Vajon hány évig húzódik el még a kártérítés? Margó

Válasz

2012.08.29 14:31:00 - MTI

Iszapömlés - Folyamatos a termelők kárenyhítése

Folyamatos a vörösiszap-katasztrófában kárt szenvedett gazdálkodók kárenyhítése: augusztus 25-ig már 32 károsulttal kötötték meg a támogatási szerződést, több mint 234 millió forint értékben - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) szóvivője az MTI érdeklődésére szerdán.
Petróczi Tímea elmondta, hogy a termelőknek eddig 157 millió forintot fizettek ki a katasztrófa elhárítási célelőirányzat terhére, a kárenyhítés az Európai Unió hozzájárulását követően júliusban kezdődhetett meg. Jelenleg 16 esetben szakértői kirendelést terjesztettek fel és egy további szerződés még megkötés előtt áll.

A támogatásra jogosultak körének bővítéséhez szükséges rendeletmódosítás megtörtént, így a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók is megkaphatják a kárfelméréskor megállapított összeget - folytatta Petróczi Tímea. A rendeletben rögzítették azt is, hogy a termelőknek korábban jövedelempótló támogatás címén már kifizetett kárenyhítés és a mostani, a katasztrófa elhárítási célelőirányzat terhére nyújtott támogatás együttes összege nem haladhatja meg a tényleges kár összegét - mondta a szóvivő.

A vidékfejlesztési tárca korábbi közlése szerint összesen 68 mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be kárigényt a katasztrófában megsemmisült terményekre, illetve az állatállományra. A kárenyhítés azoknak a termelőknek és feldolgozóknak jár, akik anyagi kárt szenvedtek az iszapömléskor, és ezt a szakértői vélemények is alátámasztják. A kárfelmérések után megállapították, hogy csaknem 1,4 milliárd forintos kár érte a helyi gazdákat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) korábbi rendelete alapján folyósított átmeneti támogatások összege közel 42 millió forint volt, amelyet a minisztérium fizetett ki a károsultaknak. A VM a katasztrófa után 350 millió forint azonnali gyorssegélyt adott az iszapömlésben kárt szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók veszteségeinek enyhítésére.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalása szeptember 24-én kezdődik a Veszprémi Törvényszéken, az elsőrendű vádlott a Mal vezérigazgatója.

Válasz

Nincs ez "kissé" soká?, vagy ami késik nem múlik az elv? Margó

Előzmény

Válasz

Vörösiszap - Megkezdődött a termelők kárenyhítése

Megkezdődött a vörösiszap-katasztrófában kárt szenvedett gazdálkodók kárenyhítése, eddig 10 károsultnak fizettek ki összesen csaknem 121 millió forintot - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI érdeklődésére hétfőn.
Petróczi Tímea elmondta: az Európai Unió hozzájárulása kellett ahhoz, hogy a magyar állam kárenyhítést fizethessen a vörösiszap-katasztrófában érintett gazdálkodóknak, és a mezőgazdaságban vagy halászatban tevékenykedőknek.

Hozzátette: a további támogatási szerződések megkötésének feltétele egy belügyminisztériumi (BM) rendelet módosítása, amellyel a támogatásra jogosultak körét kibővítenék a családi gazdálkodókra és a mezőgazdasági őstermelőkre. Ez a BM rendelet rögzítené azt is, hogy a termelőknek korábban jövedelempótló támogatás jogcímen már kifizetett kárenyhítés és a mostani, a katasztrófa elhárítási célelőirányzat terhére nyújtott támogatás együttes összege nem haladhatja meg a tényleges kár összegét - mondta a szóvivő.

-

A vidékfejlesztési tárca korábbi közlése szerint összesen 68 mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be kárigényt a katasztrófában megsemmisült terményekre, illetve az állatállományra. A kárenyhítés azoknak a termelőknek és feldolgozóknak jár, akik anyagi kárt szenvedtek az iszapömléskor, és ezt a szakértői vélemények is alátámasztják. A kárfelmérések után megállapították, hogy közel 1,4 milliárd forintos kár érte a helyi gazdákat.

A VM a katasztrófa után 350 millió forint azonnali gyorssegélyt adott az iszapömlésben kárt szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók veszteségeinek enyhítésére.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Válasz

Vörösiszap - névtelen hősök
FN.hu-összeállítás 2011. október 4. 12:56

Az ombudsman szerint a honvédség gyorsan, megfelelő erőkkel vett részt az iszapszennyeződés utáni mentésben. Közel két tucat légimentőről teljesen megfeledkeztek. A kormány elszámoltatást, az MSZP elszámolást sürget. A kabinet a katasztrófa felelőseit büntetné, az MSZP arra kíváncsi, mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományokkal.

