Megbolondultak ezek? - kérdezhetnénk, ha nem ismernénk a belső-svájci farsangi szokásokat, és úgy utaznánk a Luzern-Vierwaldstätti-tó régióba a bolondos napok egyikén. A farsangi időszak jellegzetes hozzávalói a könnyedség, a heccelődés, a maskarás felvonulások és a fúvós zenekarok hangos zenebonája.

A pihenés és élmények dél-dunántúli fellegvára: Bikal

Yamato Nadeshiko - Imádnivalók mindhalálig

César-díj - Az Oscar francia megfelelője

Létezik ennél szebb? - UNESCO világörökségi helyszínek

Svájc farsangi hagyományai mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt magával ragadnak. 2014. január 3. és március 4. között Schwyz kanton a farsangi mulatozások fellegvára. Minden falunak van legalább egy saját hagyományos maszkja, a farsangi felvonulóknak pedig számos elnevezése és fajtája létezik: Steinenben nüssler, blätz, domino, bajazzomäitli, Schwyzben öregúr, Brunnenben bartli, Gersauban gerfaz, Rothenthurmban tiroliak, Einsiedelnben süühudi vagy tüüfel, wolleraui vagy galgeni boszorkányok. Ők járják Schwyz kantonban az utcákat Vízkereszttől a farsangi időszak végéig.

Különleges farsangi szokás az úgynevezett japán játék, amelynek gyökerei 1857-re nyúlnak vissza. A szabadtéri játék főszereplője mindig a japán császár, Hesonusode, aki eljön meglátogatni alattvalóit Yeddo-Schwyzbe (Yeddo Tokió korábbi elnevezése).

Három "nagyszerű" nap Luzernben

Amikor - 2014. február 27. és március 4. között - torkos csütörtök napján Fritschi testvér családjával és kísérőivel nem sokkal 5 óra előtt hajójával kiköt a Schweizerhof rakparton, és a Kapellplatzot beborítja a papíreső, az ősrobbanással kezdetét veszi a farsang. Innentől fogva a Reuss partján fekvő "fények városa" fortyogó boszorkányüstté válik. A fúvósok tiszta erejükből fújják, míg a dobosok verik dobjaikat, hogy így űzzék el a telet.

A délutáni programok fénypontjai Fritschi és a Wey céh felvonulása. A luzerni farsangi időszak csodálatos lezárását jelenti a nagy szörnykoncert húshagyó kedd estéjén, amelynek során a szörnymaskarákba öltözött fúvósok lámpások kísértében vonulnak végig a városon.

Luzernben a farsangi ünnepségek ideje évszázadok óda a katolikus egyház által ünnepelt farsanghoz igazodik. A hamvazó szerdát megelőző napok a farsang napjai: a kantonban érvényes törvénynek megfelelően a torkos csütörtök, a húshagyó hétfő és a húshagyó kedd.

Farsang és macskazene Uriban

Uriban évente egyszer macskazenészek veszik át az uralmat. A farsang Uriban hagyományosan hamvazó szerda előtt egy héttel kezdődik az Yytrummelä megrendezésével, amely a dobosok, üstdobosok és trombitások színpompás és hangos felvonulását jelenti Uri kanton falvain keresztül. A hivatalos koncerteket követően a zenekarok kisebb-nagyobb csoportokra oszlanak, és így folytatódik a macskazene.

A szatirikus versmondók, farsangi felvonulók előadásai és a bolondok alkalmi újságjai bemutatják az elmúlt év főbb eseményeit, és bizony előfordul, hogy a fellépőknek sikerül történeteikkel beugratni egy-egy nézőt, miközben a dobpergésben vonuló tarka öltözetek és ötletes maszkok mögött csupa vidám arc rejtezik. Forrás: Svájc Turizmus