Hát igen én nem ismertem ezt az irást . köszönöm. üdv . Lázár

Válasz

Szent Orbán, akit itattak és vesszőztek - érdeme szerint

Orbán napi borkóstoló, borozó Szent Orbánhoz, Orbán napi bor ünnep Szent Orbán borlovagrend - számtalan helyen botlunk bele. Igazából ha jó a hangulat, és jó a bor nem is olyan fontos minek hívjuk a rendezvényt vagy a borozót, de nézzünk csak utána, ki volt Ő? Mi köze van a borhoz? Miért pont neki?
Az Érdy kódexben először elég valószínűtlen helyen május 3.-án szerepel Orbán-Urbán- pápa története, a kódex írója azonban itt nem is fejezte be, a lapot kitépni nem lehetett, hisz a másik oldalát már teleírta - a margón latin bejegyzés jelzi hol keressék a legenda hiányzó részét.
a fordító így ír: 'szóról szóra fordítottam a mindkét nembeli egyszerűbb testvérek és a latinban kevésbé jártas ifjak számára, e szent együgyű testvéreknek és nővéreknek is legyen mindez hozzáférhető, hogy nagy és kis ünnepeken mintegy tanulva, a szentbeszéd és az olvasmány idejét hasznosabban tölthessék el, --- --hát igen és milyen jó, hogy lefordította hisz a latinban manapság már igen kevesen jártasak.
A történet főszereplője I. Orbán pápa születésének ideje ismeretlen, 222.-ben I. Callixtus halála után választották a római gyülekezet püspökévé, és tisztségét nyolc évig viselte. Ez az időpont nagyjából meg is felel a legendában jelöltnek. Ugyanebben az évben koronázták császárrá a legendában szintén szereplő Alexander Severust, aki a kereszténységet nem üldözte, s bár törvényi helyzetük nem változott de lényegében a keresztények ez időben teljes háborítatlanságot élveztek.
Orbán munkásságáról szinte semmit sem tudunk, nem ismerjük halálának körülményeit sem, de a békés korszakból következően valószínűleg természetes halállal hunyt el. A Jacobus de Vorangine gyűjteményében szereplő legenda, finoman szólva tehát nem tükrözi hűen a történelmi valóságot. A legenda szerint Almachius a város kegyetlen bírája kínozta, üldözte a híveket, ő fejezteti le Szent Ceciliát, majd Orbán pápát és társait elfogatja, megvereti, tömlöcbe veti, ahol Orbán még megkeresztel három polgárt és a börtönőrt, majd miután megtagadják az áldozat bemutatását őket is kivégzik. Ám az epilógusban a kegyetlenkedők is elnyerik méltó büntetésüket.
A középkori hagyomány szerint Ő rendelte el, hogy a mise áldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, vagy szőlőfürttel szokták ábrázolni Részben ezért is választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.
Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az épp virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni, a szegedi öreg parasztok szokták tréfásan mondogatni : azt is agyon kellett volna ütni aki Orbánt betette a kalendáriumba.
Az országban szőlő hegyeken sok sok helyen találkozhatunk szobrával, de templomot és kápolnát is szenteltek tiszteletére. Ha Orbán megvédte a termést a fagytól borral vendégelték meg a gazdák. Ha fagykáruk lett kikapott a szobor, bizony bizony megvesszőzték.
Végül egy Szöregen feljegyzett hagyomány: 'A szöregiek szerint amikor a kalendáriumot készítették Orbán a kocsmában mulatott, későn ment haza, akkorra már a kalendáriumot megcsinálták és a szenteket belerakták, kérdezte hol az Ő helye? Amikor megtudta mondta is, miért nem rakták őt a tél közepére mert bizony ott Ő bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba meg a gyereket.'
Ö mint a legutolsó fagyos szent megvédhette a fürt- kezdeményeket ha jó időt hozott.
Reméljük az idén kitett magáért - hát fagyni nem fagyott az biztos.
szerkesztő: pamo forrás: Kertész Ilona tanulmánya és a Magyar Náprajz VII. kötete (Jeles Napok)

Válasz