Az állomány bizonyította, hogy egy váratlan és egyedülálló ipari katasztrófa következményeivel is eredményesen meg tud birkózni – tudatta Szabó Máté. Az ombudsmani vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy további fejlesztés és több vegyvédelmi katona kellene. Az ombudsman jelentése arra is kitér, hogy a katasztrófa elhárításra létrehozott szervezeteknek képeseknek kell lenniük az együttműködésre arra, hogy "kellő szakértelemmel és eszközökkel elháríthassanak egy esetlegesen bekövetkező vegyi vagy biológiai, természeti vagy ipari katasztrófahelyzet, vagy kezeljék egy esetleges terrortámadás közvetlen következményeit".

A jelentés kiadásával Szabó Máté annak fontosságára akarja felhívni a figyelmet, hogy meglegyenek a katasztrófahelyzeteket megelőző felkészülés, mentés, helyreállítás személyi és tárgyi feltételei. Szabó Máté ezért felkérte a honvédelmi minisztert, hogy mielőbb intézkedjen a mentesítő technikai eszközök korszerűsítéséről, és arról is, hogy a vegyivédelmi zászlóalj létszáma az általa ellátott feladatokhoz igazodjon.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy hét múlva munkatársaival személyes helyszíni meghallgatáson találkozik a katasztrófától sújtott települések panaszosaival, akik a védekezés és helyreállítás egyes körülményeit kifogásolták. Az állampolgári észrevételeket Devecseren és Kolontáron az ombudsman panaszládáiban gyűjtötték össze, áttekintésük jelenleg is tart, ezután értesítik azokat, akikkel a megállapítások nyomán a személyes megbeszélés is szükségesnek látszik.

Az ombudsmani jelentés kapcsán különösen érdekes a légimentők volt főnökének visszaemlékezése. Túri Péter Facebook-oldalán számol be arról, amiről eddig senki sem beszélt, hogy "az ország történetének egyik legösszetettebb légimentési mentőakciója zajlott délután fél kettő és este 10 óra között". "A füredi gép után, amelyik átmenetileg Kolontáron maradt, a sármellékit riasztottuk a devecseri kárhelyre. Később felhoztuk Pécset is, majd negyedik egységként a budaörsi helikopter indult le" - írja a szakember, aki maga döntött arról, hogy amit évekig tervezgettek, elméletben a katonai kollégákkal kidolgoztak, azt a gyakorlatban is kipróbálják. Ehhez csak három telefon kellett, a budaörsi légimentő bázisról koordinált riasztás után a pápai kutató-mentő helikopter elindult Devecserre, majd a "civil kezdeményezésre" egy szolnoki szállító helikopter is.

"Szinte észrevétlenül elhárítottunk egy kisebb műszaki hibát, végrehajtottuk az ország modern légimentési rendszerének és a MH gépeinek első közös, éles bevetését". A következmények? Túri Péter szerint a sikert mindenki magáénak tudta be, csak a volt kollégáiról felejtkeztek el, a "köszönöm" szó senkinek nem hagyta el a száját. Közel két tucat légimentő dolgozott közvetve, vagy közvetlenül a vörösiszap katasztrófa első két napján a kárhelyen, ennek fontosságát sajnos egyik "illetékes elvtárs" sem ismerte el, még az OMSZ-nál sem... - írja a volt légimentők volt főnöke, emlékeztetve rá, hogy a katonákkal közösen megírt, szakmai koncepcióból eddig vajmi kevés valósult meg.

