Pofon a rokkantaknak a kormánytól
fn.hu Cs.K. 2011. április 15. 15:15

Eddig elkerülte a szélesebb nyilvánosság figyelmét azon apró adómódosítás, amely miatt a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei nőttek.
Bár az Orbán-kormány retorikája középpontjába az adócsökkentéseket helyezte, ennek ellenére már széles körben ismert, hogy egyes csoportok – például a kb. bruttó 300 ezer alatti bérből élők (és családi kedvezményt érvényesíteni nem tudók) – a korábbinál több személyi jövedelemadót fizetnek.

Kevésbé köztudott, hogy 2011 január 1-től a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei is nőttek. Míg tavaly például a súlyosan mozgáskorlátozott egy 2008-as évjáratú Suzuki Swift 1.3 után nem kellett gépjárműadót fizetnie, idén 10460 forintot adózik. (Gépjárműadó-kalkulátor elérhető itt.)

Ennek oka, hogy idén legfeljebb 13 ezer forint erejéig érvényesíthetik adókedvezményüket a rokkantak. A kedvezmény – ahogy eddig is – 100 kilowatt (nagyjából 134 lóerő) teljesítményt el nem érő gépkocsikra vonatkozik. Annyiban pozitív a törvénymódosítás, hogy az adókedvezmény már üzembentartói szerződéssel is igénybe vehető.

A kormány sajátos viszonya a rokkantakhoz, és fogyatékkal élőkhez más ügyekben is már tetten érhető volt: ilyen volt például, hogy hagyták megszűnni a látássérültek rehabilitációját végző országos hálózatot.

Válasz

Orbán magyarázza a bizonyítványt
2011. 4. 4. 11:54| hvg.hu

„Azt javaslom, hogy sose járuljunk hozzá az egységes piacon belüli adóharmonizációhoz” – mondta Orbán Viktor napirend előtt a Parlamentben. A miniszterelnök a magyar EU-elnökség első felét értékelő felszólalásának legnagyobb részében arról beszélt, miért maradt ki Magyarország több uniós programból, miközben az elnökség céljának az egységes európai gazdaságirányítás.

Az Euro plusz csomagról azt mondta Orbán: a hat pontjából öttel egyetért, s ezeket a többi államtól függetlenül is szeretné Magyarországon megvalósítani. A társasági adóalap harmonizációját viszont elutasítja. Ennek kapcsán az Európai Bizottság egy hatástanulmányára hivatkozott, ami szerint 0,4-0,9 százalékkal csökkenne a magyar növekedés a harmonizáció miatt, s így 50-70 ezer munkahely kerülne veszélybe. Szóba került az eredetileg az elnökség egyik díszének tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó, amit végül elvettek Magyarországtól. Erről a miniszterelnök azt mondta: értelmetlen lett volna egy hétvégére megbénítani Budapestet, miközben egy igazán fontos politikai szereplő sem jött volna el.
Az elmúlt hónapok európai ügyeit Orbán úgy értékelte: siker, hogy fontos döntések születtek az energiacsúcson, többek közt az egységes gáz- és árampiac megteremtéséről és az energiaszigetek megszüntetéséről, s jó irányba halad az európai gazdasági együttműködés is. A válság még nem ért véget, „nehéz idők jönnek”. A magyar szerepvállalás az európai közös kül- és biztonságpolitikában, legfőképp Líbia kapcsán szerinte sem volt eléggé erős, de a Lisszaboni Szerződés ezen a téren megköti a soros elnök kezeit.

Az elnökség eddig nagyobb részében sikeres, de ez nem a politikai elit, hanem a háttérben dolgozók eredménye – reagált Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető Orbán felszólalására. A politikai botrányok szerinte lerombolják az eredményeket, a médiatörvény és az alkotmány kapcsán is vizsgálják a magyar demokrácia állapotát, ez pedig nem fordulhat elő az elnökséget betöltő országgal – mondta.

A Jobbik részéről Balczó Zoltán frakcióvezető-helyettes reagált, s arról beszélt: a kormány versenyképességi céljai nem megfelelőek, mert megkönnyítené a tőke kiáramlását az országból.

Schiffer András , az LMP frakcióvezetője arról beszélt: az adóverseny megnyerhetetlen, nem ebbe kell belevágni. Szerinte adóharmonizációra lenne szükség, be kellene vezetni a pénzügyi tranzakciós adót. A kormány céljait az energiabiztonság kapcsán jónak tartja, de ennek sikeréhez az is kellene, hogy ne csak Európában, Magyarországon se legyen „ámokfutás” az energiaügyekben.
Szerző: Sztojcsev Iván

Válasz

Áprilisban jön a feketeleves - Újabb terveket jelent be a kormány
2011. 4. 1. 12:11|Utolsó módosítás: 2011. 4. 1. 13:07|Gazdaság »

A kormány megállapodást kíván kötni a Bankszövetséggel, a devizahitelesek megsegítésén túl az euró alapú hitelezés helyreállítása és a kkv-k finanszírozásának elősegítése érdekében, a munkahelyteremtés ösztönzésére pedig Magyarország Munkatervet állít össze és azzal számol hogy az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lesz, a még szükséges konkrét strukturális intézkedéseket pedig az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergencia programban ismerteti.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatójában kifejti: a költségvetés stabilizálása, a biztonságos államháztartási pozíció tartása, továbbá a középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtése további strukturális intézkedéseket igényel. Annak érdekében, hogy a magyar kormány elérje ambiciózus célkitűzéseit - a GDP arányos államadósság 50 százalék alá csökkentését, a növekedési ütem 4-6 százalékos tartományba emelését, valamint 2020 végére az egymillió új munkahely megteremtését - átfogó és előremutató lépésekre van szükség - közölte a tárca.
A kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását.

A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Magyarország Munkatervet, amely kijelöli a teendőket egymillió új munkahely megteremtéséhez 2020-ra. Ennek keretében a kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300.000 munkahely jön létre.

A munkaterv keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon - áll a dokumentumban. A terv keretében megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.

Válasz

"...a terem létszáma az eredeti felére csökkent." - mert a kormánypártiak nem voltak kíváncsiak az ellenzékiek véleményére, csak a dicsőítésre.

Válasz

Orbán: „Nem hiszünk az Európai Unióban!”
FN.hu 2011. április 4. 10:49
Belpolitikai húrokat pengetve számolt be az Országgyűlésben a múlt heti EU-csúcsról Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Megtudhattuk: Magyarországon már "az emberekről szól a politika", most az unión van a sor.

Magyarország EU-elnöki féléve egybeesik hazánk megújításával – ezt Orbán Viktor jelentette ki ma az Országgyűlésben. E küzdelemben Magyarország „nem hunyászkodik meg”, „kiáll saját igazáért”, „vállalja a konfliktusokat”, valamint „képes érvényesíteni az érdekeit, hogy polgárainak nagyobb biztonságot teremtsen”.

Sőt: „Magyarország ma erősebb, függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt.” Mindezeknek köszönhetően tudunk segíteni Európának is a megújulásban - véli a kormányfő.

Orbán Viktor szerint 2011 a kommunizmus bukása utáni legnehezebb év, és „Magyarország pont ezt fogta ki”. A gazdasági válság nehézségei mellé megkaptuk az észak-afrikai válságokat és a Japánt ért katasztrófa keltette problémákat.
Orbán Viktor úgy ítéli meg: Európa és Magyarország is megújításra szorul. Elsőként ismertük fel a megújulás szükségességét, és szintén elsőként ismertük fel, hogy a nyugati világ válsága „érvénytelenné tette a régi eszközöket” - mondta a kormányfő.

„Mi, magyarok, megértettük a probléma természetét” – így a miniszterelnök. Aki szerint a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem az, hogy kitörjünk a megszokott körből, aminek központi kérdése az államadósságok csökkentése. Az új célhoz új eszközök is kellenek, mint például a bankadó és a „multiadó”.
„A részalakítás nem vezet sehová” – jelentette ki Orbán. Aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben „Európában és Magyarországon is az emberekről kell szóljon a politika”. Pontosabban: e szempontból már csak a kontinensnek kell változnia, ugyanis hazánkban immár megvalósult a nemes cél.

A sikeres magyar elnökséget illusztrálandó adatokat is sorolt a kormányfő: Brüsszelben 750 munkatanácsülést vezényeltünk le, plusz 16 tanácsülést és 9 informális miniszteri ülést. Több témát is kiemelt Orbán. Egyebek mellett büszke arra, hogy immár egymillió uniós polgár aláírásával bármely témában népi kezdeményezés vihető az EP elé. Valamint a következőkre is: politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos informálásáról, közös agrárpolitikai stratégiát fogadott el az unió, „fontos döntések születtek az energiacsúcs ülésén", és „megteremtettük az egységes szabadalmi oltalmat Európában”.

Orbán Viktor szóba hozta a német-francia versenyképességi paktumot, az Euro pluszt, amihez Magyarország nem csatlakozott. A hatpontos paktum öt pontjával egyetértünk, de a társasági adóalap harmonizációját elutasítjuk. „Eszünk ágában sincs adót növelnünk” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a közös gazdasági kormányzás csak esély, „mert a válságnak nincs vége… nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések jönnek.”

Reakció

A frakcióvezetők – szokás szerint – reagálhattak a miniszterelnök napirend-előttijére. A szocialista Mesterházy Attila azt kifogásolta, hogy Orbán a számára rendelkezésre álló 15 perc kétharmadát annak ellenére belpolitikára használta, hogy felszólalása elvileg az uniós elnökségről szólt.

Az elempés Schiffer András az adókérdéshez szólt hozzá. Úgy véli, „nem kéne belemenni egy kétes adóversenybe”, hiszen „az adóverseny megnyerhetetlen”, inkább az úgymond spekulánsokat kéne adóztatni. A frakcióvezető egy bonyolult képzettársítással a homokhátság csatornarendszerét is beszédébe keverte.

A jobbikos Balczó Zoltán szerint az lehet az EU-elnökség legfőbb célja, hogy Magyarország „jó arcát mutassa” a kontinens felé.

A kereszténydemokrata Harrach Péter – nem meglepő módon – magasztalta a miniszterelnököt.

Viszont

Viszontválaszát Orbán Viktor azzal a meghökkentő kijelentéssel kezdte, hogy: ”Nem hiszünk az Európai Unióban. Mi Magyarországban hiszünk!” Hozzátette: „Számunkra az Európai Unió nem hit, hanem ész kérdése.” Mesterházy Attilának jelezte: csupán „érzékcsalódás”, hogy napirend-előttijében a belpolitikáról szólt, ugyanis az EU és Magyarország problémái jórészt megegyeznek. Balczó Zoltánnak a „partneri” hozzászólást köszönte. Schiffer Andrásnak pedig azt mondta: Magyarországnak versenyképességre van szüksége, amelyhez az államadósság csökkentésén keresztül vezet az út, amihez növelni kell a gazdaság teljesítményét.

Orbán viszontválasza után az elempés Osztolykán Ágnes kapott szót, de a nagy mozgolódás miatt technikai szünetet kért, arra az időre, „amíg a képviselők kivonulnak a teremből”. Az ülés vezető elnök, Lezsák Sándor eleget tett a kérésnek, a terem létszáma az eredeti felére csökkent.

Válasz

Új linkkel bővült: Nyugdíjpénztári hozamok...

Válasz

Akár ebadót is kivethetnek majd az önkormányzatok
Megjelent: 2011.03. 9. 06:47 Frissítve: 2011.03. 9. 09:07

Az új finanszírozási rendszerben szabadon választott adókat vezethetnének be a helyhatóságok.

Saját adókat vethetnének ki a települések az új önkormányzati finanszírozási rendszerben a Népszabadság értesülése szerint.

A lap szerdai számában arról ír, hogy az önkormányzati feladatok várható újragondolását követően a jövőben állami feladat lehet például az iskolák fenntartása, ám ezzel együtt az iparűzési adó egy része és a súlyadó a központi költségvetést gyarapíthatja.

A Népszabadság információi szerint ugyanakkor az önkormányzatok szabadon választott adófajtákat vezethetnének be, így például a települések akár ebadót vagy füstadót is kivethetnének saját területükön.

Tállai András, a belügyminiszter államtitkára korábban azt közölte, hogy még az idén újra akarják szabályozni az önkormányzatok helyét és szerepét, így a jövőben már csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnának helyben.

Önkormányzati választás ötévente?

Helyes irányba tett lépésnek tartja Tóth Zoltán választási szakértő, hogy az önkormányzati választásokat az EP-választással azonos napon tartsák - írja a Népszabadság. Tóth Zoltán szerint szakmai szempontból ez az elképzelés nem elfogadhatatlan, ám szerencsésebb lenne a parlamenti ciklus félidejében tartani a helyhatósági tisztújítást. Amennyiben ugyanis az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás is egy napra esik, akkor ugyan egy kampánnyal kevesebb lenne, ám minden huszadik évben nagyjából azonos időre esne mindhárom - azaz az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati - voksolás is. Az MSZP szerint az ötlet elfogadható.

A Magyar Hírlap számolt be kedden a Fidesz alkotmánytervezetére hivatkozva arról, hogy öt évre nőne egy önkormányzati ciklus hossza és az EP-választással együtt tartanák a jövőben.
Forrás: MTI/Független Hírügynökség
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

*
2011.03.08 Összevonhatják a kistelepülések önkormányzatait
*
2011.03.08 Önként adósodnának tovább az önkormányzatok
*
2011.03.07 Óriási bajban vannak az önkormányzatok
*
2011.03.03 Milliárdokra pályázhatnak az önkormányzatok
*
2011.03.01 Nógrádban a legkevesebb az adóbevétel

Válasz

Nyugdíjreform: hideg szívvel, forró fejjel
Kis Miklós 2011. március 8. 17:55

Irracionális bedarálni a korkedvezményes, és a korengedményes nyugdíjazást – értettek egyet nyugdíjszakértők és munkavállalók egy keddi, fővárosi konferencián. A nyugdíjbiztosító korábbi igazgatója szerint beláthatatlan társadalompolitikai következményei lehetnek, ha 2012-ben új nyugdíjrendszert vezetnek be. A szakszervezetek társadalmi párbeszédet követelnek.

A versenyszférában 50-60 évesen 22 éves „csikókkal” kell versenyezni - mondta el a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) által szervezett konferencián egy ipari vállalat szakszervezeti vezetője.

Megszűnt már a „nyugdíjig már elleszel” című lehetőség. Ki fog derülni, hogy 65 évesen már nem lehet a szalag mellett állni, és a fiatalokkal versenyképesnek lenni, ki fogják rugdosni 60 évesen az embereket . A korengedményes nyugdíjnál a munkaadó a zsebébe nyúl, és kifizeti a még hátralévő évekre a járulékokat, mert a dolgozója nála ment tönkre. Miért kell ezt a lehetőséget elvenni? Milyen jogon veszik el a korkedvezményes nyugdíjat, amikor a munkaadóknak korkedvezmény járulékot kell fizetniük? – kérdezte a vállalat szakszervezeti vezetője az Orbán-csomag nyugdíjintézkedései kapcsán szervezett rendezvényen, ahol szakértők, s más prominens emberek mellett szóhoz jutottak maguk az érintettek is – ami különben ritkaság konferenciák esetében.

korkedvezmény járulék
A mértéke 13 százalék. 2007-ben vezették be, akkor még a teljes összeget a központi költségvetés átvállalta, majd fokozatosan egyre kevesebbet. Idén már a munkaadók fizetik teljes egészében a korkedvezmény járulékot.

Nehéz kérdések, amelyekre nem a jelen lévőknek kellene válaszolni – mondta Herczog László, volt szociális és munkaügyi miniszter. A rendezvényre azonban hiába hívták meg a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, nem jött el - ami nem sok jót előlegez arra nézve, hogy a kormány vajon enged-e a VDSZ követelésének, és a munkavállalók képviselőivel érdemben megvitatja-e a nyugdíjrendszer tervezett átalakítását.

Herczog szerint – s ezzel a meghívott nyugdíjszakértők (Simonovits András, Barát Gábor) is egyetértettek – a korhatár nem lehet rugalmatlan eleme egy nyugdíjrendszernek sem.

Beláthatatlan következmények
Barát Gábor nyugdíjszakértő, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) volt főigazgatója elmondta: a nyugdíjreformhoz hideg fejre, és forró szívre lenne szükség, ám mintha ezeket éppen megfordítanák. A nyugdíjszakértő 2012-ig semmiképp nem lehetséges áttérni egy másik nyugdíjrendszerre, legyen az bármilyen. Annak hatásait ugyanis le kellene modellezni, illetve meg kell teremteni az új rendszer adminisztrációjának szervezeti-informatikai hátterét is.

Ha 2012-ben mégis új nyugdíjrendszert vezetnének be, annak beláthatatlan társadalompolitikai következményei lennének – tette hozzá.

A volt főigazgató úgy vélte: a rokkant-nyugdíj rendszerének
Lengyel László
Az időskor problémáit nem a gyógyszerek árának emelésével kellene megoldani.
szigorításában nincsenek akkora tartalékok, mint a kormány gondolja. S ha már szigorítani akarnak, akkor miért nem azok sorsával kezdenek foglalkozni, akik jelenleg rehabilitációs járadékon vannak?

Barát fölhívta a figyelmet: a nyugdíjak inflációs követésére áttérés egyre nagyobb jövedelmi ollót eredményez majd az újonnan nyugdíjazottak, és a már nyugdíjazottak között, ami korrekciós igényeket hozhat magával.

A konferencián Lengyel László is jelen volt, akitől talán az év egyik legjobb aranyköpését is hallhattuk: az időskor problémáit nem a gyógyszerek árának emelésével kellene megoldani.

A korkedvezményes nyugdíj nem azonos a rendőrnyugdíjjal

Nem kellene kiönteni a fürdővízzel a gyermeket – mondta később Székely Tamás, a VDSZ elnöke lapunk kérdésére, újságírók előtt A korkedvezményes nyugdíj a fegyveres testületeknél 25 év után olyan nyugdíjat jelent, amely megegyezik az utolsó évi bérrel. Más veszélyes munkaköröknél viszont 5 év kedvezményről van szó, és az általános szabályok szerint megállapított nyugdíjról. Nem lehet tehát a kettő egy kalap alá venni – mondta az elnök. A szakszervezeti vezető mindemellett megjegyezte: a fegyveres testületeknél dolgozók korkedvezményes nyugdíját sem lenne szabad egyik napról a másikra elvenni, hiszen valószínűleg az érintettek pályaválasztási döntésében a kedvezményes nyugdíj lehetősége is benne volt.
Az elnök hozzátette: a VDSZ javasolja korkedvezményes nyugdíj rendszerének kiterjesztését minden folyamatos, több műszakos munkarendben dolgozóra. A folyamatos munkarendben történő munka egészségre ártalmas hatásait a VDSZ által kiadott felmérés bizonyítja – mutatta be a könyvet Székely.

Kapcsolódó cikkek * 11.03.08 Szivárog az Orbán-csomag
* 11.03.04 Hol téved a kormány?

Előzmény

Válasz

Annyi a korkedvezményes nyugdíjnak?
Megjelent: 2011.03. 8. 16:03 Frissítve: 2011.03. 8. 17:32

Már a jövő héten fel akarja függeszteni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét a kormány.

Ezt a Klubrádiónak mondta a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Bárdos Judit azt mondta, ez már a folyamatban lévő ügyeket is érinti. A szakszervezet úgy tudja, a javaslat egyéni képviselői indítványként kerül a parlament elé, így kikerülhető az egyeztetési kötelezettség.

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője a Klubrádiónak elmondta, ha egyik napról a másikra megszűnnek a kedvezmények, ágazatok fognak meghalni. Székely Tamás elmondta: április 9-ére demonstrációra készülnek a fővárosban, ahol a nyugdíjrendszer megváltoztatása ellen tiltakoznak. Elfogadhatatlanak tartják, hogy csak az öregkori nyugdíjkorhatár elérésekor mehet el mindenki nyugdíjba, hisz sok olyan munkavállaló van, aki olyan egészségkárosító hatásoknak van kitéve, hogy kérdéses, hogy megéri-e a nyugdíjkorhatárt.

A Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy vegyék le a napirendről a korkedvezményes nyugdíj teljes megszüntetésének tervét, és kezdjenek tárgyalni egy kompromisszumos megoldásról. Vincze Tibor, az érdekképviselet elnöke emlékeztetett rá, hogy ez a társadalom érdeke, ha erős rendvédelmi szervekkel akarja fenntartani a közbiztonságot.

"Kollégáink nagyon nagy várakozással tekintettek a korábbi ellenzéki, jelenleg kormánypárti szakpolitikusokra, akik azt ígérték, hogy a rendészeti dolgozóknak nem a nyugdíjazásuk lehetőségét kell csorbítani, hanem olyan egzisztenciát, életpályamodellt kell kialakítani, melynek kapcsán a nyugdíjazási lehetőség nem motivációs tényező" - emlékeztetett Vincze Tibor.

A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a jelenlegi korkedvezményes nyugdíjrendszert az észszerűség és a szakmai elvek megtartása mellett lehet csak változtatni; a változtatás előtt egyeztetéseket kell tartani. Az érdekvédők szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott változtatási tervezet jelen írásos formájában nem értelmezhető.

AJÁNLOTT LINK:
Gondok a politikusokra szabott nyugdíjszabályokkal (Hír24)
Forrás: Klubrádió/MTI

Válasz

Azokat /a tömeget/ is meg kellene kérdezni, akik veszítettek evvel az adórendszerrel, hogy honnan tudják pótolni a jövedelem-kiesést, hiszen eddig is létminimum körül, vagy alatt éltek. Margó

Válasz

Mire költhetnek az adóváltozások nyertesei?
Tamásné Szabó Zsuzsanna 2011. március 4. 13:45
A korábbinál is több fizetést visznek haza az idén azok, akik már eddig is jól kerestek, mivel az szja-változások egyértelműen nekik kedveznek. De vajon mit kezdenek vele? Melyik szektorok profitálhatnak abból, hogy az átlag felett keresőktől kevesebb adót szed be az állam? S a családi kedvezményt elsősorban a gyerekekre költik-e majd?

A 290 ezer forintnál többet keresők már a februári fizetéskor is tapasztalhatták, mit is jelent a kormány új adópolitikája, hiszen nekik (minél többel haladta meg a fizetésük ezt az összeget, annál többel) vastagodott a borítékjuk. Többet vihettek haza még a jól kereső nagycsaládosok is, mert a gyermeket nevelők családi adókedvezményéből ők tudnak a legtöbbet érvényesíteni.

