Ilyen lesz a nemzet új főtere

24 komment|
Megjelent: 2012.06.11. 14:53|
Frissült: 2012.06.11. 15:06

Az Országház oldalában látogatóközpont és mélygarázs épül, a Parlament a Duna felől is körbejárhatóvá válik.
Ilyen lesz a nemzet új főtere
Két év múlva minden megváltozik a téren (mti)

Lezárult a beruházás levezénylésére és a tervezésre kiírt két nagy közbeszerzési eljárás. Ezekre áfa nélkül 280, illetve 502 millió forintot szánnak, és eddig összesen 234 millió forintot fizettek ki – közölte Bakos Emil, az Országgyűlés Gazdasági Főigazgatóságának vezetője a parlament kulturális és sajtóbizottságának hétfői budapesti ülésén.

Wachsler Tamás, a „nemzet főterének" átépítését célzó Steindl Imre Program vezetője hozzátette: az Országház északi oldalában, a majdani mélygarázs és látogatóközpont helyszínén már befejeződött a régészeti feltárás, ehhez volt szükség a fák kivágására és a Károlyi-szobor eltávolítására. Rövidesen megkezdődik a projekt építési engedélyezése, majd a tervek szerint novemberben indul a kivitelezés, és 2014 tavaszára készülhet el a beruházás.

Körbejárható

A látogatóközpontban kávézó, időszaki kiállítótér és ajándékbolt kap helyet. Innen a közönség a Parlament belső udvara alatt kialakított országgyűlési múzeumba érkezik, amelynek vízszintes üvegtetején keresztül az épület impozáns udvari homlokzata is látható lesz. Az átépítés után a Duna felől is körbejárható lesz a Parlament. A látogatóközpont tengelyébe kerül múzeumhajóként a Lajta monitor, délebbre pedig a menetrend szerinti BKV-hajók számára hoznak létre kikötőt.

Visszatér a Tisza-szobor

A tervezési program a tér 1944 előtti arculatát állítja vissza Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István és II. Rákóczi Ferenc emlékműveivel, ezek közül eredetiben csak a fejedelem szobra áll a téren - mondta el Tima Zoltán, a generáltervező KÖZTI Zrt. építésztervezője. Andrássy emlékműve eredeti helyére kerül majd vissza, a jelenleg ott álló József Attila-szobrot pedig áthelyezik a rakparti lépcső felső részére.

Kitiltják az autókat

Ezzel párhuzamosan az alsó rakpart mindkét oldala gyalogos felületté válik, és a Garibaldi utcai autós felhajtó megszűnik. Tima Zoltán beszámolója szerint megmarad a Kossuth tér hármas osztata a két oldalon parkosított felülettel, középen pedig burkolattal és egy 30 méteres árbocra helyezett lobogóval. A téren megszűnik az átmenő autóforgalom, míg a villamospálya a déli térrészen kijjebb kerül, az 1945 előtti nyomvonalra.

Forrás: MTI
Cimkék: kossuth tér, átépítés

Előzmény

Válasz

Megvan, ki építi a nemzet főterét

7 komment|
Megjelent: 2013.03.19. 06:45|
Frissült: 2013.03.19. 07:03

A Napi Gazdaság információi szerint a KÉSZ Zrt. nyerte a Kossuth tér átépítésére kiírt zártkörű tendert, a nyertesnek jövő év márciusára kell elkészülnie a térrel.

Indulhat a Kossuth tér átépítése, mert a nemzet főterének is nevezett Steindl Imre Program (SIP) tendere a múlt héten lezárult. A zártkörű tenderre a nyertes KÉSZ-en kívül a Magyar Építő Zrt., illetve a Reneszánsz Zrt. alkotta konzorciumot, valamint a Swietelsky-Penta konzorciumot hívták meg. A nyertest végül a közbeszerzési törvény által szabályozott elektronikus árlejtéses licittel választották ki - írja a Napi.

A lap értesülései szerint a KÉSZ 14 milliárd forinthoz közeli vállalási árra szorította le a költségeket, és ezzel nyert is, de a szerződést egyelőre még nem kötötték meg. Wachsler Tamás, a SIP programirodájának vezetője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesüléseiket.

A Kossuth téri nagyberuházás megvalósítására már a múlt év végén kiírtak egy pályázatot, amelyet az egyik pályázó (ZÁÉV) váratlan visszalépése miatt akkor érvénytelennek nyilvánítottak.

Ha kíváncsi arra, milyen lesz a nemzet új főtere, ide kattintson!

Forrás: Napi Gazdaság
Cimkék: kossuth tér, átépítés

Válasz

Hiába a tiltakozás, változik az alkotmány

14 komment|
Megjelent: 2013.03.11. 17:26|
Frissült: 2013.03.11. 17:48

Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés.

A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az LMP tiltakozó akciója - fotó: Neményi Márton


Hatályukat vesztik a 2012 előtti Ab-határozatok

A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.

A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.
Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

Jogellenessé minősíthetik az utcán élést

A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.


Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Alkotmányos röghöz kötés

Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Biztosították a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségét

Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
Az alkotmánymódosítás indoklásában a Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.

Csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat a választási kampányban

Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával.

A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.

A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket.

Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök. Áder Jánost ezt Berlinből üzente.

Forrás: MTI
Cimkék: parlament, alkotmány

Válasz