A sztárügyvéd milliárdokra pereli a MAL-t

700-800 embert képvisel Magyar György ügyvédi irodája a katasztrófa áldozatai közül. Az ügyvéd a hír24-nek úgy fogalmazott, hogy most annak a 70-80 embernek az ügyén dolgoznak, akiknek komoly veszteséget okozott a katasztrófa. Ez azt jelenti, hogy tipizálták az eseteket, hiszen aki mondjuk, azért kér kártérítést, mert eddigi életkörülményei gyökeresen megváltoztak, talán tovább várhat, mint az, aki elveszítette szeretteit a katasztrófában. A Magyar György által fontosabbnak mondott 70-80 per értéke eléri a milliárdos nagyságrendet. Vagyis ha a bíróság megítéli a kártérítéseket, akkor a MAL Zrt.-nek a legutóbb bejelentett 135 milliárdos rekord bírság mellett még ezt is ki kéne fizetnie. A maradék majd 700 Magyar által képviselt kolontári és devecseri károsult is hasonló terhet jelenthet majd a cégnek, igaz - mivel ők tízszer annyian vannak - a pénz is osztódik közöttük. Magyar szerint most a legfontosabb, hogy a bíróság a kártérítések jogalapját megítélje. Vagyis, hogy kimondja a MAL Zrt mulasztott és a katasztrófa az ő hibájából következett be. Szerinte nem kérdés, hogy a bíróság így dönt, hiszen a cég egyértelműen mulasztott. Ez azt jelenti, hogy az év végén, a jövő év elején születhetnek meg az első kártérítési ítéletek.

Az iszapkatasztrófa felelőseit meg kell büntetni

Meg kell nevezni és meg kell büntetni a vörösiszap-katasztrófa felelőseit - mondta a tragédia évfordulóján Kolontáron a belügyi államtitkár. Kontrát Károly a felelőtlen emberi kapzsiság, a gátlástalan pénzhajhászás és az emberi nemtörődömség következményének nevezte a történteket. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a mérgező vörösiszap folyamként pusztított el mindent ami az útjába került, tíz ember meghalt és otthonok semmisültek meg. Kontrát Károly elismeréssel szólt a segítségnyújtásról, a katasztrófa után tapasztalható nemzeti összefogásról. A megemlékezésen megkoszorúzták a Kolontáron felállított emlékművet. Eközben Devecseren átadták a 100 millió forintos beruházással újonnan épített postát.

Pintér: Teljesítette ígéretét a kormány

A kormány teljesítette az ígéretét, a nemzeti összefogás meghozta az eredményét; Magyarország példát mutatott a világnak szolidaritásból - mondta Pintér Sándor belügyminiszter Devecserben, ahol a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából emlékparkot avattak. Pintér Sándor kiemelte: újjáépítették a katasztrófa által sújtott területeket, és a környezetet. Kevesebb mint egy év alatt a kárt szenvedett családok új házakba költözhettek, az egész világ elismerte az összefogással megvalósult helyreállítást - mondta.
A belügyminiszter köszönetet mondott a mentésben részt vevő civil és hivatásos állománynak, a rendvédelmi szervezeteknek, a segélyszervezeteknek, az újjáépítésben részt vevő kétkezi munkásoknak, a mentőszolgálatnak és az orvosoknak a segítségükért. A vörösiszap-katasztrófában nyújtott rendkívüli helytállásért kitüntetéseket adott át. Egy évvel a tragédia után kedden befejezte munkáját a katasztrófavédelem az ajkai térségben. A gátszakadás óta összesen 145 ezren dolgoztak a helyreállításon Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája után. A kárelhárításra az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött.

MSZP: el kell számolni az iszapömlés-adományokkal

Az MSZP szerint egy évvel a katasztrófa után el kell számolni azzal, hogy mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományok sorsa, illetve azzal, hogy miként használták fel a kármentő alap forrásait.
Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő azt mondta: sokan fizettek be a kármentő alapba, így a tisztázás elsősorban az adakozók és a közvélemény megnyugtatását szolgálhatná. Az MSZP ezért azt várja, hogy a kormánypártok támogassák azt a javaslatukat, amellyel vizsgálóbizottságot hoznának létre az ügyben. Ezzel kapcsolatban a szocialista politikus úgy vélte: a visszaéléseket sugalló sajtóhírek mellett az MSZP szerint is vannak megválaszolandó kérdések például a bútorbeszerzésekkel, vagy azzal kapcsolatban, hogy néhány nap után az illetékesek miért döntöttek úgy, hogy - a 8 kilométerre lévő helyett - egy nagyjából 30 kilométerre fekvő bányából szállítják a dolomitot a helyreállítási munkákra. Gőgös szerint a MAL az egyik legnagyobb foglalkoztató a környéken, így "szóba sem jöhet", hogy befejezze tevékenységét, mert ez társadalmi katasztrófát okozna a devecseri kistérségben, ahol most is az álláshelyek hiánya okozza a legnagyobb gondot.