Ha pedig többet vittek haza, valószínűleg kezdenek is valamit a pénzzel. De hogy növelik-e a fogyasztásukat vagy megtakarítanak-e inkább, az még kevéssé látszik. Mint korábban megírtuk, a kormány jövőre 3 százalékos növekedést remél, a lakossági fogyasztásnál pedig 2,6 százaléknyi bővülést vár. Valószínűsíti, hogy a lakosság az szja-csökkentés miatt megnövekedett jövedelmének nagy részét el fogja vásárolni. A Költségvetési Tanács ezzel szemben azt vetítette előre, hogy csak a pluszkeresetek felét költik majd fogyasztásra az emberek. Ennek megfelelően a tanács kissé mértéktartóbban becsülte meg a lehetséges gazdasági növekedést is (2,8 százalék erejéig).

Az fn.hu a megtakarítás vagy fogyasztás kérdését boncolgatta, illetve arra kereste a választ, vajon hol jelentkezhet pluszkereslet, melyik üzletágak profitálhatnak majd elsősorban az adóterhek könnyítéséből, kiknek a forgalma lendülhet fel emiatt.

Családi kedvezmény: nem feltétlenül a gyerekekre költik

Kérdésünkre, hogy vajon a gyerekekre többet költenek-e majd a családi adókedvezményt élvező szülők, a GKI Gazdaságkutató elemzője, Udvardi Attila így fogalmazott: attól, hogy a jogcím a gyerekhez kötődik, nem biztos, hogy a teljes összeget rájuk költik majd. A kisebb keresetűeknél valószínűleg inkább a rezsire, hiteltörlesztésre fog elmenni a pénz, s így a család egy kis lélegzethez juthat. Az eleve jobban keresőknél pedig lehet, hogy a nagyobb célok megvalósításához jön majd jól a plusz bevétel.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója, Palócz Éva úgy gondolja, nem baj, ha a családi kedvezményt nem direktben a gyermekre költi a család. Kopp Máriával csak egyet tud érteni abban, hogy óriási öröm és hatalmas anyagi teher is a gyerme(ek) nevelése. Magyarországon jókora különbség van a gyermektelen és a gyermekes családok anyagi helyzete között. Ha az adórendszer jobban díjazza a gyermeknevelést, akkor az azt jelenti, hogy az egész család jobban fog élni.

A családosok elsősorban úgyis többnyire a gyerek(ek)re költenek, hogy nekik meglegyen, amire szükségük van. Ha pedig az adókedvezményből például az anya el tudni menni majd fodrászhoz, mert futja rá, az teljesen rendben van – tette hozzá.

El fogják költeni?

Palócz Éva szerint nem lehet tudni, hogy akiknek az egykulcsos szja és/vagy a családi adókedvezmény miatt nő a nettó jövedelmük, el fogják-e költeni a pluszt vagy inkább megtakarítanak-e. Az biztos, hogy nem olyan gazdag emberekről van szó, akik csak megtakarításra fordítanák a bérnövekedést. Havi 300 ezer forint feletti kereset még nem olyan borzasztóan nagy fizetés, hogy annak növekményéből ne lehetne többet fogyasztani. A megtakarítási hajlandóság pedig már eddig is növekedett, személyijövedelemadó-csökkentés nélkül is, hisz ez minden válság természetes következménye. A háztartásokban tudatosult, hogy a korábbi mértéktelen fogyasztás, illetve a hitelből finanszírozott költések nem tarthatók és nagyon veszélyes utat jelentenek.

Udvardi Attila úgy látja, a magasabb jövedelműeknél valószínűbb a megtakarítások növekedése. Náluk ugyanis a kereset feltehetőleg jobban fog növekedni, mint amennyit pluszban elfogyasztanak. A kisebb vagy közepes keresetűeknél inkább számít arra, hogy elköltik a teljes bevételt. Bár lehet, hogy ők is megtakarítanak majd egy keveset, hiszen a válság hatására most mindenkiben nagyon erősen benne van, hogy módjával kell költeni, nem szabad eladósodni, és tartalékolni is muszáj. A pénzszórás sokkal kevésbé jellemző és jóval visszafogottabb, mint a válság előtt – erősítette meg ő is.

Friss Kutatási Eredmény

A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült legfrissebb lakossági kutatás szerint az átlagjövedelem felett keresők megtakarítási kedve egyértelműen nőtt. A felmérésben megkérdezettek az szja-változások nyomán 2011-ben havi 60 ezer forintot terveznek félretenni, 11 ezerrel többet, mint eddig. A keletkező többletjövedelem jelentős része 1-5 éves időtávú megtakarítási eszközökbe vándorol majd.

Az Szja-változások hatására a megkérdezettek (200 ezer forint felett keresők) 65 százalékának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38 százalék), míg közel harmaduk (30 százalék) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13 százalékuk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.

Autót és tartós fogyasztási cikket fognak venni?
Udvardi Attila azt valószínűsíti, hogy a bruttó 400 ezer forint felett keresőknél több fronton is fellendülhet a fogyasztás. Ők azok, akik akár be is ütemezhetik (a válság vagy a hiteltörlesztések miatt) elhalasztott autóvásárlásaikat, ami ez esetben jó hír az autókereskedőknek és az autógyártóknak is. Sajnos ez utóbbiak közül főleg a külföldieknek, mivel ez a jövedelmi kategória inkább a drágább külföldi autókat keresi.
Várható, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletük is megnő majd, s beütemezik például az elodázott cseréket, ”okostelefont” vásárolnak, ami felfuttathatja az elektronikai cikkek gyártását, forgalmazását is.

Palócz Éva elmondta: az adóváltozások a jól keresőknek és a (sok)gyerekeseknek kedveznek. Leginkább a jól kereső sokgyerekeseknek, de ők (sajnos) nincsenek sokan. Az átlagos vagy annál kisebb jövedelmű családosok valószínűleg a mindennapi fogyasztásukra fogják fordítani, amennyivel többet keresnek. Persze nyilván lesznek, akik majd tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak és gépkocsi is kellhet az embereknek. De az ész nélküli svájcifrank-hitelből megvalósított autóvásárlások kora biztos, hogy nem jön vissza egyhamar. Másrészt az autókereskedelem olyan mélyponton van, hogy az idén valószínűleg szja-csökkentés nélkül is produkálna némi növekedést, azzal együtt meg pláne. Az emberek autóval járnak, s ez nemigen fog változni. Ha el is halasztották a cserét, előbb vagy utóbb sort fognak keríteni rá – valószínűsítette.

A szolgáltatók is profitálhatnak?
Udvardi Attila szerint a magasabb keresetűek bérnövekedéséből profitálhat majd valószínűleg a vendéglátás és a szállodaipar is. Ezenkívül a külföldre kiutaztató irodák forgalmának növekedésére is lehet majd számítani. A cafeteriák csökkenő adóterhe, plusz a 300 ezer forintos kerettel várhatóan nyártól igénybe vehető Széchenyi Pihenőkártya szintén hozzájárulhat a belföldi turizmus és különböző szolgáltatások bevételeinek növekedéséhez.
A szolgáltatási szektor bevételei is növekedhetnek, például amiatt, hogy akik többet keresnek, többet telefonálnak, a megvásárolt jobb (okosabb) telefont használják is, drágább internetes vagy kábeles csomagra váltanak, többször mennek fodrászhoz, masszőrhöz, stb.

A középkategóriás fizetésűeknél (kb. 300-400 ezerig) nem nagy költésekre, hanem inkább minőségi cserékre lehet számítani a kisebb fogyasztási cikkek és az élelmiszerek fogyasztásában. Egyszerű példával élve: ha valaki a válság miatt áttért a szalámiról a párizsira, akkor lehet, hogy most újra fog szalámit is venni. A kiskereskedelemben éves szinten 2 százalékos növekedést prognosztizál a GKI. A kereskedők ennél egy hajszállal azért optimistábbak voltak még karácsony előtt.

Az ingatlanpiac még nem mozdul?
A lakásvásárlásban, építkezésben nem vár fellendülést Udvardi Attila – sőt itt 2011-re további visszaesést prognosztizál. Úgy véli, a keresetnövekedés még kevés ahhoz önmagában, hogy egy ilyen nagy dologba belevágjon valaki. Az ingatlanvásárlásoknak inkább az egyszeri nagyobb összegű bevételek ágyazhatnak meg. Másrészt a devizaadósok megnövekedett részletei sem ösztönöznek ingatlanvásárlásra, s a hitelhez jutás drága és nehéz. Egyedül az szólhat a vásárlások mellett, hogy igen alacsonyak az ingatlanárak.

Kapcsolódó cikkek

*
11.01.20 Nem minden gyerekre jár adókedvezmény?
*
10.12.30 Így adózunk 2011-ben
*
10.12.23 Átment a jómódúak költségvetése
*
10.11.08 Nem gyógyítja az egykulcsos a pannon pumát
*
10.09.17 Soha többé 13. havi?
*
11.02.27 MSZP: 150 ezren járnak jól a Fidesszel
*
11.01.13 Kik nyernek, kik veszítenek?

Válasz

Szerintem nagy felelőtlenség az egész kontinens ellátását egy másik kontinensre bízni /Argentinára- ha jól emlékszem/, amikor az alapanyag - a cukorrépa - a kontinensünk egyik fő terménye lehetne. Margó

Előzmény

Válasz

Kivizsgálják a méregdrága cukor ügyét
Megjelent: 2011.03. 4. 11:18 Frissítve: 2011.03. 4. 13:54 © MTI
Várhatóan már a jövő héten uniós szinten is döntéseket hoznak a helyzet enyhítése érdekében.
Azonnali vizsgálatot rendelt el cukorügyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón. A vidékfejlesztési miniszter azért utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) a vizsgálat lefolytatására, hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar minden piaci szereplője helyes piaci magatartást tanúsított-e az utóbbi időben.

Czerván György hozzátette: cukorügyben várhatóan már a jövő héten uniós szinten is döntéseket hoznak a helyzet enyhítése érdekében. Mintegy 300 000 tonna cukor importját teszik lehetővé harmadik országból, várhatóan vámmentesen. Emellett további 500 000 tonna, az unió belső piacán megtalálható cukormennyiséget kvótásítanak.

Emellett mintegy 26 ezer tonna folyékony cukor, azaz izoglükóz piacra dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei. Mindezek célja, hogy a magas cukorárakat letörjék.

Válasz

Matolcsy: már nem szorulunk megmentésre
Megjelent: 2011.03. 3. 13:07 Frissítve: 2011.03. 3. 13:16
A nemzetgazdasági miniszter nem bánta meg az IMF "kiutasítását".
© mti

A tárcavezető a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, Magyarország elfogadta az IMF, a Világbank és az Európai Unió segítségét, mert az ország az előző kormány alatt erősen eladósodott. "Hálásak vagyunk a segítségért. De most már a piacok finanszíroznak minket, nem szorulunk megmentésre. Már nem fuldoklunk" - mondta.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország ezután egy új pénzpiaci sokkot követően "egyedül fog úszni", Matolcsy György úgy válaszolt: Budapest nem egyedül úszik, hanem azokkal az országokkal együtt, amelyeknek szintén nem segít az IMF. "Eddig az olyan sebesült, vérző halakkal úsztunk, mint Ukrajna, vagy Románia. De ez nem volt jó. Mindenki tudja, hogy a tengerben lévő vér vonzza a cápákat, a spekulánsokat" - fogalmazott.
A bankadó bevezetésével kapcsolatban a politikus azt mondta, a kormányzat szándéka az államháztartási hiány megfékezésére az volt, hogy "ne megint az embereknek kelljen a zsebükbe nyúlniuk", helyette a pénzzel rendelkező ágazatokat kérték a hozzájárulásra. Arra a felvetésre pedig, hogy a legtöbb különadót külföldi cégeknek kell fizetniük, akik közül ezért néhányan már az Európai Bizottsághoz fordultak, Matolcsy úgy válaszolt: "Ha bank lennék, én sem szeretnék különadót fizetni."
"Azok kritizálnak, akik ajánlották ezt a rendszert" - mondta a miniszter a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság megszüntetésével kapcsolatos bírálatokra, hozzátéve, hogy az IMF-ről és a Világbankról van szó. Mint mondta, a rendszer csak szegényebb európai országokban létezik, de például Ausztria, vagy Németország nem vezette be azt. A pénztári vagyon "kényszer-államosítása" kapcsán kijelentette: 1948-49-ben a kommunisták elrabolták a családja vagyonát, ami "kényszer-államosítás volt, mert akkor egyáltalán nem volt választási lehetőség. Most más volt a helyzet, és néhányan úgy döntöttek, hogy a pénztáraknál maradnak".

Az ország leminősítésével kapcsolatban Matolcsy kijelentette: "Komikusak a hitelminősítők." Szerinte ezek az intézetek a válság alatt elvesztették a hitelességüket, és a pénzpiacok már nem hisznek nekik. Ezért egy rossz ítélet már nincs hatással a forintra és a magyar tőzsdére - mondta.
Forrás: Független Hírügynökség

Válasz

Figyelemmel kísérjük majd a részleteket is, mert ez így nagyon laza-pongyola terv. Margó

Előzmény

Válasz

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

2011. március 1. 13:18 MTI

Huszonhat pontban ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Széll Kálmán Terv intézkedéseit. A reform szerint évi negyvenről húsz napra csökken a miniszterek szabadsága. Az intézkedés között szerepel egy új közbeszerzési törvény megalkotása, elkészítik a közmunkák kivitelezési terveit. A rokkanttá nyilvánítás rendszerét is megváltoztatják, felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, a táppénz-folyósítás szabályait, és lesz új közszolgálati életpályamodell. 2012. január elsején hatályba lép az új nyugdíjrendszer is. Életbe lép az új elektronikus útdíjrendszer, 2014-től pedig kétszáz fős lesz az Országgyűlés.

Április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére.

Közölte: július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ugyancsak július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt; elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.

Ugyaneddig a Nefmi koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek egy új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében "méltányosan és elvszerűen" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására. Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
Szintén július elejéig alkotják meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.

Ezek után 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.

December 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, valamint azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre.
Ugyancsak az év végéig az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra - mondta a miniszterelnök-helyettes.

A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit.

2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

Navracsics Tibor bejelentette azt is, hogy befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken.

Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel "bizonyos automatizmusokat" építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet - jelezte Navracsics Tibor.

Közlése szerint 2013. január 1-től lép életbe a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.

Huszonhatodik pontként pedig rögzítik: 2014-től kétszáz fős Országgyűlést választanak az állampolgárok.

Válasz

Jóslat a sokkoló élelmiszerárakról
Megjelent: 2011.02.28. 13:58 Frissítve: 2011.02.28. 15:55
A földművelésügyi miniszter cáfolja a 400 forintos kenyérárat.
© MTI

Továbbra sem várható, hogy enyhülne a hazai inflációt érő élelmiszerár-sokkok sorozata: a tavaly nyáron megindult folyamat idén júniusig szinte biztosan kitart - írja a Napi Gazdaság Online. Mináry Borbála, a KSH szakértője szerint a 2007/2008-as év alapján (akkor szintén világméretű drágulás volt, ami párosult a hazai mezőgazdaság rosszabb eredményeivel) májusban jelentős drágulásra kell számítani, főleg a primőrök megjelenése miatt.
A KSH szakértője arra is figyelmeztetett, hogy az üzemanyagok drágulása a szállítási költségeken keresztül befolyásolhatja az élelmiszerek árait, ráadásul fontos tényezőként jelentkezhet a kiskereskedelmi szektorra kivetett válságadó. A januári inflációs számok alapján úgy tűnik, hogy nem hárították át a terhet a fogyasztókra, ám ez az egyhavi adat nem elég ennek a megítélésére.

A gabonaárakról nehéz pontosat mondani, hiszen a termelők egyénileg szabják meg azt, ám az tény, hogy rekordmagasságokban járnak az árak - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Eddig is több hullámban drágult a búza, a liszt és a takarmány, és most február végén, március elején egy újabb emelés várható. A januári búza- és a kukoricadrágulás biztos, hogy megjelenik a liszt árában, a takarmányárak pedig szintén emelés előtt állnak - itt a mérték attól függ, hogy ki mikor vásárolt gabonát - érvelt a szakértő.

A vidékfejlesztési tárca vezetője szerint ugyanakkor alaptalanok azok a felvetések, miszerint 1 kiló kenyér akár 400 forintba is kerülhet, hiszen van elegendő étkezési gabona. Jelenleg a kenyér átlagos ára 210-240 forint között mozog kilónként. Fazekas Sándor jelezte ugyanakkor, hogy az állam nem kíván beavatkozni a piaci folyamatokba, mivel az csak a spekulációt erősítené. Ugyanilyen indokkal nem avatkozik be az állam a takarmánypiaci folyamatokba sem. A miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy tavasszal amúgy is mérséklődnek ezek az árak.

AJÁNLOTT LINK:

Sokkoló prognózis: megállíthatatlan az élelmiszer-drágulás Magyarországon (Napi Gazdaság)
Forrás: napi.hu

Válasz

Minden a magánpénztári reálhozamról -
Bár a sajtóban több helyen megjelent, mégsem ma van a reálhozamról rendelkezés határideje – tudta meg az fn.hu. Érdemes a rendelkezéskor előnyben részesíteni a bankszámlát a postai kézbesítéssel szemben.
Kis Miklós 2011. február 28. 12:38

Több helyen olvasható a sajtóban, miszerint február 28, hétfő éjfél a magánpénztári reálhozamokról való rendelkezés határideje, jóllehet az állami nyugdíjrendszerbe visszalépést szabályozó kormányrendelet nem említi konkrétan ezt a dátumot.
Reálhozam:
A hozam azon része, amely az infláció fölött van.
Bár több magánnyugdíjpénztár kiküldött a tagjainak olyan tartalmú levelet, hogy február 28-ig várják a reálhozamokról való rendelkezést, nincs szó jogvesztő határidőről – mondta el az fn.hu-nak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Senkinek nem származhat hátránya abból, hogy február 28-ig nem küldi el a rendelkezést – tette hozzá.
A magánpénztáraknak március 1. és 31 között kell kiküldeniük levelet a tagoknak arról, hogy rendelkezhetnek a reálhozamukról, amelyre a tagok 30 napon belül válaszolhatnak.

Ha a tag nem kapta meg már a tavalyi egyenlegértesítőjét sem, akkor érdemes adategyeztetést kezdeményezni a magánnyugdíjpénztár ügyfélszolgálatával – javasolta Binder István. De ezt sem kell feltétlenül február 28-i hatállyal elintézni, a március rendelkezésre áll – mondta.

Rendelkezni négyféle módon lehetséges: a reálhozam egyösszegű kifizetése kérhető a megadott bankszámlaszámra, vagy kipostázása a lakcímre; átvezethető az önkéntes nyugdíjpénztári számlásra (ha van); vagy átutalható a társadalombiztosítási rendszerbe. Adót semelyik esetben sem kell fizetni

Aki nem rendelkezik, annak kipostázzák a reálhozamot a lakcímére. Ezzel nem biztos, hogy jól jár, szakértők szerint a postaköltséget a pénztár levonhatja a reálhozamból – tehát aki egyösszegű kifizetést kér, annak jobban megéri a bankszámlájára kérnie (ha van neki). Ezt a részletet a kormányrendelet vonatkozó része nem szabályozza. Az viszont a kormányrendeletből is világos, hogy aki a reálhozamot bármi okból nem tudja átvenni (például mert még egy korábbi címe van meg a magánpénztárnak, vagy éppen elutazott), annak a pénze az állami nyugdíjrendszert erősíti.
a kormányrendelet vonatkozó része:

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét [Mpt. 4. § (2) bekezdése zsk) pontja] egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
(2) Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
(3) Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről. A felhívásban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagot tájékoztatni kell a nyilatkozattétel elmulasztásának következményeiről.
(4) Ha a volt tag a (3) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár - a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az átutalás összegéről a volt tag nevének és azonosítóinak feltüntetésével a magánnyugdíjpénztár a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, magyarországi lakóhely hiányában a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatóságot értesíti. Az ONYF 2011. február 1-jéig megadja a magánnyugdíjpénztárak részére azon számlaszámokat, amelyekre nyilatkozat alapján meghatározott, továbbá az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár utalhatja.

Forrás: 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról

Válasz

3/4-es többség a többkulcsos adózás mellett
Megjelent: 2011.02.25. 07:03 Frissítve: 2011.02.25. 07:05
A Medián szerint sokan rosszul jártak az új adórendszerrel.

A magyarok csaknem háromnegyede igazságosabbnak tartana egy progresszív adórendszert. A megkérdezettek többsége szerint az új szabályok tovább növelik a szegények és gazdagok közötti különbségeket - ismerteti a Népszabadság a Medián legfrissebb felmérését.

Az adóváltozásokkal a személyi jövedelemadó-fizetők kevesebb mint ötöde járt jól, és a csalódottság hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára is - derül ki a Medián február 11. és 15. között készített, 1200 fős, országos, reprezentatív felméréséből.

A válaszadók 52 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak anyagilag inkább a szegényeket kellene segítenie, 42 százalék szerint inkább azokat, akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemlik. Az elmúlt 10 évben a progresszív adózás híveinek aránya 54-ről 73 százalékra nőtt, miközben az egykulcsos adót igazságosabbnak tartóké 44 százalékról 25 százalékra csökkent.

Az új adószabályok fogadtatása nem igazán kedvező: a megkérdezettek alig negyede osztja azt a véleményt, hogy az új rendszer hatékonyabb és ösztönzi a gyermekvállalást. A válaszadók 65 százaléka, a kormánypárti szavazók közül is csaknem minden második gondolja úgy, hogy az új rendszer inkább tovább növeli a szegények és gazdagok közötti különbséget.
Forrás: MTI

Válasz

Ezeket az adókat emelné Matolcsy minisztériuma
Megjelent: 2011.02.22. 09:14 Frissítve: 2011.02.22. 10:13
A nemzetgazdasági tárca szerint a teljes adóteher átalakítható.
© MTI

A munkát jobban ösztönző rendszerhez a munkát terhelő adókat mérsékelni, a zöld adókat pedig emelni kell - állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzése. A tárca szakértői anyaga kiemeli: Magyarország újjászervezési programjának kiindulópontja az államháztartás jelenlegi szerkezete.

Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy pedig a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit - húzzák alá.
Magyarországon a forgalomra, az élőmunkára háruló adóterhelés nagyobb a nemzetközi átlagnál, míg a tőkét érintő elvonás kisebb. Az ökoadókból származó bevételek bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított súlya mérsékelt, az EU tagállamaiban átlagosan 2,6 százalékot képviselt (ez gyakorlatilag megegyezik a magyar adattal).
Magyarországon magas az adócentralizáció. A helyi önkormányzatok részesedése 6,4 százalék, míg az EU-ban (10,4 százalék) mintegy másfélszeres, míg a visegrádi országokban csaknem kétszeres ez az érték. A hasonló fejlettségű országokkal összevetve megállapítható, hogy Magyarországon az utóbbi években kiemelkedően magas volt a GDP-arányos adóterhelés.

