Kiderült, kit hogy érint a megszorítás
Index 2014. 07. 18. 08:33
Kapcsolódó cikkek (2)

Ebből veszi el a pénzt Varga - 110 milliárdot zárol a kormány

Kiderült a Varga Mihály által tegnap bejelentett megszorító csomag néhány részlete a Magyar Közlönyből. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd), és a Miniszterelnökség (1,446 milliárd) forintos hozzájárulása a zároláshoz. A legkevesebb zárolást az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány, 271,1 millió forintot, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is mindössze 536,2 millió forintot kell megtakarítania.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk. Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség.

A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap - a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli - egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak 6 milliárd forint megtakarításáról kell gondoskodnia. A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét.

A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

A megszorítás jelenősen érinti majd a Beruházási Alapot. A határozat szerint "a kormány felhívja az érintett fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy az alapba tartozó kiadási előirányzatok tervezett felhasználását haladéktalanul egyeztessék a nemzetgazdasági miniszterrel".

A határozat külön mellékletben sorolja a mentesített előirányzatokat, azokat a tételeket, amelyek nem csökkenthetők a zárolás érdekében, ezek között szerepel számos beruházás és különféle szervezetek támogatása is.

A költségvetési zárolás részleteit augusztus 1-jéig kell - a gazdasági miniszter jóváhagyása után - bejelenteniük a fejezetek kezelőinek a Magyar Államkincstárnak

Válasz

Szinte minden bank áthárítja a tranzakciós illetéket
2013. 1. 7. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 1. 7. 06:30|Pénzügy » Pénzügyi Szolgáltatók
A készpénzfelvétel szinte mindenhol drágább lett, a nullás számlák eltűnőben vannak, egyes bankok már a hagyományosan ingyenes tranzakciónak számító kártyás vásárlásnál is áthárítják a közterhet.
Mik ezek?

Már csaknem egy hete fizetik a bankok a tranzakciós illetéket az államkasszába. A számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti, ezekből az idén összesen 340 milliárd forintot vár az állam, ebből 260 milliárdot a bankoknak kell befizetniük. Emellett még mintegy 140 milliárd forintnyi banki különadó is terheli a szektort, amely a 2011-es évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 243,3 milliárd forintos veszteséggel zárta, és a tavalyi első kilenc hónapban is veszteséges volt.

Nem meglepő ezek után, hogy a piaci szereplők – a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben – még részben sem nagyon nyelik le a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. Mivel a bankoknak a jogszabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a tranzakciós listáikat, és az Országgyűlés végül a tavalyi év végén az eredetileg tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februártól a piaci szereplők egy része még tovább emeli a díjakat.

Könnyen lehet, hogy még ezzel sincs vége a drágításnak, a kormány ugyanis megígérte: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emeli a tranzakciós illeték mértékét. Ha ez bekövetkezik, a bankok az eddig látottak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat.

Amit már most látni lehet, a korábban húzóterméknek számító „nullás” számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból. A Citibank egy az egyben áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket, a Raiffeisen „díjnullázójánál” a készpénzfelvétel és az internetes átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes kondíciós listájában még valóban díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért.

A kártyás készpénzfelvétel egyébként szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival.

A bankok többségénél azonban a kártyás vásárlás egyelőre marad ingyenes szolgáltatás, ez azonban nem azt jelenti, hogy a költségeket más módon nem próbálják meg mégis az ügyfeleken érvényesíteni. Vannak olyan hitelintézetek, amelyeknél a számlavezetés díja emelkedik, és olyanok is, amelynél a kártyák éves díja nőtt meg.

Előzmény

Válasz

Mégsem öli meg a kormány a cafeteriát
MTI|[origo]|2012. 11. 08., 18:54

Benyújtotta a kormány az új adócsokrát részletező törvénymódosítási javaslatait. Ebből kiderül, hogy visszakozott a kormány a béren kívüli juttatásokban: kisebb mértékben emelik a cafeteria adóját, az Erzsébet-utalványt pedig 8 ezer forintig lehet majd igénybe venni kedvezményes adózással. Fizetni kell majd a sárgacsekk-adót a hiteltörlesztés után is, eltörlik a járulékplafont, jön a közműadó.

Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések. A korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. A javaslatokból a korábban bejelentett intézkedések részletei derülnek ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este közleményében részletezte, hogy a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében miket változtat. Visszakozott például a kormány attól a tervétől, hogy 27 százalékra emelje a béren kívüli juttatások esetében az egészségügyi hozzájárulást.

Ezzel gyakorlatilag a cégeknek nem érte volna meg cafeteriát (például Szép-kártyát, Erzsébet-utalványt, helyi bérletet) adniuk. Ezt közölték is a minimálbérről tárgyaló munkaadói szervezetek. A kormány ehelyett a jelenlegi 10 százalékról 14 százalékra emelné csak a járulékot. Vagyis többletbevételhez jut ezáltal, és bár kevésbé fogja megérni a cégeknek ezt a fajta juttatást adni a dolgozóknak, a bérrel szembeni előnyéből mégis megmarad valamennyi. Változás lesz az is, hogy az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni a jelenlegi 5 ezer forint helyett.

Adó a hiteltörlesztésre is

A tranzakciós illeték (közismert nevén sárgacsekk-adó) vonatkozni fog a pénzváltási tevékenységre, kölcsöntörlesztésre, a hitelkártyával történő ATM-készpénzfelvételre és a bankok által levont jutalék- és díjbevételre is.

Nem fizet viszont illetéket a Magyar Nemzeti Bank a tranzakciói után, és akkor sem kell fizetni, ha közös vagy részben közös tulajdonú számlák között utalnak. Az Államkincstárban egyes műveleteket kivonnak az adófizetés hatálya alól, például az uniós támogatásokkal kapcsolatos átutalások vagy a nemzetközi szervezetekkel történő elszámolások esetén nem kell fizetni. Az állampapírok forgalmazásakor 6 ezer forint az illetékhatár.
A kormány nemcsak a saját pénzügyi tranzakciós adóját építi be a rendszerbe, de az európai verziót is, igaz, csak 2014-től. Ekkor az értékpapír-ügyletek után is fizetni kell majd: úgynevezett derivatív vagy származtatott ügyletek után 0,01 százalékot, más esetben 0,1 százalékot.

Közműadó, iparűzési adó

A sárgacsekk-adón túl a kormány több adóváltoztatásról is határozott. Április 1-jétől jön például a fordított adózás a sertéságazatban, illetve eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont. Eddig egy bizonyos határ fölött már nem kellett járulékot fizetni, ezután ilyen kedvezmény nem lesz. A közműadót az NGM közleménye szerint a közterület, és "bizonyos esetben" magánterület felett vagy alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték után kell fizetni. Az adó legfeljebb 100 forint lehet méterenként, de a pontos mértékét az önkormányzat állapítja meg.

A kormány az iparűzési adót úgy alakítaná, hogy abból a cégek árbevétele szerint sávosan tudják levonni a költségeiket. 500 milliárd forintos nettó árbevételig 100 százalékban levonható az eladott áruk beszerzési értéke vagy a közvetített szolgáltatás. 20 milliárd forintig 85 százalékban, 80 milliárdig 75 százalékban, efölött 70 százalékban vonható le a költség az adóból.

Megadóztatja a kormány az adó alól eddig a receptek megváltoztatásával kibújó gyártókat, a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja.
A szerencsejáték törvény kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

Az adómódosítás mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is. Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is. Ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.

Előzmény

Válasz

...ÉS MINDEHHEZ MIT SZÓLTOK?

Egy lakás áráért repült Orbán Bukarestből Brüsszelbe

21 komment| Megjelent: 2012.10.21. 19:20| Frissült: 2012.10.21. 19:21

Tizenhárom millió forintért bérelték a miniszterelnök különgépét a héten.

Szerdán erősítette meg a kormányfő szóvivője a Hír24 információját, hogy különgéppel repült Orbán Viktor Bukarestből Brüsszelbe. Havasi Bertalan a Vasárnapi Blikknek ennek költségét is elárulta. Ennyiből már takaros lakást lehet venni, egy minimálbérből élőnek pedig több,mint 10 évnyi fizetését jelenti.

Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) tisztújító kongresszusán vett részt szerdán Bukarestben. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint azért kellett különgépet rendelni, mert menetrendszerinti járattal a kormányfő nem ért volna időben Brüsszelbe, a csütörtöki V4-találkozóra.

