Ősz

Zelk Zoltán: Ez már az ősz
Ez már az ősz.Itt-ott még egy tücsök
dalt próbál szegény,a füvek között.
Szakad a húr,szétfoszlik a vonó-
nem nótaszó ez már,de búcsúszó.

Ez már az ősz.Borzongva kél a nap.
Közelg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek,erdők,hegyek fölött-
elnémul a rigó,el a tücsök.

Mily korán jő,mily korán tör felénk-
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!

S hallod,ők is,hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák,nem ad már erőt,
csügged az ág,sárgára vált a zöld.

Csügged az ág,ejti leveleit.-
Ó,ha az ember is a bűneit
így hullatná! s lomb nélkül,meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!

Dideregve didergő fák között
úgy tűrni deret,havat,vak ködöt,
tudni,tavasszal élni támadok.-
Nehéz a szívem.Mást nem mondhatok.
írta: jazsoli5, 2008. máj. 11. 17:37 - címkék: vers és kategóriák: Évszakok
http://jazsoli5.freeblog.hu/archives/2008/05/11/Zelk_Zoltan_Ez_mar_az_osz/