A fogyasztást terhelő adókból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedő volt, az EU tagállamok rangsorában a negyedik helyen állt. A magyarországi 14,5 százalékos részarány 2,5 százalékponttal haladta meg a 12 százalékos EU-átlagot, és a magyar mutató a visegrádi országok átlagát - a 11,3 százalékot - is felülmúlta.

Az élőmunka után felmerülő közterhekből befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén meghaladta a nemzetközi átlagot - hívja fel a figyelmet a tárca. Miközben az EU-tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a visegrádi országok esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a hazai arány megközelítette a 21 százalékot.
Az elemzők úgy vélik: az élőmunka magasabb terhelésének oka főleg a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, emellett fontos elem a személyi jövedelemadó-elvonás is, amely azonban a közelmúlt reformjai következtében lényegesen csökkent. 2011-re átlagosan 4,6 százalékponttal csökkent az adók és járulékok aránya a munkáltatás költségéhez viszonyítva.

A tőkeadókból származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya az EU átlagában 7,5 százalék, a visegrádi országok átlaga 7,2 százalék. A magyar ráta ezzel szemben csak 5,1 százalék. "Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetően, ez azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedő fontosságú" - írja a tárca elemzése.
Forrás: MTI

Válasz

A miniszterelnökhöz fordult hat művészeti szervezet
2011. február 17., csütörtök 18:53 InfoRádió / MTI

A miniszterelnökhöz fordult a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetését érintő kormányzati zárolások miatt hat művészeti szervezet. A nyílt levél aláírói túlzottnak tartják a stabilitási tartalék létrehozását célzó zárolások mértékét és az előzetes egyeztetést is hiányolják.
A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy az államot jogszabály kötelezi arra, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százalékát a Nemzeti Kulturális Alap kaphassa meg, de az egymilliárd forintos zárolás több ezer rendezvény megvalósítását akadályozhatja meg.

Emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól csaknem 40 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. A levél aláírói úgy fogalmaznak: elfogadhatatlan, hogy a kormány még 400 millió forintot sem hajlandó fordítani például a közművelődésre, az alkotómunkára és a művészetoktatásra. A nyílt levelet a többi között a Magyar Bábjátékosok Egyesülete, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Versmondók Egyesülete és a Színházi Kritikusok Céhe írta alá.

A kormány a múlt szombaton döntött a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról és a zárolás több minisztériumot is érint.

Válasz

Bokros: akarnoki, csodaváró a gazdaságpolitika
Megjelent: Figyelő/2011.02.17. 07:28 Frissítve: 2011.02.17. 07:41
A volt pénzügyminiszter szerint a kormány intézkedései miatt külföldre viszik pénzüket az emberek.

Ellentmondásokkal terhelt, fontos összefüggéseket mellőző, akarnoki és csodaváró a kormány gazdaságpolitikája – mondta a Figyelőnek Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője a hetilapban cáfolja, hogy a miniszterelnök strasbourgi bemutatkozásakor bárki a magyar nemzet, a magyar társadalom vagy Magyarország ellen emelt szót.

Mint mondta: mindenki túlértékeli a vita jelentőségét, de leginkább Orbán Viktor, aki úgy gondolta, hogy az őt ért bírálatok a nemzet megsértéseként értelmezendők. "Ezzel két súlyos hibát követett el: egyfelől azt, hogy a bírálatokat sértésnek minősítette, másrészt azt, hogy saját magát azonosította a nemzettel. Ez Európában teljesen szokatlan, és visszatetszést kelt" - tette hozzá.

A volt pénzügyminiszter szerint a "papír türelmes, mindent elbír", de teljesen irreális évi 5 százalék fölötti gazdasági növekedést ígérni, amikor ahhoz olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyeknek most éppen az ellenkezőjét tartja kívánatosnak a kormány. Ami a kabinet szerint csak „szokatlan”, azt Bokros piacellenes ötlethalmaznak nevezi, és attól tart, hamar láthatóvá válik a kudarc.

"A nyugdíj-ellenreform után nagyon sokan félnek attól, hogy ha komoly baj lesz, akkor a bankbetétek egy részét államosítani fogja a kormány" - mondja Bokros. "Rengetegen viszik ki megtakarításaikat szlovákiai bankokba. Ausztriában már forintbetéteket is elfogadnak." Szerinte ez a válasz, hogy mi a hatása a kormány intézkedéseinek.

Bokros Lajos valódi gondnak azt tartja, hogy az adórendszert összekeverték a szociálpolitikával. Az adókiesés a 16 százalékos kulcs mellett elsősorban abból fakad, hogy a magas jövedelműek, ha három gyermekük van, nem fizetnek már semmilyen adót, ami még üzenetnek is rossz. Ugyanaz a gyerek egy szegény családban jóval kevesebbet ér, mint egy gazdag családban.

Korrupció tekintetében romlott a helyzet Magyarországon, noha válság idején az lenne a kívánatos, hogy javuljon - mondta Bokros Lajos már a Népszavának. A volt pénzügyminiszter azt mondta: az állam "szép nagy, éhes és kövér, buta és tunya", és a választások óta semmit nem változott a mérete és természete.

Olyan kihívások előtt áll az ország, amely magas szakmai felkészültséget, hallatlan erkölcsi integritást igényelne - jelezte Bokros Lajos. Ő úgy látja, nem erkölcsös, ha valaki gúnyosan kineveti a társadalmat, és nyugdíjvédelemnek hívja, amikor ellenszolgáltatás nélkül elszed polgáraitól 3 ezer milliárd forintot, amit aztán zömében nem a nyugdíjasok céljaira fordít.

AJÁNLOTT LINK:

A papír türelmes (Figyelő)
Bokros Lajos az Orbán-kormány ellenreformjáról (Hír24)
Bokros: Az Orbán-csomag visszatérés a kádárizmusba (Hír24)
Forrás: MTI/Figyelő

Válasz

A NAV ad fizetési könnyítést, de azt mindenképpen kérni kell.
Néma gyereknek az adóhatóság sem érti a szavát
Megjelent: 2011.02.15. 08:16 Frissítve: 2011.02.15. 08:16
Az adózó, aki fizetési kötelezettségeit valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, fizetési kedvezményt kérhet. Az adóhatóság csak akkor gyakorolhat méltányosságot, ha ezt a törvény lehetővé teszi, köteles azonban élni a jogával, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.

Fizetési kedvezmény (a fizetési kötelezettség halasztása, megfizetése részletekben, mérséklése, elengedése) csak kérelemre történhet. Elbírálásnál az adóhiány keletkezését, a mulasztás súlyát, gyakoriságát nem vizsgálják, kizárólag az számít, hogy a konkrét esetben a méltányosság törvényi feltételei fennállnak-e - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A kérelmet az állandó lakóhely vagy a székhely szerinti adóigazgatóságokon működő fizetési kedvezmények osztályain kell előterjeszteni (a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózókat kivéve). A kérelmet papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint.

Adót (tőketartozást) csak magánszemélynél lehet mérsékelni. Jogi személyek, egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.

A magánszemélynél a NAV azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élők megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése a gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető.
Forrás: MTI

Válasz

Négyötödös alkotmányozást szeretne az MSZP
FN.hu, MTI 2011. február 13. 17:10
Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP, azt kezdeményezve, hogy az új alkotmány koncepciójának elfogadásához négyötödös parlamenti többség legyen szükséges, az alaptörvény pedig csak akkor léphessen hatályba, ha azt két egymást követő Országgyűlés jóváhagyja - jelentette be Mesterházy Attila a szocialista képviselőcsoport vasárnapi ülése után.
Az MSZP ismét beterjeszti az új alaptörvény megalkotásához szükséges társadalmi egyeztetéséről szóló indítványát is, és csak akkor tér vissza az alkotmányozáshoz, ha a kormánytöbbség elfogadja javaslatait, illetve ha a folyamatot fél év múlva elölről kezdik.

Mesterházy Attila a sajtótájékoztatón elmondta: az MSZP-frakció annak tisztázását várja a kormánypártoktól, hogy támogatják-e a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló javaslatát, amelyet az előzetes napirend szerint kedden kezdhet tárgyalni az Országgyűlés. Szavai szerint, eddig úgy tűnt, hogy a koncepció bírja a Fidesz-KDNP támogatását, a frakciószövetség e heti ülése után azonban bizonytalanság uralkodik.
A szocialista pártelnök ezért arra kérte a kormánypártokat: ha nem értenek egyet a koncepcióban foglaltakkal, vonják vissza a kereszténydemokrata Salamon László vezette eseti bizottság indítványát, és az alkotmányozást - az MSZP korábbi javaslatának megfelelve - fél év múlva, a soros európai uniós elnökség lejárta után kezdjék elölről.

Az új alkotmány elfogadását szigorú követelményekhez - így két egymást követő Országgyűlés egybehangzó döntéséhez - kötő garanciális törvényjavaslatukról szólva Mesterházy Attila elmondta: elfogadásával a Fidesz világossá tehetné, hogy valóban számít az ellenzékre az alkotmányozásban. Hozzátette: az MSZP csak abban az esetben tér vissza az alkotmányozásba, ha a parlamenti többség az általuk kért garanciákat megszavazza, vagy ha visszavonja a Ház előtt fekvő, az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, és fél év múlva, megfelelő társadalmi egyeztetést követően kezdik újra a folyamatot.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP beterjeszti-e az Országgyűlésnek a január végén elkészült alkotmánykoncepcióját, a pártelnök úgy felelt: ha nem változik semmi, nem kívánnak részt venni az alkotmányozásban, erről egyhangúan döntött a frakció. Attal kapcsolatban, hogy Szájer József, az alkotmányozás előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője és Szili Katalin korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, a grémium egyik tagja vasárnap közölte, tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldenek a választókorú állampolgároknak, Mesterházy Attila kifejtette: a volt házelnökkel kapcsolatban egyetlen hírt kommentálna szívesen, ha bejelentené, hogy visszaadja parlamenti mandátumát a szocialista pártnak.

Mesterházy Attila szerint azt a kérdőíven szereplő felvetést, hogy a kiskorú gyermekek után is járjon szavazati jog, nem lehet komolyan venni. Úgy vélekedett, a kérdőívek szétküldése kommunikációs trükk, figyelemelterelés, és nem helyettesítheti a valódi társadalmi egyeztetést.

A megszorítások és a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő költségvetési zárolások hatását vizsgáló munkacsoportot hoz létre Kiss Péter volt kancelláriaminiszter vezetésével az MSZP - ismertette Mesterházy Attila. Beszámolt arról is, hogy előterjesztésére a frakció úgy döntött: az MSZP az év végéig országrészgyűléseket tart majd, s a párt minden parlamenti képviselőjének kötelessége lesz eljutnia az összes egyéni választókerületbe.

Válasz

Mostantól nem élveznek előnyt a multik
2011.02.08 A kormány csökkenti az állami támogatások arányát a külföldi nagyvállalatok esetében. Csak az a multinacionális vállalat részesülhet támogatásban, amelyik garantálja a magyar beszállítók alkalmazását - jelentette ki Becsey Zsolt a külgazdaságért felelős államtitkár.
Annál több támogatásra számíthat egy külföldi vállalat, minél több hazai vállalkozást tud bevonni a termelésébe. Az állam egy munkahelyre azonban így sem áldozna ötmillió forintnál nagyobb összeget, s a támogatásnak öt év alatt meg kell térülnie - mondta a szakpolitikus az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában.
MTI/Magyar Rádió

Válasz

Kedves Ferenc! A cikk is úgy kezdődik, hogy "Orbán a nehéz időkre készített fel" ."Tisztességtelenek"-nek nem nevezném, mivel 2/3-os előnyt megadták nekik az országunk választó-polgárai. Valóban mindig hiányoznak a "hogyanok", ill. az intézkedések a pillanatot akarják túlélni. "... jelszavak szintjén (megújulás, elrugaszkodás, emelkedés, gyarapodás). Ezzel próbált értelmet adni a várható átalakításoknak"- idézek a cikkből. Annyiból igaza van, hogy helyi szinteken is meg kellene változni. Margó

Válasz

Bergendi Ciprián Ferenc írta 2 órája itt: Latorbán csak üres frázisokat pufogtatott, csak érzelmileg akarta megalapozni a közhangulatot a várható megszorításokra. Tisztességtelenek és alkalmatlanok !!

Válasz

Országértékelő

Orbán a nehéz időkre készített fel
FN.hu 2011. február 7. 17:58

Orbán Viktor borús hasonlataival "hangulatilag" igyekezett felkészíteni a közvéleményt a küszöbön álló intézkedésekre. Konkrétumokat parlamenti beszédétől várhatunk – értékelték politológusok az fn.hu kérdésére a kormányfő évértékelő beszédét. Az ellenzék hiányolta a konkrétumokat, a KDNP elégedett.

Az országértékelő beszédben – ami erősen túlmisztifikált műfaj – Orbán Viktor egy menetrendet adott a ciklus végéig, évekre lebontva vázolta, hogy mit terveznek – jelszavak szintjén (megújulás, elrugaszkodás, emelkedés, gyarapodás). Ezzel próbált értelmet adni a várható átalakításoknak, az erőfeszítéseknek. Valamint igyekezett ellenpontozni az elmúlt nyolc év reformterveit, hiszen már tart az értelmezési vita arról, hogy az induló strukturális átalakítások reformot vagy megszorítást jelentenek – vélekedett az fn.hu megkeresésére Szomszéd Orsolya.

A Nézőpont Intézet elemzője fontosnak nevezte, hogy Orbán korántsem nyilatkozott pozitívan a jelenlegi helyzetről, hanem a még meglévő veszélyekre figyelmeztetett (világválság). Azaz ahogy szokta, egy tágabb kontextusba helyezte a hazai folyamatokat, alátámasztva a döntések szükségességét. Ám közben mindig felvillantotta a siker, az „újjászületés” lehetőségét – tette hozzá Szomszéd Orsolya.

A megújulás szimbóluma
Orbán, a reformok mellett az alkotmányozásról is szót ejtett, jelezve, hogy a megújulás szimbóluma az új alkotmány. Ennek kapcsán igyekezett magyarázattal szolgálni arra, miért is van szükség új alaptörvényre. A kormányfő érvei nem újak: megismételte, az átmeneti alkotmány egy kényszerű politikai kompromisszum eredménye.

Retorikailag új elem, hogy szerinte nincs meg a mostani alkotmányban a „nemzet szelleme”, nem épül ’56-ra. „Ez nyilván arra utal, hogy egy preambulum történeti legitimációs funkciót kell, hogy betöltsön, utaljon a történelmi előzményekre, miközben elhatárolódást fejez ki a korábbi rendszertől, és jövőképet ad” – jegyezte meg a Nézőpont elemzője.
Orbán úgy fogalmazott a munkanélküliség nem egy adat, ezzel üzent az MSZP-nek. Tartalmilag a beszéd fő üzenete az volt, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes, ezzel utalt a munkanélküli segélyezés rendszerének átalakítására. A gazdaságra vonatkozóan ismét elhangzott általánosságban az államadósság-csökkentés fontossága, de a beszédnek nem is az volt a funkciója, hogy konkrét intézkedéseket ismertessen, ez téves várakozás lett volna. Többet a parlamenti beszédtől várhatunk, ahol reagálnia is kell a kormányfőnek az ellenzék kritikáira – mondta Szomszéd Orsolya.

Ami kimaradt:
Krekó Péter, a Political Capital elemzője azt emelte ki, ami kimaradt a beszédből: „Hallottunk például az átszervezés kapcsán az alkotmányozásról, konkrétan nem hallottunk viszont a korábbi Wall Street Journal-interjúban beharangozott lépésekről, ezek főbb vonalait az elkövetkező hetekben (várhatóan a parlamenti beszédben) ismerhetjük majd meg”.

Az elemző szerint ez utal a kormány azon szándékára, hogy az alkotmányozással járó szimbolikus viták kerüljenek előtérbe, a "húsba vágó" kiadáscsökkentő intézkedések helyett.

A kormányfő ugyanakkor borús hasonlataival ("az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott, tíz körömmel kikapart lehetőség") "hangulatilag" már igyekezett felkészíteni a közvéleményt a küszöbön álló intézkedésekre. Mivel a költségvetési kiadások szintje régiós összehasonlításban továbbra is rendkívül magas, ezek arányának csökkentése feltétlenül szükséges a gazdasági növekedés beindításához és Magyarország hitelességének visszaszerzéséhez. Az átszervezések ugyanakkor sok százezernyi szavazót érintenek majd, így politikailag rendkívül fájdalmasak lesznek a kormányzat számára is – véli Krekó.

Kapcsolódó cikkek:
* 11.02.07 Orbán nem bántotta a forintot
* 11.02.07 Orbán: 2014-ben már gyarapodunk
* 11.02.07 Miről beszél majd Orbán Viktor?

Válasz

Nemzeti-szindróma
Ma, 06:33 /Népszava
Újabb gödör ugyan nem jött létre Budapesten, mint az előző Fidesz-kormánynak köszönhetően, amikor az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház építését áthelyezték a Ferencvárosba, a Szépművészeti Múzeum bővítésének leállítása mégis finoman szólva érthetetlen.
Egyrészt az évek óta tartó tervezésre elköltöttek több száz millió forint közpénzt, úgy tűnik fölöslegesen. Másrészt ez a döntés az utóbbi években Európa egyik vezető múzeumává vált intézmény szakmai tekintélyét rombolja. Be lehet dobni az uniós pénzt a nagy-kalapba és át lehet csoportosítani pillanatnyilag politikailag előnyösebbnek tűnő beruházásra, de a szakmai szempontok mindenképp károsodnak.

A döntés semmi másra nem jó, mint értelmetlen erőfitogtatásra, az eredményt pedig meg lehet jósolni, gondoljunk csak az új Nemzeti Színház épületére.

B.Gy. / Népszava
Kapcsolódó cikkek
A föld alatt nem bővül a Szépművészeti >>>
A felszín felett, de bővül a Szépművészeti Múzeum? >>>
Nem bővül a Szépművészeti? >>>
Új összművészeti sorozat a Szépművészeti Múzeumban >>>

Válasz

Meddig bírja a szegénységet Magyarország?
Gazdag László 2011. február 4. 06:30
Észak-Afrikában a szegény-lázadások egy rendszert elsöpörtek, egyet megingattak. Itthon a devizahitelesek megoldatlan gondjai hasonló jelenségekhez vezethetnek. A probléma oka a rendkívül alacsony magyar bérszínvonal és a gyenge forint. Ebben a helyzetben a humán tényezőn spórolni gazdasági öngyilkosság. Gazdag László véleménye.

Batsányi még Párizst jelöli meg horizontként kora magyar politikai osztályának, a nemességnek. Most mit látunk? Észak-Afrika lángokban. Elég volt egy szikra. Egy fiatalember nem felakasztotta, hanem felgyújtotta magát, reménytelen anyagi helyzetében.
Mi lesz, ha Magyarországon a százezer bedőlt devizahiteles közül valaki ezt cselekszi? Közel egymillió devizahiteles van bajban, tíz százalékuk már fizetésképtelen legalább három hónapja. Százezer ember, beszorozva a családtagokkal, vagyis 300-400 ezer ember a kétségbeesés szélén. Hányan lettek már öngyilkosok, hány család ment tönkre? Hány gyermekszületés maradt el? Akik hitelt vettek fel, többnyire meg akarták oldani lakásproblémájukat. Ha megfelelő lakáskörülmények lesznek, lesz gyerek. Hány ilyen elképzelés lett az enyészeté! Ráadásul az elárverezett lakások értéke most jóval alacsonyabb, mint a bedőlt hitelé, vagyis sok adós egyetlen értéktárgya elvesztése után is adós marad, sőt be akarják vasalni még rajta a végrehajtás több százezres költségét is. Nem sokkal jobb azoknak a családoknak a helyzete sem, amelyek még képesek akár többszörösére nőtt havi hiteltörlesztéseiket fizetni, viszont emiatt napi megélhetési gondokkal küzdenek.
Most a kormány fogadkozik, hogy senki nem kerül utcára ilyen okokból. Röpködnek az elképzelések, például az, hogy a lakás az államé lesz, de a volt tulajdonos bérelheti. A mai világban a bérleti díj nagyjából azonos a hiteltörlesztés és kamat összegével, tehát az illető csöbörből vödörbe jut.
Ki a felelős?
Először is mi az oka ennek a nagyarányú eladósodási hullámnak? A „felelőtlen” adósok maguk? Minek vették föl a kockázatos hitelt?
Nos, Magyarországon a fizetésekbe nincs beépítve a lakáshoz jutás költsége, az emberek 88 százalékának semmilyen megtakarítása sincs. Ha meg akarja oldani a lakásproblémáját valaki, el kell adósodnia. Magyarország az egy főre jutó GDP terén az EU-átlag 62 százalékát éri el, míg a reálbérszínvonal a 22 százalékát. Megjegyzem, hogy 2002 szeptemberében, a Medgyessy-kormány 50 százalékos közalkalmazotti béremelése után ez utóbbi mutató terén az EU-átlag 40 százalékán álltunk.
Magyarország gazdasági egyensúlyának felborulása, az adósságállomány megugrása 2005 után következik be, az elhibázott kormányzati szerepvállalás következményeként. Megnyolcszorozódik az állami dotáció, eléri az évi 1600 milliárd forintot, amelynek 90 százalékát a multik kapják. Beindulnak a pénzügyileg megalapozatlan autópálya- és metróépítési programok, ráadásul ppp-konstrukcióban, ami a korrupció melegágya. Mindezek nyomán a GDP-arányos államadósság 80 százalékosra ugrik a 2004 végi 59 százalékról, míg az államháztartás GDP-arányos deficitje pedig 10 százalék fölé a 2004. végi 6,4 százalékról. Amire az adatokkal utalni szeretnék: nem a Medgyessy-kormány jövedelempolitikája (száznapos program) idézte elő az eladósodás drámai megugrását.
2006-tól elindult a reálbérszínvonal drámai romlása. Miközben az emberek kétségbeesetten igyekeztek például lakásproblémájukat megoldani, a forinthitelek kamata a magas infláció miatt elviselhetetlen volt (a 2004-es 4-ről 2007-re 8 százalék fölé kúszott az infláció). Ekkor jött a devizahitel, mint lehetőség, amely kitörési utat mutatott az eladósodott lakosságnak. Az is lehetett volna, ha racionális és erkölcsös a monetáris politika. De nem volt az.

A forint-euró árfolyam 242-ről fölszaladt 310-re 2002 és 2010 között. Aztán visszament 275-280 körüli értékre, és ott stabilizálódott. Aki eredetileg fölvett húszmillió forint értékű devizahitelt, most rádöbbent, hogy ez az adósságállomány 37 millió forintra kúszott, holott már évek óta folyt a törlesztés. Aki 2004-ben 4 millió forintnyi devizahitelt vett föl, az hatévi törlesztési után 6,7 millió forintnyi tartozást regisztrálhatott 2010-ben. 4800 milliárd forintnyi svájcifrank-alapú hitelről van szó, aminek 90 százaléka jelzáloghitel. Ez több mint duplája annak, mint amit oktatásügyre vagy egészségügyre költünk.

