértők meghallgatásával folytatódik.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Válasz

"Ezt nem lehet feldolgozni, míg él az ember"

Megjelent: 2012.09.24. 17:49|
Frissült: 2012.09.24. 17:49

Nagyjából százan vettek részt hétfőn a vörösiszap katasztrófa miatt indított büntetőper első tárgyalási napján. Az ügyész a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztést kért mind a tizenöt vádlottra. Az elsőrendű vádlott, a Mal Zrt. akkori vezetője nem ismeri el vétségét. Videó.

Monstre tárgyalássorozatra kell számítani a két évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőperben. Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori és jelenlegi 15 alkalmazottját többek közt halált előidéző, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással vádolja.

A tárgyalássorozat hétfőn kezdődött a Veszprémi Törvényszéken. A büntetőper első napján a 91 oldalas vádiratot ismertették, majd szót kaptak a sértettek is. Van, aki közülük letöltendő börtön kiszabását, van, aki csak igazságos ítéletet szeretne. A katasztrófa áldozatai mindmáig nem felejtették el azt két évvel ezelőtti hétfői napot, amikor számukra minden megváltozott.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő iszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszap-ömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
Videó: http://szepkoruak.network.hu/video/vorosiszap/iszapkatasztrofa__elkezdodott_a_buntetoper


Forrás: Hír24
Cimkék: vörösiszap-katasztrófa, devecser, kolontár, mal zrt.

Válasz

A száraz idő miatt újra határérték feletti a porszennyezés Kolontáron

1 komment|
Megjelent: 2012.04.02. 16:53|
Frissült: 2012.04.02. 16:53

Folyamatosan az egészségügyi határérték feletti a porszennyezés a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontáron;

A település külterületén csaknem öt hete üzemelő automata mérőállomás legfrissebb adatai szerint a szálló por (PM 10) koncentrációja több mint kétszerese a megengedettnek. Nagy Attila, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi laboratóriumának vezetője hétfőn az MTI-nek elmondta: a mérőállomás február 27. óta üzemel Kolontár külterületén, Lőrintepusztán, ahol a rendkívül száraz idő miatt az elmúlt hetekben extrém magas szállópor-koncentrációt mértek.

Többször előfordult március 25. óta, hogy négyszeres-ötszörös határérték-túllépést regisztráltak a műszerek - mondta, hozzátéve, hogy ez egyértelműen az iszaptározók felőli kiporzásnak tudható be. Ahhoz, hogy ez a kiporzás megszűnjön, földborítást, azaz úgynevezett takaróréteget kell kialakítania a tározókon a timföldgyárnak, és ez jelenleg folyamatban van.

Közlése szerint a zöldhatóság február végén egyeztetésre hívta a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. képviselőit. A katasztrófavédelem és a bányakapitányság képviselőinek részvételével megtartott megbeszélésen elhangzott, hogy a rekultivációs munkálatok nyár közepére fejeződhetnek be.

Tili Károly, a település független polgármestere szerint a finom port a szél akár a Balatonig is elviheti. Emlékeztetett, hogy még február 16-án jelezték a problémát a környezetvédelmi felügyelőségnek, de konkrét intézkedés nem történt. A kihelyezett mérőműszerek azóta megerősítették az ott élők véleményét, miszerint északi szélben rendszeresen az egészségügyi határértéket meghaladó porszennyezésben kell élniük.

Az MTI tudósítója hétfő délben azt látta a kolontári polgármesteri hivatal elől, hogy a vörösiszap-kazetták felől hatalmas porfelhőket hord a szél.

A kihelyezett mérőállomás adatai az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján www.kvvm.hu/olm oldalon találhatók a mérési adatok menüpont alatt.

A Mal korábban azt közölte az MTI-vel, hogy az iszapkatasztrófa után lezajlott technológiaváltás és az újabb hatósági előírások miatt nem lehet víz a tározókban. A timföldgyártás mellékterméke azóta a száraz vörösiszap, amelyet teherautóval szállítanak a kijelölt lerakókba. A jelenlegi előírás szerint földdel borítják be a tározóban elhelyezett anyagot, majd növényzet telepítésével védekeznek a porzás ellen.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált.

Forrás: MTI
Cimkék: kolontár

Válasz

Higany van a vörösiszapos vízben
Megjelent: 2011.03. 5. 11:18
Frissítve: 2011.03. 5. 11:18
Határérték feletti a higany- és arzéntartalma a vörösiszap-katasztrófa által érintett térség víz- és üledékmintáinak.

Az LMP-s Jávor Benedek szerint ki kell deríteni a szennyezés okát és a terület mezőgazdasági hasznosítása előtt további vizsgálatokat kell végezni. A Torna-patakból, a belvizekből, illetve a kolontári horgásztóból vett üledék- és vízminták több szennyező esetében jelentős határérték-túllépést mutattak. A higany mennyisége az összes esetben meghaladta a határértéket és az arzén is - egy kivétellel - valamennyi mintában határérték felett volt. Egy minta higanytartalma kiemelkedően magas, a talajra érvényes határérték 33-szorosa volt és meghaladta a szennyvíziszapra vonatkozó határértéket is. A magas higanytartalom forrása lehetett feldúsulás, de származhatott az ajkai üzem galliumtermeléséből vagy akár valamelyik a kármentesítés során használt anyagból is - írja Jávor Benedek.

Forrás: Független Hírügynökség

Válasz

Ciprus segítségére is számíthatnak a kolontáriak
Jótékonysági koncert az iszapkatasztrófa károsultjainak javára Nicosiában.
Szerző: Koncz Attila 2010.11.27. szombat 14:05

Ötezer eurót gyűjtött össze a Ciprusi-Magyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága, hogy ezzel segítsen a kolontáriaknak. A pénteki jótékonysági koncerten két olyan művész lépett föl, akit szoros szálak kapcsolnak Magyarországhoz, illetve a budapesti Zeneakadémiához. A szigeten élő magyarok és a kultúránkhoz kötődő ciprusiak nem első alkalommal vállalnak szolidaritást a bajba jutottakkal.A rendszerváltás idején hozták létre a társaságot azok a ciprusiak, akik a korábbi évtizedekben Magyarországon és magyar nyelven végezték egyetemi tanulmányaikat. Az idő múlásával a tagok között egyre többen lettek, akik itthonról munkavállalási céllal érkeztek a szigetre, a közösség őket is befogadta. A magukra vállalt feladat azonban huszonegy éve változatlan: nemcsak a Cipruson élő és a magyarsághoz kötődő embereket fogják össze, hanem szeretnék szélesebb körben is megismertetni kultúránkat az ott élőkkel.
De nemcsak a művészetek és a hagyományok számítanak összekötő kapocsnak, hanem a szolidaritás is – mondja a társaság elnöke. Voniatisz Georgiosz szavai szerint már a kétezres évek nagy tiszai árvize idején is szerveztek gyűjtést a károsultak megsegítésére, így gyorsan adódott az ötlet, hogy újra segíteniük kell a bajba jutottakon.
Ciprusi koncert a kolontáriakért Nem elégedtek meg azonban az egyszerű pénzgyűjtéssel: jótékonysági koncertet szerveztek, amelynek fellépői szoros szálakkal kötődnek Magyarországhoz. Margarita Elia, a kiváló szopránénekes repertoárja a középkortól a kortárs szerzőkig terjed, de ezúttal bizonyságát adta annak is, hogy a magyar népdalokat ugyanolyan magas színvonalon tolmácsolja. Mély átéléssel, és tökéletes kiejtéssel, akcentus nélkül adta elő a Bartók Béla és Dohnányi Ernő gyűjtöte népdalokat, illetve Ligeti György és Liszt Ferenc egy-egy darabját.

A zongorakíséretet Nikolasz Konsztantinu adta, aki a koncert első felében három Chopin-művel szórakoztatta a közönséget. A magyar nyelv és kultúra számára sem ismeretlen: jól ismeri a Zeneakadémia nagytermét, de játszott a gödöllői kamarazenekari fesztiválon is. Ciprus egyik legkiválóbb zongoristájaként tartják számon.
A jótékonysági koncert Magyarország nicosiai nagykövetének védnöksége alatt szerveződött. Lovró Csaba kiemelte: a magyarok és a ciprusiak azonnal, gondolkodás nélkül fogtak össze, hogy segítsenek. A két nép közötti kapcsolatok mélységét pedig – szavai szerint – az is bizonyítja, hogy az ország társadalmának valamennyi rétegében ott vannak azok, akik elkötelezettek a barátságunk mellett, és sajátjukból is áldoznak, ha arra szükség van.
A társaság vezetői azt mondták: körülbelül ötezer eurót sikerült összegyűjteniük, de az akciót még néhány nappal meghosszabítják. A pénzt a kolontári polgármesteri hivatalnak utalják majd át, és azt kérték, minél gyorsabban kapják meg a leginkább rászorulók.

