II. János Pálról már halálakor tudta a világ, hogy a XX. század utolsó harmadának egyik legnagyobb alakja. S utódja engedélyt is adott, hogy a kanonizációs eljárás már a temetés után, az előírt öt esztendőt megkerülve, elinduljon.

Karol Wojtyla, néhány elszánt baloldali értelmiségi kritikáján túl, öt kontinens szeretetét és tiszteletét élvezte. Ő volt az első pápa, aki 1978-as megválasztása óta mindvégig a média figyelmének középpontjában állt, s remek médiaszereplőnek is bizonyult. Életéről több film is készült, az ellene elkövetett merénylet, s a nemes megbocsátás a merénylőnek azok szemében is rokonszenvessé tette, akik egyébként mit sem tudtak a Szentszék erőfeszítéseiről.

Ő volt a költő, színjátszó, pompásan sportoló fiatalember, aki puszta lényével is azt hirdette, hogy az élet szeretete jól megfér Isten feltétlen imádásával. Időskori betegségének hősies viselése azt üzente: mindenkinek viselnie kell a maga keresztjét, mert az élet fölött nem mi rendelkezünk.

XII. Piuszt későbbi utódjával ellentétben még nem kísérte médiafigyelem, helyesebben a Szentszék nem tulajdonított különösebb jelentőséget a nyilvánosságnak. Ráadásul a II. világháború után erőre kapott baloldal egyik céltáblája lett a Vatikán. Olyannyira, hogy minden valós tényt meghazudtolva publicisták és művészek bizonygatták (Rolf Hochhuth A helytartó című darabját máig játsszák), hogy XII. Piusz nem emelte fel a szavát az európai zsidóságért, sőt.

Nem segített a pápa megítélésében a halála után összehívott II. Vatikáni Zsinat sem, amelyről sokan azt hangoztatták, hogy végre kiszellőztette a legfőbb egyházi hivatal áporodott levegőjét, ami XII. Piusz bezárkózásához köthető. Háttérbe szorította az aszketikus, keveset mosolygó, mindig méltóságot sugárzó Piusz alakját a zsinatot összehívó XXIII. János boldoggá avatása, hiszen még a katolikus egyház ügyeiben járatos emberek is úgy vélték, egymást már-már kizáró tényező a két Péter-utód.

Az egykori zsinaton reformteológusként ünnepelt Karl Ratzinger most pápaként „igazságot szolgáltat" nagy elődjének, aki szavai szerint „sokszor titokban és csendesen cselekedett, mert abban a bonyolult történelmi korban csak így lehetett elkerülni a még rosszabbat." XII. Piusz  „tiszteletreméltóvá" avatása persze nem csak a szentéletű főpap elismerése, hanem része annak a folyamatnak, amely a II. Vatikáni Zsinat szükségszerű újragondolásához vezetett.

Egyesek még egyházi körökben is konzervatív fordulatról beszélnek némely liturgikus változás kapcsán. Holott a cél az egyház egységének helyreállítása, XXIII. János, XII. Piusz, valamint a nagy összekötő, II. János Pál együttes tisztelete és megbecsülése.

Mint az Új Ember című katolikus hetilap friss száma római forrásokra hivatkozva közli: még az idén boldoggá avatják Jerzy Popieluszko egykori varsói plébánost is, akit 1984-ben gyilkoltak meg a lengyel titkosszolgálat emberei.

Budapest – Május elsejétől egy hónapon keresztül lesz látható a festmény a Mátyás-templomban. Forrás: Magyar Kurír

Holesch Dénes (1910-1983) Besztercebányán született, a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult. Miután bejárta a világot, először Ausztráliában, majd Amerikában telepedett le, ezt követően élt Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is.

1979-ben Montrealban megfestette II. János Pál pápa portréját, amelyet magyarországi képviselői kezdeményezésére a boldoggáavatás napjától, május elsejétől egy hónapig a Mátyás-templomban mutatnak be. A képet kölcsön kapták New Yorkból, egy több Holesch festménnyel rendelkező amerikai üzletembertől. Nem titkolt vágyuk, hogy egy magyar hívő vagy gyűjtő megvásárolja – esetleg odaajándékozza a magyar katolikus egyháznak –, s ily módon véglegesen Magyarországon maradjon.

 

A főoltár mellé kerül II. János Pál portréja

2011. április 30. 10:57

Amerikából érkezett II. János Pál pápa portréja a Mátyás-templomba.

 

II. János Pál pápa vasárnapi boldoggá avatási szertartása alkalmából kiállítják a budavári Mátyás-templomban Holesch Dénes festőművésznek a pápáról 1979-ben készült portréját, amelyet egy amerikai gyűjtő adott kölcsön.

A többnyire lovas témájú képeiről ismert Holesch Dénes magyar születésű festőművész 1979-ben egy éjszaka alatt készítette el a képet a pápáról Montreálban, és egy lengyel-magyar jótékonysági esten állították ki többi festményével együtt - mondta a kép születéséről Fekete Klári újságíró, aki a Holesch-festményeket kutatja föl a világban.

A lengyel pápáról készült különleges portré New Yorkban került elő egy amerikai gyűjtő kollekciójából, s a gyűjtő Fekete Klári kérésére a portrét a nagy egyházi eseményre kölcsönadta.

Süllei László kanonok, a Mátyás-templom plébánosa befogadta a pápáról készült arcképet, amely egy hónapon át lesz látható a főoltár mellett.

Vasárnap délelőtt Budapesten a Szent István téren óriáskivetítőn követhető a boldoggá avatási szertartás Rómából a közmédia élő közvetítésében.

hirado.hu