A forint leértékelését az exportban érdekelt nagyvállalkozói kör szorgalmazta. Valójában a devizaleértékelés, különösen Magyarország esetében igencsak kétélű fegyver a külkereskedelmi mérleg javítására. Egyrészt konzerválja az elavult exportszerkezetet, felpuhítva a hatékonysági korlátokat, másrészt erősen inflációgerjesztő hatású. A magyar gazdaság importfüggősége technikai jellegű, nem lehet visszafogni a nyersanyag-, energia- és alkatrészimportot akkor se, ha megdrágul. A magyar exportárbevétel 80-82 százaléka importtartalom. Kicsi a hozzáadott értéktartalma exportáruinknak, alacsony fokú a magyar gazdaság transzformációs képessége. Ez krónikus egyensúlyi zavaraink oka, és nem a „túlfogyasztás” meg az „osztogató kormányok”.

A forintleértékelés csupán a magyar munka leértékelését jelenti a külföld irányába, tehát nemzeti erőforrásvesztést jelent.
A leértékelés az eladósodott lakosságot kétszeresen is sújtja: egyrészt az infláción keresztül, másrészt a devizaadósság forintértékbeli növekedésén keresztül. Egy szűk, milliárdos nagyvállalkozói réteg nyer rajta csupán, amely eleve haszonélvezője mindenfajta inflációnak, másrészt exportárbevétele úgy nő, hogy semmit sem kell tennie. Ezért tartom erkölcstelennek a valutaleértékelést.

Van megoldás
A devizahitelesek kálváriája automatikusan véget ér, ha a forintot visszaerősítjük legalább 260 forint/euró fölé, valamint ha letörjük végre az inflációt 1,5 százalék alá. Azonnal átváltható valamennyi devizahitel forintalapúra, árfolyamveszteség nélkül. Ez ilyen egyszerű? Igen, ilyen egyszerű!
A forint fölértékelődése önmagában lefelé vinné az inflációt, olcsóbbá tenné a technikai jellegű termelési inputokat (nyersanyag, energia, alkatrész, gép), vagyis javítaná a magyar gazdaság versenyképességét.

Nem véletlen, hogy a nyugati közgazdasági gondolkodásban a pénzstabilitás minden más célt megelőz. Ezért tartom érthetetlennek a kormány azon megnyilatkozásait, miszerint magasabb inflációs célt is elfogadhatónak tartanak. Aki ilyet nyilatkozik, az bizony nem sokat ért a modern gazdaság működéséből, nem ismeri az elmúlt három évtized közgazdaságtani elméleti eredményeit. Közgazdaguruink, gazdaságpolitikusaink szinte semmit nem tudnak Milton Friedmanról vagy az ugyancsak Nobel-díjas Theodore Williams Schultz humántőke-elméletéről.

Mennyit ér például egy orvos?
A Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karának dékánja nemrég arról beszélt, hogy a külföldre távozó orvosok fizessék vissza 14 millió forintnyi tanítási költségüket az államnak. Nos, egy orvos, míg eljut az érettségiig, nagyjából 30 millió forintjába kerül a társadalomnak. Erre jön a 14 milliós felsőoktatási költség. Valójában azonban a nyugati humántőkepiacon az értéke 80 millió forintnál kezdődik.
Egy orvos rezidens bére 92 ezer forint. Döbbenetes. De számomra még döbbenetesebb az, hogy a mi orvosvezetésünk nem eme arcpirító bérszínvonal emelését követeli, hanem azt, hogy „fizesse vissza képzési költségeit”. Kérem, a humán tényezőt meg kell fizetni. Miből? Ez politikai döntés kérdése. Akár például az autópálya-építési program költségeinek terhére, esetleg a gazdasági dotációk 1600 milliárd forintos tétele terhére.
Látszólag elkanyarodtam az alaptémától, pedig szó sincs róla. Amiből kiindultam a legelején: a lakosság eladósodásának alapvető, legmélyebb oka hazánkban az alacsony reálbérszínvonal, vagyis a humán tényező tragikus alulértékeltsége. Reálbér-felzárkóztatás nélkül soha nem lesz gazdasági felzárkóztatás, nem lesz sikeres modernizáció. Mellesleg akkor lesznek a lakosságnak megtakarításai, ha lesz miből megtakarítani. Merthogy állítólag alacsony a magyar lakosság megtakarítási hajlama. Nos, nem a hajlama alacsony, hanem a lehetősége. A humán tényezőn spórolni gazdasági öngyilkosság. Olcsó bérekkel és alacsony adószinttel versenybe szállni tipikusan egy gyarmati jellegű munkamegosztás felvállalásával egyenértékű, és csakis az adott ország lemaradását konzerválja.
Ezt nem értette meg a magyar közgazda társadalom és a magyar gazdaságpolitika az elmúlt három évtizedben.
Kapcsolódó cikkek
* 11.02.02 Dinamikusan növelhető a szegénység
* 11.02.01 A munkanélküliség robbantotta fel Egyiptomot
* 11.01.27 Orbán lecsap a vesztesekre
* 10.12.13 Szegényellenes a kormány

Ajánlott weboldalak:
BAR-lista.lap.hu Hitel.lap.hu Adózás külföldön.lap.hu

gazdag lászló korábbi írásai az fn.hu-n:
Miért is van magyar alumíniumipar?
Kényszerpályára tett a szegénység
Bajnai megfojtja a fellendülés alapjait
Mi lesz a kapitalizmussal?
Szövetkezés vagy bérmunka – az agrárium alternatívái
Pénzstabilitással megúszhatnánk a reformot
Rossz gazdaságszerkezettel nincs esélyünk

Válasz

Átalakítás előtt a rokkantnyugdíj-rendszer?
Megjelent: 2010.11.27. 10:59 Frissítve: 2010.11.27. 11:00
Két egri orvos esetének hatására talán megkezdődhet a rokkantnyugdíjak gyökeres átalakítása - írja a Népszabadság.
© MTI

A két egri orvosszakértő pénzért százalékoltak le egészséges embereket. A 800 ezer rokkantnyugdíjas járandósága évi több százmilliárd forint, így a potyautasok kiszűrésével jelentős összeg megspórolható. Az OECD 33 tagállama közül egyébként Magyarország a listavezető a rokkantnyugdíjasok munkaképes lakossághoz való arányát tekintve. Ilyen ellátásban Magyarországon csaknem 11 százalék részesül. Ráadásul amíg Nyugat-Európában a megváltozott munkaképességűek 30-40 százaléka rehabilitáció után visszatér a munkába, addig ez nálunk 10 százalék alatt marad hivatalosan, bár becslések szerint minden harmadik rokkant illegálisan dolgozik.
Forrás: Független Hírügynökség

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
2010.11.26 A rokkantnyugdíjasok is kapnak emelést
2010.11.25 Nyugdíj: uniós ombudsmant akar a pénztárszövetség

Válasz

Munkaszimulátorral az álrokkantak ellen
Megjelent: 2011.02. 1. 20:35 Frissítve: 2011.02. 1. 20:41
Szimulátorral vizsgálják meg 2012-től azokat, akik rokkantellátást kérnek.
© MTI

Jövőre már kevés lesz az orvosi papír a rokkantság megállapításához, a tervek szerint gépi ellenőrzés is történik - hangzott el az RTL Híradóban. 13 ezer szakma követelményeit táplálják be a szimulátorba, amelyből egy év múlva minden megyében lesz egy. Most 380 ezer nyugdíj előtt álló kap rokkantellátást. Soltész Miklós szociális területért felelős államtitkár szerint így ki tudják szűrni azokat, akik jogtalanul kapnak rokkantnyugdíjat, illetve azt is meg tudják majd mondani, hogy ki milyen munkát tud még végezni a rokkantságával

A cél az, hogy minél több lehetőségük legyen az embereknek dolgozni, minél inkább a rászorultak kapják meg a támogatást, és azok pedig, akik a visszaélések miatt erre nem jogosultak vagy megvan a lehetőségük dolgozni, munkába állhassanak ismét - mondta az államtitkár.

Akik tesztelik a munkaszimulátort, azt mondják, nem lehet átverni a gépet, egy-egy feladatot ugyanis többször el kell végezni, így a gép ki tudja szűrni, ha valaki gyengébbnek mutatja magát, mint amilyen. A berendezést egyelőre csak oktatásra használják.

AJÁNLOTT LINK:

Szimulátor leplezheti le az álrokkantakat (RTL Klub)
Forrás: Független Hírügynökség

KAPCSOLÓDÓ CIKK:
2010.11.27 Átalakítás előtt a rokkantnyugdíj-rendszer?

Válasz

Munkaszimulátorral az álrokkantak ellen
Megjelent: 2011.02. 1. 20:35 Frissítve: 2011.02. 1. 20:41
Szimulátorral vizsgálják meg 2012-től azokat, akik rokkantellátást kérnek.
© MTI

Jövőre már kevés lesz az orvosi papír a rokkantság megállapításához, a tervek szerint gépi ellenőrzés is történik - hangzott el az RTL Híradóban. 13 ezer szakma követelményeit táplálják be a szimulátorba, amelyből egy év múlva minden megyében lesz egy. Most 380 ezer nyugdíj előtt álló kap rokkantellátást. Soltész Miklós szociális területért felelős államtitkár szerint így ki tudják szűrni azokat, akik jogtalanul kapnak rokkantnyugdíjat, illetve azt is meg tudják majd mondani, hogy ki milyen munkát tud még végezni a rokkantságával

A cél az, hogy minél több lehetőségük legyen az embereknek dolgozni, minél inkább a rászorultak kapják meg a támogatást, és azok pedig, akik a visszaélések miatt erre nem jogosultak vagy megvan a lehetőségük dolgozni, munkába állhassanak ismét - mondta az államtitkár.

Akik tesztelik a munkaszimulátort, azt mondják, nem lehet átverni a gépet, egy-egy feladatot ugyanis többször el kell végezni, így a gép ki tudja szűrni, ha valaki gyengébbnek mutatja magát, mint amilyen. A berendezést egyelőre csak oktatásra használják.

AJÁNLOTT LINK:

Szimulátor leplezheti le az álrokkantakat (RTL Klub)
Forrás: Független Hírügynökség
hirdetés

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
2010.11.27 Átalakítás előtt a rokkantnyugdíj-rendszer?

Válasz

Hát.... azt nehezen lehet értelmezni, hogy miért nem jelentették be korábban. Margó

Előzmény

Válasz

Váratlan bejelentés: mától drágul az áram!
2011. február 1. | 10:42

Váratlanul jelent meg a magyar közlöny mai számában az a villamos energia egyetemes szolgáltatói árszabályzását tárgyaló rendelet, miszerint a mai naptól drágul az áram valamennyi hazai háztartásban. Az országos összehasonlító ár, amely alapvetően az árambeszerzés elismert költségeire vonatkozik 15,97-ről 17,17 forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatói árrés szolgáltatóként differenciálttá változik, sehol sem emelkedett a korábbi inflációkövetéssel megegyező mértékben.Az egyetemes szolgáltatásban érvényesülő áram kb. 6-7%-kal emelkedik ezzel.

A kihirdetett rendelet értelmében minden hazai háztartásban - egyetemes szolgáltatásban - vételező számára drágul mától az áram. A jogszabályból kiolvashatók szerint a drágulás meghatározó része az országos összehasonlító ár növekedéséből ered, amely 15,97-ről 17,17 forintra (7%-kal) emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemes szolgáltatók is ennyivel drágábban vásárolhatják az áramot. Ismerve a magyar piaci helyzetet, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az MVM-től (annak erőműveitől) ennyivel drágábban vásárolhatják az áramot a szolgáltatók.

A jogszabály rendelkezik a szolgáltatók elismert árréséről is, amely a korábban egységes és inflációkövető volt. A most kihirdetett rendelet szerint ez megváltozik, a tavaly elismert 1,98 forintos kilowattóránkénti árrés egyik szolgáltató esetében sem emelkedik az infláció mértékével. Az EDF Démász 1,79, az E.ON 1,99, az Elmű 1,9, az Émász 2,02 forint/kWh árréssel dolgozhat ezt követően. Az árszabályozás felülvizsgálatát a korábbi negyedév helyett ezt követően félévente kezdeményezhetik a szolgáltatók

Átlagosan a ma kihirdetett rendelet értelmében az áram ára 1,2-1,4 forint között emelkedik kilowattóránként, amely az áramdíj tekintetében 6-7%-os emelkedést jelent.

Válasz

Bízzunk benne, hogy az ÚSZT-nak nem "...csak a füstje nagy", hanem valóban segít a kis-vállalkozásokon. Margó

Válasz

Újdonságok, egyszerűsítések az idei szja bevallásnál
2011.01.28 /Hírportál

Az idén 4,5 millió szja bevallást vár magánszemélyektől az adóhatóság, a bevallási határidők nem változtak. Az adóhatóság az idén több újítással, egyszerűsítéssel rukkolt elő - ismertette Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az önadózó magánszemélyeknek az idén is május 20-ig kell bevallaniuk és megfizetniük az adót, az egyéni vállalkozóknak és áfa fizetésre kötelezetteknek pedig február 15-ig. A magánszemélyek az idén is kérhetik munkáltatójuktól az éves adó megállapítását (elkészítése a cég számára továbbra sem kötelező), és élhetnek az egyszerűsített bevallás lehetőségével is, az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat január 31-ig, illetve február 15-ig kell beadni a munkáltatóhoz, illetve az adóhatósághoz.

Varga Árpád elmondta: a korábbi években benyújtott bevallások alapján elvégzett felmérés adataira támaszkodva bevezették az új, csökkentett adattartalmú bevallást, amely az 560 soros teljes adattartalmú bevallással szemben csak 149 sort tartalmaz, a 36 oldalból így 12 oldal lett, amivel jelentősen csökkenhet az adóbevallás kitöltésére fordított idő.

Az adózó a csökkentett adattartalmú bevallás egyszerű formájában - megtartva az eredeti bevallás felépítését, sorainak számozását -, áttekinthetően kapja kézhez a részére szükséges lapokat. Varga Árpád szerint a bevallók 97-98 százaléka élhet az új bevallási formával, az 1,1 millió "papíron vallóból" 900 ezernek már ezt küldték ki. A bevallást hagyományos módon kitöltő 1,1 millió adózó péntekig megkapja a bevallási garnitúrát.

Abban az esetben, ha a magánszemély nem élhet a csökkentett adattartalmú bevallás lehetőségével (például, mert egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, vagy külföldről származó jövedelme van), az adóhatóság ügyfélszolgálatain beszerezheti, vagy az internetről letöltheti a teljes bevallást.

Megteremtették a "kivonatolt nyomtatás" lehetőségét is, amikor kizárólag az adatot tartalmazó sorok, oszlopok jelennek meg a nyomtatásban; a 2D pontkód, amely a bevallás összes "értékes adatát" tartalmazza, külön lapon jelenik meg, azt aláírva szintén be kell nyújtani. Mivel nem oldalakat, hanem csak a kitöltött sorokat nyomtatják ki, 1,5-2 oldalon elfér a bevallás, így 10-12 oldallal szemben elég 2-3 oldalt beküldeni az adóhatósághoz.

Tavaly mintegy 2,7 millió adózó interneten töltötte ki a bevallást, és 2,1 millió kinyomtatva küldte el, csak 600 ezer elektronikusan. Az adóhatóságnál azt remélik, hogy a kivonatolt nyomtatás népszerűvé válik, ezzel ugyanis a bevallók nagy száma miatt akár nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítás érhető el a nyomtatópapír és -festék felhasználásban. Az szja bevallás lesz a főpróba, ha beválik, más bevallásoknál is bevezetik - mondta Varga Árpád.

A bevallási csomag ezúttal nem tartalmazza az adó befizetésére szolgáló csekket (az ügyfélszolgálatokon azonban továbbra is hozzáférhető, vagy megszemélyesítve letölthető a netről), ugyanis mindössze az adót befizetők 10 százaléka használta fel, elhagyásával ugyanakkor több millió forintot spórolnak meg.

A törvényi szabályozásból fakadóan vannak ugyanakkor új kihívások is, mint például a 2010 januárjától bevezetett szuperbruttó. Varga Árpád szerint az idei szja bevallásban ennek alkalmazása lesz a legnehezebb, ezért is ajánlják az adózóknak az internetes bevallást, mert annál az ellenőrző program segítséget nyújt.

A szuperbruttósítás során az összevont adóalap összegét - az adóalap-kiegészítésre tekintettel - az összevonás alá eső jövedelmek 1,27-szereseként kell meghatározni. Az adó alapját a magánszemélynek kell kiszámítania. Az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságokra (például nyugdíj) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik, azt változatlan összegben kell az összevont adóalapba beszámítani.

A munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő 98 százalékos különadóra vonatkozó rendelkezések 2010. december 30-án léptek hatályba, azokat a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. A különadót nem a szja bevallásban kell bevallani, hanem az erre a célra rendszeresített 1053K jelzésű bevallásban, de alapját az 57. sorban fel kell tüntetni, mivel egyes kedvezményeknél (például az adójóváírásnál) figyelembe kell venni. Varga Árpád elmondta: a különadó esetében is az általános szabályok szerint járnak el, így ebben az esetben is lehet részletfizetést, fizetési halasztást, illetve méltányosságot kérni.

Figyelembe kell venni, hogy tavaly változott az adótábla, a 18 százalékos kulcs 17 százalékra csökkent, az alsó adókulccsal számított jövedelemrész pedig 5 millió forintra emelkedett, az a fölötti összevonás alá eső adóalap után 32 százalék az adókulcs. 2010. augusztus 16-tól pedig a sportolók és a sporttal kapcsolatos tevékenységet folytatók is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást (az ekho szerinti adózásra jogosító bevételi határ a 2010-es adóévben 25 millió forint, az első osztályú sportolók esetében 50 millió forint).

A visszaigényelhető adót, járulékot az idén is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül (legkorábban március 1-jétől, az elektronikusan bevallók február 1-jétől) kaphatják meg az adózók.

Válasz

Kedves Gigi, Neked is válasz és mindannyiunknak!

Orbán odavág a munkanélkülieknek és a nyugdíjasoknak
Vége a munkanélküliek nagylelkű és hosszan tartó juttatásainak, mondta Orbán Viktor a létminimum alatti támogatásokról. Az álláskeresési támogatások idei tervezett összege nagyjából a negyede annak a pénznek, amelyről a kormány az szja átalakításával lemondott. A miniszterelnök nyilatkozata ellentmond a gazdasági miniszterének is.
Kis Miklós 2011. január 13. 12:59
A februári szerkezeti reformok a nyugdíjak, a munkanélküli segélyek és a gyógyszerek állami támogatásának csökkentését célozzák - mondta Orbán Viktor a Wall Street Journal internetes kiadásának interjúismertetése szerint. Vége a hosszan tartó és nagyvonalú munkanélküli juttatások korának – tette hozzá a miniszterelnök.
mi a létminimum?
„A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel
kapcsolatos szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek
kielégítését” – szól a Központ Statisztikai Hivatal meghatározása.
Az álláskeresési járadék hossza jelenleg a munkában eltöltött időtől függ, legfeljebb 3+6 hónapig tarthat. Az első 3 hónapban a juttatás – a korábbi fizetéstől függően 46 800 és 93600 forint között lehet, a harmadik hónap után már csak 46800 forint. Ez utóbbi összeg nem éri el a létminimum 60 százalékát. Nehezen elképzelhető, hogy bárkit éppen ezen – Orbán Viktor jelzője szerint nagyvonalú – összeg tartana vissza a munkavállalástól, nem pedig a képzettség vagy a lakóhelye közelében lévő munkahelyek hiánya.
tömegközlekedés
Az interjúban Orbán a költséges tömegközlekedési rendszer reformjáról is beszélt - közölte az MTI a Dow Jonesra hivatkozva.
Bár jó néhány makrogazdasági elemző hajlamos egyetérteni azzal a kormányzati politikával, amely a szociális juttatások visszavágásával, és adócsökkentésekkel élénkítené a munkavállalási kedvet, a munkaerőpiacra specializálódott közgazdák általában inkább azt vallják, a magas magyar inaktivitás oka meghatározóan a képzetlenek magas száma, illetve a nagy területi különbségek (egy kiváló, és nem is hosszú összefoglaló tanulmány letölthető innen).
A miniszterelnöki nyilatkozat annál is meglepőbb, mivel a kormány gazdasági minisztere, Matolcsy György tavaly novemberben azt mondta lapunknak: „A Munkaerő-piaci Alapnál a munkanélküli segélyek, és az EU-források összege nem reformálható, de a többi igen.”
Összhangban van a bejelentés viszont az Orbán-kormány 1998-2002 közötti politikájával, amikor a munkanélküli járadék folyósítási idejének felső határa 360 napról 270 napra csökkent (hogy a Fidesz újra hasonló politikát folytat majd, annak a lehetőségét még a választások előtt felvetettük).
Reakciók
A munkaadók szövetségei támogatják az Orbán Viktor miniszterelnök által kilátásba helyezett kormányzati kiadáscsökkentő lépéseket (a teljes cikk itt olvasható).
Az LMP szerint viszont a kormány megszorító intézkedésekből fogja finanszírozni irracionális és igazságtalan gazdaságpolitikáját (a teljes cikk itt olvasható).
Az álláskeresési támogatásokra idén 134,8 milliárd forinttal számol a költségvetés, ez nagyjából a negyede annak az összegnek, amit az szja átalakításával a kormány szétoszt – javarészt a tehetősek között.
Hogyan költünk majd a nyugdíjakra kevesebbet? – horgadhat föl egy másik kérdés Orbán nyilatkozata nyomán. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy talán a rokkantnyugdíjazás feltételeinek további szigorításáról lehet szó – amit még Gyurcsány Ferenc kezdeményezett. Apasztaná a költségeket az újonnan nyugdíjazottak számának csökkentése is (az interjúban elhangzik, hogy "világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba" - az MTI Dow Jones szemléje szerint).
A gyógyszerkassza csökkentése nem új információ, kérdéses még, hogy ez mennyire csak a gyógyszercégeket, s mennyire a betegeket (azaz nagyrészt az Orbán által kevésbé kedvelt inaktívakat) érinti majd hátrányosan.
A költséglefaragó intézkedéseket vélhetően a pénzügyi piacok pozitívan értékelik majd – a kötvénytulajdonosok azonban nem morális szempontokat mérlegelnek, hanem a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. Ez utóbbi cél elérhető lett volna akkor is, ha a kormány eltekint a bevételeket mintegy 500 milliárd forinttal csökkentő szja-átalakítástól.