A Blikk szombaton közölt egy összesítést a politikusok milliós külföldi útjairól. A listát az agrárminiszter braziliai kiruccanása vezeti, több, mint 5 millió forintba került 8 napos szakmai kiküldetése egy 3 napos konferenciára.

Forrás: Vasárnapi Blikk/Hír24
Cimkék: Orbán, különgép

Előzmény

Válasz

Brüsszel: Még nagyobb csomag kell

Index: 2012. október 19., péntek 16:57 | [aznap frissítve]|

Hiába jelentett be Matolcsy György soha nem látott mértékű, 764 milliárdos megszorítást jövőre, az Európai Bizottság szerint a csomag jelentős mértékben csökkenti a növekedést, ami a kiigazítási igényt is megnöveli. Orbán Viktor szerint akármit csinálunk, sose elég. Azt kéri Brüsszeltől, mondják meg, szerintük mennyi hiányzik, a magyar kormány elő fogja teremteni a pénzt.
Kis korrekcióra lesz szükség, mondta Orbán Viktor pénteken, miután kiderült, Brüsszel még a 764 milliárdos megszorító csomagot is kevesli, további lépéseket vár a magyar kormánytól. Magyarország Orbán Viktor szerint most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A magyar miniszterelnök az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint Orbán elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel telefonos kormányülést tartott, és kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.

Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak, mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. "Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő.

Elő fogjuk teremteni

Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek, fűzte hozzá. Vagyis az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint, mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.

"Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte csak kicsi korrekcióra lesz szükség.
Betömtük, de megnőtt a lyuk

Mint arra az Index korábbi cikkében rámutatott, a Matolcsy György által bejelentett csomagoknak jelentős, a növekedést visszafogó hatásai lesznek. A kormány a frissen bejelentett 764 milliárd forintos csomag kapcsán maga csökkentette 1 százalékról 0,9 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését. Az intézkedések hatásai azonban ennél jóval durvábbak lehetnek.

A tranzakciós adó emelése, a benntartott bankadó, a helyi iparűzési adó alapjának változtatása, a cafeteria szabályok változtatása, a közműadó, csupa olyan tételek, amelyek jelentősen drágítják majd az életet, nem serkentik a beruházói kedvet, visszavetik a fogyasztást, lassítják a gazdaságot és a válságból való kilábalást.
Lelassít a megszorítás

A közgazdaságtanban ezzel kapcsolatban inkább csak becslések, illetve különböző tapasztalatokon alapuló ökölszablyok léteznek. A gazdaságpolitikai előrejelzések rendszerint egy 1 százalékos GDP-arányos kiigazítás után 0,5 százalékos vagy ennél is kisebb recessziós hatással számolnak - írja a zsiday.hu. Az IMF az európai válságkezelések tapasztalatai alapján viszont arra jutott, hogy a valóságban a megszorítások negatív hatása ennél jóval nagyobb, 0,9 és 1,7 százalék között van.

Ez a fájdalmas összefüggés érvényesül most Magyarországon is. Ha csak a becslés alját vesszük alapul és azt mondjuk, hogy az 1 százalékos kiigazítás 1 százalékos GDP- esést hoz, akkor is világosan látszik, hogy Brüsszel miért elégedetlen. A második, 364 milliárdos Matolcsy-csomag a GDP 1,3 százaléka, így tehát a visszaesés is valahol ekörül lehet, miközben a kormány csak 0,1 százalékkal csökkentette a korábbi 2013-as gazdasági növekedési előrejelzését. Ehhez képest a gazdaság akár recesszióba is kerülhet, legjobb esetben is csak nulla százalék körüli stagnálásra számíthatunk, ami a költségvetési egyenlegben egy durván 100 milliárdos elcsúszást okozhat.

Orbán bejelentései alapján úgy tűnik, Brüsszel is jelentős lassulást vár, a kisebb növekedés, vagy a növedés hiánya pedig a büdzsén lévő lyuk méretét is növeli. A korábbi növekedési várakozások mellett (0,7-1 százalék) az elemzők 500 milliárd körüli kiigazítási igényről beszéltek, és bár a 764 milliárdos csomag tényleges hatása ezt ugyan már közelíti, az intézkedések az eredeti lyuk méretét is növelik. Hogy pontosan mennyivel, arról hamarosan Brüsszel is tájékoztathatja a kormányt. A brüsszeli bizottság november 7-én áll elő végleges elemzésével, és az abban foglaltak irányadók lehetnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is.
Csak 10 milliárd a különbség?

