Február 8-án nyolcvanéves Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, örökös tagja, mesterművésze.



Budapest, 2012. február 6., hétfő (MT)


Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

A Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. 1944-ben az egyik csillagos házban laktak, onnan szökött át a fronton, s mivel Pestújhelyen összeesett, kórházba került. 17 éves korában úgy jelentkezett a színművészeti főiskolára, hogy nem volt még szakérettségije sem (az akkor egyéves tanfolyamokon két tárgyból megszerzett bizonyítvány a megfelelő egyetemre való felvételre képesített), de tehetségét felismerve a felvételi bizottság eltekintett ettől. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el, ez idő alatt komponálni is tanult és énektanulmányokat folytatott.

Pályáját a művészi rangját azokban az években visszanyerő Operettszínházban kezdte, ahol előbb rendező, majd főrendező volt. 24 évesen, 1956-ban kapta első Jászai-díját, a Csárdáskirálynő megrendezéséért. 1960-ban a Nagymező utca másik oldalán - Petrovics Emil zeneszerzővel és Katona Ferenc színházi szakemberrel együtt - megalapította a rövid életű Petőfi Színházat, amelynek 1962-ig művészeti vezetője volt. Ott állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, amiért 1961-ben megkapta második Jászai-díját.

Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé: 1962-1971 között a Magyar Televízió főrendezője, 1971-ben művészeti vezetője, 1974-ben már művészeti igazgatója, 1979-től 1986-ig elnökhelyettese volt. Közben munkásságáért - többek között - érdemes művész címet (1967), Kossuth-díjat (1970), Balázs Béla-díjat (1974) és kiváló művészi címet (1978) kapott. 1986 és 1990 között ismét a televízió főrendezőjeként dolgozott, 1987-től 1990-ig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa volt. Munkásságát külföldön is elismerték, jelzi ezt a monte-carlói Arany Nimfa-díj, Unda-díj, a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja és a trieszti Ezüst Asteroid-díj.

1990-ben mondott búcsút az MTV-nek. Három évig főállású tanár volt a színművészeti főiskolán, ahol 1953 óta oktatott. 1993-ban igazgatóként tért vissza kezdeti sikereinek színterére, a Fővárosi Operettszínházba. 1996-tól 2001 májusának végéig a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, a tisztséget 2002 júniusától 2005 júniusáig ismét betöltötte, ekkor az Operaházat érintő anyagi megszorítások miatt lemondott. Az Operaháznak mesterművésze, örökös tagja és tiszteletbeli főigazgatója.

Szinetár Miklós színházi, opera-, tv- és filmrendezőként is elismert művész, akit a tévénézők milliói a Ki mit tud? zsűrielnökeként is megismerhettek. Olyan tévéfilmeket rendezett, mint az Igéző, az Aranyborjú, a Trisztán, Az ember tragédiája, a Bánk bán, valamint a Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc élete című tévéfilmsorozat. Ismert mozifilmje Az erőd. Számtalan zenei alkotást vitt filmre, köztük Kodály Háry Jánosát, a Csárdáskirálynő című operettet, s olyan operákat, mint A sevillai borbély, a Hoffmann meséi, a Cosí fan tutte vagy A kékszakállú herceg vára. Az Operaházban jelenleg is műsoron van az általa rendezett Denevér, a dalszínház az ő rendezésében játssza a Carmen, a Cosí fan tutte, a Rigoletto, a Tannhäuser és a Macbeth című operákat is.

Öt éve jelent meg Operán innen, operán túl című könyve, s csak néhány napja került a boltokba Pályázat című levélregénye, amelynek a magyar színházi világ a témája és a terepe.

A művészt idén január 20-án A denevér előadásán köszöntötte születésnapja alkalmából az Operaház társulata és a közönség