A munkanélküliségi biztosítások szerepe vélhetően felértékelődik majd az új intézkedések nyomán, és a támogató családé is. A hosszabb időre munkanélkülivé válót eddig sem mentette meg a társadalombiztosítástól kapott szerény összeg a lecsúszástól, ha nem volt megtakarítása, és támogató családi környezete.
így látja Szijjártó
A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek, strukturális átalakításokra viszont szükség van - a miniszterelnök szóvivője szerint erről szól az az interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak.

Szijjártó Péter közölte: megbízható nyugdíjrendszert, rugalmas munkaerőpiacot és bővülő foglalkoztatást szeretnének, valamint azt, hogy a gyógyszerár-támogatás esetében nagyvállalati érdekek helyett az emberek érdeke érvényesüljön. A közösségi közlekedésről azt mondta, rossz a fennálló rendszer.

Ha e rendszerek ésszerűen, átláthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek - tette hozzá, megjegyezve: nem biztos, hogy csak ezeken a területeken lesznek változások
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
• 11.01.13 Orbán megszorítást ígér
• 11.01.13 LMP: furcsán csengenek Orbán szavai
• 11.01.13 A munkaadók támogatják Orbán megszorító terveit
• 10.11.25 Matolcsy: pénzt kapnak az adórendszer vesztesei

Előzmény

Válasz

Szerintetek,mi kis emberek nyelvére lefordítva mi és ,hogyan fog itthon változni ?

Előzmény

Válasz

Csaba László: Büntetésben van Magyarország

Megjelent: hir24.hu 2011.01. 7. 08:46 Frissítve: 2011.01. 7. 08:46
"Figyelnek minket, ezért nem engedhetünk meg magunknak olyasmit, amit mások megtehetnek."

A hiánycél teljesülése mellett Csaba László arra számít 2011-ben, hogy az infláció emelkedése valamelyest lassul. A közgazdász az InfoRádiónak azt mondta, hogy négy százalék körüli pénzromlással számol a hatósági árak korlátozása és egyéb intézkedések ellenére.

Szerinte a foglalkoztatás helyzete idén érdemben nem javul jelentősen, ez csak akkor változhat, ha a gazdaság élénkül, amire 2012-től lehet számítani. Csaba László úgy vélte, valójában nem az idei, hanem a jövő évi és a 2013-as hiánycél teljesülése a kérdéses.

A 2011-es költségvetés hatásairól a közgazdász elmondta: a nemzetgazdasági egyensúly minden másnál fontosabb, ráadásul arról az unió képviselői és a nemzetközi piaci szereplők is egyértelműen nyilatkoztak, hogy az előző időszak hiteltelensége és a rossz adósságállomány miatt bizonyos értelemben büntetésben vagyunk - emlékeztetett Csaba László.

Forrás: inforadio.hu

Válasz

Orbán újabb támadástól tart
fn.hu 2011. január 7. 13:36


Budapestről üzent az európai politikusoknak Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a következő 15-20 évben nem lehet úgy élni, mint eddig. A kormányfő úgy vélte, a médiatörvény miatt Magyarországot komoly támadás érte, amelynek második szakasza most kezdődik. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarország szegény ország.
A magyar elnökségnek gazdasági prioritásai vannak – mondta az Európai Bizottság és a kormány együttes ülését követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök. Az euró az integráció legfontosabb eszköze, megvédése és megerősítése első számú európai érdek. Akkor lesz sikeres a magyar elnökség fél éve, ha ennek szellemében módosul az uniós alapszerződés, és az euró jobb állapotban lesz július elsején, mint amilyenben most van – közölte a kormányfő.
Orbán Viktor a magyar EU-elnökség második számú prioritásaként az unió további bővítését nevezte, vagyis Horvátország integrálását, Szerbia közeledésének további támogatását és a schengeni övezet kiterjesztését Romániára és Bulgáriára. Harmadik számú prioritásunk az energetikai belső piac felszabadítása és az EU ellátásbiztonságának erősítése, míg a negyedik az európai romastratégia elfogadása.
Fókuszban a médiatörvény
Három dolgon múlik a magyar EU-elnökség sikere. Először el kell végezni a munkát, másodszor a legnagyobb uniós problémát, a gazdasági egyensúlytalanságok kérdését nemzeti szinten is sikeresen kell kezelni, harmadszor pedig el kell kerülni, hogy rossz politikai viták árnyékolják be az elnökséget – mondta a kormányfő. „Itt állunk a leggyengébben” – mondta Orbán, aki szerint hazánkat a médiatörvény okán „nagyon komoly támadás érte”, amelynek első szakasza már lezárult, és most kezdődik a második.
Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati magvalósulása során bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk azt orvosolni - jelentette ki Orbán Viktor, aki közölte: a médiatörvény európai minőségét illetően úgy gondolják, a bizottság a megfelelő jogi vizsgálatok elvégzése után "mindannyiunkat megnyugtató jogi szakvéleményt" ad arról, hogy a vita alatt álló jogszabály az EU-s elvekkel, bevett jogszabályi megoldásokkal összhangban van-e vagy sem. "Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára diszkriminációmentes jogi véleményt fognak elkészíteni" - mondta, hozzátéve, mindent megtesznek, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar EU-elnökséget.

Négyszemközt, nyitottan megvitattuk a médiatörvényt; Európában a sajtószabadság elve szent, és Orbán Viktor miniszterelnök biztosított arról, hogy a törvény összhangban van az EU értékeivel. Egyértelművé tette, hogy módosítják a jogszabályt, ha a bizottság kifogást emel ellene – mondta a sajtótájékoztatón José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: a médiatörvény hivatalos fordítását még nem kapta meg a bizottság, amint az megérkezik, elindítják „az ezzel kapcsolatos folyamatokat”. A magyar elnökség csak úgy lehet sikeres, ha hazánk élvezi az európai intézményrendszer támogatását – mondta a bizottsági elnök, aki felidézte azt is, hogy a magyar kormányfő maga harcolt az előző totalitárius rezsim ellen, így feltétlenül demokrata.
Ön valószínűleg nem lesz mindig hatalmon, de a médiairányítási struktúra koncentrált; nem élhet vissza ezzel egy következő kormány? – kérdezte a BBC riportere Orbánt.
A kérdés kiindulópontja nem jó; a médiahatóság jogosítványai semmivel sem haladják meg az uniós normát, nem hoztunk létre semmiféle túlkoncentrált hatalmat – válaszolt a miniszterelnök. Ha az EU értékelése mást mutat, változtatunk a jogszabályon, de biztos, hogy nem ez lesz a vizsgálat eredménye, mert „tényszerűen nem ez a helyzet” – válaszolt a magyar miniszterelnök, aki ezzel együtt azt mondta: semmiféle kampány és nyomásgyakorlás hatására nem hajlandó változtatni a törvényen.
Orbán üzent Európának
Magyarországon a felismerés megszületett, remélem más országokban is megszületik a közeli jövőben: a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogy eddig tettük, mert nem leszünk versenyképesek a világ más, feltörekvő gazdaságaival – üzente a sajtótájékoztatón kollégáinak a magyar miniszterelnök. Ehhez a felismeréshez a magyar elnökség közelebb viheti Európát – vélte Orbán.

Hiszem, hogy a magyar hatóságok jelentős és kompetens munkát végeztek a felkészülés során – mondta a sajtótájékoztatón Barroso, aki támogatásról biztosította a magyar elnökség céljait.

Orbán: Magyarország szegény

A tv2 különadót firtató kérdésére Orbán Viktor ismét megdicsérte a magyar emberek 2010-es áldozatvállalását, de úgy vélte, hogy a viszonylag alacsony hiánycél eléréséhez a vállalkozói szektor kölcsönös felelősségvállaláson alapuló különadóira is szükség volt. Az érintett cégek vezetőitől azt kérte a miniszterelnök, hogy legyenek érzékenyebbek a magyar problémák iránt.

A különadó részleteiről szólva azt mondta: a versenyképesség növelése érdekében termelő szektorokat nem adóztattak. Orbán szerint a különadó nem is diszkriminatív, mert két szektorban (a bankszférában és az energetikai vállalatok között) is magyar cég a legnagyobb adózó.

Magyarország szegény ország: az átlagjövedelem 600 euró, az átlagnyugdíj 2-300 euró, 3 millió ember pedig szegénynek minősül az EU mércéje szerint. Nekem ezt az országot kell versenyképessé tennem, ehhez pedig kellenek a nagy cégek válságadói – mondta Orbán Viktor.

Barroso az ügyben csak annyit közölt: a bizottság megkapta az érintett cégek hivatalos panaszát, most a hivatalos magyar álláspontra várnak az ügyben. Az Európai Bizottság elnöke ezen a területen is objektív vizsgálatot ígért.
Ajánlott weboldalak
• EU-pályázat.lap.hu
• Globalizáció.lap.hu
• Operatív program.lap.hu

Válasz

Még mindig gyengül a Forintunk.

Előzmény

Válasz

Deviza
Frissült 2011.01.05. 09:09

EUR/HUF
275.54

CHF/HUF
218.38

USD/HUF
207.79

GBP/HUF
324.22

JPY/HUF
251,17

Deviza
Frissült 2010.12.15 15:12

EUR/HUF
275.25

CHF/HUF
214.84

USD/HUF
206.55

GBP/HUF
322.84

JPY/HUF
246,79

Válasz

Adózás - változások januártól!
2011.01.04. | Ötvenentúl.hu / MTI
Januártól módosultak a helyi iparűzési adókra vonatkozó szabályok, új fogalmakkal kell megismerkedni, és az adóalap-megosztás terén is változások következtek be.
Építőipari tevékenységet folytató vállalkozónak akkor számít az adózó, ha az értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékeinek együttes összege legalább 75 százalékban e tevékenységéből származik.

Az építőipari tevékenység, illetve természeti erőforrás feltárása, kutatása esetén, amennyiben a tevékenység a 180 napot meghaladja, annak megkezdése napjától telephely keletkezik, és a vállalkozásnak a tevékenységvégzés helye szerint illetékes önkormányzatnál állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként be kell jelentkeznie, és adófizetési kötelezettségét az állandó jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.

A távközléssel foglalkozó társaságok esetén változott a telephely fogalma: telephelynek minősül annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a távközlési tevékenységet végző vállalkozás ügyfeleinek, fogyasztóinak számlázási címe található. Ennek következtében a távközléssel foglalkozó társaságok helyi iparűzési adóalapját az idei évtől az általánostól eltérő módon kell megosztani, a megosztás alapját a fogyasztók számlázási címe szerinti településekhez tartózó nettó árbevétel képezi.

Ez a tanácsadók szerint adminisztratív többletterhet okoz az említett társaságoknál, mert 2011. január 15-ig be kell jelentkezniük minden egyes olyan önkormányzathoz, ahol eddig nem voltak bejelentkezve, és ezzel egyidejűleg az új szabályok szerinti várható adót is be kell vallaniuk.

Változott az építményadó maximálisan kivethető mértéke: hasznos alapterület alapján történő számítás esetén négyzetméterenként 900 forintról 1.100 forintra, míg a korrigált forgalmi érték alapján számított adó esetén 3-ról 3,6 százalékra.

Válasz

A 7 legnagyobb gazdasági kérdés 2011-ben
Úrrá tudunk-e lenni a világgazdaság legfontosabb problémáin 2011-ben?Az fn.hu – tőkepiaci szakemberek segítségével – a közeljövő 7 izgalmas, még nyitott kérdését veti fel.
Brückner Gergely 2011. január 3. 14:05 fn.hu

1. Hogyan kezelhető az európai adósságválság?

A 2011-es év legnagyobb kockázata alighanem az európai adósságprobléma és az eurózóna intézményrendszerének válsága lesz. Minden nemzetállam szeretné úgy intézni a belső ügyeit, hogy ne legyen nagyon kitéve az európai pénzügyi rendszer és a bankrendszer kockázatainak, de vajon a politika hogyan kezeli majd a kialakuló helyzetet?

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. részvénystratégája szerint a legnagyobb közvetlen kérdés, hogy a spanyol adósságproblémával mit tud majd kezdeni Európa. Ennek mérete ugyanis biztosan nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint Görögország vagy Írország esetében, ha pedig valamilyen csődjellegű esemény bekövetkezne, azt nagyon komoly krach követné.
Hamar Márton, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a nemzetközi tőkepiacok szempontjából is az a legnagyobb kérdés 2011-ben, hogy lesz-e valamilyen szuverén csőd. Pró és kontra érvek sorakoznak egymással szemben, de talán 2011-ben még elkerülhető a krach, ám illúzióink ne legyenek, valamikor, valamilyen formában, egyes országokban biztosan be fog következni a baj.
2. Trendforduló a kamatpiacon?
A nemzetközi kötvénypiacokon éppen véget ért az a 30 éves periódus, amelyben gyakorlatilag folyamatosan csökkentek a kamatok – véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ha pedig a legfontosabb hosszabb távú kamatok felfelé indulnak, akkor ez sokfelé hat, például korrekcióra kényszerítheti a részvénypiacokat is, hiszen a befektetők nagyobb kamatlábakkal diszkontálnak. E tekintetben nem is annyira a jegybankok vagy a FED kamatdöntései a legfontosabbak, hanem a hosszú távú kamatok, és ezek már szivárognak felfelé. Mindez azért is problematikus lehet, mert a jelentősen eladósodott országok érdeke az lenne, hogy alacsonyak maradjanak a hosszabb távú kamatok, különben nagyon nehéz lesz az adósságokat finanszírozni. Tartósan magas hozamokat, 5-6 százalékos reálkamatokat gyakorlatilag nem bírnak el az eladósodott nemzetállamok.

3. Mit tervez Németország?
Különösen érdekes a teljesen átalakuló szerepű Németország helyzete, amely egy 65 éves korszak lezárása után eszmél magára – mondja Duronelly Péter. Az ország az elmúlt évtizedekben, a súlyánál és jelentőségénél sokkal visszafogottabb szerepet játszott, kompromisszumokat keresett, a náci múlt bűntudatával küszködött. Polgárai nem hangsúlyozták, hogy ők németek, az ország az unióban sem kapott eddig méretének, népességének, gazdasági erejének megfelelő szerepet. Most a németek megtalálták magukat, ők a pénzügyi motor, Európa megmentői, már nem a nácik bűneiről szól az ország, hanem kezd egy újfajta öntudat, a németség vállalása kialakulni. De vajon mit akarnak a jövőben Európával a németek? Mennyi pénzt tolnak még az eurózóna fenntartásába, illetve Angela Merkel kancellár miként igyekszik kordában tartani Németország kötelezettségvállalásait? Ezeken a kérdéseken az egész eurózóna jövője is múlhat.

4. Európa is pénzt nyomtat?
Az amerikai gazdaságpolitika továbbra is sziklaszilárdan hisz abban, hogy a recesszió elkerülése érdekében stimulusok szükségesek, pénzt kell nyomtatni. Hamar Márton szerint a nagy pénznyomtatáshoz most már Európa is csatlakozik. Ráadásul egyre több elemző véli úgy, hogy amikor az európai adósságválság 2011 első-második negyedévében kicsúcsosodhat, a spanyol adóssághelyzet megoldása miatt az Európai Központi Bank újabb mennyiségi könnyítésre (kvantitatív easingre) kényszerülhet. Bármennyire is ellenzi ezt az inflációtól rettegő Németország, lehet, hogy az Európai Központi Bank (az ECB) gőzerővel beszáll a pénznyomtatásba.

5. Lufi pukkan Kínában?
Kínában sokféle makrogazdasági probléma lehet, amelyekre Európából nehezebben látunk rá. Duronelly Péter szerint a túlzott növekedésből fakadhatnak nehézségek, belassulhat a kínai gazdaság, de probléma lehet a bankokkal is. Talán ingatlanlufi is fenyeget, ám az elszállt árak és a túlzott hitelezés inkább csak bizonyos városokra koncentrálódik, ebből remélhetőleg egyelőre még nem lesz nagy válság, majd inkább 4-5 év múlva. Móró Tamás szerint Kínával kapcsolatban azért is inkább pesszimisták az elemzők, mert kamatemelést vár a piac (karácsonykor történt is egy újbóli kamatemelés, de további szigorítások is lehetségesek még). Ezért a kínai részvényindexek már aligha szárnyalhatnak, inkább csak stagnálhatnak.

6. Hatnak-e végre a globális gazdaságélénkítő lépések?
Hiába volt eddig a szinte már nem is számszerűsíthető fiskális és monetáris ösztönzés, a globális gazdasági növekedést nem sikerült kellően újraindítani – véli Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő elemzője. A korábbi mélypontról elmozdult ugyan a világgazdaság, de főleg a fejlett országokban tartósan magas szinten rekedt a munkanélküliség, szintén a fejlett országokban nem ritkán a GDP 100 százalékát meghaladó szintre emelkedett az államadósság, és a következő évek költségvetései alapján rövid távon nem is számolhatunk az adósságállomány csökkenésével. A gazdasági összeomlást az államok többsége a klasszikus keynesi gazdaságpolitikával próbálta meg elkerülni.
Mind a költségvetések, mind pedig a jegybankok gyakorlatilag minden eszközt megragadtak, hogy valahogy fenntartsák azt a modellt, amelyről világosan kiderült, hogy valójában nem fenntartható. Eddig úgy tűnik, hiába pumpáltak elképesztő összegeket a rendszer újraélesztésébe, a siker csak átmeneti lesz. Ha ebből a tényből kiindulva akarunk véleményt formálni 2011-ről, akkor nem sok optimizmusra lehet okunk.

7. Lehet-e sikeres a vállalati szektor, ha recseg a világgazdaság?
Különös ellentmondás, hogy hiába vannak óriási makrogazdasági problémák világszerte, hiába magas a globális munkanélküliség, illetve adósságállomány, a vállalati szektor köszöni szépen, jól van, sőt, szinte kicsattan az erőtől – véli Elek Péter. A vállalati szektor profitabilitása olyan szintekre emelkedett, amire korábban még soha nem volt példa.
A boldog békeidők csúcsán, 2007-ben nem volt akkora készpénzállomány a vállalati szektorban, mint 2010 harmadik negyedévében. Az egy részvényre jutó nyereségek, a szabad pénzeszközök minden idők legmagasabb értékét mutatják az összvállalati kimutatásokban. A 2009-es tőzsdei mélypontokhoz képest az S&P500 amerikai index 85 százalékkal nőtt. Sok elemző, ha meglátja ezt a számot, zsigerből rávágja, hogy shortolni kell a piacot, mert ezen a szinten már „lufiról” beszélhetünk. Igen ám, de ugyanennek az indexnek a részvényei, ugyanezen időszak alatt 120 százalékkal növelték a nyereségüket. Vagyis a jelenlegi árak mellett a piacok alacsonyabb P/E-vel futnak, mint a korábbi csúcsok idején.
Ha innen akarunk muníciót nyerni a 2011-es döntéseink előkészítéséhez, akkor lehetünk akár rendkívül optimisták, akár kifejezetten kockázatkerülők is. A 2011-es reális várakozás valahol a két szélsőség között van. Hiába az egészséges vállalati szektor, a relatív alulértékeltség, a rendszerben lévő feszültségek 2011-ben is igen komoly dilemmákat fognak okozni. Legyünk optimisták: ha a vállalatok előbb-utóbb a szabad pénzállományuk egy részét beruházásokra fogják fordítani, az új munkahelyeket, növekvő fogyasztást és javuló egyensúlyi mutatókat is teremthet. Jó esetben a vállalatok húzzák ki a nemzetállamokat a slamasztikából, rosszabb esetben a makrogazdaságok rántják a mélybe a cégeket.
/MINDEZ HOGYAN HAT A MAGYAR GAZDASÁGRA, hogyan tudunk alkalmazkodni? Hogyan tudnak a vállalkozásaink alkalmazkodni?
VAN TANÁCSOTOK? ÍRJÁTOK MEG ITT! Margó/

Válasz

Neked mi a véleményed, mit vársz a következő félévtől? Hogyan lehetne a lehetőségeket felhasználni gazdaságunk, környezetünk javítására ? Írjatok ötleteket, szívesen olvasnánk, összegyűjtenénk. Margó

Előzmény

Válasz

Átvettük az EU soros elnöki tisztét
FN.hu, MTI 2011. január 1. 07:19
Magyarország január 1-ével átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet fél évig tölt be. Az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először látja el az EU-elnökségi feladatokat. Az elnökségi félévben - az Európai Unió íratlan szabályainak megfelelően - nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet.

Az elnökségi trió keretében Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit, a trojka mandátuma 2010-11-re szól. Magyarország Belgiumtól veszi át a stafétát, és 2011. június 30-án Lengyelországnak adja át.

Programja szerint a magyar EU-elnökség a gazdasági növekedés segítésére törekszik az uniós gazdasági kormányzás erősítésével, a munkahelyteremtésre és a társadalmi befogadásra koncentrál. Kiemelt cél az uniós szakpolitika hatékonyságának és versenyképességének növelése. Ugyancsak az elnökségi program alapvető céljai között szerepel, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, további feladat a bővítési folyamat folytatása és hitelességének fenntartása.

Az unió következő, 2014-ben hatályba lépő hétéves költségvetése tervezetének 2011 közepére kell elkészülnie, így ezzel valószínűleg sokat foglalkoznak majd a magyar elnökség alatt is.

A magyar elnökség fontos témája lesz a vízpolitika is, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése. A magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát.

Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól. Az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.

Kapcsolódó cikkek:
* 11.01.01 Orbán: sikerre kell vinni az Európa 2020 stratégiát
* 11.01.01 Szilveszteri bulival indult a magyar félév
* 10.12.30 Kovács László szerint az EU fekete bárányai lehetünk
* 10.12.29 2011: a Fidesz vizsgaéve

Válasz

Átment a jómódúak költségvetése FN.hu 2010. december 23. 13:40

Megszavazta az Országgyűlés csütörtökön a 2011. évi költségvetési törvényt 257 igen, 119 nem szavazattal.
Amint az várható volt, az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta a 2011. évi költségvetést. A költségvetés fő jellemzői nem változtak az eredeti tervezethez képest: csökken jövőre a családi támogatások, szociális juttatások összege, több pénzt kap viszont a rendőrség. A magánnyugdíjpénztárak megtakarításai a személyi jövedelemadó-csökkentést fedezik.



Csökken jövőre a családi támogatások, szociális juttatások összege, több pénzt kap viszont a rendőrség – az idei, a Bajnai-kormány által benyújtott költségvetés rossz üzenetű kettősségét viszi tovább az Orbán-kormány a jövő évi költségvetéssel.

