Négynapos hőségriadó – hogy éljük túl?

FN 2011. július 8. 10:56

Négynapos harmadfokú hőségriasztás lépett életbe. A tűző napra kimenni nem ajánlott, mivel az UV-B sugárzás szintje is extrém magas lesz. Mit tehetünk a rosszullét ellen, és mire kell fokozottan odafigyelni ilyenkor?

Hőségriadót rendelt el az országos tiszti főorvos, így a legmagasabb – harmadfokú – riasztás lépett életbe. Paller Judit döntésének oka, hogy az elkövetkező négy napon a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25-27 fokot, így a riasztás egész hétvégén, sőt hétfő éjfélig szól.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja szerint a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön számíthatunk a legnagyobb hőségre, így ezekre a területekre piros figyelmeztető előrejelzést adtak ki.

Rosszul lehetünk

A szakemberek azt tanácsolják, délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg senki ne tartózkodjon a tűző napon, mert az UV-B sugárzás szintje is rendkívül magas lesz. Az ilyen extrém kánikulában jelentősen nő a rosszullétek és a halálozások száma, ezért a tisztiorvosi szolgálat értesítette az egészségügyi szolgáltatókat, a katasztrófavédelmet és a mentőszolgálatot, hogy tegyenek meg minden szükséges előkészületet.

A fővárosban így élik túl. Kattintson a további képekért! Fotó: Kummer János / fn.hu

A legveszélyeztetettebbek a magas vérnyomással, keringési zavarokkal küzdők, valamint a 65 év felettiek, nekik különösen érdemes odafigyelniük a tünetekre.

Ilyenkor a forróság nem csupán azt jelenti, hogy az átlagosnál többen jelentkeznek az egészségügyi intézményekben, hanem azt is, hogy a magas hőmérséklet a szokásosnál jobban próbára teszi ezek technikai eszközeit, rendszereit, így az ellátás is akadozhat. A Nemzetgazdasági Minisztériummal való egyeztetést követően még a kamionstop időszakos feloldása is elképzelhető lesz.

Mit kell tennünk?

A szakemberek ilyenkor azt tanácsolják: aki teheti, viseljen világos ruhát, kalapot, és ne fogyasszon alkoholt, valamint cukros, szénsavas italokat. Az előbbiek vizet vonnak el, az utóbbiak pedig - puffadást okozva - a légzést nehezíthetik. A vízfogyasztásra hangsúlyozottan felhívják a figyelmet, ilyenkor különösen fontos a folyadékpótlás. Hőségben egy átlagos testsúlyú embernek naponta minimum 2,5-4 liter folyadékra van szüksége.

Az autók ilyenkor - napon hagyva - percek alatt 50-60 fokra melegedhetnek fel, így gyereket, kutyát semmi esetre se hagyjunk benne. Vegyük ki leparkolás után a hajtógázzal működő flakonokat és a gázöngyújtót, mert tüzet okozhatnak. Ha felhevült az autó motorja, nem tanácsos száraz aljnövényzetre parkolni, mert az autó akár lángra is kaphat.

Hőségriasztási fokozatok

A hőségriasztásnak három fokozata van. Az I. fok egy figyelmeztető jelzés „belső használatra”, ha a napi középhőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ilyenkor az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, de intézkedéseket még nem kezdeményez.

A fokozat II. szintűre emelésére akkor van szükség, ha a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ekkor a magas napi átlaghőmérséklet már olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, hogy az országos tiszti főorvos utasítására riasztást adnak ki az egészségügyi ellátórendszer számára, és figyelmeztetik a lakosságot, valamint az önkormányzatok.

A III. fokozatot akkor hirdetik ki, ha a napi átlaghőmérséklet várhatóan három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Ez a kánikula helyzet, amely egy kormányrendeletben megfogalmazott „rendkívüli időjárási helyzet”-nek számít, ami a hatóságok részéről rendkívüli intézkedéseket követel. Ilyenkor az OKI tájékoztatja az országos tiszti főorvost, hogy várhatóan szükség lehet-e „katasztrófahelyzet”, illetve „veszélyhelyzet” megállapítására és kihirdetésére.