Megvalósítható a rázással tölthető mobiltelefon
Vincze Miklós - 2012. november 15. | 17:00 kütyü

Mennyivel könnyebb is volna az életünk, ha egy épp lemerülő telefont némi rázogatás után életre lehelhetünk annyi időre, hogy egy éppen fontos hívást megejtsünk! A tudósok szerint ez megvalósítható.
A Virginia Tech-en tudósok csoportja egy újfajta töltési módszer kidolgozásán dolgozik, amely az ujjunkkal való érintés piezoelektronikus ereje, a hangunk vagy épp a jó öreg rázogatás útján képes lenne feltölteni a telefon akkumulátorát.
A kutatók cink-oxid segítségével próbálkoznak, melynek piezoelektronikus reakció régóta ismertek. A száz decibeles hang ennek segítségével mintegy 50 millivoltnyi feszültség létrehozására képes. Egy okostelefonban, vagy épp hagyományos telefonban az érintőképernyő, vagy épp a gombok alá lehetne szerelni az átalakítót, így ujjunk érintése és a gombok megnyomása által létrehozott mechanikai rezgések energiává alakítva tárolhatóak lennének. Természetesen ne számítsunk percek alatt való teljes feltöltésre, hiszen igen kis feszültségről beszélünk, de egy létfontosságú hívás vagy épp szöveges üzenet megírásához ez is bőven elegendő lesz.


A csapat egy szélenergiát átalakító, vizespalack méretű eszközön is dolgozik, mely 8-10 kilométer per órás szélben 45-90 perc alatt lenne képes teljesen feltölteni mobiltelefonunkat.

Válasz

>>Ujjlenyomat-azonosítás ATM-használat előtt

Az új fizetési lehetőségek új teret nyithatnak a reklámok és a vásárlás gyors összekapcsolásában is. Egy látványos példával érzékeltetve: telefonunkon, táblagépünkön, számítógépünkön lapozzuk kedvenc magazinunkat, amiben meglátunk egy parfümhirdetést. Ahelyett, hogy bemennénk a drogériába, vagy megkeresnénk a webshopot az interneten, egyszerűen ráklikkelünk a termékre, amelyet egy kattintással behelyezünk virtuális bevásárlókosarunkba, kiválasztjuk, hogy melyik (céges vagy privát) bankkártyánkkal szeretnénk kifizetni a terméket, és PIN-kódunk megadása után már kész is a rendelés, várhatjuk a házhozszállítást. Ugyanez működhet például kedvenc focicsapatunk kedvenc játékosának mezével: az online sportújságban látok egy képet a focistáról, akire kattintva egyből megrendelem a nevével ellátott mezt, a termék akár a következő meccsen vár engem az ugyanilyen egyszerűen megvásárolt ülőhelyemen a stadionban.
Hasonlóan látványos megoldással ötvözhetik akár a mozifilmekben, TV-sorozatokban egyre gyakrabban látható termékelhelyezést (product placement) a vásárlással. A Marley meg én című filmben Owen Wilson egy nyakláncot ajándékoz szerelmének, akit Jennifer Aniston alakít. A filmet nézve ennél a jelenetnél felugrik egy reklámablak (akár táblagépen, laptopon vagy okostévén nézzük - ez utóbbi egyébként jó eséllyel sokaknak van, akik az elmúlt egy évben vásároltak új készüléket), és ha akarjuk, megállíthatjuk a filmet, ráklikkelhetünk a nyakláncra, és egyszerűen megrendelhetjük azt.
Integetünk a tévének, így vásárolunk
Az interaktív vásárlásra jó példa az a fejlesztés, amely az úgynevezett kinect technológiát használja (ez a Microsoft által kifejlesztett, alapvetően az Xbox 360 játékkonzolhoz használt mozgásérzékelő, amely kivetíti mozgásunkat a televízió képernyőjére) egy okostelevízióval. Nézzük otthon Horst Fuchsot a televíziós vásárlás élő legendáját, amint a német acél pengékkel készült V-gyalut kínálja megvásárlásra. Beállunk a TV elé, és két egyszerű "integető" karmozdulattal megragadjuk a terméket, behelyezzük azt virtuális kosarunkba. Ha pedig inkább valamilyen ennivalót rendelnénk, szánk elé tesszük a kezünket, ezzel jelezve a rendszernek, hogy váltson az élelmiszer-kínálatra.
A megoldások többsége természetesen egyelőre csak "laboratóriumi" körülmények között működik, és bőven a fejlesztési szakaszban vannak, kérdés, hogy melyik lesz az, amelyik kiállja a próbát, és használhatjuk a gyakorlatban is.
Pénzcentrum.hu

Előzmény

Válasz

Így vásárolunk a jövőben: integetünk a tévének, hozzák az ebédet- kissé elrugaszkodás a valóságtól
2012. október 12., péntek 5:13 Orosz Márton, Dublin