Válasz

Miért is van magyar alumíniumipar?
Semmi nem indokolja a hazai alumíniumipar létezését, azt az államnak már régen, a tudatos gazdasági szerkezetváltás jegyében meg kellett volna szüntetnie. Ha ez megtörtént volna, elmarad a szörnyű iszapömlés, ráadásul jól fizető és környezetbarát munkahelyeken dolgozhatnánk. Gazdag László írása.
Gazdag László2010. november 10. 06:42 /fn.hu/
Orbán Viktor a felelősök felkutatását ígéri a magyar történelem legnagyobb ökológiai katasztrófája kapcsán. Nos, nem kell sokat keresgélnie: minden kormány, amelyik az elmúlt 3 évtizedben itt regnált, közvetve felelős azzal, hogy elmulasztotta végrehajtani, de legalább megkezdeni a világgazdasági korszakváltás ránk eső részét, vagyis a gazdasági makroszerkezet radikális átalakítását. Ennek fontos része kellett volna, hogy legyen a környezetszennyező, veszélyeshulladék-kibocsátó ágazatok tudatos leépítése.
Az import (boszniai) bauxitra alapozott hazai timföldgyártás, túl azon, hogy rendkívül energiaigényes, egyben a hazai veszélyeshulladék-kibocsátás felét adja. Évente 3 millió tonna vörösiszap képződik, halmozódik, immár évtizedek óta. Csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a katasztrófa.
A hazai alumíniumvertikum része, egyik fő reprezentánsa az elavult gazdasági makroszerkezetnek, amelyhez nem nyúltunk hozzá az elmúlt három évtizedben. Egységnyi GDP-re vetítve a magyar veszélyeshulladék-kibocsátás a nyolcvanszorosa Svájcénak, pedig emlékeztetnék a bázeli vegyiparra!
1980-ban tévesztettünk lépést
Gazdasági bajaink, krónikus egyensúlyi zavaraink fő oka is az elavult, túlzottan importigényes, energia- és nyersanyagfaló gazdasági szerkezet, amelyhez a rendszerváltás után még hozzáadódott a külföldi tőkével kiépített alkatrész-összeszerelés és bérmunka-tevékenység. Ezen a képen a gumigyárak sem módosítottak, valamint a két új autógyári beruházás sem fog alapvetően változtatni.
A magyar gazdaságpolitika fő gondja idáig mindig az volt egyensúlyi zavarok esetén, hogy miként szorítsa vissza a fogyasztást. Ezzel persze csupán a humán tőkét értékelte le, annak minden tragikus következményével együtt. A fiskális-restrikciós csomagok a fogyasztás és elosztás felszíni szféráinak kapargatását jelentették, és hozzájárultak a valós gazdasági reformok, vagyis a gazdasági makroszerkezet modernizációja elmaradásához.
A vörösiszap-katasztrófa csupán a jéghegy csúcsa. Vádirat a felelőtlen, dilettáns gazdaságpolitikáról, amely ide juttatta az országot, ahová jutott. Itt sajnos folytonosságot látok valamennyi kormányzati periódus között, nagyjából 1980-tól kezdve. Nyugaton akkorra vált világossá, hogy korszakváltásra van szükség, le kell építeni a gyárkéményes ipart, és föl kell építeni romjain a fehér köpenyes, brainigényes, új gazdaságot.
Itthon elmaradt a korszakváltás
Az 1973. októberi arab-izraeli háború nyomán kirobbant olajválság eredménye volt az olcsó energia és nyersanyag korának vége. Hatalmas strukturális válság rázta meg a világgazdaságot, ami nem hasonlított a korábbi túltermelési válságokra. A fejlett nyugati országokban több-kevesebb késéssel, de végbement a világgazdasági korszakváltás, mégpedig kormányzati kézi vezérléssel.

Margareth Thatcher Nagy-Britanniában felszámolta a szénbányászatot, egyetlen acélkohót hagyott életben: a sheffieldit. Svédországban a szociáldemokrata Olof Palme kormánya egytizedére zsugorította a legendás acélkohászatot, felszámolta a hajóépítő ipart. Franciaországban Elzász-Lotharingia nehéziparát és bányászatát építették le a nullára.
Ez gyakran egy-egy város szintjén is megvalósult. Az NSZK-ban, Dortmund városvezetése az 1980-as évek elején döntött: koszos-piszkos bányász- és kohászvárosból a tudomány és a csúcstechnológia tiszta levegőjű városává kell válniuk. És egy évtized alatt megteremtették.
Érdekes számomra a toursi modell Franciaországban. A város agglomerációját nem rázta meg sem az olajválság, sem a mostani válság. Tudatosan feltőkésített, technikailag kifejlesztett kis- és középvállalati szektor látja el alapvető termékekkel az agglomerációt. Ezek nem növekedésorientált vállalkozások, megelégszenek a térség stabil, lassan bővülő piacával. Nincsenek az agglomerációban a világgazdaság rezdüléseinek kitett multik. És prosperál Tours városa és környezete a válság körülményei között is.

Gazdag László korábbi írásai az fn.hu-n
Kényszerpályára tett a szegénység
Bajnai megfojtja a fellendülés alapjait
Mi lesz a kapitalizmussal?
Szövetkezés vagy bérmunka – az agrárium alternatívái
Pénzstabilitással megúszhatnánk a reformot
Rossz gazdaságszerkezettel nincs esélyünk

Hasonló példát volt alkalmam tanulmányozni az 1990-es években Leeds városában, az ottani egyetemen. A textilipar és a nehézipar eltűnt az 1980-as években (Thatcher-korszak), ellenben megtelepültek a környezetbarát high-tech iparágak.
Hadd ne soroljam. Mindenütt alapvető szempont volt a makroszerkezet tudatos átalakítása közben, hogy a környezetszennyező ágazatoktól szabaduljanak elsősorban meg.
Magyarországon egyetlen kormány sem nyúlt soha a gazdaság elavult makroszerkezetéhez. Ehelyett fiskális restrikcióval, vagyis a fogyasztás és elosztás felszíni szféráinak kapargatásával próbálták meg mindig is az egyensúlyi zavarokat kezelni, természetesen eredménytelenül. Sőt, ezek a „csomagok” tették ciklikussá a magyar gazdaságot, vagyis generálták a válságciklusokat.
Rég fel kellett volna számolni

Ha lett volna Magyarországon valaha is tudatos makroszerkezeti politika, akkor elsőként számolták volna föl az alumíniumvertikumot, különösen akkor, amikor az eocénprogram összeomlott az 1980-as évek közepén a karsztvízprobléma miatt. Akkor abba kellett hagyni a hazai bauxitbányászatot. Hozzáteszem: mélyművelésű karsztbauxitot, a magas költségek miatt ekkor már sehol sem bányásztak a világon. A felszíni művelésű lateritbauxit-bányászat Jamaicában, Guineában, Guayanában, Ausztráliában folyt és folyik, miközben az alumíniumipar eme lelőhelyektől több ezer kilométerre települt, így Norvégiába, Kanadába, az Egyesült Államokba. Vagyis az olcsó vízenergiában gazdag országokba.
Magyarországon a felszámolás helyett átálltak az 1980-as évek közepén a Guineából, majd Bosznia-Hercegovinából importált bauxit feldolgozására. Nyilván azért, mert bővében vagyunk olcsó vízi energiának…
Teljesen abszurd volt tehát a hazai alumíniumvertikum fenntartása. Az iszapömlés jó alkalmat teremthetett volna a hazai alumíniumvertikum gyors felszámolására, a dolgozók átképzésére, átirányítására más, kevésbé környezetszennyező, és kevésbé energiaigényes ágazatokba. Sajnos erre még csak halvány utalást sem érzékelek gazdaságpolitikusaink, közgazda guruink megnyilatkozásaiban.
Nem az elavult, környezetszennyező munkahelyek fenntartása a megoldás, hanem új, kreatív munkahelyek teremtése. Ehhez pedig a dolgozók átirányításának hatékony menedzselése, új szakmák megtanítása, új tevékenységek meghonosítása a legfontosabb kormányzati feladat.