Magyar elemzők egyébként a 764 milliárdos megszorítás bejelentése után már azt valószínűsítették, a csomag mértéke elég lehet ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk. Orbán szerint az Európai Bizottságnak joga és kötelessége, hogy a pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. A Népszabadság úgy tudja, a magyar fél azzal számol, hogy 10 milliárd forint körüli lehet az eltérés a két álláspont között. A kormány egyébként maga is számolt azzal, hogy a bejelentett intézkedések csökkentik a növekedést, a csomag közzététele után megváltoztatták saját előrejelzésüket is.
Fő makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest, % (forrás: NGM)
2011 2012 2013 2014
GDP volumene 1,6 -1,2 0,9 2,0
Háztartások fogyasztási kiadása 0,0 -0,8 -0,5 1,0
Bruttó állóeszköz felhalmozás -5,5 -5,8 -1,0 0,3
Export 8,4 2,6 6,2 6,4
Import 6,3 1,4 4,5 5,3
Foglalkoztatottak száma 0,8 1,1 0,7 1,3
Munkanélküliségi ráta (15-74) 10,9 10,9 10,8 10,7
Infláció 3,9 5,8 5,2 3,0

Úgy számoltak, az intézkedések egy része a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet. Szerintük a háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak.

"Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje" - vélték még a hét közepén.
Bevételnövelő intézkedések (első csomag) Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) 60
Pénztárgépek elektronikus bekötése 95
Fordított áfa a sertéságazatban 10
Kisvállalati adózás 15
TB-járulékplafon eltörlése 51
Összesen: 231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg. 72
Tranzakciós illeték további emelése 90
Államkincstár adójának emelése 40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása 35
Közműadó 30
Nő a cafeteria adókulcsa. 40
NAV egyedi számlák ellenőrzése 60
Összesen 367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem 30
EU-s társfinanszírozás csökkentése 55
Elmaradó béremelés 73
Segélyplafon 8
Összesen 166
Teljes megszorítás 764

Válasz

NGM: nem átmeneti teher a közművezeték-adó
A jövő évi költségvetési kiigazítási lépések között szereplő közművezeték-adó, a közműtulajdonosokra vonatkozó építményadó helyi adó, ezért annak bevezetéséről és - a meghatározott keretek közötti - mértékéről a települési önkormányzat dönt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából, amit az MTI kérdésére küldtek.

A tárca megerősítette, hogy nem átmeneti teherről van szó, "az intézkedést tartósnak szánja a kormány". Az adó kivetése az építményadó esetében már megszokott módon történik. Az adóalany a törvény és a települési önkormányzat által meghozott adórendelet alapján bevallja az adóköteles vezeték hosszát. Ezt követően a hatóság határozatban megállapítja az adót, amit évente két részletben kell megfizetni - ismerteti a tervezet részleteit az NGM.

Válasz

A hétszázmilliót ide kellett volna fordítani!!


Ebéd nélkül maradt minden ötödik gyerek

Nők Lapja Cafe / Egészség
MTI/Nők Lapja Café
2012. 09. 21. - 15:09

Idén húsz százalékkal kevesebb gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt.

Éheztek nyáron a gyermekekÓránként 300 gyermek hal meg alultápláltság miatt, a számok pedig nemcsak a szegény országokról mesélnek, itthon is sok kisgyermek ébred és fekszik éhesen.

Idén rendelet született a nyári gyermekétkeztetést vállaló települési önkormányzatok támogatásának feltételeiről, ami többek között előírta, hogy az ételek alapanyagát legalább harminc százalékban kistermelőtől vagy helyi termelőtől kell beszerezniük. Mivel ezeket az előírásokat nem tudták teljesíteni, tavalyhoz képest 25 százalékkal kevesebb önkormányzat igényelte a támogatást, ennek következtében 20 százalékkal kevesebb gyermek részesült szociális étkeztetésben.