Egyre izgalmasabb lehetőségek állnak a bankkártya utáni korszak vásárlói előtt - a kérdés ugyanis már egyáltalán nem az, hogy mi jön a készpénzes fizetés után, hanem az, hogy milyen fizetési, vásárlási lehetőségek vannak a bankkártyán túl. A legnagyobb technológiai világcégek pedig egyre intenzívebben keresik azokat a lehetőségeket, amelyek újabb és újabb ötletekkel ragadják meg a fogyasztó érdeklődését, ösztönözve őket az egyszerű és élményszerű vásárlásra, pénzkezelésre. Magyarországról egyedüliként a Pénzcentrum.hu kapott meghívást arra nemzetközi sajtó-háttérbeszélgetésre, amelyen a legfrissebb fejlesztésekbe, kutatásokba nyújtott bepillantást a MasterCard szerdán, az írországi Dublinban.

Izgalmas és érdekes fejlesztésekkel készülnek a multinacionális fizetés-technológiai cégek a bankkártya utáni korszakra - derült ki a MasterCard Innovation Showcase elnevezésű dublini rendezvényen, amelyen a legújabb, eddig -részben- titokban fejlesztett- technológiákat mutatták be a világ kéttucatnyi országából érkezett újságíróknak. Az új fejlesztések között szerepel a biometrikus személyazonosítás, a kézzel irányítható TV-s vásárlás, sőt, a filmekben bemutatott termékek online megrendelése is.
A MasterCard által bemutatott egyik legérdekesebb - és már a gyakorlatban is működő példa- Dél-Afrikából származik, ahol a különböző szociális juttatásokat, segélyeket nem készpénzben, hanem bankkártyán kapják meg a jogosultak. A bűnözők azonban egyre inkább specializálódnak a bankkártyás csalásokra, sokszor jogosulatlanul vesznek fel készpénzt bankkártyákkal. Az ilyen bűncselekmények megelőzésére fejlesztették ki a biometrikus módszert, ami a gyakorlatban úgy működik, hogy a készpénzfelvétel, kártyahasználat csak ujjlenyomat és/vagy hangazonosítással lehetséges, de a rendszer hamarosan arcfelismeréssel is tudja majd azonosítani a felhasználót. >>

Válasz

>>A tapasztalatok alapján ma már tudják, hogy a sikeres őssejt-beültetés, így a köldökzsinórvér-transzplantáció feltétele is az, hogy az összes HLA-fehérje közül legalább a HLA-A, -B, -C valamint a HLA-DR B1 és HLA-DQB1 molekulajellemzők megegyezzenek az adó, vagyis donor és befogadó, vagyis recipiens szervezetének sejtfelszínein, különben a beültetett sejtek, szövetek a recipiens szervezet T-sejtjeinek áldozataivá válnak. Természetesen nem csak ez a hat betűjelű fehérje számít a szöveti egyezéshez, de ezek a legfontosabbak.
Roppant változatosság
A HLA-fehérjéknek van egy állandó felépítésű szakasza, ezek alapján lehet őket csoportosítani, és van olyan része, amely nagymértékben különböző lehet. Ez utóbbi részük az, amelyik az immunrendszerben a jellemző különbségek felismeréséért felelős. Ezért valamennyi HLA-fehérjének további variánsai vannak, a transzplantáció szempontjából meghatározónak tartottaknak van a legtöbb variánsa. A HLA-A-génnek 41, a HLA-B-nek 61, a HLA-C-nek 18, a HLA-DR-génnek 60, a HLA-DQ-nak 19, a HLA-DP-génnek 38 variánsa létezik, a főbb típusoknak további egyéni változatai is léteznek. Az egyéni változatok száma HLA-fehérjénként több száz is lehet.
A sikeres beültetéshez nem kell az összes tulajdonságnak, az összes HLA-fehérjének egyeznie, de a megfelelő donor-recipiens pár kiválasztásnál szigorú szempontrendszer alapján a lehető legnagyobb mértékű egyezésre törekszenek.
Forrás: www.matud.iif.hu/05jun/05.html
Látogass el a Krio oldalára, ahol további hasznos információkat tudhatsz meg őssejtről!
Szerző: Forrás:
Máriáss Márta HáziPatika.com

