Az utóbbi időben a túrázás széles tömegek szórakozásává vált. De a túrázás kultúrájának színvonala – művelőinek számával fordított arányban – meredeken zuhant.

Az erdőben – a városi hétköznapi élettel ellentétben – még ma is elfogadott forma a tegeződés, életkortól függetlenül. Ezért a cikkben található, olvasót tegező gondolatok egyáltalán nem a tiszteletlenség, sokkal inkább egy máig elfogadott szokás jegyében íródtak.

1. Készülj fel alaposan a túrára! Gondold végig, mennyi folyadékra, élelemre lehet szükséged útközben, s annyit hozz magaddal, amennyi feltétlenül kell. Egy alma és csokoládé jól jöhet, de ne cipelj felesleges terhet magaddal! 
2. Túrádat erőnléted, gyakorlottságod, és társaid figyelembevételével tervezd! Ha nem érzed egészen jól magad, inkább maradj otthon, de társaidat ne hátráltasd a gyaloglásban! Legyen erőd a túrát feladni és ha kell, visszafordulni, de erről társaidat és a túravezetőt tájékoztasd. Ha kell, kérj segítséget!
3. Célszerűen, kényelmesen, és ne feltűnően öltözz! Könnyű, időjárásnak megfelelő cipő vagy bakancs, réteges öltözködés a megfelelő. Egy esőkabát mindig jól jöhet néha, de ha nincs kéznél, egy nagy méretű műanyag szemetes zsák is megteszi váratlan eső esetén. Erős napsütés ellen egy kendő, vékony sapka vagy kalap legyen nálad!
4. A természetben nyitott szemmel és füllel,vedd észre a természet tiszta szépségét! A túrázás nem arról szól, hogy végigszaladjunk néhány kilométert. Arra mindig legyen idő, hogy megcsodáljuk természeti értékeinket, és néhány fotót készítsünk.
5. Viselkedj csendben, fegyelmezetten, a természet és az abban lakó élőlények vendégeként! Ha így teszel azzal hálálják meg az ott lakók, hogy megmutatják magukat.
6. Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait! (táborozás, illemhely, tűzrakás, hulladék, védett terület...) A túravezető vezeti a túrát, nem Te! Akkor is, ha Te gyorsabban tudsz gyalogolni. Mindig hallgass a szavára! Hidd el, ő tapasztaltabb nálad. Amit a természetbe kiviszünk azt vissza is kell hozni Aszemetet hazavisszük, nem szórjuk szanaszét, akkor sem, ha senki sem látja. A természetbe való dolgok létre jönnek maguktól. Szemetet ne tegyünk hozzá!
7. Mielőtt elhagyod a túra helyszínét állítsd vissza az eredeti állapotot, hogy ugyan úgy élvezzék a háborítatlan környezetet az utánunk jövők is!
8. Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni, megvédetni! Meséld el családodnak, barátaidnak, hogy milyen szép helyeken jártál, mennyi élményben volt részed útközben, s hogy milyen jól esett egy kis mozgás! Talán legközelebb kedvet kapnak ők is, hogy veled tartsanak. A virágokat, és más növényeket soha ne tépd le, hisz élőhelyükön a legszebbek, és erre hívd fel a gyermekek figyelmét is!
9. Becsüld túratársaidatés a bajban ne hagyd őket magukra! Ha társad megsérül vagy más nehézségei támadnak útközben, próbálj tudásod szerint segíteni, és kérd azonnal a túravezető segítségét is!
10. A túra közben szerzett tapasztalatokat használd fel a hétköznapokon is! Hívd fel ismerőseid figyelmét is a természetvédelem fontosságára!

A túravezető turista a szó minden értelmében. Ismeri az elméleti és gyakorlati szabályokat, higgadt, magát minden helyzetben feltaláló ember, akinek szavát társai minden körülmények között döntőnek fogadják el. Ismeri az utakat, a terepviszonyokat és az esetleges veszélyeket. A túrán elől megy és mutatja az utat; vigyáz társainak testi épségére, ha valakit baleset ér, elsősegélyben részesíti, ha valaki lemaradt, pihenőt tart és felkutatására indul, és általában gondol mindenre és gondoskodik mindenkiről. Előre megtervezi a pihenőket, gondoskodik arról, hogy útközben víz is kerüljön az időközben kiürülő kulacsokba; gondoskodik elszállásolásról, alkalmazkodik túrájának beállításánál a menetrendhez.

A természet mindig szép! Napsütésben más oldalát mutatja, mint esőben és más oldalát nyáron, mint télen. Aki az időjáráshoz köti a túráját, az hetekig várhat, amíg az elképzeléseinek megfelelően alakul. Az ember mindig alkalmazkodik bizonyos fokig a körülményekhez. Minél nehezebbek a fizikai körülmények, annál jobban megedződik azok elviselésére. Miért nem fázik meg a turista, aki 4-5 fokos hidegben is útnak indul? Miért nem betegszik meg, ha megázik?

Azért, mert hozzászokott a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Akinek nincs meg a megfelelő edzettségi szintje, nem érdemes egyből a legnehezebb körülményeket bevállalni. Szép fokozatosan lehet hozzászokni a mostohább időjárási körülményekhez, ezért legjobb kora ősszel elkezdeni a rendszeres túrázást.

A réteges öltözködés nagyon fontos – ha megizzadunk, sokkal könnyebben megfázunk. A gyakorlatban kialakíthatjuk, mi az a számunkra megfelelő mennyiségű ruhadarab, amiben jól érezzük magunkat. Sajnos az utóbbi években egyre többet hallani a Nap által kibocsátott UV-sugárzás bőrünkre gyakorolt károsító hatásáról. A szakemberek szerint egyre inkább kitolódik az a napszak, amikor különféle UV-szűrő krémekkel kell védekezni ellene.

A fizikai védekezés mindig javasolt, azaz lehetőség szerint legyen mindig rajtunk sapka, és hosszú ujjú felső.

Forrás: internet

ha nincs kedvetek hosszabb túrára menni, szervezzetek lakókörnyezetetekben "SÉTÁT AZ EGÉSZSÉGÉRT" néhány szomszéddal, ismerőssel, gyerekekkel együtt. Mi jópáran -akik amúgy is rendszeresen összejárunk közös programokat szervezünk-,   minden hónapban egy alkalommal "sétálunk az egészségünkért" lakóhelyünkön, tegyetek így Ti is!

erről egyébként bővebben olvashattok a TÁRSASÁGBA VÁGYÓK KLUBJA korábbi írásomban. üdvözlettel, jó időt kívánva mindenkinek Mária

olvasásra ajánlom még a HOMEOPATIA klubot a network alatt, valamint a www.maglodonline.hu fórum alatt a JÓ HA TUDJUK rovatot.