Úttörők a hálón: az internet elsői

Ahogy a történelemben a felfedezések során, vagy a tudományban a nagy találmányok esetében, az internet történetében is akad egy csomó fontos "első". Nézzünk meg pár olyan apróságot, amelyek hatalmas technológiai változásokat indítottak el.

Néha teljesen furcsa, vagy akár feleslegesnek tűnő kísérletezések is vezethetnek olyan eredményre, amely néhány évvel vagy évtizeddel később már az egész emberiség sorsát alakítja át. A Business Insider összeállítása alapján készített gyűjtemény egyik tanulsága talán az lehet: merjünk kísérletezni, talán egy jelentéktelennek tűnő újdonság is kiforrhatja magát sorsfordítóvá, vagy legalábbis híressé.

Itt van például Ray Tomlinson esete, aki félig-meddig saját szórakozására próbálkozott egy újfajta, szöveges adatküldési módszerrel. 1971-et írt akkor a naptár, az emberek még borítékokba zárt, napokat vagy akár heteket utazó leveleket küldözgettek egymásnak, amikor Tomlinson egy véletlenszerűen bepötyögött karaktersort küldött el saját magának: ez volt a világ első e-mailje. Maga a fejlesztő nem is emlékszik már pontosan, mi volt az elektronikus levél tartalma: "valószínűleg valami QWERTYOP, vagy hasonló szöveg lehetett" - vallja a tech-mérföldkőről Tomlinson.

Apropó, e-mail: az első levélszemetet, azaz spamet még nem direkt küldték, hanem szórakozottságból. Az internet ősének számító ARPANET hálózat egyik üzemeltetője véletlenül kattinthatott párat össze-vissza, ennek eredményeképp egy személyes üzenetét 393 címzett kapta meg 1978-ban. Valószínűleg csak legyintettek, vagy visszakérdeztek egy válaszlevélben, de nagyobb kár nem történt - azóta viszont tudjuk, hogy a webes bűnözők egyik kedvenc játékszereivé váltak a spamek, amelyeket ritkítani már sikerült, de kiirtani még nem.

Az első saját domain név a symbolics.com volt, amelyet egy számítástechnikai vállalat jegyeztetett be, hogy ne IP-címeket kelljen osztogatni az ügyfeleknek. Igaz, 1985-ben még nem lehetett napi milliós nézettségük... Azóta már annyi felső szintű domain létezik világszerte, mint égen a csillag, bejegyzésük akár pillanatok műve lehet, a fontos címek kereskedelme pedig hatalmas üzlet. Sajnos a symbolics.com-ot 2009-ben eladták egy olyan cégnek, amely most hirdetési felületként használja.

Az első információs weboldal viszont még mindig elérhető a http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html címen. 1991 augusztus 6-án került fel a világhálóra, és néhány nagyon egyszerű, szöveges hivatkozás alá rendezve magyarázza el, mire jó az internet, mit lehet rajta csinálni és hogyan lehet hozzákezdeni.

Az internetes kereskedelem manapság szintén megszokott dolognak számít, a legolcsóbb vackoktól a legdrágább csodákig minden eladható és megvehető a weben. Az eBay-re elsőként feltett áru 1995-ben az előbbi kategóriába tartozott: egy elromlott lézerpointert kínált fel tulajdonosa. Érdekes módon az aukció viszonylag gyorsan lezajlott, a 14,83 dollárt fizető Pierre Omidyar kifejezetten a hibás lézermutatók gyűjtésének szentelte napjait, így hamar lecsapott az egyébként haszontalannak tűnő portékára.

Az interneten keresztüli kommunikáció szóbeli és videós módszereitől már szintén nem tátja el senki a száját (csak akkor, amikor beszél), 1993-ban azonban hatalmas durranás volt, amikor a Skype-on keresztül elhangzott az első mondat. Furcsának tánhet, de nem angolul vagy más világnyelven beszéltek azonban, mivel a szoftver egyik észt fejlesztőjéé volt az elsőség joga. "Tere, kas sa kuuled mind?" - kérdezte, ami annyit jelent: "Helló, hallotok engem?"

A Facebook első felhasználója nem kis meglepetésre Mark Zuckerberg volt, ám még ő is csak a négyes számú fiók tulajdonosa lehetett, az első hármat ugyanis nem létező teszt-felhasználókra faragták. Az első olyan ember, aki nem a fejlesztők közül regisztrált az akkor még embrió-állapotú közösségi oldalra, egy Arie Hasit nevá fiatalember volt, aki azóta Izraelben él és rabbinak készül.

A Jawed nevű felhasználó pedig nem gondolta volna egy állatkerti látogatásán, hogy mindössze húsz másodperces kis felvétele, melyben elefántok előtt pózol, a YouTube első videója lesz. A 2005. április 25-én feltöltött kisfilmet azóta 10 millióan látták, pedig tényleg semmi érdekes nincs benne az elsőségen kívül. Azért persze megmutatjuk, íme a történelmi semmiség:

/A videót a rendszer nem ágyazza be, itt éred el, bemásolva a hosszú keresődbe:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=jNQXAC9IVRw