Válasz

>>A második régióban vannak többek között a HLA-DR, HLA-DQ és HLA-DP fehérjék leírásai, melyek két polipeptid-láncból álló fehérjék, és a sejtmembránban horgonyoznak. Megtalálhatók egyes sejtcsoportjaink, így például a B-limfociták, falósejtek felszínén is.
Nem csak e fehérjék szerkezete döntő, hanem valójában azon polipeptid molekulák, amelyek hozzájuk kötődnek, hogy - úgymond - bemutathatók legyenek az immunrendszer részére. (A polipeptidmolekulák származhatnak a szervezet saját forrásából vagy betegség, kórokozók támadása nyomán az erre a feladatra specializálódott immunrendszeri sejtek felszínén lehetnek idegen eredetű, bekebelezett sejtekből, kórokozókból származó "molekulatöredékek".)
Természetesen a bemutatást végző fehérjék szerkezete meghatározza, hogy milyen molekulákat tudnak bemutatni, ezért lényeges számunkra a HLA-tipizálás, ami nem más, mint a transzplantációban résztvevő egyének szövettípus-vizsgálata.
Ezeket a sejtfelszínen bemutatott, szaknyelven "prezentált" antigéneket aztán erre specializált immunrendszeri sejtek ismerik föl sajátként vagy sajáthoz hasonló, de idegenként. Az első osztályba tartozó HLA-kra az ún. citotoxikus T-sejtek, a másodikba tartozókra a T-helper-limfociták "harapnak". Ezek a sejtek tehát rátámadnak és elpusztítanak minden idegennek kinéző vagy idegen sejttöredéket bemutató sejtet.
A sikeres beültetéshez szükséges egyezés
A Jean Dausset kutatásaihoz csatlakozó Baruj Benacerraff fogalmazta meg azt a törvényszerűséget, hogy a kilökődési reakció erősségét a donor és recipiens közötti hisztoinkompatibilitás, azaz szöveti különbözőség - összeférhetetlenség - mértéke határozza meg.
A szöveti sejtek antigénjei megegyeznek a fehérvérsejtek felszíni antigénjeivel, így a szöveti összeférhetőség jól megjósolható nem csak a vér, hanem minden átültetendő szövettípus sejtjeinél. Különböző szövetek között inkább csak abban van eltérés, hogy milyen nagy számban jelennek meg a jellemző antigének a sejtek felszínén. Amelyek sok különböző antigént "mutogatnak" felszínükön, azoknál nagyobb a valószínűsége, hogy fennakadnak az immunrendszer idegen sejtekre specializálódott "belső elhárításán". A bőr sejtjei közismerten sok antigént mutogatnak, míg a vese a viszonylag könnyen transzplantálható szervek közé tartozik. >>

Válasz

Az őssejtről
Elszántaknak részletesebben a HLA-rendszerről
A gyógyító sejt- és szövettranszplantálás feltétele a kellő szöveti egyezés, azaz hisztokompatibilitás. Az emberi hisztokompatibilitási rendszer felfedezésével megnyílt az út az immunrendszer alaposabb megismerése, s a transzplantációs gyógyászat felé.
Kívül tágasabb
Miért lökődik ki rendre az idegen szövet? Pedig alighanem sokan fantáziáltak arról már korábban is, milyen jó lenne beültetéssel pótolni elvesztett végtagokat, fogakat, beteg belső szerveket. Mígnem a huszadik század közepén a mesék világából a valóságba költözött a szervátültetés. A különböző próbálkozások helyenként igen csak vegyes sikerrel jártak, így az orvosokat erősen foglalkoztatta a vélhető törvényszerűségek feltárása. George Schnell az 1940-es években egérdaganatok másik egyedbe történő átoltása kapcsán észlelte, hogy némely daganatot megtűrt a befogadó szerv, ezek növekedésnek is indultak, máskor viszont a daganat elpusztult, azaz kilökődött a szervezetből. Ezt követően beltenyésztett egértörzsek között végzett bőrátültetéses tesztet. A bőrdarab a beltenyésztett - azaz genetikailag csaknem azonos - egerek közötti átültetéskor megmaradt, a különböző törzsek egyedei közötti átültetés alkalmával viszont kilökődött. Schnell rájött, hogy genetikailag öröklött tulajdonságú sejtfelszíni struktúrák okozzák a jelenséget, amiket aztán "Major Histocompatibility Complex"-nek, MHC-nek nevezett el. A fő hisztokompatibilitási komplex természetesen nem csak egerekben létezik.
A francia Jean Dausset az ötvenes években mutatta ki elsőként az emberi MHC-t, amelyet HLA-rendszernek (Human Leukocyte Antigen rendszer) nevezett, mivel először a fehérvérsejtek közé tartozó leukociták felszínén azonosította be ezeket az antigéneket.
Mutasd a sejtfelszíned, megmondom, ki vagy
A HLA-rendszerhez tartozó sejtfelszíni fehérjék genetikai "leírásai", azaz génjei hatodik kromoszómánk rövid karján találhatók, méghozzá két csoportban.
Az egyik régióban találhatók például a HLA-A, HLA-B és HLA-C stb. betűkkel jelölt gének - ezek az I. osztályba tartoznak -, melyek minden magvas sejtünk membránján ülő glükoproteinek, azaz cukorláncokat is tartalmazó komplex fehérjemolekulák leírásai. >>