Ajánlott weboldalak

Veszprém megye.lap.hu
Devecser.lap.hu
Halásztelek.lap.hu

Válasz

Vörösiszap - névtelen hősök
FN.hu-összeállítás 2011. október 4. 12:56

Az ombudsman szerint a honvédség gyorsan, megfelelő erőkkel vett részt az iszapszennyeződés utáni mentésben. Közel két tucat légimentőről teljesen megfeledkeztek. A kormány elszámoltatást, az MSZP elszámolást sürget. A kabinet a katasztrófa felelőseit büntetné, az MSZP arra kíváncsi, mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományokkal.

Az állomány bizonyította, hogy egy váratlan és egyedülálló ipari katasztrófa következményeivel is eredményesen meg tud birkózni – tudatta Szabó Máté. Az ombudsmani vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy további fejlesztés és több vegyvédelmi katona kellene. Az ombudsman jelentése arra is kitér, hogy a katasztrófa elhárításra létrehozott szervezeteknek képeseknek kell lenniük az együttműködésre arra, hogy "kellő szakértelemmel és eszközökkel elháríthassanak egy esetlegesen bekövetkező vegyi vagy biológiai, természeti vagy ipari katasztrófahelyzet, vagy kezeljék egy esetleges terrortámadás közvetlen következményeit".

A jelentés kiadásával Szabó Máté annak fontosságára akarja felhívni a figyelmet, hogy meglegyenek a katasztrófahelyzeteket megelőző felkészülés, mentés, helyreállítás személyi és tárgyi feltételei. Szabó Máté ezért felkérte a honvédelmi minisztert, hogy mielőbb intézkedjen a mentesítő technikai eszközök korszerűsítéséről, és arról is, hogy a vegyivédelmi zászlóalj létszáma az általa ellátott feladatokhoz igazodjon.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy hét múlva munkatársaival személyes helyszíni meghallgatáson találkozik a katasztrófától sújtott települések panaszosaival, akik a védekezés és helyreállítás egyes körülményeit kifogásolták. Az állampolgári észrevételeket Devecseren és Kolontáron az ombudsman panaszládáiban gyűjtötték össze, áttekintésük jelenleg is tart, ezután értesítik azokat, akikkel a megállapítások nyomán a személyes megbeszélés is szükségesnek látszik.

Az ombudsmani jelentés kapcsán különösen érdekes a légimentők volt főnökének visszaemlékezése. Túri Péter Facebook-oldalán számol be arról, amiről eddig senki sem beszélt, hogy "az ország történetének egyik legösszetettebb légimentési mentőakciója zajlott délután fél kettő és este 10 óra között". "A füredi gép után, amelyik átmenetileg Kolontáron maradt, a sármellékit riasztottuk a devecseri kárhelyre. Később felhoztuk Pécset is, majd negyedik egységként a budaörsi helikopter indult le" - írja a szakember, aki maga döntött arról, hogy amit évekig tervezgettek, elméletben a katonai kollégákkal kidolgoztak, azt a gyakorlatban is kipróbálják. Ehhez csak három telefon kellett, a budaörsi légimentő bázisról koordinált riasztás után a pápai kutató-mentő helikopter elindult Devecserre, majd a "civil kezdeményezésre" egy szolnoki szállító helikopter is.

"Szinte észrevétlenül elhárítottunk egy kisebb műszaki hibát, végrehajtottuk az ország modern légimentési rendszerének és a MH gépeinek első közös, éles bevetését". A következmények? Túri Péter szerint a sikert mindenki magáénak tudta be, csak a volt kollégáiról felejtkeztek el, a "köszönöm" szó senkinek nem hagyta el a száját. Közel két tucat légimentő dolgozott közvetve, vagy közvetlenül a vörösiszap katasztrófa első két napján a kárhelyen, ennek fontosságát sajnos egyik "illetékes elvtárs" sem ismerte el, még az OMSZ-nál sem... - írja a volt légimentők volt főnöke, emlékeztetve rá, hogy a katonákkal közösen megírt, szakmai koncepcióból eddig vajmi kevés valósult meg.