Az Orbán-kormány azonban már nem indokolhatja mindezt a válság miatt csökkenő adóbevételekkel, hiszen az ágazati különadók, illetve a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások költségvetésbe csatornázása új bevételi forrásokat jelentenek az idei évhez képest. Ezek azonban meghatározó részben az szja-csökkentés miatt kieső bevételeket pótolják, másrészt segítenek az államháztartási hiányt az ideinél alacsonyabb szinten tartani, 3 százalék alatt a GDP-hez arányítva.

A személyi jövedelemadó rendszerének átalakításával a Költségvetési Tanács számításai szerint 500 milliárd forint bevételről mond le az állam a jelenlegi szja-rendszerhez képest, s ebből leginkább a magas jövedelműek profitálnak. A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 528,8 milliárd forinttal számol a költségvetés - ennek viszont nyilvánvalóan a többszöröse fog befolyni, hiszen az elfogadott szabályozás alapján arra lehet számítani, hogy gyakorlatilag mindenki visszalép az állami rendszerbe.

A nyugdíjak összege az infláció felett emelkedik majd (legalábbis a kormány által tervezett infláció felett), 3,8 százalékkal. Bár a költségvetési törvény paragrafusai között konkrétan nem olvasható, de Nagy Anna kormányszóvivő korábban azt mondta: a 2010 előtt nyugdíjba vonultak 0,6 százalékos pluszemelésben is részesülnek. Feltehetően tehát a nyugdíjasok többségének 4,4 százalékkal emelkedik a nyugdíja.

Ennél rosszabbul járnak a közszférában dolgozók, hiszen továbbra is befagyasztva tartja a kormány a béreiket, s még a cafetéria-keretüket is maximálta évi bruttó 200 ezer forintban, ami szigorítás az eredeti költségvetési tervezethez képest is.

Szintén szigorításnak tűnik, hogy az Egészségbiztosítási Alapnál a tb költségvetési szervek soron nagyjából 9 milliárddal kevesebb összeget találunk a korábbi tervezethez képest. Jóllehet már az eredeti szövegben is reálértéken kevesebből gazdálkodhatott volna az Egészségügyi Alap, mint idén.

Válasz

Több százezer szülő mentesül az szja alól
Megjelent: 2010.12.22. 06:26 Frissítve: 2010.12.22. 06:31
A január 1-én életbe lépő új szabályozás szerint 621 ezren kapnak gyermekkedvezményt a személyi jövedelemadóra.

Mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól jövőre az egygyermekes szülők 58 százaléka, a kétgyermekesek 68 százaléka és a háromgyermekesek 98 százaléka, összesen 621 ezer szülő - írja a Magyar Nemzet a szerdai számában.

A 2011. január 1-én életbe lépő új adórendszer gyermekkedvezményei miatt 621 ezer szülőnek nem kell majd szja-t fizetnie - ismerteti a lap a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott adatokat.

Jövőre 456 ezer egygyermekes szülő dolgozhat majd bejelentett módon, és az érintettek közterhét - az adójóváírás mellett - a gyermekkedvezmény évente 120 ezer forinttal mérsékli.

Valószínűsíthető - írja a Magyar Nemzet -, hogy 2011-ben 369 ezer kétgyermekes szülő vállal majd munkát legálisan. Ők évente 240 ezer forint adókedvezményt kapnak. A szaktárca számításai szerint közülük 252 ezernek nem kell majd szja-t fizetnie.

A munkáltatók feltételezhetően 106 ezer három gyereket nevelő szülőt jelentenek be, akik 1,18 millió forint szja-megfizetésétől mentesülnek.

AJÁNLOTT LINK:

Jövőre 600 ezer szülő mentesül az szja megfizetése alól (Magyar Nemzet Online)

Válasz

Igen, Szilvi, jól értelmezed, az adósságspirálból próbál most kitörni a kormányunk - többféle módon.

Előzmény

Válasz

Amit én nézek a tevét jeletolmás parlamentben Magyarország probléma
adósságspirál

Válasz

...amit a nyugdíjról jelenleg tudni lehet.....

http://www.hir24.hu/tag/nyugdij-vita/

Válasz

Tőzsde Deviza Frissült 2010.12.03. 17:06 BUX 21519.43 Változás 2.16% MOL 0.- MTELEKOM 0.- OTP 0.- RICHTER 0.-
Deviza Frissült Ma 08:31 EUR/HUF278.65 CHF/HUF213.93 USD/HUF208.50 GBP/HUF328.18 JPY/HUF251,51


4 nappal ezelőtt: Deviza 13:30 EUR/HUF279.79 CHF/HUF212.56 USD/HUF213.52 G
BP/HUF333.46 JPY/HUF256,44

Tőzsde Deviza 13:16 BUX21074.75Változás2.11% MOL18735.- MTELEKOM550.- OTP5150.- RICHTER43695.-

Előzmény

Válasz

Leminősítette Magyarországot a Moody's
Egyszerre két fokozattal lerontotta a magyar államkötvények besorolását a Moody's Investor Service.
FN.hu, MTI2010. december 6. 08:40
A nemzetközi hitelminősítő intézet a "Baa1" kategóriából a "Baa3" kategóriába sorolta át a magyar kormánykötvény minősítését.

A forint gyengüléssel reagált, az euró, a svájci frank, a dollár és a japán jen alig néhány perc alatt több mint 2 forinttal drágult hétfő reggel.

Ezzel a leminősítéssel még a bóvli kategória fölött vagyunk - mondta az fn.hu-nak Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője, aki nem akart jóslásokba vonatkozni arra nézve, hogy a többi hitelminősítő követheti-e a Moody's lépését.

Válasz

Deviza Frissült Ma 13:30 EUR/HUF279.79 CHF/HUF212.56 USD/HUF213.52 G
BP/HUF333.46 JPY/HUF256,44

Tőzsde Deviza Frissült Ma 13:16 BUX21074.75Változás2.11% MOL18735.- MTELEKOM550.- OTP5150.- RICHTER43695.-Még több tőzsde

Előzmény

Válasz

SAJNOS NEM ANNYIRA EGYSZERŰ A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÁLLAMOSÍTÁSA, MINT AHOGY AZT A KORMÁNY EMBEREI NEKÜNK TÁLALJÁK. LÁSSUK CSAK...

Erős állami ellenőrzés alá kerülhetnek a legfontosabb tőzsdei részvénytársaságok. Az fn.hu, a legfrissebb nyugdíjbejelentések egy kevéssé taglalt következményét elemzi.
Brückner Gergely2010. december 1. 06:00

Jogbiztonság, egyenlő bánásmód, kollektív érdekek, magántulajdon szentsége, szerződési biztonság, nemzetközi reputáció, állampolgári bizalom az állammal szemben – bizony bőven vannak lényeges kérdései az állam szerdán bejelentett tervezett nyugdíjintézkedéseinek. Van azonban egy eddig kevéssé elemzett aspektusa is a történéseknek: ki irányítja a jövőben a legfontosabb magyar cégeket?

Az ugyanis már nem tűnik kérdésesnek, hogy az állam egy határozott attakkal bevette a nyugdíjrendszer második pillérét, és a tagok „önkéntesen” átengedik mintegy 3000 milliárd forintnyi magánmegtakarításaikat az államnak. Az érintett összeg mindenféle megtakarítási eszközben van jelenleg, államkötvényekben, részvényekben, vállalati kötvényekben, akár ingatlanokban, devizaalapú befektetésekben is. Írásunkban a magánnyugdíj-pénztári portfóliókban levő részvényekkel foglalkozunk. Megpróbálunk a tényekből, illetve a témában elhangzott kormányzati megnyilvánulásokból kiindulni. Valóban ezt tesszük, noha nyugdíjügyben a kormányzati megnyilvánulások sokszor egymással is ellentmondásban vannak, illetve sokszor hallunk olyan nyugdíjrendszeri elemekről, amelyek ugyan konkrétnak hangzanak, csak éppen még nem léteznek és nagyon nem látni a részleteket.

Valami alap lesz

Mit is szeretne az állam a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal? Alapvetően a nyugdíjrendszer lyukait tömi be velük, illetve adósságot törleszt (a bekebelezett állampapírokkal ez egy elég egyszerű művelet, szét kell őket tépni). Akárhogyan is, sem a folyó nyugdíjak kifizetéséhez, sem a magyar államadósság lebontásához nincsen szükség magyar tőzsdei kibocsátók részvényeire, így ezektől az állam meg fog szabadulni. Miként teszi ezt? Nézzük az állami ígéreteket!

Állítólag lesz egy olyan alap, ahová átkerülnek a részvények, majd – mivel az állam sem ellensége saját magának – innen fokozatosan értékesíti az állam a részvényeit. Ha optimisták vagyunk és a legjobb forgatókönyvet nézzük, ezzel a metódussal elmarad a dömpingszerű kínálat okozta eladói nyomás. Ha pesszimistábbak vagyunk, évekig kínálati túlsúly maradhat a tőzsdén. Ennek az alapnak persze jelenleg körülbelül ugyanannyira látszanak a körvonalai, mint az egyéni nyugdíjszámlának, vagyis semennyire, de tételezzük fel, hogy lesz alap, lesz állami részvénytartó intézmény.

Nyugdíjpénztári részvények

A különböző magánnyugdíj-pénztári portfóliókban eltérő a magyar részvények aránya. Jellemzően nem túl magas, 1 és 8 százalék közötti átlagos arányok láthatók. Összességében így is 200 milliárd forintnyi magyar részvény lehet a portfóliókban (gondoljunk csak bele, nem csak közvetlenül, de befektetési jegyeken keresztül is lehetnek magyar részvények a pénztáraknál). Magyarországon a nyugdíjpénztári részvénytartás tőzsdei részvényeket takar, azon belül is döntően néhány A kategóriás blue chipet (elsősorban OTP-t, Molt, kisebbrészt Richter Gedeont, Magyar Telekomot). Innen aztán sokfelé ágazhat a gondolkodásunk. Tegyük fel, hogy az állam semmi mást nem akar a részvényekkel, csak eladni őket.

Bizony egy ekkora kínálat komolyan lenyomhatja az érintett papírok árát. Nézzük csak az OTP-t! Annyira nem szexi mostanában a bankok helyzete, hogy önmagában a törvényi szigorítások, a különadó, illetve a második nyugdíjpillér kiiktatása is nagy veszteség a csoportnak, de erre még a részvény is eladói nyomás alá kerülhet. Nem éppen rózsás jövőkép, és vagyonkezelőkkel beszélve, határozottan az OTP a nyugdíjpénztárak által leginkább tartott papír. Ami pedig a kisebb papírokat illeti, ezeket nem annyira tartják a nyugdíjpénztárak. Hol okozhat mégis problémát az államosítás?

A kisebb közkéz hányadú, de azért valamennyire likvid papíroknál lehetnek problémák, az RFV-nél (ezt az OTP tartja), az Állami Nyomdánál (az Aegon kedveli), a Rábánál (a CIB kezelte pénztárak, a Generali és az Aegon is aktív a gépipari cég papírjaival). Kisebb mértékben az Egis, a Danubius, a PannErgy, a Graphisoft Park és az FHB szerepel még a portfóliókban. November 25-én, 26-án természetesen még nem a nyugdíjpénztárak adtak el, de már maga a hír is komoly esést hozott a Budapesti Értéktőzsdén.

Sajnos a külföldi befektetőket is megnyugtató kormányzati kommunikáció teljesen hiányzik, az üzenetek legfeljebb a lakosságnak szólnak. Pedig lehetne jó megoldásokat is találni. Mi lehet a jó megoldás a részvény-értékesítésben? Például lehetne tőzsdei aukciókat szervezni, illetve konkrét befektetőket közvetlenül felkutatni, mindkét megoldás békén hagyhatja a tőzsdei árat.

Ha nem adják el

Igazán cifrákat azonban csak akkor gondolhatunk, ha esetleg az állam nem siet a részvények eladásával. A Budapesti Értéktőzsde eddig is attól szenvedett, hogy vezető részvényei túlzottan átpolitizáltak. Egy ilyen állítást biztosan hosszasan is lehetne indokolni, de talán elegendő a valamennyi blue chipet sújtó különadókra gondolni, vagy éppen a hatósági árszabályozásokra, a cégek életét meghatározó egyéb szabályozási rendszerekre. Az állam azonban nemcsak különadókat szed be ezektől a cégektől, de a nyugdíjpénztári einstanddal hirtelen irányító pozícióba is kerülhet a társaságokban.

A négy érintett cég közül a Magyar Telekom valamennyire kivétel, mert e társaságban a Deutsche Telekom német szakmai befektető többségben van. Ám a Molt, az OTP-t, a Richter Gedeont szórt részvényesi struktúra jellemzi, vagyis nincsen nagytulajdonos, ezen cégeket a menedzsment irányítja. Egy szórt részvényesi struktúrájú cégben még egy kisebb pakettel is irányítani lehet, márpedig az állami alap most ilyen paketteket kap a magánportfóliókból, de ha belegondolunk, az államnál nem is olyan kicsi pakettek gyűlhetnek össze. Nem tudjuk, hogy a pénztári portfóliókból hány OTP-, Mol- vagy Richter Gedeon-részvény érkezik az állami alapba, de ha van arra szándék, hogy az állam használja ezeket, bizony tudja használni. Miért is? A Richter Gedeon 25 százaléka ma is állami kézben van, erre csak bónusz némi részvénytöbblet.

A Molban ugyan a menedzsmenthez közeli befektetők vannak ma még többségben, de ha esetleg valóban a Magyar Állam valamely reprezentánsa veszi meg a Szurgutnyeftyegáz 20 százalék feletti pakettjét, rögtön megkerülhetetlen lesz az állam. Az OTP-ben ugyan nem látható jelenleg nagyobb állami pakett, ugyanakkor a pénztári portfóliókban bőven van a bankpapírból. Maga az OTP pénztára, de mások is rendesen tartanak magyar bankpapírt, így a magánmegtakarítások államosításával jó nagy állami OTP-pakett kerül az államhoz.

Nem nagyon szeretik a befektetők mostanában a Budapesti Értéktőzsdét, kicsit kevés a papír, kicsit átpolitizáltak a részvények, amúgy sem az unió most a legattraktívabb régió. A nyugdíjpénztári einstand ismét eladói nyomást generálhat. Kemények a részvénypiaci következmények. Igaz, holnapra akár gyökeresen megváltozhat a rendszer.

Előzmény

Válasz

...akkor most hogy is van ez? Menni, vagy nem menni?- ez itt a kérdés.

Válasz

Tízmillió magyar nyugdíját védi a kormány /fn24/
Megjelent: 2010.11.26. 12:21 Frissítve: 2010.11.26. 12:35

Selmeczi Gabriella tagadta, hogy az állampolgárok nem dönthetnek szabadon.

© MTIA nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint csak a jövőre vonatkozóan kell dönteniük az embereknek, visszamenőleg senki nem veszíti el az állami rendszerbe fizetett járulékait. Selmeczi Gabriella a Duna Televízióban tagadta, hogy a polgárok nem dönthetnek szabadon az állami rendszerbe való visszatérés és a magánpénztári rendszerben maradás között.
“Mi a tízmillió magyar állampolgár jelenlegi és jövőbeni nyugdíját szeretnénk megvédeni és az állampolgárok oldalán állunk” - tette hozzá a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. A fideszes politikus úgy látja: Magyarország visszatér ahhoz a rendszerhez, ami az Unió nyugati felében tizennyolc országban működik. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a korábbi rendszert kritizálta, azt tartotta inkorrektnek.
A kérdésre, hogy másfél hónap alatt hogyan dolgozható ki az egyéni nyilvántartások rendszere, a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: két külön dologról van szó. Az állami nyugdíjrendszerben ki kell alakítani az egyéni nyilvántartás rendszerét, a magánpénztáraknál viszont már létezik a tagok egyéni számlája. Ezt egy az egyben átemelik az állami rendszerbe a visszalépőknél és a rajta lévő összeget az ő nevére elkönyvelik - mondta a fideszes politikus.
AJÁNLOTT LINK:
Selmeczi: Mi a '97 óta működő nyugdíjrendszert tartjuk inkorrektnek (Duna TV)

Forrás: dunatv.hu

Előzmény

Válasz

Nyugdíjrendszer-átalakítás: az Európai Bizottságnak egész sor aggálya van...
2010. november. 25.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön szóvivője útján fejezte ki rosszallását a magyar kormány nyugdíjrendszert érintő bejelentése, továbbá az intézményi kereten végrehajtott, illetve tervezett változtatások miatt - tudósított kedden a BruxInfo.
„Aggodalommal tölt el bennünket a magyar hatóságok legutóbbi bejelentése a nyugdíjrendszerre vonatkozóan. A bejelentések a kötelező magánnyugdíjpénztár teljes eltörlésére irányuló szándékot látszanak tükrözni” – közölte csütörtökön Amadeu Altafaj, Olli Rehn biztos szóvivője, aki hozzátette, hogy noha a nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a Bizottságnak ettől függetlenül egy sor aggálya van.
Az egyik észrevétel a hosszú távú fenntarthatóságot érinti. „Ezt illetően aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetés terv határozottan sugallni látszik” – jelentette ki a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.
További részletek a BruxInfo honlapján.

Hozzászólások a lapon:
11 - Svájci bankár | 2010. november. 25.
Vannak olyan, nem is alaptalan vélemények, hogy ha az összes Magyarországról kisíbolt pénz nagy hirtelen visszatérne, betelne vele a Puskás Ferenc Stadion.
Sőt, ami már oda nem fér be, bőségesen elegendő lenne a teljes magyar államadósság visszafizetésére. (22000 milliárd forint)

#9 - DrGore | 2010. november. 25
... Csak egy kérdés: ha én úgy döntök hogy mindezek ellenére maradok a m.ny.p.-nál és ezzel lemondok az állami nyugíjról akkor továbbra is vonják TB-t a fizetésemből, illetve visszakapom az eddig befizetett összeget?

#8 - Karcsi | 2010. november. 25.
Szegényektől elveszünk,gazdagoknak odaadjuk. Szerintetek eddig hány ezer milliárdot mentettek ki az országból gondolva arra hátha hirtelen … kell?

#5 - pityu | 2010. november. 25.
…elveszi a pénzünket,ők meg több 100000-rel tesznek többet zsebre! /havonta/

Válasz

Visszaüt a nyugdíjpénztárak államosítása - Terv alatti értékesítés az aukción
2010. november. 25
Terv alatt értékesített 12 hónapos DKJ-kat az ÁKK csütörtökön, emelkedő hozamok mellett.
A meghirdetett 40 milliárd forintos mennyiségre mindössze 64 milliárd forintnyi befektetői ajánlat érkezett a 12 hónapos DKJ-k csütörtöki aukcióján. Az ÁKK a gyér keresletet látva 30 milliárd forintra csökkentette az elfogadott mennyiséget. A hozamok 5,96 és 6,10 százalék között szóródtak, a 6,05 százalékos átlag 10 bázisponttal haladta meg a szerdai másodpiaci referenciahozamot.

A magánnyugdíjpénztárak tervezett államosítása visszaüt a kötvénypiacon, a befektetők kiszállnak, a hozamok emelkednek, egyáltalán nem meglepő, hogy nem jegyezték le a teljes 40 milliárdos mennyiséget – mutat rá Pálmai-Pallag Dávid, a Raiffeisen vezető állampapír-kereskedője. A 10 éves hozam már 8 százalék közelében jár, és nem lenne meglepő, ha a következő napokban további hozamemelkedés következne – tette hozzá.
Ecoline

Válasz

Nyugdíjrendszer-átalakítás: az Európai Bizottságnak egész sor aggálya van...
2010. november. 25 1 hozzászólás
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön szóvivője útján fejezte ki rosszallását a magyar kormány nyugdíjrendszert érintő bejelentése, továbbá az intézményi kereten végrehajtott, illetve tervezett változtatások miatt - tudósított kedden a BruxInfo.
„Aggodalommal tölt el bennünket a magyar hatóságok legutóbbi bejelentése a nyugdíjrendszerre vonatkozóan. A bejelentések a kötelező magánnyugdíjpénztár teljes eltörlésére irányuló szándékot látszanak tükrözni” – közölte csütörtökön Amadeu Altafaj, Olli Rehn biztos szóvivője, aki hozzátette, hogy noha a nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a Bizottságnak ettől függetlenül egy sor aggálya van.
Az egyik észrevétel a hosszú távú fenntarthatóságot érinti. „Ezt illetően aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetés terv határozottan sugallni látszik” – jelentette ki a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.
További részletek a BruxInfo honlapján.

Kapcsolódó anyagok:
Visszaüt a nyugdíjpénztárak államosítása - Terv alatti értékesítés az aukción
Esik a forint - A nyugdíjpénztárakra figyelnek az invesztorok
„Rémálom-forgatóköny” Magyarországon: „Mint Argentína az államcsőd előtt”
Ha az Unió visszaüt! Gond lehet a nyugdíjpénztári vagyonok elszámolásával

Előzmény

Válasz

Címlapon Magyarország! Zuhan a BUX, esik a forint
2010. november. 26.
A magyar tőzsde zuhanása, a forint leértékelődése és a magánynyugdíj-pénztári aggodalmak kapcsán Magyarország címoldalra került a neves internetes pénzügyi portálon, a MarketWatch-on.
A magyar részvényindex és a forint meredek esést szenvedett el pénteken délelőtt, miután a magánynyugdíj-rendszerben tervezett változások aggodalommal töltötték el a befektetőket – írja a MarketWatch a címoldalon megjelentetett cikkben.

A történet érdekessége – ami ránk nézve igencsak szomorú -, hogy Magyarország nem tartozik a gazdasági nagyhatalmak közé, ennek megfelelően csak akkor kaphat helyet a vezető pénzügyi hírportálok címlapjain, ha valami nagyon „ütőset” tud felmutatni. Legutóbb az IMF-csomag, a forint összeomlás, és az emlékezetes „izlandozás” alkalmával kerültünk a figyelem középpontjába.

Most a magánnyugdíjpénztárak tervezett államosítása kapcsán emlékeznek meg rólunk, ez pedig igencsak izgalmassá teheti az év utolsó hónapját. A Bloomberg csütörtökön foglalkozott Magyarországgal, Argentínához hasonlítva az országot a nyugdíjpénztári államosítás kapcsán.
Érdemes ugyanis belegondolni abba, hogy a folyamatosan sztorik után kutató hedge fundok, azaz spekulációra szakosodott befektetési alapok pont az ilyen lehetőségeket várják, amikor egy-egy sérülékeny ország részvény vagy devizapiacán gyors haszonra lehet szert tenni. Ha pedig megtalál minket 1-2 nagy játékos, akkor könnyen elmozdíthatják a forintot, az OTP árfolyamát vagy épp az államkötvények jegyzéseit, hirtelen riadalmat keltve ezzel a pénzpiacon…

Ecoline

Kapcsolódó anyagok:
Nyugdíjrendszer-átalakítás: az Európai Bizottságnak egész sor aggálya van...
Visszaüt a nyugdíjpénztárak államosítása - Terv alatti értékesítés az aukción

Válasz

Főoldal >> HR hírek >> Munkaügyi hírek rovat
A magas keresetűek és a kkv/kis- és középvállalkozók/ szektor jár jól Orbán csomagjával

A miniszterelnök hétfőn bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervét a piacok és a munkáltatók kedvezően fogadták, a szakszervezetek további egyeztetéseket sürgettek. Az adószakértők úgy vélik, a kis- és középvállalkozások (kkv) jól járnak a tervezett adóváltozásokkal, a vesztesek a pénzügyi intézmények.
Az érdekvédők szerint nem munkavállaló-barát a csomag
A szakszervezetek szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak, s bár a miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival a megkérdezett érdekképviseleti vezetők egyetértettek, a részleteket hiányolták, és sürgették a párbeszéd megkezdését.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt emelte ki, hogy a bejelentett egykulcsos szja önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe. A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme - tette hozzá.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával. Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel. Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta.

