A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható
A körkép története
A körkép története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz
történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő
is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás.
Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.
Megvalósítása
A körkép első épülete, a Rotunda
Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz.
A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan
tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20.
A Fővárosi Tanács elvállalta az érdeklődés láttán a költségeket.
Szerződésükben kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti
területet a körkép elhelyezésére szolgáló épületnek. Itt épült fel a
Rotundának nevezett épület, amelynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll.
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben. (az eredeti 15×120 méteres). Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, a csoport- és egyesalakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin
munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a
festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat
festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők
dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve
dolgozó művészeket.
1894
tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű
összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése
után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a
számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott
magáénak.
A körkép hányattatásai
A megnyitás napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási közönség volt kíváncsi a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás
egyik legfőbb attrakciójának számított. A kiállítási épület Rotundának
hívták, mely vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették.
Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására
volt képes.
A körkép mai épülete Ópusztaszeren
A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra.
A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak
bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten
magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele
második ünnepélyes megnyitójára, ezután újabb felújításra szorult rossz
állapota miatt. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága
csökkent, ennek két fő oka volt: egyrészt a főváros megváltoztatva
szerződését a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, és a körképet egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe helyezte el, másfelől az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.
A II. világháborúban
a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is
károkat szenvedett. Ennek következtében eső és hó verte a képet. A
határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő
unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának
pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait
később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.
A körkép újjászületése
Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport pályázaton elnyerte az újabb helyreállítást. 1995-től
újra az eredeti szerepét tölti be, a Nemzeti Emlékpark fő
attrakciójaként hatalmas érdeklődést vált ki a látogatókból. A
Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.
A festmény [
A teljes festmény
-
-
A táltos modellje állítólag Feszty felesége volt
Források [
- Szűcs Á. - Wójtowicz M.: A Feszty-körkép (Helikon Kiadó, 1996)
Külső hivatkozások
Kommentáld!