(A szerző közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem docense

Kapcsolódó cikkek
10.11.08 Perelne az állam, egyezkedne a MAL
10.11.07 Elkészült a sérült tározót körülvevő védőgát
10.11.06 Ékes József: a MAL nem működhet így tovább
10.11.06 A kormánybiztos döntése miatt nem fizet a MAL
10.11.05 Beperli az állam a MAL Zrt.-t

Válasz

Vörösiszap: leállítanák a visszatelepítést
Megjelent: 2010.10.18. 20:02
Frissítve: 2010.10.18. 21:03

Az LMP szerint a visszatelepítés az érintettek egészségével való felelőtlen játék.

© MTIA Zöld Baloldal és a Lehet Más a Politika azt követeli a kormánytól, hogy Kolontáron és Devecserben állítsa le a lakosság visszatelepítését, és azonnal találja meg az eddig visszatértek számára a más településeken való elhelyezés lehetőségét - írják a hétfőn eljuttatott közleményükben. Az írásban "felelőtlennek" nevezik azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek nyomán a vörösiszap-katasztrófa által sújtott településekre már a múlt héten megkezdték a lakosság visszatelepítését.

Emlékeztetnek arra, hogy a két hete bekövetkezett baleset óta a közvetlenül érintett településeken kívül, a vörösiszappal borított több mint tíz négyzetkilométeres területen még meg sem kezdődött a szennyezőanyag összegyűjtése és megfelelő elhelyezése.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a száradó vörösiszapból fakadó, nehézfémekkel és más veszélyes anyagokkal szennyezett por koncentrációja a hivatalos, és a független mérések szerint jelentősen meghaladja az egészségügyi határértéket. Hangot adnak annak a meggyőződésüknek, hogy a lakosság visszatérésének engedélyezése és szorgalmazása "a kormányzat részéről az érintettek egészségével való felelőtlen játék".

Hozzáteszik, hogy emellett vasárnap óta esik az eső a térségben, és a hét egészére csapadékot jeleznek, miközben a sérült tározó északi falának statikai állapotáról "továbbra sincsenek megnyugtató hírek", a környezetvédelmi államtitkár szerint az "bármelyik pillanatban leszakadhat".

Forrás: MTI

Válasz

Hálásak vagyunk a szívből érkező tájékoztatásért!

Előzmény

Válasz

Tudják, mi okozhatta a gátszakadást /fn/
Volt jelentés, ami leírta: veszélyt rejt magában a kolontári tízes tározó alatti talajszerkezet. Csakhogy az építési engedélyhez egy másik vizsgálat adatait használta annak idején az illetékes hatóság. A gátszakadáshoz ezenkívül a közelmúltban történt emberi mulasztás is kellett.
Nagy József
2010. október 13. 06:30
„Ha én maradtam volna a vezető, nehezen tudom elképzelni, hogy egyszer csak hátranézek, és dől a fal” – ezt az a Baksa György nyilatkozta a FigyelőNetnek, aki talán a legtöbbet tudja a magyarországi timföldgyártásról.
Baksa rögtön az egyetem elvégzése után került a Hungaluhoz, azt mondja, „ott húztam csizmát”. 1988-ban már vezérigazgató, végigcsinálta az 1997-es privatizációt, 2000-től az Ajkai Timföldgyárban vezérhelyettes, és csak 2002 őszén távozott a cégtől.

Állítja, regnálása alatt „komoly monitoring rendszer működött” a tározóknál, folyamatosan mérték egyebek mellett a koncentrációt, a lehulló csapadékmennyiséget, a talajvízben megjelenő szennyeződést, és szigorú leltárt vezettek a medencékben tárolt anyagról. „Akkoriban semmit nem lehetett Isten kegyelmével végezni.”

KÉPGALÉRIA
Baksa úgy véli, ha megtekinthetné a tízes tározóban és környékén az elmúlt egy-két évben felvett adatsorokat, biztos lenne elképzelése arról, mi okozta a tragédiát. „Természeti csapás nem volt. Villám nem csapott a gátba, földrengést nem észleltek, hurrikán sem tombolt, ami rányomta volna a zagyot az északi falra, és a robbantást is kizárták. Marad az emberi mulasztás. Ezernyi baki létezik, ami előidézhet egy ilyen gátszakadást. Öt-hat tippem látatlanban is van, de ilyen súlyú ügyben felelősségteljes ember ’vakon’ nem foglal állást. A médiában hallani épp elég ’nagy fehér bölcset’, aki csípőből osztja az észt.”

Kérdeztük Baksa Györgyöt, jelezte-e a nyomozóknak, hogy szívesen belenézne az üzemnaplóba és rendőrségi vallomásokba. „Egyelőre nem. De ha megkérnek, állok rendelkezésükre.”
Baksa György, az ősalumíniumos, szakkönyvek előtt
Az mindenesetre már most biztosnak tetszik, hogy több tényező együttese okozta a katasztrófát. A múlt hét végén került nyilvánosságra, hogy a nyolcvanas évek első felében egy a Budapesti Műszaki Egyetemről érkező stáb vizsgálta a Kolontár környéki talaj szerkezetét. A csoport egyik tagja, Winkler Gusztáv ma a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének adjunktusa. Tőle tudja az ország, hogy annak idején a később megépülő tízes tározó „északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű földdarabokra bukkantak, ami azért okozhatott problémákat, mert ha a talaj csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más és más módon, továbbá különböző mértékben mozdulhatnak el”.
SEHOL NINCS IGAZÁN JÓ HELYE
A zagytározók számára minden szempontból ideális geológiai környezet a gyakorlatban igen ritka. A szakemberek ezért kénytelenek kompromisszumokat kötni a helyszín kiválasztásánál, és nemcsak a földrengésre készülnek fel, hanem felkutatják a környékbeli kiszáradt patakmedreket, felhagyott bányákat, pincéket. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Felvetődött, hogy a Hungalu akkori vezetése Winklerék kutatási eredményét figyelmen kívül hagyva döntött a tízes tározó megépítéséről, utódaik pedig bár tudtak a veszélyről, semmit nem tettek ellene. Erre Tolnay Lajos, a MAL elnöke még a hétvégén az alábbiakat nyilatkozta a Figyelőnek: „Döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette.” (Aki nem tudná: a Hungalut 1997-ben privatizálták, és a tulajdonoscsere után Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-ként futott tovább.)
„Itt valami súlyos félreértés van” – így zanzázható mindaz, amit Szabó Pál mondott a FigyelőNetnek a MAL-elnök állítását kommentálva. Szabó a rendszerváltás után lett a Hungalu Kft. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgatója. (1996-ban távozott a cégtől, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-t vezette 1998-ig, vagyis abban az időszakban, amikor az ajkai timföldgyárat is magánosították. Utóbb egyebek mellett vezette a Magyar Postát, 2008-ban közlekedési-, hírközlési és energiaügyi miniszter volt; 2009 óta a Magyar Villamos Művek alá tartozó Vértesi Erőmű vezére.)

„Határozottan állítom, az iszapkatasztrófa előtt még csak nem is hallottam arról, hogy gond lenne a tízes tározó alatti talajjal - mondja Szabó Pál. – Ha akár évekkel a magánosítás után tudomást szerzünk a problémáról, bolondok lettünk volna a tízesbe hordani a vörösiszapot, inkább bepereljük még az Úristent is, hogy építsen nekünk másik, biztonságos tározót. Hol az a jelentés? Szeretném látni! És ha volt is ilyen, ki titkolta el előlünk?”

Felhívtuk Winkler Gusztávot, az ominózus tanulmány egyik szerzőjét. „Természetesen elkészült az a jelentés, méghozzá többéves kutatómunka eredményeként. És az az állítás is megfelel a valóságnak, hogy a dokumentum tartalmazta: eltérő szerkezetű altalajok találkoznak a későbbi tízes tározó helyén” – nyilatkozta portálunknak az adjunktus.

Ez esetben miként fordulhatott elő, hogy a cég vezetése engedélyezte a tízes tározó megépítését?

„A mi tanulmányunk nem a tízes tározó engedélyezéséhez készült. Más volt a megrendelés indoka. Több kilométeres körzetben pusztult az erdő, mire a környék három nagy ipari létesítménye, az erőmű, a timföldgyár és a kohó összeveszett azon, ki szennyezi durvábban a környezetet, ki a hibás. Bennünket kértek fel, hogy végezzünk a levegő-, a víz- és a talajszennyezést elemző átfogó vizsgálatot. A tízes tározó létesítését jóváhagyó építési engedélyhez a vizsgálatokat nem mi, hanem az erre a feladatra hivatott állami vállalat, a Mélyépterv végezte.”
Kérdeztük Winkler tanár urat, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Mélyépterv szakemberei nem találkoztak a Műegyetem által készített tanulmánnyal. És arról is érdeklődtünk, előfordulhatott-e, hogy a mélyéptervesek „nem vették észre”, hogy „vált az altalaj”.

