Jankovics Soma

|Utolsó módosítás:2013. 03. 04., 8:02

Azzal, hogy Matolcsy György elkerült a gazdasági minisztérium éléről, megnőtt az esélye egy gazdaságpolitikai fordulatnak. A valószínűbb mégis az, hogy csak a csomagolás lesz szebb.

Ahogyan 2001-ben Járai Zsigmondot váltotta a pénzügyminisztérium élén, úgy váltja most Matolcsy Györgyöt a nemzetgazdasági minisztérium élén Varga Mihály - vont párhuzamot az előző és a mostani kormánya között Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott legutóbbi interjújában.

Ezzel bejött a papírforma: a Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével megüresedett miniszteri székbe a már kipróbált Varga Mihály kerül. Orbán Viktor szerint "a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpolitika iránya sem változik", majd ezt alátámasztandó hozzátette: "nem tűri el, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar emberekről". Az adózásban továbbra is a forgalmi típusú adók felé terelné a súlypontot, és szíve szerint nulla százalékos személyi jövedelemadót vezetne be.

A csomagolás szebb lesz

A miniszterelnök ezzel azokat a piaci várakozásokat igazolta, amelyek szerint nem lesz érdemi változás a kormány eddig unortodoxnak keresztelt gazdaságpolitikájában.

Peter Attard Montalto, a Nomura Bank kelet-európai piacokkal foglalkozó londoni elemzője is ezt emelte ki pénteken kiadott kommentárjában, mondván, "annak ellenére, hogy Varga konzervatív és ortodox, valójában Orbán (és talán Matolcsy a Magyar Nemzeti Bankból) diktál".

Nem ő az egyetlen, aki úgy látja, hogy Varga Mihály csupán a kicsinosított csomagolása a lényegében változatlan gazdaságpolitikának. Varga "alkalmas egy gazdaságpolitikai fordulat eladására, de ezzel együtt ő sem állhat ellen, ha a kormány mégis az eddigi úton kíván tovább menni" - írta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A biztonság kedvéért azért megjegyezte: "a puding próbája az evés, várjuk meg, amíg tényleg felszolgálják!"

Varga Mihályt egyszerre tartják Orbánhoz végtelenül lojális politikusnak és felkészült gazdaságpolitikai szakembernek. A WikiLeaks által kiszivárogtatott és az [origo]-ban nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai iratok szerint 2006-ban az akkori amerikai nagykövet, April Foley higgadtnak és komolynak nevezte Vargát, viszont azt is megfigyelte, hogy a beszélgetés során nem tért el a párt hivatalos álláspontjától, és úgy tűnt, hogy "nagyon közel áll Orbánhoz".

Vargát jól jellemzi a lojális szakember kifejezéssel leírható kettősség. Timothy Ash, a Standard Bank londoni vezető elemzője - miközben azon aggódik, hogy Matolcsy György a jegybankban a durva eszközöktől sem riad vissza - kifejezetten kedvezőnek látja Varga kinevezését. A személycserék bejelentése után úgy fogalmazott: ő Matolcsynál biztosabb kéz a gazdaságpolitikában.

Új adóirányítás

Több jel mutat ugyanakkor arra, hogy mindenképpen lesznek változások, csak ezek mélysége kérdéses. Balog Ádám, a nemzetgazdasági minisztérium helyettes adóügyi államtitkára Matolcsy Györggyel együtt átköltözik az MNB-be harmadik alelnöknek. Matolcsy tehát vitte magával az egyik fontos beosztottját, és ezzel meg is ágyazott az adópolitikai vezetés cseréjének.

Balog pozícióváltása alátámasztja az [origo] korábbi értesülését, amely arról szólt, hogy Varga meg akarja erősíteni az NGM adóügyi államtitkárságát. Információink szerint több szakértőt megkerestek a négy nagy adótanácsadó cégtől, hogy középvezetőként csatlakozzanak az NGM stábjához. Úgy tudjuk, Varga a makrogazdasági és a pénzügy-politikai részleget is átalakítaná.

Nem véletlen, hogy Varga első lépései az adóügyek irányítását érinthetik. A kormány az előző években gyakran nem hagyott elég időt az adóalanyoknak, hogy felkészüljenek a változásokra, és az ígéretekkel szemben nem csökkent, hanem nőtt az adóelvonás mértéke. Az új adónemeket tekintve pedig többször megtörtént, hogy az NGM elszámította magát. A kisvállalati adón máris változtatni kellett, mert a cégek alig választották ezt a lehetőséget, és a bolti pénztárgépek adóhatósági összeköttetése is igen komoly csúszással indulhat csak el. Az eddigi pénzügyi irányításról sokat elárul, hogy a kormány még egyetlen költségvetést sem tudott úgy elfogadni, hogy azt ne kellett volna érdemben módosítani - van tehát mit megerősítenie Vargának.

A fordulat oldalszele

Akadnak azért olyan várakozások is, amelyek szerint Vargával nemcsak a forma, hanem a tartalom is megújul. A Figyelő csütörtöki számában kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy bár valóban fontos lesz a csomagolás, a hangnem és a kommunikáció változása, tényleges újításokra is számítani lehet. A lap szerint a kormányzat például megértőbb lesz az elmúlt években meggyötört szolgáltató- és bankszektorral. Az előbbinek ugyan ellentmond Orbán pénteki nyilatkozata a "tizedik bőrt is lenyúzó" szolgáltatókról, a bankok felé azonban valóban nyithat a kormány. A növekedést ugyanis kulcskérdésnek tekinti az új miniszter (első bizottsági meghallgatásán ezt a fő feladatot tűzte ki maga elé), emiatt pedig nem a bankok elleni harc, hanem a hitelezés felpörgetése kerülhet előtérbe a közeljövőben.

Erre utal az is, hogy Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára (akinek a neve pletyka szinten szintén felmerült MNB-alelnökként) azt mondta a napokban, hogy a bankok adóterhén jelentősen csökkenthet a kormány, ha azok hajlandóak felpörgetni a hitelezést. A 2012-ben 1,7 százalékkal visszaeső gazdaságnak égető szüksége van a hitelezés beindulására, az viszont más kérdés, hogy ehhez elég-e, ha a bankok olcsóbban adnak hitelt, vagy szükség van-e arra is, hogy a cégek megszabaduljanak korábbi kölcsöneiktől, és újra el merjenek adósodni, illetve, hogy vásárlókat találjanak, és beinduljon a fogyasztás.

Ehhez elengedhetetlen a gazdaságba vetett bizalom helyreállítása, hiszen a cégek nem fognak beruházni, munkahelyet teremteni, ha attól kell rettegniük, hogy a kormány bármelyik pillanatban államosítja a piacukat, vagy hozzájuk vág egy különadót. Varga Mihálynak és az ő nyugodt szakmai hozzáállásának éppen e bizalom helyreállításában lehet kulcsszerepe.

A mozgásterét viszont jelentősen korlátozza, hogy közelednek a jövő évi választások, jóllehet Varga leszögezte az első parlamenti meghallgatásán, hogy bármennyire szeretné is, nem készíthet választási költségvetést. Ezt azért sem teheti, mert a költségvetés hiányát muszáj 3 százalék alatt tartani, és ehhez az Európai Bizottság nyomására még újabb megszorításokra is rákényszerülhet a kormány. Mindebből tehát az következik, hogy a további megszorítások terheit megint a vállalati szektorra igyekszik hárítani a kormány, amely ilyenformán aligha érez majd tartalmi különbséget Matolcsy és barátságosabban kommunikáló utódja között.