Válasz

Átírhatóak a gének testmozgással?
A testmozgás átlagosan 40 százalékkal csökkentheti az elhízásra való genetikai fogékonyságot - állítják brit kutatók.
A tanulmány szerzői megkérdőjelezik azt az elméletet, mely szerint az elhízásra való örökletes hajlamot lehetetlen legyőzni, és még inkább hangsúlyozzák a gyakoribb testmozgás előnyeit a fogyásban.
A Public Library of American Science Medicine folyóiratban megjelenő tanulmány a brit Norwich városból származó 20.430 ember vizsgálatán alapul. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők átlagosan 10-13, az elhízás kockázatát növelő genetikai variánst örököltek; néhányan akár 17 variánst is, mások csak hatot. A kutatók modellezési technikával kiderítették, hogy mindegyik genetikai variáns összefügg a testtömeg-index (body mass index - BMI) emelkedésével.
"Az eredményben megjelenő mindegyik genetikai variáns a BMI olyan mértékű emelkedésével állt összefüggésben, amely megegyezik egy 170 cm magas ember 445 grammos testtömeg-növekedésével" - áll a tanulmányban. A fizikailag aktív személyek esetében ez a növekedés mindössze 379 gramm volt. A kutatók szerint ez 36 százalékkal alacsonyabb, mint a fizikailag inaktív személyek esetében, akikben a testtömeg-növekedés variánsonként 592 gramm volt.
Ezen kívül minden egyes variáns 1,1-szeresére növelte az elhízás kockázatát, de a fizikailag aktív személyekben az elhízás kockázatának egy variánsra eső megnövekedett valószínűsége 40 százalékkal alacsonyabb volt.
A kutatást vezető Ruth Loos, a brit Medical Research Council Epidemiology Unit munkatársa elmondta, hogy "a tanulmány megkérdőjelezi az elhízás genetikai fogékonyságának előre meghatározott elvét. Eredményeink tovább hangsúlyozzák a testmozgás jelentőségét az elhízás megelőzésében."

Copyright AFP [2010] / Translation Medipress
HáziPatika.com

Válasz

Elmarad az égi csoda
2010. augusztus 27. 06:44 /fn.hu /
Újra feltűnt a neten egy körlevél, amely azt ígéri, hogy augusztus 27-én olyan közel kerül a Földhöz a Mars, hogy telihold nagyságban fog látszani. Volt már ilyen levél tavaly is, azelőtt is. A Mars azonban soha nem látszódhat az ígért nagyságban. Túl messze van.
A zavaros nyelvezettel megírt körlevél „100 százalékosra” ígéri az égi csodát, amikor a Mars „látható lesz telihold nagyságban szabad szemmel”. Azt is megtudhatjuk, hogy „magnetikus kihatása lesz” a jelenségnek, és csak 6o ezer év múlva lesz megint ilyen közel Földünkhöz annak legközelebbi szomszédja. A levélhez kapcsolódó Power Point-bemutatóban további „adatok” is szerepelnek a pontos távolságról, és a Jupiter tömegvonzásának megváltozásáról és egyéb „tudományos tényekről”.
Az igazság viszont az, hogy nem lesz idén sem akkora, mint a Hold. A hirek.csillagaszat.hu szerint a beígért égi jelenséghez hasonlót ma élő ember soha nem láthat. A Mars látszó mérete ugyanis elenyésző a Holdhoz képest. A bolygó szabad szemmel mindenkor csillagszerűnek látszik, távcsővel is csak apró korongnak, melyen sötét és világos foltokon kívül egyéb nem vehető észre.
A Mars tehát sem augusztus 27-én, sem máskor nem látható akkorának, mint a telehold. Idén januárban volt földközelben a vörös bolygó, de ekkor is 99 millió kilométerre volt tőlünk.
A Mars 2003. augusztus 27-én volt egyébként igen szoros földközelségben, bolygónktól 55,8 millió kilométerre. Csillagászok kiszámították, hogy az utóbbi 60 ezer évben nem volt ilyen kedvező Mars-közelség. Ha egy 75-szörös nagyítású távcsővel ekkor figyeltük a Marsot, akkor a távcsövön keresztül valóban akkorának lehetett látni a Marsot, mint a telehold.
Ez természetesen sokak figyelmét magára vonta, és a hír évről évre felbukkant az internet világában, ám valahol lemaradt az évszám. Először 2005-ben bukkant fel, hogy augusztus 27-én ismét történelmi Mars-közelség lesz, azóta minden egyes évben felröppen az álhír.
A Mars-kacsa 2010-ben is kering a Föld körül.
Ajánlott weboldalak Mars.lap.hu Űrkutatás.lap.hu Távcső.lap.hu

Válasz