„Abszolút el tudom képzelni, hogy nem találkoztak a mi anyagunkkal. És az sem kizárt, hogy más eredményre jutottak, mint mi, ugyanis az egyetem akkoriban rendkívül korszerű műszerekkel dolgozott. De ha észrevették is a mélyéptervesek, hogy vizenyős, lefolyástalan terület váltja az egybefüggő agyagos padot, abból sem következik az, hogy tilos oda tározót építeni. Csak éppen ezt a körülményt is figyelembe kell venni a tervezés során. Egy jó csapat rá tud tervezni bármire.”

A Winkler-féle jelentés vaskos dokumentum, zöme fellelhető. A nyomozók hétfőn foglalták le az iratot. „Pontosabban szólva mi vittük át nekik a belügybe” – mondja Winkler Gusztáv.

És vajon mire jutott 1983-84 körül a Mélyépterv?

Maga az állami cég, a Mélyépítési Tervező Vállalat 1992-ben – a kor szokásainak megfelelően – kft.-kre magánosítódott. A talajvizsgálati megrendeléseket a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. vitte tovább. Honlapjukon azt írják, hogy ők „az 1948-ban alapított Mélyépítési Tervező Vállalat irodájának jogutódjai". Ha azok - gondoljuk mi -, az irattárban nyilván őrzik a közel három évtizeddel ezelőtti vizsgálatuk eredményét igazoló paksamétát.

Szerettük volna megtudni: megvan-e az irat. És ha igen, szerepel-e benne utalás a változatos talajszerkezetre. Valamint arra is kíváncsiak voltunk, a szakvélemény látta-e veszélyét a tízes tározó megépítésének, tett-e ezzel kapcsolatban javaslatot a megbízó és az engedélyező hatóság felé.

Sajnos többszöri keresésünk ellenére sem jutottunk el a céget vezető Tímár Péter, Radó Gábor, Adamis Géza mérnök-menedzser trió egyik tagjához sem.

A gátszakadás ügyében eljáró nyomozókhoz fordultunk – ígéretünk van rá, hogy megpróbálják szóra bírni a kft. vezetőit.

Addig is térjünk vissza a műegyetemes Winkler tanár úrhoz, aki azt mondja: „Negyedszázadon keresztül állt gát, aztán egyszer csak átszakad. Ehhez kevés a törés az altalajban, és kevés hozzá egy túlterhelés, amiről egyébként állítólag szó sem volt. Történni kellett ott még valaminek a közelmúltban. Mondjuk egy vízrendezésnek, ami alapvetően megváltoztatta a talaj nedvességtartalmát.”

„Nincs az az őrült, aki bármilyen okból is gödröt ásott volna ott – mondja erre a már citált „ősalumíniumos” Baksa György. – Nem is volt ilyen bolond. A hétvégén jártam a gáton, nyoma sincs sehol semmiféle építkezésnek. Minden bizonnyal a felszín alatt zajlott egy kontrollálatlan folyamat, amitől 30-40 centit zsugorodott a talaj. A vizsgálatok hamarosan kiderítik, pontosan mi is volt az.”
Kapcsolódó cikkek
• 10.10.13 Sehol nincs jó helyen az iszap
• 10.10.12 Az iszapos vezér börtönben maradhat
10.10.11 Törvénnyel mossa tisztára magát az állam?

/Szerintetek felelnek, majd valakik a történtekért? Margó/

Válasz

Őrizetben a MAL vezérigazgatója
Állami gondnokság alá helyezi a kormány a Magyar Alumínium Zrt-t. Orbán Viktor egy katasztrófavédelmi biztos kezébe adja a MAL vezetését. A korábbi vezérigazgatót, Bakonyi Zoltánt őrizetbe vették. Közben nyolcra nőtt a halálos áldozatok száma.
FN.hu
2010. október 11. 13:36
Részvétet nyilvánított a kormányfő a Parlamentben az iszapömlés áldozatainak, majd bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vette Bakonyi Zoltánt, a MAL Zrt. vezérigazgatóját.

„Segítünk újrakezdeni az életüket - ígérte a károsultaknak Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az ország a választások utáni legfontosabb pillanatához érkezett, amikor kiderülhet, hogy „valóban megváltoztak-e a dolgok”.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében az a világ nem jöhet vissza, amikor nem tudjuk a közérdeket érvényesíteni a magánérdekkel szemben – szögezte le. „Az a kiindulópontunk, hogy nem természeti csapásról van szó” – firtatta a felelősséget.

A katasztrófa kapcsán négy sürgős feladatot sorolt fel: elsőként kártalanítás kell – de ne az adófizetők pénzéből! Másodjára biztosítani kell az emberek munkáját az üzemben. Harmadszor meg kell gátolni a további környezeti károkat. Utoljára a felelősség mielőbbi kivizsgálást említette a miniszterelnök.
Mi a modern állam szerepe a mai kor kihívásaival szemben – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a magánérdeket semmilyen önműködő mechanizmus nem kényszeríti önkorlátozásra, ezért állami irányítás alá kell vonni a MAL-t. Legalábbis, amíg az előbb felsorolt négy feladatot nem végzik el.
A kormányfő javasolja, hogy létrehozzák a katasztrófavédelmi biztos intézményét, megfelelő jogosítványokkal. Az ő hatáskörébe kerülne a MAL felügyelete, irányítása és vagyonkezelése.
Az ügy kivizsgálására az Európai Unió három szakértője már megérkezett Magyarországra. A következő három napban terepmunkát végeznek az ajkai térségben; megállapításaikról és javaslataikról pedig pénteken számolnak be.
Közben újabb holttestet találtak a vörösiszappal elöntött Devecser határában, ezzel nyolcra emelkedett a halálos áldozatok száma.

Válasz

A vadkeleti privatizáció okozta a katasztrófát
Megjelent: 2010.10.11. 09:35 Frissítve: 2010.10.11. 09:35

A Levegő Munkacsoport már hét éve kongatja a vészharangot, hiába.
© MTI
Az elmúlt héten számtalan híresztelést lehetett hallani arról: a tározó gátjának átszakadásában szerepet játszhatott az, hogy a MAL Zrt. korábban többször is magasította a zagykazetta falait, s a megengedettnél több anyagot engedett a medencébe - írja a Népszabadság.
Kolontáron és Devecserben a helyiek eddig csak névtelenséget kérve beszéltek az állítólagos szabálytalanságokról. Egy Somló hegyi borosgazda, Fazekas András azonban most a lapnak azt mondta, a gátakat eredetileg tíz méter magasra tervezték, ma azonban néhány pontján már háromszor ekkora. – Ráadásul – tette hozzá – ahogy magasították a gátakat, úgy engedtek mindig újabb és újabb adagot a tározóba.
Szerinte a cég vezetői már hetekkel ezelőtt tudtak a gát repedéseiről, a MAL több dolgozója is jelezte a menedzsmentnek a hibákat, ráadásul a repedésről egy légi felvételt is kapott a társaság. A vezetők viszont minderről nem vettek tudomást, amikor a dolgozók ezt szóvá tették, megfenyegették őket: „repülnek”, és pert akasztanak a nyakukba, ha bárkinek is szólnak erről.
A Népszabadság kereste a MAL Zrt.-t, ám a cégnél senki nem akadt, aki nyilatkozott volna, egy közleményt adtak ki, amely szerint a vállalat "szigorúan betartotta a műszaki előírásokat, az elmúlt tíz év alatt pedig közel 30,3 milliárd forintot költött karbantartásra és felújításra.”

A téma kapcsán érdekes, hogy a Levegő Munkacsoport már 2003-ban jelezte a kormánynak, a timföldgyár mellékterméke súlyos katasztrófát idézhet elő - írja a Le Monde Diplomatique magyar változata a „Vörösiszap-katasztrófa: a vadkeleti privatizáció hozadéka?” című cikkében.
A zöld szervezet szerint halaszthatatlan a hazánkban évtizedek alatt felhalmozott, akkoriban 30 millió tonnára becsült vörösiszap semlegesítése és a tárolók rekultivációja. Az országban 4 tározóban tartják a töménytelen mennyiségű mérgező iszapot, mely településeket, például Mosonmagyaróvárt és a Dunát veszélyezteti.

Katasztrófa nélkül is a levegőbe kerülhet a kiszáradt iszap maró pora, melyet a szél a településekre vihet, illetve a tárolókból a talajba jutva a vízbázisokat is veszélyezteti. A Levegő Munkacsoport az elmúlt hét évben nem kapott semmilyen választ felvetéseire – olvasható a cikkben.