Szabó Máté alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított a gyermekek nyári étkeztetésére vonatkozó szabályozás módosítása miatt, a helyi mezőgazdasági termelők támogatása nem mehet a gyermekétkeztetés rovására, napi egy étkezést minden rászoruló gyermeknek biztosítani kell.

Előzmény

Válasz

Zöldségesekre koncentrál a NAV

Zöldség- és gyümölcsárusokra - főként azokra, akik portékájukat az utak mentén kínálják - fókuszál az adóhatóság Észak-Magyarországon az elkövetkező időszakban - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága az MTI-t kedden.
A nyári ellenőrzés-sorozat keretében az üdülőhelyek, strandok, fesztiválok és szabadtéri rendezvények mellett a régió sajátosságainak figyelembevételével kockázatosnak minősülő adózói, tevékenységi körökre is kiterjeszti a fokozott ellenőrzéseket a NAV - tartalmazza a közlemény.

http://www.minap.hu/

A tájékoztatás szerint revizorokra számíthatnak a piacokon, közterületeken és a fő közlekedési útvonalak mentén zöldséget, gyümölcsöt, illetve egyéb mezőgazdasági termékeket árusítók. A tapasztalatok szerint ugyanis az árusok jelentős része nem őstermelő, valójában nem saját gazdaságban előállított, hanem továbbértékesítési céllal vásárolt árut kínál eladásra.

Az adóellenőrök és a pénzügyőrök a szakhatóságokkal együttműködve arra koncentrálnak, hogy kiszűrjék az őstermelőket megillető kedvezményes adózási móddal visszaélő kereskedőket.

A helyszíni vizsgálatok elsődlegesen a számlaadásra irányulnak, a próbavásárlást követheti az áru eredetének ellenőrzése, az értékesített termékek előállításához szükséges földterület, termelőeszközök feltérképezése. Indokolt esetben pedig a tényleges adófizetési kötelezettség megállapítása érdekében utólagos adóellenőrzést rendel el az adóhatóság.

/Na igen, a kicsiket kell szorongatni, hiszen a nagyáruház-láncokkal nem bír. Margó/

Előzmény

Válasz

Kedves Judy, a javaslataid nem csak a falun és vidéki kisvárosokban élőknek szól, mert ők egyre jobban kihasználják a kiskert adta lehetőségeket, hanem Bp-en és a nagyobb városok kertes területein élőknek is.
Az önellátási stratégia sokkal bonyolultabb kérdés, bár sok település birkózik vele - némi eredménnyel. Sajnos megszüntették a kisárutermelést kiszolgáló felvásárló-hálózatot és a feldolgozó-ipart is.
Az állattartás a falvakban is főleg a takarmányáraktól, függ, amit a világpiaci árak mellett egyéni célcsoportok érdekei is meghatároznak.
A mezőgazdaságra fordított támogatás sem a termelőknek, az áru előállítási költségeire megy, hanem pl. mezőgazdasági vállalkozások számítógépekkel való ellátására, v. egy térség központi húsüzemének felépítésére /nem a meglévő számos üzem korszerűsítésére!/... és még sorolhatnánk.
Az is igaz, hogy1989 után úgy tönkrevágták a volt mezőgazdasági üzemek eszközeit, földjeit, épületeit..stb, hogy azok teljesen használhatatlanokká váltak. /pL. a 80-as években már az egész ország be volt hálózva lineár öntöző-rendszerrel - hagyták tönkremenni, most az aszály idején nem lehetett már használni, így Mo.-on nincs kukorica és napraforgó termés, de a kalászosokból is gyéren termett. Az ilyen eseteket is végtelenig lehetne sorolni/
Kedves Klubtársaim, folytassátok, hogy hogyan lehetne könnyebbé tennünk a saját és családunk anyagi megélhetését. Margó

