Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki
brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar
elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti
szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.
Az
EU observer nevű
internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik
szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és "nem a legszerencsésebb
szimbólum" a magyar elnökséghez. Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a
magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg
bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.
A problémás részlet. (http://wwww.euobserver.com)
"A
szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és
képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja
Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak
Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél.
Csütörtökön megjelent
számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a
térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és
Bécs az egyedüli főváros.
Az Európai Bizottság egy szóvivője a
témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt
fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő
tagország.
A 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeg. foto:mti
A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata,
hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács - Justus
Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol
a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202
négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből
illesztettek össze a helyszínen.
A Pápai Lívia textilművész
készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent
László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a
Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott
golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a
rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal
ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a
kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül
a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti
Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család
címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.
A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az
idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a
Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik
ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar
szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor
Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú
felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.
Kommentáld!