Így vernek át a termékbemutatókon: a legújabb módszerek
A
termékbemutatók szervezői nem ismernek lehetetlent: a legújabb
trükkjük, hogy külföldi cég magyarországi képviseleteként mutatkoznak
be, így próbálják meg hitelesebbé tenni termékeiket, szolgáltatásaikat.
Mutatjuk, mivel próbálkoznak még mostanában.
A
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét
tavaly év végén két fogyasztó kereste meg azzal a panasszal, hogy
meghívót kaptak egy termékbemutatóra, melyet Debrecenben a Kölcsey
Művelődési Központban tartottak. A panaszosok külön-külön közel 60 ezer
forint összegben vásároltak a bemutatott termékek közül, mely
tartalmazott 30 db táplálékkiegészítőt, és egy rizskoncentrátumot
(rizskorpa) is, valamint ajándékba kaptak egy plüss játék mackót.
Az
eset érdekessége, hogy a szerződésen eladóként egy külföldi cég hazai
ügyfélszolgálata volt megjelölve. A vásárlás során egy adásvételi
szerződést kaptak, melyen fel van tüntetve, hogy az eladó a Medicare
Gmbh. Hardenbergplatz 8. 10787 Berlin Magyarországi Ügyfélszolgálata. Az
ügyfélszolgálat levelezési címének egy siófoki címet jelöltek meg.
A
panaszosok, amikor a termékbemutató légkörének hatása alól már
felszabadultak, otthon nézték meg tüzetesebben, hogy mit vásároltak, és
megállapították, hogy a megvásárolt terméken egyáltalán nincs semmilyen
magyar nyelvű tájékoztatás, arra vonatkozólag sem találtak a termékeken
információt, amit a bemutatón elmondtak róluk, különösen a gyógyhatással
kapcsolatosan. Az árat is soknak találták, ezért 3 nap múlva levélben
elállási szándékukat jelentették be a megadott ügyfélszolgálati címre. A
levelükre választ nem kaptak.
Kész állatkert
A
megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatot indított. Az elküldött
levél a magyarországi levelezési címről visszaérkezett a
felügyelőségre, ezért a Medicar Gmbh németországi címére küldött
levélben kért adatközlést a felügyelőség. A levél azzal a jelzéssel
érkezett vissza, hogy a címen a megnevezett vállalkozás nem található,
mivel az a Berlini Állatkert címe volt. /:()) bocsi, Margó/
A termékbemutatót szervezők
részéről ez a címválasztás komikusnak tűnhet, de a megtévesztett, magas
összeget kifizető fogyasztók számára ez kevésbé tekinthető annak.
A
termékbemutatót tartó vállalkozás, vagy magánszemély hasonló módon már
2011-ben is tartott bemutatókat, és értékesített szintén rizskorpát igen
magas áron, szintén egy német cég magyarországi képviselőjének kiadva
magát. A vizsgálat során megállapítottak miatt a felügyelőség csalás,
magánokirat-hamisítás, fogyasztó megtévesztésének alapos gyanúja miatt
rendőrségi feljelentést tett.
Az esetről beszámoló Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) felhívja a figyelmet, hogy a
termékbemutatókon történő vásárlások során, a szerződések aláírása előtt
gondolják át, hogy valóban annyira jó-e a kínált termék, mint amit
állítottak róla, és valóban olyan kedvező-e az ár, mint amit az előadók
mondtak. Abban az esetben, ha a fentebb leírt Siófok pf.: 241 levelezési
cím van megadva, úgy valószínű, hogy egy tevékenységét nem legálisan
végző árustól vásárolnak, aki magát egy külföldi cég magyarországi
képviseleteként tünteti fel. /Ezután más postacímet választanak. Margó/
Kifogyhatatlanok...
A
Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez a tavalyi év folyamán számos kérelem,
közérdekű bejelentés érkezett, melyek alapján megállapítható, hogy az
árubemutatókat szervező vállalkozások túlnyomórészt személyre szóló
meghívókat juttatnak el az idősebb korosztály részére, valamint
telefonon keresik meg a délelőtti órákban otthontartózkodó,
valószínűsíthetően nyugdíjas vagy beteg embereket. /Gondolom, Ti is kaptok naponta ilyen jellegű telefont kedves Klubtársaim. Ne dőljünk be.... Margó/
Egyre inkább
elterjedt, hogy az árubemutatókra burkolt formában invitálják a
fogyasztókat, tehát egészségnapra, egészségügyi felmérésre,
vizsgálatokra hívják meg őket, majd a helyszínen derül ki számukra, hogy
termékbemutatóra és a termékek értékesítésére kerül sor. Betegségekről
hangzanak el különböző előadások, majd lehetőséget biztosítanak az
általuk megvásárlásra kínált termékek kipróbálására, megvásárlására.
A
fogyasztóvédelmi szakemberek több alkalommal szembesültek azzal, hogy az
árubemutatót szervező vállalkozások esetében előfordult, hogy a termék
betegségekre vonatkozó gyógyhatását hangsúlyozták, miközben ezt
dokumentálni, szakvéleménnyel alátámasztani nem tudták. Szintén jellemző
volt, hogy gyógyászati segédeszköznek minősülő terméket üzleten kívüli
kereskedelem útján kívántak értékesíteni, mely jogszabályba ütközik.
Összességében
megállapították, hogy a termékbemutatókra ellátogató fogyasztók nem
tájékozódnak megfelelően a vásárlás feltételeiről, a szerződésben
foglaltakról, azt rutinszerűen, alapos áttekintés nélkül aláírják, és
csak utólag szembesülnek az abban rögzített, számukra esetleg
kedvezőtlen feltételekkel.
A gátlástalan szervezők és ügynökök
újabb és újabb módszerekkel próbálják a jellemzően idős embereket
vásárlásra bírni. Ezek közül az egyik legfelháborítóbb, amikor a
rendezvényen "sorsolást" tartanak. Ezen az összegyűltek előtt nagy
csinnadrattával "győztest" vagy "győzteseket" hirdetnek, akik úgy tudják
komoly, akár 100 ezer forintos nyereményre számíthatnak. Csak később
derül ki számukra, hogy ezt a pénzt nem kapják meg, hanem vásárlás
esetén az akár félmillió forintot is meghaladó vételárból "levonásra
kerül". /Húúú, ez nagyon durva átverés. Margó/
Előfordult olyan eset is, amikor a "szerencsés nyertesnek"
a jelenlévők előtt át is nyújtották "nyereményét", majd a folyosón
egész egyszerűen elvették tőle - mondván, nem gondolja komolyan, hogy
ezt a pénzt valóban neki adják, anélkül, hogy vásárolna valamit.
Legyünk óvatosak!
A
fogyasztóvédők azt ajánlják, hogy legyünk óvatosak, körültekintőek és
ha mégis vásárolnánk egy termékbemutatón, addig ne írjunk alá semmilyen
adásvételi- vagy kölcsönszerződést, amíg át nem olvastuk annak minden
pontját, beleértve az apró betűs részeket is.
A termékbemutatókra a
távollevők között kötött kereskedelmi szerződésekről szóló
kormányrendelet előírása vonatkozik, amely szerint az adásvételtől, a
termék átvételétől számítva, nyolc munkanapon belül indoklás nélkül
elállhat a vevő. Egyes cégek elhallgatják ezt az információt, vagy
miután kiárusították készletüket, megszűnnek, így nincs kinek benyújtani
elállási igényünket.
Kapcsolódó cikkek
Kommentáld!