Előzmény

Válasz

Igy igaz. Nos akkor hogyan tovább? Talán segithetne, ha pl. a vidéki emberek megszüntetnék a kertjeikben zöldelő füvet: helyette ételt termelnének, lenne megint csirke, kacsa, liba, pulyka, galamb, stb. Az asszonyok pedig NEM az utcán várnák a faluba érkező kenyeres, fagyasztott ételeket, baromfi husokat és még ki tudja miket áruló kocsikat, - hanem sütnék a finom kenyeret, stb.
Elszoktak a munkától? Igen, - de akkor ne " sirdogáljunk" kórusban, hogy megintcsak milyen drága lesz ez meg az........ Igen, a városban élőknek sokkalta nehezebb lesz, - dehát vannak a városok körül falvak, oda lehet költözni, - van közlekedés: ma már egyre inkább: nincsenek távolságok m.o-on! / Külföldön mindez egyszerűbb: AZ EMBEREK ODA KÖLTÖZNEK, AHOL MUNKA ÉS MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉG VAN! pL. fINNORSZÁGBAN 4 HÁZ LAKÓI GONDOZNAK EGY KERTET KÖZÖSEN, ÉS OSSZÁK MEG A TERMÉST IGAZSÁGOSAN. Ha esetleg körülnéznénk a szomszéd országok között: kik , hogyan boldogulnak, és talán lepéldázhatnánk a jó dolgokat?

Előzmény

Válasz

Megérkezett Orbán üzenete az IMF-hez

27 komment|
Megjelent: 2012.09.19. 20:43|
Frissült: 2012.09.19. 22:01

Arról, hogy mit írt a kormányfő, hallgatnak. Arról pedig végképp, hogy veszik-e az adást.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkapta a magyar kormány módosító javaslatait a tárgyalások folytatásához - tudatta szerdán a valutaalap budapesti irodavezetője a Dow Jones budapesti keltezésű tudósítása szerint. Iryna Ivaschenko további részletet azonban nem közölt.

A nyitva hagyott kiskapu?

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az M1 szerda esti hírműsorában kijelentette: azt összegezték az üzenetben, hogy a kabinet milyen lépéseket tenne az IMF-megállapodás érdekében. Mint mondta, gazdaságpolitikai véleményt fogalmaztak meg, vagyis "tettünk arra vonatkozó javaslatokat, hogy mi hol tudnánk esetleg módosítani, különös tekintettel a költségvetést és az államháztartást érintő kérdésekre".

Varga Mihály úgy vélte, már a jövő héten eldőlhet, mikor érkezik vissza Budapestre a tárgyalódelegáció. Megjegyezte: végig kell vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, de ha kell, a kormány kész finomítani rajta.

A magyar parlament egyébként hétfőn elhalasztotta a szavazást a 2013-as költségvetés módosító javaslatairól annak érdekében, hogy ha az IMF/EU-megállapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a büdzsén.

Se veled, se nélküled...

A miniszterelnök a múlt héten, Facebook-bejegyzésben tette nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz–KDNP frakció sárvári tanácskozásán nemet mondott a valutaalap (állítólagos) kikötéseire, vagyis„ezen az áron" nem lesz megállapodás.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap a hitelért cserébe a többi között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyijövedelemadó-emelését, valamint az általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését kéri a kabinettől.
A Népszabadság ugyanakkor azt írta: nincs ilyen összetételű horrorlistája az IMF-nek.

Ráadásképp néhány nappal a már említett sárvári frakcióülés után Orbán Viktor a közrádióban kijelentette: megállapodunk az IMF-fel. Ugyan két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd létrehozni az egyezséget, de "ez lehetséges, jól haladunk."

Forrás: MTI
Cimkék: imf-tárgyalások, imf-tárgyalás,

Válasz

Hétszázmillióba került Orbán levele

Megjelent: 2012.09.12. 16:26|
Frissült: 2012.09.12. 16:31

Ennyit fizettünk a munkahelyvédelmi programos levélért.

Összesen 690 millió forintot csoportosított át a tegnap megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióról tájékoztassa a polgárokat. A kommunikációs akciót a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből finanszírozza a kormány, s a pénzt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) költheti majd el, amelynek augusztustól Vetési Iván az elnöke.

A pénzből 13 millió forintot személyi juttatásokra és járulékokra költhet el a hivatal, míg összesen 677 millió forintot szánt a kormány a kommunikációs akció dologi kiadásaira. Ennek zöme a KEKKH-nél landolt, ám 105 millió forint a közigazgatási tárca alá tartozó szervezetek és szakmai programok dologi kiadásaira lett előirányozva.

A KEKKH augusztusban kapta a felkérést a kormánytól, hogy bonyolítsa le az állampolgároknak való levelek címzését a rendelkezésére álló adatbázis alapján, s a levél meg is érkezett szerkesztőségünk több tagjához. Ám a pénzt ezek szerint csak most kapta meg hozzá a hivatal.