A sztárügyvéd milliárdokra pereli a MAL-t

700-800 embert képvisel Magyar György ügyvédi irodája a katasztrófa áldozatai közül. Az ügyvéd a hír24-nek úgy fogalmazott, hogy most annak a 70-80 embernek az ügyén dolgoznak, akiknek komoly veszteséget okozott a katasztrófa. Ez azt jelenti, hogy tipizálták az eseteket, hiszen aki mondjuk, azért kér kártérítést, mert eddigi életkörülményei gyökeresen megváltoztak, talán tovább várhat, mint az, aki elveszítette szeretteit a katasztrófában. A Magyar György által fontosabbnak mondott 70-80 per értéke eléri a milliárdos nagyságrendet. Vagyis ha a bíróság megítéli a kártérítéseket, akkor a MAL Zrt.-nek a legutóbb bejelentett 135 milliárdos rekord bírság mellett még ezt is ki kéne fizetnie. A maradék majd 700 Magyar által képviselt kolontári és devecseri károsult is hasonló terhet jelenthet majd a cégnek, igaz - mivel ők tízszer annyian vannak - a pénz is osztódik közöttük. Magyar szerint most a legfontosabb, hogy a bíróság a kártérítések jogalapját megítélje. Vagyis, hogy kimondja a MAL Zrt mulasztott és a katasztrófa az ő hibájából következett be. Szerinte nem kérdés, hogy a bíróság így dönt, hiszen a cég egyértelműen mulasztott. Ez azt jelenti, hogy az év végén, a jövő év elején születhetnek meg az első kártérítési ítéletek.

Az iszapkatasztrófa felelőseit meg kell büntetni

Meg kell nevezni és meg kell büntetni a vörösiszap-katasztrófa felelőseit - mondta a tragédia évfordulóján Kolontáron a belügyi államtitkár. Kontrát Károly a felelőtlen emberi kapzsiság, a gátlástalan pénzhajhászás és az emberi nemtörődömség következményének nevezte a történteket. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a mérgező vörösiszap folyamként pusztított el mindent ami az útjába került, tíz ember meghalt és otthonok semmisültek meg. Kontrát Károly elismeréssel szólt a segítségnyújtásról, a katasztrófa után tapasztalható nemzeti összefogásról. A megemlékezésen megkoszorúzták a Kolontáron felállított emlékművet. Eközben Devecseren átadták a 100 millió forintos beruházással újonnan épített postát.

Pintér: Teljesítette ígéretét a kormány

A kormány teljesítette az ígéretét, a nemzeti összefogás meghozta az eredményét; Magyarország példát mutatott a világnak szolidaritásból - mondta Pintér Sándor belügyminiszter Devecserben, ahol a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából emlékparkot avattak. Pintér Sándor kiemelte: újjáépítették a katasztrófa által sújtott területeket, és a környezetet. Kevesebb mint egy év alatt a kárt szenvedett családok új házakba költözhettek, az egész világ elismerte az összefogással megvalósult helyreállítást - mondta.
A belügyminiszter köszönetet mondott a mentésben részt vevő civil és hivatásos állománynak, a rendvédelmi szervezeteknek, a segélyszervezeteknek, az újjáépítésben részt vevő kétkezi munkásoknak, a mentőszolgálatnak és az orvosoknak a segítségükért. A vörösiszap-katasztrófában nyújtott rendkívüli helytállásért kitüntetéseket adott át. Egy évvel a tragédia után kedden befejezte munkáját a katasztrófavédelem az ajkai térségben. A gátszakadás óta összesen 145 ezren dolgoztak a helyreállításon Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája után. A kárelhárításra az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött.

MSZP: el kell számolni az iszapömlés-adományokkal

Az MSZP szerint egy évvel a katasztrófa után el kell számolni azzal, hogy mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományok sorsa, illetve azzal, hogy miként használták fel a kármentő alap forrásait.
Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő azt mondta: sokan fizettek be a kármentő alapba, így a tisztázás elsősorban az adakozók és a közvélemény megnyugtatását szolgálhatná. Az MSZP ezért azt várja, hogy a kormánypártok támogassák azt a javaslatukat, amellyel vizsgálóbizottságot hoznának létre az ügyben. Ezzel kapcsolatban a szocialista politikus úgy vélte: a visszaéléseket sugalló sajtóhírek mellett az MSZP szerint is vannak megválaszolandó kérdések például a bútorbeszerzésekkel, vagy azzal kapcsolatban, hogy néhány nap után az illetékesek miért döntöttek úgy, hogy - a 8 kilométerre lévő helyett - egy nagyjából 30 kilométerre fekvő bányából szállítják a dolomitot a helyreállítási munkákra. Gőgös szerint a MAL az egyik legnagyobb foglalkoztató a környéken, így "szóba sem jöhet", hogy befejezze tevékenységét, mert ez társadalmi katasztrófát okozna a devecseri kistérségben, ahol most is az álláshelyek hiánya okozza a legnagyobb gondot.

Ajánlott weboldalak

Veszprém megye.lap.hu
Devecser.lap.hu
Halásztelek.lap.hu

Válasz