Forrás: Hír24

Válasz

Teljes mértékben egyet értek a cikkel. Még a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Áruismeret jegyzetei is /1970, és 1980-as években végeztem ott/, minden melléktermék újrahasznosítási-feldolgozási folyamatát is tanították velünk- leendő kereskedőkkel, és vendéglátósokkal. Normális ésszel fel sem lehet fogni, hogy bárhol is 13 ph-s anyagot tároljanak!!!- nemhogy ilyen mennyiségben!! Felfoghatatlan felelőtlenség!!Felbecsülhetetlen károsodást okozott!!! Miért nem dolgozták fel évtizedeken keresztül??? Hányan felelősök mindezért?- össze sem lehet számolni.

Előzmény

Válasz

Kitörhetjük a vörösiszap méregfogát.
A vörösiszap feldolgozásával egyszer és mindenkorra meg lehetne szüntetni a tározók jelentette potenciális veszélyforrást. Bár kétségkívül költségesebb, mint az anyag tárolása. A lúg ellen savat vetnek be, de a természetet nem éri kár, mert a két nehézfiú kioltja egymás erejét.
B.D. /Kár, hogy nem írta ki a szerző a teljes nevét/ 2010. október 8. 12:57

Az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező, erősen maró lúgos hatású, nehézfémekkel terhelt vörösiszap két módon jelent veszélyt az élővilágra: a talajvízbe jutva, illetve apró szemcséjű por formájában belélegezve, vagy a növényekre kiülepedve. Ezért tárolásánál is két fő szempontot kell figyelembe venni.
Egyrészt meg kell akadályozni, hogy akár a csapadékvíz „segítségével” a talajba szivárogjon. Ezt vagy a megfelelő geológiai környezet kiválasztásával – a tározó természetes vízzáró rétegre telepítésével -, vagy az aljzat mesterséges szigetelésével lehet elérni. A zagy kiszáradása után termőfölddel borítják és beültetik, ezzel akadályozva meg, hogy a szél szétszórja a port.
Értékes anyagokhoz juthatunk

Lehetőség van ugyanakkor a vörösiszap hasznosítására is, amivel gyakorlatilag megszüntethető a tározók jelentette veszélyforrás. Nézzük először, milyen összetevőket tartalmaz az anyag, ami a benne levő fémek miatt értékes másodlagos nyersanyagnak is tekinthető. Elsősorban vasat találunk benne nagy mennyiségben, amelynek oxidja adja az iszap színét.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 15-18 millió tonnára becsli a hazánkban tárolt mintegy 50 millió tonna vörösiszap vastartalmát. Fellelhető benne vanádium és titán, de nagy értéket képvisel a Földön csak szerény mennyiségben előforduló gallium, germánium vagy az úgynevezett ritkaföldfémek is – áll az MTA lapunkhoz eljuttatott közleményében. RITKAFÖLDFÉMEK A VÖRÖSISZAPBAN (G/TONNA)
Berilium (5-18), Gallium (36-43), Nióbium (35-77), Molibdén (19-32), Szelén (11), Vanádium (490-730), Raterfordium (80-100), Thorium (45-50), Urán (32), Cirkon (340-540) (forrás: Kiss János Ércteleptan. Tankönyvkiadó Budapest, 1982.)
Szemléletváltás és egy kis pénz szükséges

Ezek kinyerése a vörösiszapból részben megoldott, de igen költséges, így – mint arról korábban írtunk - a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése teheti mindennapi gyakorlattá. A megfelelő előkészítés után építőanyagként is felhasználható, amire megintcsak számos példát találunk a világban.
A tudományos akadémia arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontok is döntsenek arról, hogy feldolgozzák-e vagy tárolják a vörösiszapot. A biztonság érdekében pénzt kell szánni a feldolgozási technológiák kifejlesztésére és a beruházásokra – tanácsolják.
Meg kell fékezni
Miután megtörtént a baj, a legfontosabb kérdés, mi marad az áradat után. A vörösiszap lúgos kémhatása miatt veszélyes, amit a bauxitgyártás során hozzáadott nátrium-hidroxidnak vagy nátronlúgnak köszönhető. Ha az anyag vízzel – akár a bőrben lévő vízzel – érintkezik, hő termelődik, ez okozza az égési sérüléseket. Vizes oldata töménységtől függően elérheti a maximális, 14 pH értéket is.
A legfontosabb feladat tehát az iszap terjedésének megállítása és a lúg semlegesítése. Emeljük ki, hogy a vörösiszap magától nem „mozog”, hanem a víz sodorja magával: gipsz hozzáadásával egy kéreg jön létre az iszap felületén, ami megakadályozza a lúg beszivárgását a talajba illetve azt, hogy a szél elhordja a porát. Ezzel az anyag jelentősen lelassul, lehtővé téve összegyűjtését és elszállítását biztonságos tározókba.
Savat a lúgra!
A lúg semlegesítéséhez savat használnak, vagyis első ránézésre még több veszélyes anyagot juttatnak a természetbe. Természetesen nem használnak erős savakat, hanem csak olyan „gyengébb” anyagokat, mint az ecet, vagy az MTA javaslata szerint keserűsó és vasgálic. Ezek a vörösiszappal olyan anyagokká alakulnak át - miközben megkötik a lúgtartalmát - amelyek a talajban illetve a természetben egyébként is jelen vannak.
A folyók túlélik
A folyók élővilágára végzetes hatással volt a vízbe került lúg, de szakértők szerint a szennyezés-hullám levonulása után a víz pH-értéke minden bizonnyal fokozatosan visszaáll a természetes 8,5 körüli értékre. Ha ez megtörtént, a felsőbb szakaszról és a mellékvízfolyásokból kiindulva az élővilág lassan és fokozatosan regenerálódik.
A mederben kiülepedett vörös színű anyag (a nátronlúg színtelen!) megjelenése természetidegen és a körülmények következtében riasztó hatású, de a vízi élővilágra nem jelent veszélyt, anyagai vízben nem oldódnak – hangsúlyozza az MTA.
Bár a tömény iszappal terhelt vizek nyilvánvalóan felborítják a biológiai egyensúlyt, hiszen a sötét vízben leállnak a fotoszintézis folyamatai. Az igen apró részecskékből álló iszap az állatvilágra is veszélyes, mert életfontosságú szerveket tömhet el: amikor a szennyezés teljes mértékben levonul a folyókon, és a vörösiszap utánpótlása is megszűnik, a folyók regenerációja lassan megkezdődhet.
A föld talán soha nem lesz a régi
A szárazföldi élővilág azonban nehezebben regenerálódik, mint a vízi, és az iszapelöntés utóhatása a talaj szikesedése lehet, amit az eddig ott élt növények jelentős része nem vagy csak kis mértékben képes elviselni. Nem várható tehát, hogy a növényvilág, illetve a ráutalt állatvilág teljes mértékben helyreálljon a közeljövőben.
Az iszaptó melletti mezőgazdasági területeket feltehetősen olyan súlyos károsodás érte, hogy a talajcsere sem nagyon segíthet, ezért jó időre ki kell vonni azokat a művelés alól.
Nehézfémből nincs sok
A veszteségeket és következményeket áttekintve hátra van még a korábban értékes nyersanyagként emlegetett nehézfémek kérdése, amelyek a híradások szerint ugyancsak veszélyt hordoznak. A vörösiszap fő alkotója először is a vas, amely szintén nehézfém, de ez az egészségre nem káros.
A ritkaföldfémek koncentrációja alacsony, 0,3 százalék, de 0,1 százalékban vanádiumot, 2,7 százalékban pedig titánt is tartalmaz. Ezen alkotók nagy része azonban olyan kémiai kötésben van, amely megakadályozza, hogy közönséges körülmények között kioldódjanak – tájékoztat az akadémia. Nagyon kis mennyiségben találhatunk ólmot is a vörösiszapban, ám jelenlétét csak a legmodernebb elemzési technikákkal lehet kimutatni. Sugárzásveszély az iszappal elöntött területeken nincs, ezt több független laboratórium mérése is alátámasztja. A vörösiszap az egészségügyi határértéknél jóval kisebb mennyiségben tartalmaz radioaktív elemeket.
Más kérdés, hogy ezek a fémek felhalmozódhatnak a környezetben és az élő szervezetekben. A sok apró dózis összeadódva mérgezést, rákot okozhat.