A 16 százalékos szja Borsik János véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható - mondta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.

A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.

A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye annak, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak - fogalmaztak. Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni.

Pozitívan fogadta a piac a bejelentéseket

A forint erősödött, a hozamok csökkentek, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a kormányfő bejelentéseit - mondta Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azt mondta: a kormányfő által kedden bejelentett intézkedések összességében jó irányba mutatnak, a hazai vállalkozások versenyképességét erősítik, s az intézkedések hatására várhatóan tartható lesz az ez évre tervezett államháztartási hiány. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az adórendszer átláthatóságát szolgálják és csökkentik az adóelkerülést.

Török Zoltán a magyar kis- és középvállalkozások számára egyértelműen pozitívumnak nevezte a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsa határának felemelését 50 millió forintról 500 millió forintra.

Piaci szempontból összességében pozitívnak minősítették londoni elemzők a magyar kormányfő által kedden bejelentett gazdaságpolitikai terveket, amelyekről ugyanakkor további részleteket várnak. A magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása a bejelentés után jelentősen enyhült a londoni kereskedésben.

Gigantikus méretű terhelésnek nevezte a kormányfő által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, s nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak. Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja.

A munkáltatók szerint vállakozásbarát a csomag

Vállalkozásbarátnak nevezték, és üdvözölték a vállalkozásokra vonatkozó tervezett adóváltozásokat az MTI által megkérdezett munkáltatói szervezetek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a vállalkozások számára kedvező, hogy a társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a gazdasági akcióterv hosszú ideje az első olyan intézkedéscsomag, amely nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, annak a kis- és közepes vállalkozások a lehetnek a nyertesei.

Adószakértők szerint a kkv-k járnak jól

Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a kkv szektor cégei számára mindenképpen könnyítést jelent, ha a nyereség után fizetendő társasági adó a jelenlegi 19 százalékról 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt. További kedvező változás lehet számukra a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó. Ha az osztalék adója is 16 százalékos lenne, akkor a jelenlegi 19 százalékos nyereségadó és 25 százalékos osztalékadó 10, illetve 16 százalékra csökkenne.

A Deloitte adószakértője hozzátette: a tervezett változások további értékeléséhez fontos lenne tudni, hogy mik a kormány tervei a járulékokkal kapcsolatban, erre azonban a kormányfő keddi beszédében nem tért ki. Hasonlóan nyitott kérdés egyelőre a tervezett változások bevezetésének időzítése is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatósági határának kiterjesztése az eddigi 50 milliós határról 500 millió forintra egyértelműen pozitívum. Azt azonban még nem tudni, hogy az eddig támasztott öt feltétel fennmarad-e - mutat rá a tanácsadó cég sajtóközleményében. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem vehet igénybe adókedvezményt, vagy munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől - mutatott rá.

Hegedüs Sándor kiemelte: az első akciótervnek nevezett csomag nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára, a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Úgy vélekedett, elképzelhető, hogy ezek rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati rendszer, vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.

Az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése összességében jó iránynak ígérkezik Hegedüs Sándor szerint, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. Úgy látja, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel. Ez utóbbi esetben feltételezhető szerinte, hogy az első Orbán-kormány alatt bevezetett módszer tér vissza - amely részlegesen ma is fenn áll -, a számított adóból levonhatóvá válik egy, a gyermekszám függvényében meghatározott összeg.

Eldőlni látszik az is, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. Az évközi adómódosítás elvetése Hegedüs Sándor szerint üdvözlendő, mert adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést. További előnynek tartja, hogy a vállalkozások az év eleji adócsökkentéssel megfelelő részszabályok esetén ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit.

Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor lesz, amelyre nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint az egyeztetések során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá, hogy a lízingcégek a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintettek. Úgy véli, az egyeztetések során éles viták várhatók arról, hogy mi képezheti az adó alapját.

Válasz

Szakképesítés nélkül munkanélküliségre vannak ítélve a fiatalok
2010.11.16 HR Portál
Az iparkamara elnöke szerint nem csak magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség az országban. A fiatalok kezébe minimálisan szakképesítést kell adni, mivel e nélkül ötven százalékos valószínűséggel egész életen át munkanélküliségre ítéltetnek.
Szakítani kell azzal a gazdaságpolitikai elképzeléssel, hogy csak magas hozzáadott értéket képviselő és teremtő munkahelyeket érdemes létrehozni idehaza; Magyarországon ugyanis közel egymillió, gyenge vagy semmilyen munkakultúrával nem rendelkező, szakképesítés nélküli ember él. Utóbbiaknál ötven százalék a valószínűsége, hogy soha életükben nem találnak maguknak munkát. Cél, hogy közülük is minél többen munkából és munkabérből élhessenek segély helyett - derült ki Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a Duna Televízió kedd reggeli műsorának adott interjújából.

A csatorna Hattól nyolcig című műsora annak kapcsán kérdezte az elnököt, hogy a szakképzés megújításáról a napokban megállapodást írt alá a kormány és az iparkamara.

Az elnök szerint kétféle modellben képzelhető el a szakképzés, az európai környezetben a legsikeresebb a német és a brit duális modell, ahol a gyakorlati képzést nem az iskola tanműhelyében, nem fiktív környezetben, hanem valós munkahelyen végzik.

A gyakorlati képzésbe tehát ismét nagyobb arányban kell bevonni a cégeket, de utóbbiak számára meg kell érni, hogy tanulót foglalkoztassanak. Ezért a szabályozásban is ösztönözni kell a tanulók befogadását - például az oktatásra használt eszközök gyorsabb leírhatósága révén, illetve direkt támogatással is. "Legyenek olyan előnyei is a rendszernek, amelyek hosszú távon megérik az adott cégnek a tanulók képzését - teszem azt elsőként ő fog választani közülük, és a legjobbakat, legügyesebbeket munkaerőként magánál tarthatja" - sorolta a lehetséges ösztönzőket Parragh László.

Ma már más a magyar iparszerkezet, mint húsz évvel ezelőtt volt, amikor szétesett, a szakképzés pedig megroppant - mondta a kamarai elnök. Mára más világ alakult ki körülöttünk: sok nemzetközi cég van jelen az országban, amelyek igénylik a jobban képzett szakmunkásokat. "Ők az egyik kör, amely hatalmas nyomást fejt ki azért, hogy a képzési rendszert megváltoztassuk" - mondta Parragh. A másik bázis a hazai kkv-szektor, amelynek szintén szüksége van felkészült szakmunkásokra. "Azt gondolom, hogy erre a két bástyára lehet építeni, a bevonásukkal pedig komoly duális modellt lehet megteremteni" - nyilatkozta Parragh László.

Válasz

Gyászos jövő vár a nyugdíjunkra?
Nők Lapja Cafe: Ács Gábor 2010. 10. 25.
Most aztán tényleg elvesztettük a fonalat nyugdíjpénztár-ügyben. Tényleg eltőzsdézték a pénzt és biztonságosabb az állami nyugdíj? És érdemes lesz visszalépni az állami rendszerbe?
A magyar nyugdíjrendszer kialakulását és működését sokáig lehetne taglalni, de a lényeg az, hogy senki nem tőzsdézte el senkinek a pénzét. A magánnyugdíjpénztárak sokáig döntően a tuti biztonságos állampapírokban fialtatták a befizetők pénzét, de három éve született egy olyan módosítás, hogy életkortól függően 3 különböző portfóliót kell erre a célra létrehozni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatták, hogy hosszú távon növeli a hozamot, vagyis a majdani nyugdíj értékét az, ha több részvény kerül a portfólióba, mint korábban. Ezért a nyugdíjtól távol levők pénzének a korábbinál jóval nagyobb részét kezdték el a pénztárak részvényekbe fektetni. Szerencsétlen módon épp a részvényarány emelése után ütött be a válság, a részvények nagyot estek, ez pedig hazavágta a pénztárak 2008-as hozamát.
Gyászos jövő?
Tavaly azonban ennek nagy részét visszahozták és úgy tűnik, az idei hozamok is jók lesznek. A pénztárak hozamait nem is szabad 10 éves időtáv alatt értékelni, ha pedig ezt vizsgáljuk, nagyjából azt látjuk, hogy átlagosan nem sokkal tudták túlteljesíteni az inflációt, sőt sok pénztár nem is érte azt el. Ez valóban gyászos, hiszen könnyű kiszámolni, hogy az egyszeri előtakarékoskodó jobban járt volna, ha mezei bankbetétbe hordja a pénzét. A magánkasszák igen magas költségekkel dolgoznak, ezért aztán rájuk fér a komoly kritika. Arról azonban szó sincs, hogy ide elhelyezett pénzük elveszhet a leendő nyugdíjasoknak. Tevékenységüket a pénzügyi felügyelet figyeli, szigorú szabályok vonatkoznak rájuk és garancia alap is van az esetleges nemfizetésekre. Most azonban nem az eddigieknél jobb magánkasszákat akar a kormány, hanem lényegében el akarja sorvasztani őket. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy nem lesz kérdés, hogy érdemes-e visszalépni. Ha sokan ezt teszik, a kevesebb maradó taggal csak tovább nőnek a pénztárak költségei, csökkentve az elérhető hozamot. Noha azt nem lehet tudni, hogy az állami rendszer milyen hozamot produkál majd, a kormány tud olyan intézkedéseket hozni, hogy csak a visszalépés legyen az egyetlen jó döntés. Persze sokan nem bíznak az államban - helyesen -, nekik valószínűleg maradnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, vagy az egyéni döntéseken alapuló nyugdíjcélú befektetések nyudgíj előtakarékossági számla, esetleg befektetési életbiztosítások segítségével. De a részletek még tisztázatlanok, pár hét múlva okosabbakat lehet majd mondani.

Előzmény

Válasz

A fizetésünk bánja a nyugdíjreformot?
Nők Lapja Cafe: Ács Gábor
2010. 11. 16.
Ismét van valami kavarás a nyugdíjakkal. A pénztárakat még értjük, de azt nem, hogy van valami járulékemelés is, miközben az adót csökkentik. Mi is itt a lényeg?
Nagyon nehéz pontosan megítélni, hogy a kormány egyes intézkedései között milyen összefüggés van. A magánkasszáknál sem egyértelmű még a végkifejlet, a nyugdíjjárulék emelése pedig a hivatalos indoklás szerint arra szolgál, hogy a nők 40 év munka után elmehessenek nyugdíjba. Csakhogy ezt nem jelentették be előre, hanem később kezdték el ezzel magyarázni a járulékemelést. De kezdjük azzal, ami majdnem biztos, mert már megszavazta a parlament. Egyrészt 14 hónapig a bruttó bér 8 százalékát jelentő magánpénztári járulékot átirányították az állami rendszerbe, másrészt pedig a pályakezdőknek már nem kötelező a belépés a magánkasszákba, és a bent levők is dönthetnek arról, hogy maradnak-e vagy visszalépnek az államiba.
Jut is, marad is?
A bizonytalanság ott kezdődik, hogy ez a választás mennyire valós: a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter is kijelentette, hogy megszűnnek a magánkasszák, a költségvetésben számolnak is a kasszákban levő teljes, 2800 milliárdos vagyonnal, sőt közel 500 milliárdot már el is költ az állam jövőre. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy lesz lehetőség maradni a magánkasszáknál. Ami pedig a járulékemelést illeti: eddig a bér már említett 8 százaléka ment a magánkasszába, másfél az államiba. Jövőre a másfél kettőre nő, vagyis összesen 10 százalék lesz a levonás, ráadásul ez teljes egészében az állami rendszerbe folyik be. Állítólag ez lesz a fedezete annak, hogy a nők elmehessenek nyugdíjba 40 év után (amibe egyébként a tanulmányok, beleértve a szakképzést, nem számítanak bele, a babázás időszaka viszont igen), de persze kérdés, hogy sok év múlva is ugyanígy gondolja-e az állam. Az biztos, hogy a járulékemeléssel most pénzt vesznek ki az emberek zsebéből, s az adószakértők szerint a személyi jövedelemadó csökkenésének nettó jövedelemnövelő hatásából 20–40 százalék így elvész. Vagyis kevesebb marad a zsebünkben, mint amire korábban, az adócsökkentési tervek ismeretében számíthattunk.

Válasz

A kormány nem nyúl a rokkantnyugdíjakhoz
2010.11.15 A kormány egyelőre nem vállalkozik a rokkantnyugdíj-ellátási rendszer gyökeres átalakítására, és a jogosultságok felülvizsgálatára - írja a Népszabadság.
A kormánynak minden költségvetési javaslathoz el kell készítenie a nyugdíjalapra, illetve a demográfiai folyamatokra vonatkozó prognózisait, öt, illetve ötven évre előre tekintve. A 2011-es büdzséhez készített tájékoztatóból az világlik ki, hogy a kormány lényegében mindent egy lapra, a foglalkoztatás növelésére tesz fel: míg idén 3 millió 709 ezren tartoznak a foglalkoztatottak táborába, Orbánék reményei szerint tíz év múlva 4 millió 691 ezer alkalmazott lesz Magyarországon.

Ha a munkahelyteremtő programok hozzák az elvárt eredményeket, akkor a bővülő járulékfizetői körnek, illetve a most visszalépő pénztártagoknak köszönhetően 2020-at követően hosszú évekig, egészen pontosan 2046-ig biztosított lesz az állami nyugdíjalap pozitív szaldója, azaz a bevételei meghaladják a kiadásait.

Amiről a szöveges tájékoztatás nem szól, de a számokból kiderül: bár a Fideszhez közel álló közgazdászok, mint Heim Péter, szükségesnek tartják a rokkantnyugdíj-ellátási rendszer gyökeres átalakítását, és a jogosultságok felülvizsgálatát, a kormány erre nem vállalkozik. A korhatár alattiak esetében a mostani 380 ezer főről 337 ezerre csökken ugyan a jogosultak száma a következő tíz évben, ám a szakértők a kettő különbözetének többszörösét látnák szükségesnek visszaterelni a munkaerőpiacra.
Népszabadság

Válasz

Csúsztatások és tanácstalanság a nyugdíjrendszer körül
• Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2010. 11. 03.
Megszavazták a nyugdíjpénzek állami elvételét. Mit jelent ez pontosan, és meddig kell dönteni arról, hogy maradhat-e valaki a magánrendszerben, vagy menjen át az államiba?
Kissé leegyszerűsítve, két dologban döntött a Parlament, pontosabban annak kétharmados fideszes többsége múlt hét hétfőn.
Egyrészt a következő 14 hónapban a dolgozók bruttó bérének az a 8 százaléka, amely eddig a magánnyugdíj-pénztárakba ment, most az államot gazdagítja. Másrészt pedig eldőlt, hogy megnyílik a lehetőség a visszalépésre az állami rendszerbe. Mit jelent mindez? Az első kérdésre egyszerű a válasz: azt, hogy az állam önhatalmúlag magához vonta az emberek nyugdíjcélú megtakarításának egy részét. Mi lehet ennek a következménye? Ez még beláthatatlan.
Az biztos, hogy a magánkasszákba jövő év végéig nem érkezik pénz, de működési költségek felmerülnek, így a tagok ottani vagyona kis mértékben tovább apad majd. A fő kérdés az, hogy mi lesz az államhoz kerülő pénzzel. Sajnos ez az, amiről semmit sem lehet tudni. A nyugdíjvédelmi megbízott megígérte, hogy a 14 havi elvonást az állam kompenzálni fogja, a pénzeket jóváírják az állami rendszerben, de hogy miként, egyelőre nem nyilvános, vagy még nem találták ki. Arról sem lehet tudni, hogy miként tartja nyilván majd az állam a magához vont megtakarításokat, lesznek-e abban is egyéni számlák. Azt azonban sejteni lehet, hogy az állami rendszerbe került pénz nem lesz örökölhető, míg a magánkasszákban levő mindig is az volt. Ez fontos szempont lehet majd a visszalépésről szóló döntésnél is, viszont nincs semmiféle időkényszer: várhatóan a jövő év végéig kell erre választ adniuk az embereknek, addig pedig bizonyára sok új részletre derül még fény az állami rendszerrel kapcsolatban.
A következő hónapokban a kormány nyilván tovább „promózza” majd az állami rendszert, azonban eddigi kommunikációja alapján (a jogos kritika mellett jókora csúsztatásokra, sőt valótlanságok ismételgetésére vetemedtek a kasszákkal kapcsolatosan) érdemes lehet inkább a nyugdíjrendszert jól ismerő szakértők véleményére támaszkodni majd a döntésnél, nem pedig a politikusokéra.

Válasz

Lázár elvenné az AB-tól a különadóhoz hasonló ügyeket
Megjelent: 2010.10.26. 14:11
Frissítve: 2010.10.26. 14:19
A Fidesz-frakcióvezető nem a törvényt, hanem az Alkotmányt módosítaná.

© MTI
A Fidesz frakcióvezetője kezdeményezi az Alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített, Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek. A politikus közölte, az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is módosítja a Fidesz-KDNP frakciószövetség azért, hogy 98 százalékos különadót vethessenek ki a kétmillió forintnál nagyobb állami jövedelmekre.
Lázár János szerint tudomásul veszik az Alkotmánybíróság határozatát, amely azonban csak azt bizonyítja, hogy a jelenlegi alkotmány nem képes megfelelő választ adni az emberek hétköznapi problémáira. Fidesz-frakcióvezető kezdeményezi az Alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor az Alkotmánybíróságnak sincs ehhez joga - mondta.
Ez azt jelenti, hogy ezentúl csak az Országgyűlés dönthet ezekben az ügyekben, tehát a kétharmados kormánytöbbség változatlan formában újra megszavazhatja a 98 százalékos különadót. Egyetlen fillért sem adunk vissza az eddig beszedett egymilliárd forintból - tette egyértelművé Lázár János. Hozzáfűzte, hogy az alkotmánymódosítás a járulékokat is olyan üggyé teszi, amelyről nem lehet népszavazást tartani. Ennek azért van jelentősége, mert az ellenzéki MSZP éppen most szeretne referendumot hirdetni, megakadályozandó a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami elvonását, és biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság is foglalkozik ezzel a törvénnyel.
Az Országgyűlés soron kívül, két héten belül szavazhat az ideiglenes alkotmánymódosításról - közölte a frakcióvezető. A szakszervezetek előzőleg üdvözölték az alkotmánybírósági döntést, az ellenzéki politikusok pedig pártállásuknak megfelelően a jogbiztonság, illetve a társadalmi igazságérzet mellett kardoskodva reagáltak a 98 százalékos különadó megsemmisítésére.

Válasz

Bérkalkulátor: mi marad a zsebben 2011-ben?
Megjelent: 2010.10.19. 14:07
Frissítve: 2010.10.19. 14:43

Az adószakértő szerint is mindenki jól jár. Van aki jobban, van aki kevésbé.
A hétvégén benyújtott törvénytervezetben szereplő számok alapján jövőre valószínűleg 77 ezer forint lesz a minimálbér, lesz 16 százalékos szja, csökken az adójóváírás, és két éven belül megszűnik a szuperbruttó.

Egyértelműen kijelenthető, hogy inflációt követő (3-4 százalékos) béremelés és 77 ezer forintos minimálbér mellett mindenki jól fog járni - írja az Adózónában Angyal József okleveles adószakértő. A havi 300 ezer forintos jövedelem felett keresők jobban, de ez nem jelenti azt, hogy az alacsony keresetűek ráfizetnének.

Kedvezőbb helyzetbe kerülnek a külön adózó jövedelmek. Ingatlanértékesítés után az eddigi 25 százalék helyett csak 16 százalék forrásadót kell fizetni. A külön adózó jövedelmekre nem vonatkozik a szuperbruttó, ezért ez már a valódi 16 százalékos kulcs.

A 16 százalékos kulcs a cafetériánál is adótehercsökkenést ereményez. A munkáltatók is kapnak járulékkedvezményt: a 27 százalékos munkáltatói tb-re is bevezetnek egy korlátot, ami felett nem kell járulékot fizetni. Az adóváltozások negatívumai finanszírozási oldalon vannak.

Nem lehetne megvalósítani az szja-változásokat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása nélkül. Bár szakmailag indokolt lépésnek tűnik az állami nyugdíjba való visszatérés, a kérdés csak az, hogy ilyen rövid idő alatt ezt meg lehet-e tenni, az alkotmány és a hatályos törvények figyelmen kívül hagyása nélkül. A törvény szövegét számszerűsíti ez a letölthető a kalkulátor.

Forrás: adózóna.hu

Válasz

Kinyíltak az új pénzcsapok
Beruházásra is lehet hitelt felvenni szeptembertől a Széchenyi Kártya-programban, akár önállóan, akár a már meglévő Széchenyi folyószámla- vagy forgóeszközhitel mellé. Az új beruházási hitel előnye, hogy használt gépre vagy megkezdett projektre is igényelhető pénz, és a beszerzés tárgya vagy a beruházás maga is lehet a hitelfedezet része.
Tamásné Szabó Zsuzsanna
2010. október 12. 06:30
Régi panaszuk a vállalkozóknak, hogy több, a piacon kínált beruházási hitelből csak új beruházást és új berendezések beszerzését támogatják. Ezért a Széchenyi beruházási hitelt már megkezdett projektekre is igénybe lehet venni, és használt gépeket is lehet belőle vásárolni, nem csak újakat.
A vállalkozások igénye alapján tették lehetővé azt is, hogy egyedi banki döntés függvényében ne csak ingatlanfedezet biztosítása mellett lehessen beruházási hitelt felvenni, hanem maga a hitelből megvalósuló beszerzés (gép vagy ingatlan) vagy beruházás is lehet részben vagy egészben a hitel fedezete. Ezzel próbálták a túlbiztosítás terhét enyhíteni, és könnyíteni a hitelhez a hozzáférést. Így lehetséges, hogy akár egy kisebb értékű ingatlan és a beruházás tárgya együtt elég legyen fedezetül – tudtuk meg a Széchenyi Kártya-programot üzemeltető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatójától, Krisán Lászlótól.