Válasz

A Marcal élővilága kipusztult, elérte Dunát a szenny
Megjelent: 2010.10. 7. 12:19 Frissítve: 2010.10. 7. 12:24
A lúgos vörösiszap-szennyeződés mindent elpusztított.
© mti
Délre a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül elérte a Duna főágát is a vörösiszap-szennyeződés - közölte Dobson Tibor. A kárfelszámolás szóvivője előzőleg azt mondta, hogy kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága.
Ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a szenny lúgosságát csökkenteni kell. Dobson Tibor azt mondta: a Marcalban az összes hal kipusztult és a növényzet sem menthető, ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék.
A Marcal már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt. A szakemberek próbálták ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást - ezeket négy ponton öntötték a folyóba -, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.
Dobson Tibor kiemelte: ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez eddig még nem sikerült. Folyamatosan mérnek több ponton is és figyelik a folyószakaszt. Egyelőre sem a Rábán, sem a Dunán nem érkezett halpusztulásról szóló információ - tette hozzá.
Győr-Moson-Sopron megyét tegnap délután érte el a Marcal folyón a vörösiszap, a víz pH-értéke akkor elérte a 12-es szintet. A Rábába ma hajnalban jutott a szennyeződés, a pH-érték ekkor már 10 alá csökkent. A Mosoni-Dunát délelőtt 9,3 pH-értékkel érte el a vörösiszap.

Válasz

Rákot okozhat a vörösiszap /fn.hu/
A bőrre, szájba, szembe kerülve szétmarja a szöveteket, kiszáradva, termőtalajba kerülve mérgez és rákot okoz a vörösiszap – mondta el a FigyelőNetnek Dr. Major Jenő, a Országos Kémiai Biztonsági Intézet főigazgató-helyettese. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a lehetséges mérgező és rákkeltő anyagok mind fellelhetőek a most kiömlött vörösiszapban.
Horváth Balázs
2010. október 6. 06:30
Az alumínium melléktermékeként keletkező vörösiszapnak két különböző veszélyes élettani hatása lehet. Leginkább a rendkívül erős lúgos hatása jelent közvetlen veszélyt, amely a bőrre kerülve rendkívül veszélyes.
Dr. Major Jenő szerint itt igen erős lúgról van szó a 14-es szintig tartó ph-skálán az anyag 13-as. Ha ez a testfelületünkre kerül, akkor felmarja a bőrfelületet, de itt nem áll meg, hanem az ereket is megtámadja. Emiatt a lúgos marásnál a vérzést nagyon nehéz elállítani. Ha valaki ebbe a lúgba beleesik (vagy jelen tragédia esetében elönti), akkor hosszú lehet a felépülés. Azt az áldozatot is nehéz lehet megmenteni, akinek a bőrfelületének a kétharmada megégett a lúgtól. Az elméleti lehetősége megvan a felépülésre, de a fertőződés és a sokkhatás miatt nagy szerencse kell hozzá.
Belélegezve nem veszélyes
A katasztrófavédelem közleménye szerint a vörösiszap csak akkor veszélyes, ha közvetlenül érintkeznek vele, mert a maró hatása miatt az égési sérüléseket szenvedhetnek. A testfelületre jutó anyagokat bő vízzel mossák le! Ha valakinek a szemébe szájába menne, akkor öblítsék ki, forduljanak orvoshoz. A szennyezett ruházatot mindenki távolítsa el magáról.
Ajánlott weboldalak
• Oxigéndús víz.lap.hu
• Adalékanyag.lap.hu
• Savtalanítás.lap.hu
A lúg párolgása során a légző rendszerbe is bejuthat a maró anyag, amely komoly belső sérüléseket is okozhat. Esetünkben azonban itt nincs olyan hőmérséklet és széljárás, amely ezt erősítené, ráadásul az eső is a kipárolgás ellen hat.


KÉPGALÉRIA
Rákkeltő kadmium kerülhet a talajba
A gyors sérülések mellett azonban komoly veszélyt jelent a hosszú távú veszély. A vörösiszap a számos veszélytelen oxid (vasoxid, sziliciumoxid, magnéziumoxid) mellett mérgező vanádiumoxidot is tartalmazhat. Emellett ólmot is, amely kis mértékben is veszélyes, valamint kadmiumot és arzént is, amelyek pedig rákkeltőek. Hatásukat azonban hosszú távon évek, évtizedek alatt fejtik ki.
A helyszínen tartózkodó Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a FigyelőNetnek elmondta, hogy az Ajka térségében kiöntött vörösiszap mindezeket tartalmazza, így azok valóban mérgezőek és rákkeltőek. Az államtitkár fontosnak tartotta megjegyezni, hogy jelen állapotukban, a lúgos környezetben nem jelentenek közvetlen veszélyt, mert így nem oldódik vízben. Ha viszont semlegessé, vagy savassá válik a kémhatás, akkor már jelentkezik a mérgező hatás. Így igen fontos, hogy ne kerüljön bele a folyóba, illetve ne száradjon ki, hogy por alakban a szél elvigye.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet szakértő orvosa is leginkább azt tartja veszélyesnek, ha a port elviszi a szél, mert így bekerülhet a termőtalajba, és azon keresztül az ételeink is rákkeltővé válhatnak, ezért a talajcserét mindenképp fontosnak tartja. Az ívóviz megfertőződését viszont nem tartja esélyesnek, mert azt olyan mélyről, és olyan szűrőrendszeren keresztül nyerjük, hogy abba nem kerülhet a veszélyes anyagokból.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője mindemellett a FigyelőNetnek elmondta, hogy nem fenyeget az a veszély, hogy az iszap kiszáradna, ugyanis erre nem hagynak időt, előtte elszállítják a térségből a szennyeződést, és mentesítik tőle a környezetet.
!
• Délben ér a szennyezés Győr-Moson-Sopronba
• Az iszapkatasztrófa harmadik napja
• Pótolták a kolontári átkelőt

Válasz

Legfrissebb hírek az iszapömlésről
Egyetlen állat vagy növény sem élhette túl az iszapömlést. Elháríthatatlan külső ok idézte-e elő a tragédiát – ez a legfontosabb kérdés az iszapomlás jogi megítélése kapcsán. Veszélyhelyzetet hirdettek három megyére. A segélyszervezetek már gyűjtenek, sőt a Nemzeti Segélyvonalat is lehet hívni - folyamatosan bővülő képgaléria és a legfrissebb hírek a katasztrófáról.
FN.hu-összeállítás
2010. október 5. 17:40
Orbán sejti, ki a felelős

Nincs olyan információnk, amely szerint természeti oka volna a katasztrófának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Szavaiból az következik, hogy a MAL Zrt. fizetheti az iszapömlés okozta károkat. Pintér Sándor megígérte, hogy a kormány senkit nem hagy magára. Bővebben >>>

Greenpeace: korábban is látszott a gátrepedés

A Greenpeace szerint már a katasztrófa előtti napon készült műholdfelvételeken látszott, hogy megrepedt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja. A környezetvédelmi szervezet szerint a túl sok tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka. Bővebben >>>

Már a British Petrol (BP) katasztrófát idézgetik

A nemzetközi beszámolókhoz kapcsolódó kommentárokban, sorra kerül elő a tavasszal a mexikói öbölben történt olajfúró torony katasztrófája. Ennek során az üzemeltető BP sokáig magát mentegette cselekvés helyett - írják a kommentelők a yahoo news híréhez.