A Széchenyi beruházási hitelt már meglévő Széchenyi folyószámla vagy forgóeszközhitel mellé vagy önállóan is felvehetik a vállalkozók, maximum 50 millió forintos összegig. A hitelkérelmet a kamarai, illetve VOSZ-irodákban lehet beadni, vagy online, ahogy eddig is.

BERUHÁZÁSI HITEL
Szeptembertől igényelhető. Futamideje 12-120 hónap, összege 1 és 50 millió forint között lehet. A hitel főbiztosítéka a beruházás tárgya (de attól eltérő ingóság illetve ingatlan is bevonható). Állami kamattámogatása jelenleg 2 százalék (a futamidő első 3 évére). Igényléséhez be kell nyújtani az egyszerűsített üzleti tervet is, ami az egyik fő szempont a minősítésnél. Kamata 1 havi BUBOR + 4,5 százalék. Kezelési költsége évi 0,8 százalék. A szerződéskötési díj egyszeri 1,5 százalék, a folyósítási jutalék pedig 15 ezer forint folyósításonként.
Önrész nélkül nem megy

A minimum 20 százalékos önrésztől viszont nem fognak eltekinteni a Széchenyi beruházási hitelnél, mondván, minden vállalkozásnak saját magának is kell valamennyi rizikót vállalnia, mégpedig azzal, hogy saját pénzét is beteszi a fejlesztésbe. Az, hogy mennyi önerőt fognak kérni a bankok a vállalkozótól, változó lehet. Előfordulhat, hogy megelégszenek 20 százalékkal is, de indokolt esetben ennél magasabb is lehet a kért önerő, bár vélhetően nem ez lesz a hiteldöntés lényegi eleme – valószínűsítette Krisán László.

A beruházási hitel igényléséhez feltétel, hogy megfelelően felépített üzleti elképzelése legyen a vállalkozásnak, viszont ezt a lehető legegyszerűbb formában kell bemutatnia: egy másfél oldalas excel tábla kitöltésével lehet beadni az üzleti tervet. Ennek elkészítésében díjmentesen segédkeznek az egyébként az igénylés benyújtásában közreműködő kamarai és VOSZ-irodák.
FORGÓESZKÖZHITEL
Új termék, augusztustól igényelhető. Felhasználható például készletek, alapanyagok beszerzéséhez. Futamideje 3 év, 1 és 25 millió forint közötti összegben vehető igénybe. Főfedezete a vállalkozás magánszemély tulajdonosának személyes, minimum 50 százalékos garanciája (vagy egyéni vállalkozók esetén a vállalkozótól különböző magánszemély kezessége). Állami kamattámogatása jelenleg 2 százalék (a teljes 3 éves futamidőre), kamata 1 havi BUBOR + 5 százalék, kezelési költsége évi 0,8 százalék. A szerződéskötési díj egyszeri 1,5 százalék, folyósítási jutalék pedig 10 ezer forint folyósításonként.
Van rá igény

A Széchenyi forgóeszközhitel is új termék, augusztus óta lehet igényelni, maximum 25 millió forint értékben. Forgóeszközhitelre mintegy száz igénylés érkezett be a KA-VOSZ Zrt.-hez az utóbbi három hétben, és beruházási hitelért is jelentkezett már 25-30 vállalkozás. Az első hitelkiadásokig csak napok vannak hátra – tudtuk meg Krisán László vezérigazgatótól.

A Széchenyi Kártya-programban a KA-VOSZ szerint testre szabhatóak a források, mert a termékek külön-külön vagy egymást kiegészítve képesek lesznek igazodni ahhoz, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. Egy-egy cég akár mindhárom már elérhető hitelt igénybe veheti, s így jön ki a most elérhető maximális 100 millió forintos hitelkeret.

Országjárás

A Széchenyi Kártyát igénylők 85 százaléka vidéki vállalkozás, ezért elsődleges elv volt, hogy az új termékek is képesek legyenek kiszolgálni a vidéki vállalkozók igényeit. Nem véletlen az sem, hogy a forgóeszköz és a beruházási hitel országos bemutatókörútját vidéken kezdték nemrégiben.
A konzultációk még tartanak. Budapest lesz az utolsó állomás, ahol a tájékoztatás mellett összefoglalják majd, hogy az országjárás alatt milyen visszajelzéseket kaptak, milyen tapasztalatok gyűltek össze. Az észrevételeket a finomhangolásnál is hasznosítani fogják.
ÖNERŐHITEL
Az uniós pályázatok önerejének előteremtésére fog szolgálni. Indulása 2011. januárban várható. Futamideje maximum 10 év, összege pedig legfeljebb 50 millió forint lehet a tervek szerint.
Önerőpótló

Krisán László megerősítette még, hogy az uniós pályázatokhoz kapcsolódó Széchenyi önerőhitel indítása januárra várható. A KA-VOSZ olyan önerőhitellel szeretne kirukkolni, ami már illeszkedik a megújulás alatt levő uniós pályázati rendszerekhez, ezért ennél a terméknél még uniós és kormányzati egyeztetésekre van szükség.

Mint megírtuk, a kormány az új Széchenyi Terv célrendszeréhez szeretné hozzárendelni a még elérhető uniós pályázati forrásokat és januárra ígérte az új pályázatok megjelentetését. Korábban azt mondta a FigyelőNetnek Krisán László, hogy augusztus végéig a kormány megvizsgálja, hogyan tudná az
FOLYÓSZÁMLAHITEL
A klasszikus 2002 óta elérhető. Napi költségek, pillanatnyi likviditási gondok áthidalására szolgál (akár az adó befizetésére). Futamideje 1+1 év, 500 ezer és 25 millió forint között igényelhető. Főfedezete a vállalkozás magánszemély tulajdonosának minimum 50 százalékos személyes garanciája (vagy egyéni vállalkozók esetén a vállalkozótól különböző magánszemély kezessége). Állami kamattámogatása jelenleg 1 százalék. Kamata 1 havi BUBOR (jelenleg 5,26 százalék) + 4 százalék, kezelési költsége 0,8 százalék. Az igényléskor a kártyadíj 15-160 ezer forint közötti (hitelösszegtől függően).
állam az eddigi hazai költségvetési forrás helyett EU-s forrásból előteremteni 2011-re a Széchenyi Kártya-termékekhez a fedezetet és az állami garanciát. Most annyit tudtunk meg tőle, hogy továbbra is folynak az egyeztetések.

Állami szerepvállalás

Mindegyik Széchenyi-hitelre jellemző, hogy az állam a kamattámogatáson felül garanciadíj-támogatást is nyújt. A Garantiqa készfizető kezességvállalása mögött pedig állami viszontgarancia áll, amely a banki kockázatokat porlasztja, s egyben a bankok hitelezési kedvét is erősíti. Ezzel az állam sem vállal túlzott kockázatot, hiszen a Széchenyi Kártya-bedőlések aránya bár növekedett a válság ideje alatt, de közel nem éri el azt a mértéket, amelyet más banki piaci termékek szenvedtek el

Nyár elején Krisán László azt nyilatkozta a FigyelőNetnek, hogy a kormány augusztus végéig megvizsgálja, felemelhető-e a viszontgarancia mértéke, de ebben az ügyben még nem született döntés.
SZÉCHENYI KÁRTYA SZÁMOKBAN
- 182 ezer Széchenyi Kártya-igénylés történt 2002 óta.
- Közel 132 ezer vállalkozás jutott Széchenyi Kártyához.
- 8 év alatt 810 milliárd forint folyószámlahitelt kaptak a kártyatulajdonosok.
- Jelenleg 130 milliárdnyi a kihelyezett hitel és évi 18-20 000 vállalkozás igényel.
Közel 300 helyen lehet igényelni a kártyát a kamarai és VOSZ-irodákban + 2009 elejétől online igénylés is lehetséges.
Kapcsolódó cikkek 10.08.02 Széchenyi Kártya: indul a forgóeszközhitel 10.07.14 Négy ász a Széchenyi Kártyában 10.06.08 Jolly joker lehet a Széchenyi Kártya 10.01.04 Hoppon maradhatnak a Széchenyi-kártyát igénylők 10.07.28 Így nyomja le az unió átlagát Magyarország

Válasz

Gyes, adó, nyugdíj - változások jönnek!
Megjelent: 2010.10. 5. 13:45
Frissítve: 2010.10. 5. 14:48

A MABISZ kiterjesztené a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos kedvezményeket.
A Fidesz az önkormányzati választások utánra hagyta több adó- és szociálisjuttatás-kérdés rendezését is. A közeljövőben így döntés várható a gyesről és a gyedről, az új adórendszer részleteiről és az éves nyugdíjemelésről is.

A Napi Gazdaság szerint novemberben kerülnek terítékre a családtámogatási törvények: a kormány visszaállítja a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmát, és újraszabályozzák a juttatást a gyedhez hasonlóan.
A kormány novemberben tehet eleget a nyugdíjemeléssel kapcsolatos törvényi előírásoknak. A számítások szerint az idei évre 1,1 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés járna, ennyi ugyanis az eredetileg tervezett és a valós infláció különbözete. A kormány ígérete szerint a novemberi nyugdíjakkal együtt, visszamenőlegesen, egy összegben kaphatják meg a nyugdíjasok a kiegészítést.
A Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke ma a téma kapcsán egy fórumon felhívta a figyelmet az öngondoskodás fontosságára, az ezzel kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatásának szükségességére.

Az öregedő társadalmi környezet mind nyugdíj-, mind egészségbiztosítási szempontból is komoly kérdéseket vet fel. A biztosítási szektor a kormányzat partnere kíván lenni ezen kérdések rendezésében - hangsúlyozta Kisbenedek Péter.
A MABISZ összeállított egy adókoncepciót, melyet az illetékeseknek már eljuttattak. Ebben az élet-, baleset- és betegségbiztosítások, a kockázati biztosítások terén is különböző adókedvezmények, adómentesség bevezetésére tesznek javaslatot.
A javaslatcsomagban szerepelnek a megtakarítási életbiztosításokkal, nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos adókedvezmények, valamint a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos kedvezmények kiterjesztése is.

Értelmes párbeszédet, gazdasági partnerséget kérünk a kormánytól, hiszen mi is részei vagyunk a nemzeti együttműködésnek - hívta fel a figyelmet Kisbenedek Péter.

Forrás: Hír24

Válasz

Orbán: tízszer többet adózzon, aki tízszer többet keres
Megjelent: 2010.09.30. 09:55
Frissítve: 2010.09.30. 12:47
"Nem megszorításokra, hanem az együttműködés politikájára van szükség."
© MTI
Egyszerű és arányos adórendszert szeretne Orbán Viktor miniszterelnök – írja a Vas Népe. A lapnak a kormányfő azt mondta: különböző variációk kerülnek a kormány elé, ő azonbana 16 százalékos legalacsonyabb kulcsot fogja támogatni. Orbán Viktor azt tartja helyesnek, hogy ha valaki tízszer annyit keres, akkor tízszer annyit adózzon. Arányos és egyszerű lesz a rendszer - ígérte. Az esetleges megszorításokat firtató kérdésre a kormányfő azt válaszolta, nem megszorításokra, hanem az együttműködés politikájára van szükség. Mint mondta: ezért vezettük be a bankadót is, és ha pénzre lesz szükség, akkor továbbra is onnan fogjuk elvenni, ahol van. Tehát a jövőben nem megszorítások lesznek, hanem az együttműködés politikájának jegyében mindenkinek szerepet kell vállalnia az ország versenyképessé tételében. A cél a több munkahely, a magasabb életszínvonal, az alacsonyabb rezsiköltségek, a nagyobb biztonság, a kiegyensúlyozottabb emberek, egy bizakodóbb ország - mondta a kormányfő, majd hangsúlyozta: a költségvetési hiányt ebben az évben 3,8 százalékon tartják. A következő évben pedig 3 százalékra csökkentik, úgy, hogy közben legalább 2,5–3 százalékos gazdasági növekedést is elő fognak idézni, és létre fogunk hozni néhány százezer munkahelyet.

Válasz

Nem lesz gáz-ár-e-me-lés
Megjelent: 2010.09.30. 06:54
Frissítve: 2010.09.30. 06:54
Nemcsak holnaptól, hanem valószínűleg január elsejétől sem drágul a gáz.
A Népszabadság információi szerint holnaptól biztosan nem, sőt január elsejétől sem várható gázáremelés. Ugyanakkor a tarifákat illetően továbbra is folynak a tárgyalások a kormány és az érintett gázcégek között. Noha a kormány holnapra ígérte a megállapodást, erre a lap szerint kevés az esély.
Az új kabinet félig-meddig elismert fő célja, hogy a lakossági árak még évekig ne változzanak. A gázcégeknek ez nem feltétlenül okozna veszteséget, ha „belső átcsoportosítással”, bizonyos szabályok módosításával csökkentenék költségeiket. A gázszolgáltatók a lap szerint magukban már elkönyvelték, hogy sem októbertől, sem januártól nem lesz lakossági gázáremelés. Veszteségeiket – amelyek kétségtelenül vannak, hisz április óta legalább tízszázalékos áremelést kérnek – lenyelik. Az ellátás emiatt nem kerül veszélybe – hisz arra törvény kötelezi a cégeket –, de más területeken bizonnyal komoly lobbierőt fejtenek ki a helyzet megváltoztatásáért.
Forrás: Népszabadság

Válasz

Jó hírek a devizahiteleseknek
K.M.
2010. szeptember 29. 15:20
276-os szint körül jár szerda kora délután a forint, a svájci frank sem annyira drága az elmúlt hetekben tapasztalható horror szintekhez képest. A frank szerda délelőtt viszonylag nagyot gyengült az euróhoz képest, ami jó hír a magyar frankhiteleseknek.
Az euró/forint süllyedésében a 276-os szint egyelőre megállót jelent, a nemzetközi hangulat támogatásának segítségével a forint erősödésében a következő fontos támasz a 275-ös szint lehet – olvasható a Raiffeisen devizaelemzésében.

Jó sztorik vannak a régiónkban, ilyen jó történet a magyar költségvetés 3 százalék alatti hiánycélja is - mondta a FigyelőNetnek, a bank elemzője, Keszeg Ádám.
A szakember szerint az unió perem-országainak megítélése - együttvéve Spanyolországot, Görögországot, Írországot, de nem idevéve Magyarországot – rosszabb most, mint a görög válság idején, és az átlagos megítélési indexük valamivel rosszabb Magyarországénál is. A forint ereje tartós maradhat, ha a kormány hiteles gazdaságpolitikát folytat, és bebizonyosodik, hogy reálisan elérhető a 3 százalék alatti, jövő évi cél – tette hozzá Keszeg Ádám. A kvantitatív easing (mennyiségi könnyítés, azaz a több papírpénz nyomása) a támasza a felzárkózó piacok devizáinak erősödésének – mondta Orbán Gábor, az Aegon kötvény-üzletágvezetője. A dollár „hígítása” egyelőre javítja a befektetői hangulatot, ami a svájci frankra is gyengítően hat – tette hozzá. A szakember megjegyezte: a forint javulásában a jövő évi, 3 százalék alatti hiánycél vállalása is érződik, ami a forint zlotyhoz képesti erősödésében is mérhető. Orbán Gábor is úgy vélte: ha a kormány költségvetési elköteleződését a későbbiekben tettekre váltja, akkor a forint viszonylagos ereje megmaradhat.

Válasz

Veszélyben a nyugdíjad?
Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2010. 09. 29.
Kissé unalmas már, hogy mindenhonnan a nyugdíjrendszer tarthatatlanságáról hallunk. Miért várja el az állam, hogy a kötelező nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári befizetésen felül magam is havi több tízezer forintot tegyek félre, hogy legyen normális nyugdíjam? Biztos nincs más megoldás? A az aggódó munkavállaló kérdez, Ács Gábor válaszol.
Sajnos úgy tűnik, hogy nincs. Az átlagéletkor a fejlett világban gyorsan nő, miközben a születések száma a legtöbb helyen csökken. Vagyis egyre kevesebb dolgozó embernek kell eltartania egyre több nyugdíjast, tiszta sor. Néhány évtizede még 40 év meló után átlag 10-15 évnyi nyugdíjas évre számíthatott az átlag európai, 2050-re ez a duplájára nő, vagyis - figyelembe véve a gyerekeket is - jóval több eltartott lesz, mint aktív dolgozó.
1900 milliárd euro hiányzik
A legfrissebb, megdöbbentő számokat tartalmazó kutatást az Aviva biztosító és a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég készítette. Ebből többek között az derül ki, hogy uniós szinten 1900 milliárd euró hiányzik a nyugdíjrendszerből ahhoz, hogy az emberek korábbi jövedelmük 70 százalékát megkapják nyugdíjként - ez kellene ahhoz, hogy életszínvonalukat nagyjából fenn tudják tartani. Ami a magyar helyzetet illeti, a következő 40 évben nyugdíjba vonuló mintegy 5 milliárd embernek évi 532 ezer forintot kellene megtakarítania ahhoz, hogy a 70 százalékos szintet tartani tudja. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, így nemigen marad más megoldás, mint a nyugdíjkorhatár kitolása. Lehet háborogni, hogy ez milyen igazságtalan, csak sajnos nincs sok értelme.
A megoldás, felkészülni a rosszra?
A politikusok is tudják, hogy ezt meg kell lépniük, csak általában a végsőkig halogatják a dolgot, hiszen egy ilyen húzás után ritkán lehet választást nyerni. Így aztán a háborgás után mi sem tehetünk nagyon mást, mint felkészülünk a rosszra. A következő években a nyugdíjkorhatár tovább fog nőni, s állam bácsi ha ígéri is néha, akkor sem fog nagyobb nyugdíjat adni. Aki nem előtakarékoskodik magának, készülhet lelkileg, hogy életszínvonala drasztikusan csökkenni fog nyugdíjazásakor.

Válasz

Orbán: egykulcsos adó januártól
FN.hu 2010. szeptember 28. 21:58
Az októberi önkormányzati választás megmutatja majd, hogy mit gondolnak a kormányról az emberek, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Televízió Este című műsorában.
A kormányfő kedden Tatabányán, Veszprémben és Szombathelyen kampányolt a helyi jelöltek mellett, és „beszélgetett az utca emberével”. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette, hogy a tapasztalatai szerint az elszámoltatást hiányolják a legtöbben, valamint az embereket az IMF-fel való megállapodás mellett a munkahelyteremtés és a megszorítások kérdése érdekli a legjobban.
Orbán Viktor az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a helyi érdekképviseletek nem kaptak pénzt az elmúlt években az előző kormánytól, ezért rendkívül el vannak adósodva. Ezt a helyzetet „rendbe kell tenni”, ezért az adósságkezelés érdekében a választások után tárgyalni fognak az önkormányzatok képviselőivel. A miniszterelnök kitért arra is, hogy át kell strukturálni a jelenlegi rendszert, mert az önkormányzatokat „így, ahogy vannak nem érdemes konszolidálni”. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy egyes feladatokat, így az egészségügyet és az oktatást „visszavehetné” a kormány a helyi érdekképviseletektől.
Radikális újjáépítés kellene – mondta Orbán Viktor, és ezért hasonló politikai irányzatú önkormányzatokra lenne szükség. A tavaszi kampányüzenetet (sok szavazat, nagy változás) úgy fordította aktuálisra, hogy „sok szavazat, gyors változás”.
A költségvetéssel kapcsolatban a kormányfő megismételte, hogy nem hisz abban a tézisben, miszerint „megszorítás nélkül nincs gazdaságpolitika”. Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét szeretnék működtetni Magyarországon, azonban ehhez „nem megszorítás, együttműködés kell” – tette hozzá Orbán Viktor.
Ha nem tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány „lépéseket fogunk tenni” – mondta a kormányfő, aki a szeptember végén „beérkező” 100 milliárd forintos nagyságrendű bankadótól is függővé tette, hogy szükség lesz-e az említett „lépésekre”.
Orbán az egykulcsos jövedelemadóról szólva kifejtette, hogy még nincsen eldöntve, hogy egy, kettő, vagy három lépésben vezetik be az új rendszert, azonban azt hozzátette, hogy ő személy szerint az egy lépésben történő, azonnali bevezetés híve. Erről meg is próbálja majd meggyőzni a képviselőket.
A műsorvezető azon kérdésére, amely Pintér Sándor belügyminiszter nagy port kavart „szegénységet és bűnözést vizionáló” megnyilvánulásával kapcsolatban érdeklődött, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy „akik ismerik Pintér Sándort, nem lepődtek meg”. Egy országban a hadügynek, a katasztrófavédelemnek és a belügynek mindig a legrosszabbra kell készülnie, és ez így van jól – mondta Orbán Viktor, aki hozzátette, hogy ha baj van, az a feladata ezen a területek a vezetőinek, hogy „elővegyék a vészforgatókönyvet”.
A kormányban való esetleges változásokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy egyelőre nem terveznek ilyet, hiszen annak még „nincs itt az ideje”, így kacsának minősítette azt a hírt is, miszerint Hernádi Zsolt a MOL éléről a kormányba tartana.
A miniszterelnök beszélt még a növekvő magyar munkavállalási kedvről is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy sokan a „munkát biztosabbnak látják, mint az ügyeskedést”. Egymillió munkahely és ugyanannyi gyerek hiányzik az országból – monda Orbán Viktor, ezért azon lesznek, hogy munkahelyeket teremtsenek, és bátorítsák a családokat – tette hozzá a kormányfő.

Válasz

A nyugdíjasok menthetik meg az országot
Megjelent: 2010.09.29. 06:40
Frissítve: 2010.09.29. 06:39
Andor László megerősítette, várhatóan részben mégis leírható lesz a nyugdíjreform költsége. A
magyar kormány joga eldönteni, milyen gazdaságpolitikai eszközöket választ a foglalkoztatás növelésére, az unió ebben tud támogatni. Ezt mondta a Napi Gazdaságnak Andor László, az EU munkaügyi biztosa, aki szerint a magyar költségvetési mozgásteret segítheti a nyugdíjreform változó elszámolása.
"Megerősíthetem, hogy az EU új, a korábbiaknál szigorúbb költségvetési szabályrendszerébe beleilleszthető lesz a nyugdíjreform elszámolási kérdésköre" - mondta a lapnak Andor László. Az Európai Bizottság állítólag már ma dönt a magán-nyugdíjpénztárak miatt keletkező államháztartási többletkiadások figyelembe vételéről.
Mint tegnap megírtuk, Brüsszel a nyugdíjreform költségeinek leírását várhatóan azoknak a tagállamoknak engedélyezi majd, amelyek az államháztartási hiány túllépése miatt a szigorúbbá váló uniós szankciók alá esnének. Azt viszont nem támogatja a bizottság, hogy ezek a költségek elszámolhatóak legyenek a hivatalos statisztikákban is.
Forrás: Napi Gazdaság

Válasz