Betakarítási tilalom Devecser környékén

A vörösiszappal elöntött területekre legeltetési, a már betakarított takarmányokra feletetési, a szennyezett területen termesztett növényekre pedig fogyasztási tilalmat rendeltek el.
Bővebben >>>

Orbán: emberi mulasztás okozhatta a katasztrófát
A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy részletesen kivizsgálják, miért szakadt át a gát. Orbán Viktor szerint jelenleg nincs arra adat, hogy természeti okok miatt történt volna a katasztrófa. A kormányfő ezért úgy véli, hogy emberi mulasztás is közrejátszhatott.
Akadémikusokkal ülésezik a védelmi bizottság
Akadémikusokkal, egyetemi professzorokkal és ökológusokkal ülésezik a védelmi bizottság kedd délután az ajkai zagytározó sérülése miatt bekövetkezett katasztrófahelyzet kapcsán, a vörösiszappal elöntött Kolontár településen. Bővebben >>>
Ukránok segítenének a kármentesítésben
Az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériuma operatív csoportot állított fel, amely készen áll arra, hogy szükség esetén Magyarországra utazzon, és segítséget nyújtson a Veszprém megyében történt vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásához, de Budapestről eddig nem érkezett megkeresés. Bővebben >>>
Zajlik a kármentesítés Devecseren
Negyven ember töltötte az éjszakát a devecseri helyi iskolában kialakított átmeneti szálláshelyen. Devecserben előző nap 270-280 házat öntött el a vörösiszap. Bővebben >>>
Papcsák Ferenc: felgyorsítják a MAL vizsgálatát
Felgyorsítja a timföldgyárat is birtokló Magyar Alumínium Zrt-vel (MAL) kapcsolatos vizsgálatot a hétfői kolontári katasztrófa - mondta Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos. Bővebben >>>
A MAL nem tartja hibásnak magát
Nem tarja hibásnak magát a MAL Zrt. az ajkai térségben kialakult katasztrófáért, és a cégvezetők állítása szerint a vörösiszap emberre nem veszélyes anyag, nem okoz maradandó károsodást, és a keletkezett kár is lényegesen kisebb, mint amekkorát emlegetnek. Bővebben >>>

Előzmény

Válasz

Találtak egy ötödik holttestet is
Megjelent: 2010.10. 5. 14:03
Frissítve: 2010.10. 5. 14:56

Immár a világsajtó is beszámol a magyarországi vörösiszap-áradásról.
IszapkatasztrófaKépgaléria Ötre emelkedett az iszapkatasztrófa halálos áldozatainak száma, miután az eltűntek felkutatására indult speciális egység egy óra körül egy nő holttestére bukkant Kolontáron, az elárasztott területen - jelentette a Népszabadság tudósítója a helyszínről.

Az eddigi négy áldozat közül egy 35 éves férfi a járművében megfulladt, amikor a lezúduló vörösiszap felborította terepjáróját, egy idős ember pedig az otthonában halt meg, amikor a házára zúdult az iszaplavina. Egy 3 éves gyermeket szintén az otthonában érte a halál, a holttestét hétfő éjjel találták meg. A negyedik áldozat egy egyéves kislány, a 3 éves áldozat testvére.

Az áldozatok száma tovább emelkedhet, hiszen a speciális egységek további hat embert még mindig eltűntként keresnek. A nagyobb hírügynökségek és külföldi tévécsatornák is beszámolnak a magyarországi vörösiszap-áradásról. A BBC részletes riportban mutatta be címlapon a katasztrófát, a CNN, a Fox News és a CBS amerikai televíziók honlapjukon írnak a történtekről.

Forrás: Hír24 képek, videók: http://www.hir24.hu/

Válasz

Vörösiszap: megdöbbentő adatok
.Radics Boglárka - 2010. október 5. 12:45
Az ajkai tragédia kapcsán előtérbe került ipari veszélyes hulladékról, a vörösiszapról meglepő információkat, és döbbenetes számadatokat találtunk.
Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelődő veszélyes hulladék a vörösiszap. A timföldgyártás melléktermékeként évente becslések szerint több mint egymillió tonna képződik a II. veszélyességi fokozatba (fokozottan veszélyes) sorolt anyagból. Magyarországon összesen mintegy 60 millió tonna vörösiszapot tárolnak különböző tározókban, melyek egy része fedett, de még mindig van közöttük több nyitott.
Ajka a több mint fél évszázados timföldgyártás miatt az ország kiemelkedően környezetszennyezett városai között szerepel - ebben nagy szerepe van az ipar által termelt hatalmas mennyiségű veszélyes hulladéknak, melyet részben nyílt tározókban tárolnak. Már egy 1986-os vizsgálat szerint is mintegy 25 millió tonna vörösiszap halomozódott fel a térségben, az azóta eltelt közel 25 év során ez a mennyiség tovább nőtt.
A MAL Zrt. Tulajdonában lévő Ajka melletti tározóban mintegy 30 millió tonna vörösiszap van, ebben a tárolóban történt a baleset, mely a cég honlapja szerint műszaki védelemmel - résfalazással - van ellátva. Ám az almásfüzitői tározó, melyben mintegy 25 millió tonna vörösiszap van, nem rendelkezik ilyen jellegű műszaki védelemmel, és számos más szempontból is komoly kockázatot jelent a környezetre - környezetvédők szerint valóságos időzített bomba.
És bár a vörösiszap csak kis koncentrációban tartalmaz radioaktív anyagokat, ilyen irányú vizsgálatok - a 25 évvel ezelőtti állapotok szerint - úgy becsülik, durván kétezer tonna urán és kétezer tonna tórium lehet elraktározva az iszapban.
Veszélyességét elsősorban a lúgos feltárás miatt kialakuló erősen lúgos, maró kémhatás adja, de gondot okoz az is, hogy a mocsárszerű állapot, a sok vizet tartalmazó kocsonyás szerkezet évtizedekig fennál - míg végül a kiszáradást követően néhány centiméternyi finom porréteg borítja a kiszáradt iszap felszínét, ami a defláció révén tovább szennyezi a környezetet.
Történtek már kísérletek a hatalmas mennyiségben keletkező veszélyes anyag hasznosítására, semlegesítésére, az útépítésben, és a vasérc előkészítésben történő alkalmazását is vizsgálták. Az Erdészeti Lapok egyik számában Dr. Horváth Gyula szakcikkében arról ír, hogy az Ajka környéki vörösiszap-tározókra sikeres rekultivációs tervet dolgozott ki. Már a 70-es évek közepén megkezdődött kísérleti jelleggel a vörösiszap tározók ártalmatlanítása; a később szabadalmaztatott eljárással lehetővé vált a tározók fásítása, így a területen idővel összefüggő erdőtakaró alakult ki.

További érdekes cikkek:
Már a világűrt is teleszemeteltük
100 éven belül kihal az emberiség

Válasz

Összeszorult szívvel, sírva kérdezem, mi ez, ha nem emberi mulasztás eredménye? Miért, mióta, hány helyen gyűjtik az ennyire veszélyes anyagokat hazánkban -semlegesítés nélkül?? Mindenki felelős, aki tud, /vagy tudott/ róla és nem tesz /nem tett/ ellene!! Margó

Válasz

Legfrissebb hírek az iszapömlésről
Egyetlen állat vagy növény sem élhette túl az iszapömlést. Elháríthatatlan külső ok idézte-e elő a tragédiát – ez a legfontosabb kérdés az iszapomlás jogi megítélése kapcsán. Veszélyhelyzetet hirdettek három megyére. A segélyszervezetek már gyűjtenek, sőt a Nemzeti Segélyvonalat is lehet hívni - folyamatosan bővülő képgaléria és a legfrissebb hírek a katasztrófáról.
FN.hu-összeállítás2010. október 5.
A MAL nem tartja hibásnak magát
Nem tarja hibásnak magát a MAL Zrt. az ajkai térségben kialakult katasztrófáért, és a cégvezetők állítása szerint a vörösiszap emberre nem veszélyes anyag, nem okoz maradandó károsodást, és a keletkezett kár is lényegesen kisebb, mint amekkorát emlegetnek. Bővebben >>>

Pintér Sándor: elmúlt a közvetlen veszély Elmúlt a vörösiszap-áradás miatti közvetlen veszély az ajkai térségben, a munka a kárfelszámolásra és a helyreállításra összpontosul - közölte Pintér Sándor belügyminiszter újságírókkal kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően. Bővebben >>>

Felfüggesztették a MAL Zrt. tevékenységét
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét a környezetvédelmi államtitkár. Bővebben >>>

Ökológiai katasztrófáról ír a nemzetközi sajtó.

A legnagyobb nemzetközi hírportálok is beszámolnak a magyarországi katasztrófáról. Bővebben >>>

Pszichológusok nyugtatják a devecserieket

Percről percre változnak az események, így nem lehet tudni, mikor lesz újra tanítás a közel félszáz kitelepítettnek szállást nyújtó devecseri iskolában. Az igazgatónő szerint egyelőre az ellátás biztosított. Bővebben>>>

Nincs sugárveszély

Nincs az emberi életet és egészséget veszélyeztető sugárveszély - közölte az ÁNTSZ. Az iszap nehézfémet tartalmaz, légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező. Bővebben>>>

Veszélyben lehet a környék ivóvízbázisa

Könnyen a környékbeli vízkészletekbe juthatott a lúgos vörösiszapból - véli Juhász Árpád geológus. Bővebben >>>
11.37-es lúgos pH értéket mérnek a devecseri patakban a szakemberek (mti)
Gyűjtenek a Nemzeti Segélyvonalon is

A segíteni szándékozók a 1752-es Nemzeti Segélyvonal hívásával egyszeri 250 forintnyi pénzadományt juttathatnak el a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak az öt legnagyobb magyar karitatív szervezeten keresztül. A 1752 jelenleg a Magyar Telekom és az Invitel vonalas készülékeiről, illetve a T-Mobile hálózatából hívható.


Ki a felelős az iszapömlésért?

Elháríthatatlan külső ok idézte-e elő a tragédiát – ez a legfontosabb kérdés az iszapomlás jogi megítélése kapcsán. Ha nem, úgy az üzemben tartó MAL Zrt. korlátlanul felelős a károkért. A cég első közleményéből arra következtethetünk, hogy szerintük elháríthatatlan ok vezetett a tragédiához. Bővebben>>>
Képgaléria kedd kora délutánról (Gáti A.)
Holdbéli táj lesz évtizedekre

Egyetlen állat vagy növény sem élhette túl az iszapömlést. Ha a talajt nem cserélik ki mielőbb, évtizedekre halott lesz a táj – véli a szakember. A Duna megmenekülhet, ha elég gyorsan a Marcalba kerül a gipsz. Bővebben>>>

Győr felkészült

Felkészülnek a vörösiszap-áradat érkezésére a Győr-Moson-Sopron megyei védekezésben illetékes szervek. A kilencszáz lelkes, a Marcal két partján fekvő településnél éri el ugyanis a szennyezés a megyét, várhatóan az esti órákban. Bővebben>>>

Nem ömlik, csak szivárog

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) cáfolja azt hírt, miszerint újabb gátszakadás történt az ajkai térségben, csupán szivárog az iszap. A kolontári templom dombjára menekültek a védelmi bizottság tagjai kedd délelőtt, amikor úgy tűnt: újabb vörösiszap-árhullám fenyegeti a falut. Bővebben>>>

várják az adományokat
Az Ökumenikus Segélyszervezet az 11705008-20464565-ös számlaszámon „Vörösiszap károsultjainak megsegítése” megjelöléssel vagy a www.segelyszervezet.hu oldalán fogad adományokat, valamint a 06-1/205-3955 telefonszámon kérhetnek csekkeket a vörösiszap miatt kitelepített családok támogatásához.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az adományokat "iszapkárosultak" megjelöléssel az OTP Banknál vezetett 11784009-20200673 számú számlán fogadja a karitatív szervezet.

A Magyar Református Szeretetszolgálat az alábbi számlán várja az adományokat: CIB BANK 10702019-85008889-51100005, a megjegyzés rovatban az "iszapkárosultak" megjegyzést kérik feltüntetni.



Újra ömlik az iszap

Újabb gátszakadás történt Kolontárnál kedd délelőtt, a tározóból ömlik a vörösiszap (bár ezúttal sűrűbb állagú), azonnal megkezdték az emberek kimenekítését a településről. Bővebben>>>

Veszélyhelyzetet hirdetnek

A kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendeli el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területeire a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt.

Friss videó Devecserről:




Vegyészek, biológusok a helyszínen

Az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés helyszínére indult kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több vegyész és biológus tagja, hogy megvizsgálják, miként lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban semlegesíteni a szennyezőanyagot. A szakemberek azt is vizsgálják, hogyan lehet az eredeti állapotot helyreállítani.
A legfrissebb képgaléria
Lajtós kocsi és palackozott víz

Az OKF felhívta a figyelmet arra, hogy a vörösiszappal szennyezett anyagokat csak védőkesztyűben, védőszemüvegben, gumicsizmában, zárt ruházatban, bő vízzel történő lemosással lehet tisztítani, vegyi anyagot nem szabad használni. Közölték továbbá, hogy ott, ahol a szolgáltató nem zárta el a vezetékes ivóvizet, a víz fogyasztható, a többi helyen palackozott vizet adnak és lajtos kocsiból is lehet ivóvízhez jutni

Még mindig folyik a vörösiszap

Ökológiai katasztrófának minősítette a környezetvédelmi államtitkár az ajkai térségben történt vörösiszap-áradást, amely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, és a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti. Illés Zoltán azt nyilatkozta a FigyelőNetnek, hogy továbbra is folyik a vörösiszap. Bővebben>>>





Ajánlott weboldalak

Devecser.lap.hu
Marcal.lap.hu
Veszprém megye.lap.hu
Gumicsiszma a legszükségesebb

Szállítójármű, víz, gumicsizma és -kesztyű, védőszemüveg: ezek a legfontosabbak, amikre szüksége van a bajba jutottaknak. Az adományokat a devecseri családsegítő központ várja a devecseri Várkastélyban. A szájmaszk is ajánlott, mert ha az iszap felfröccsen, veszélyes a nyálkahártyára.

Helyszínen a FigyelőNet

Fotósunk megdöbbentő felvételei Devecserről és Kolontárról:
KÉPGALÉRIA! (fotó: Gáti András)
Méteres magasságban

Méteres magasságban állt kedd kora reggel Devecser több részén is a vörösiszap. A városban több tucatnyi katonai jármű sorakozik, védőmaszkot viselő rendőrök próbálják a járható utakon irányítani a forgalmat. Bővebben>>>

Elkerülhető az újabb iszapömlés

Az éjjel valamennyi iszaptározó gátját megerősítették, így elhárult egy újabb gátszakadás veszélye - mondta Bakos György katasztrófavédelmi szóvivő. A többi tározóban sűrűbb, masszívabb tömegű iszap van. Bővebben>>>

Gipsszel védekeznek

Harmadfokú készültséget rendeltek el a Marcal teljes hosszában és a folyóba torkolló Torna-patakon. A folyót több tonna gipsszel védik, így próbálják megakadályozni a nagyobb természeti katasztrófa kialakulását. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint a nagy mennyiségű gipsz leköti a veszélyes vörös iszapot és a víz lúgtartalmát csökkenti, így kerülhető el a súlyos környezetszennyezés.

Sugárzásveszély is lehet

A Magyar Honvédség és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport sugárzási méréseket végez a helyszínen. Bakondi György, az OKF vezetője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, továbbra sincs sugárzásveszély, ez csak akkor következne be, ha gyorsan száradna ki az iszap, mert a por már radioaktív.

Felvételek az iszapömlésről:




4 halott

Már négyre emelkedett az iszapömlés következtében elhunytak száma. Egy 35 éves férfi a járművében megfulladt, amikor a lezúduló vörösiszap felborította terepjáróját, egy idős ember pedig az otthonában halt meg, amikor a házára zúdult az iszaplavina. Egy 3 éves gyermeket szintén az otthonában érte a halál, a holttestét hétfő éjjel találták meg. A negyedik áldozat egy egyéves kislány, a 3 éves áldozat testvére. = embert még keresnek. Bővebben>>>

Nem járnak a vonatok

A Kolontár melletti tározóból kizúduló vörösiszap másfél kilométeren teljesen elmosta a vasúti pályát. A másfél méter magasan áradó iszap 1500 méteres szakaszon tette tönkre a vasúti pályát, teljesen megrongálódtak a biztosítóberendezések és a felső vezetéket tartó oszlopok is.



Felfüggesztették a MAL Zrt. tevékenységét
Pintér Sándor: elmúlt a közvetlen veszély
Legfrissebb hírek az iszapömlésről

Válasz

Veszélyhelyzetet hirdet a kormány
Megjelent: 2010.10. 5. 09:53
Frissítve: 2010.10. 5. 10:42

Veszélyhelyzetet hirdet a kormány az ajkai térségben.
Veszélyhelyzetet hirdet a kormány az ajkai térségben - jelentette be az InfoRádióban Bakondi György. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője hozzátette: a vörösiszap-áradás három megyében okozhat katasztrófát: Veszprém, Vas és Győr-Sopron-Moson megye is veszélyeztetett.

A Kormány a kolontári vörösiszaptároló gátszakadása következményeinek kezelésére veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területeire.

A Belügyminiszter ma délutánra összehívja a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülését a további kormányzati döntések meghozatala érdekében. A szerencsétlenség súlyos helyzetet idézett elő, de a kormány, és az irányítása alatt álló szervek a gátszakadás bekövetkeztétől kezdve folyamatosan kézben tartják és kezelik a védekezést és a helyreállítást.

Soha ekkora összhang nem volt még a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem és az egészségügy intézményei között, amelyet összekovácsoltak a korábbi katasztrófák elhárítása során végzett közös munkák - tudatta a tárca.

Ajánlott link:

Ilyen ökológiai katasztrófa még sehol nem volt (hír24)
Iszapkatasztrófa: teljes káosz (hír24)
Borzalmas időjárás nehezíti a mentést (hír24)

Forrás: inforadio.hu

hirdetés

Válasz