A levél anno a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP berkeiben tiltakozást váltott ki. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke szerint a levél pontatlanságokkal és hazugságokkal volt tele, ráadásul „több száz millió forintba” került.

A Népszava pedig azt rótta fel, hogy a levél már akkor kiment, amikor az akciót még meg sem szavazta a parlament, így utólag lesz „lepapírozva”. Akkor még azt sem lehetett tudni, hogy miként lesz finanszírozva a levél – a lapnak Havasi Bertalan sajtófőnök annyit írt: a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből lesz rá pénz.

A munkahelyvédelmi tervet egyébként azóta sem fogadta el a parlament, amely tegnap tárgyalta először. A terv részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót.

Forrás: Hír24
Cimkék: munkahelyvédelmi program, orbán levél

/Szerinted volt annyira fontos ez a levél, hogy 700 millióba kerüljön? Margó/

Válasz

Így változik az életünk szeptember 1-jétől - itt a lista!

2012. augusztus 31., péntek 7:11 (NAPI)
Szeptember 1-jétől egyebek mellett változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere, drágább és csúnyább lesz a cigaretta, jön a mindennapos testnevelés, végrehajtási nyilvántartás indul, színre lépnek a magyar termékek, szűkül a Kúria előtti felülvizsgálati jog, szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat, egyszerűbben működik a jövedelemigazolás - a Napi Gazdaság összeszedte, hogyan változik az életünk holnaptól.
Mik változnak szeptember 1-től?

Szeptember 1-jétől változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere. A módosítás − a személyszállítási törvény szellemében − a vasutat preferálja, sőt már rövid távon is jobban megéri vonatra szállni. Szombattól az emelt szintű országos vonatjáratokon (IC, EC, EN) fizetendő pótjegy díja az utazási távolsággal arányosan, a menetjegyek övezeti besorolásához igazodva nő. A kiegészítő díj a 280 kilométernél rövidebb utazásoknál a jelenleg jellemző 400 forintos szint alatt marad. Így több vidéki megyeszékhely és a főváros közötti utazás is olcsóbb lesz szeptembertől az IC- és EC-járatokon, a minőségi vonatokat érdemes lesz rövidebb távú utazásokhoz is igénybe venni.

A kezdetben korlátozott körben bevezetendő autóbuszos felár szintén a távolsági övezettel arányosan nő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződésekben határozhatja meg a tarifákat. Az egyik ilyen céggel megkötött szerződésből azt derül ki, hogy száz kilométerig 150 forint pluszdíjat kell fizetni. A felár mértéke száz kilométeren felül húsz kilométerenként 25-30 forinttal nő, tehát egy 160 kilométeres út a 2830 forintos menetjegy és a 235 forintos kiegészítő jegy megvétele után 3065 forintba kerül. Ötszáz kilométer után pedig 735 forintos kiegészítő jegyet kell venni.

Ezt olyan viszonylatokban kell megfizetni, ahol a vasút az autóbuszok utasainak valódi alternatívát jelenthet, így például a sztrádákon Budapestről Győrbe vagy a fővárosból Szombathelyre vagy épp Szegedre, illetve Nyíregyházára közlekedő buszok utasainak kell felárat fizetniük. A fejlesztési tárca reményei szerint a kedvezőbb áraknak köszönhetően az utasok nagyobb arányban választhatják az IC- és EC-vonatokat. (A korábbi és a jelenlegi kormányzat is meg akarta szüntetni a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben, de eddig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi tekinthető ilyennek. E téren a jelenlegi lépés tekinthető a legmesszebbmenőnek, amely tehát nem adminisztratív, hanem pénzügyi eszközökkel igyekszik felszámolni az egymás mellett futó járatokat.)

A tarifarendszerek közötti feszültségek feloldása érdekében a jegyeknél megszűnik az öt kilométeres tarifa. A helyközi bérletek változatlanul kiválthatók a legalacsonyabb díjövezetre is, így a napi rendszerességgel kis távolságra utazók kiadásai nem nőnek. A módosítások az előzetes becslések szerint növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat.
Ez még csak az első lépcső
A fejlesztési tárca szerint a mostani az átalakítás első lépcsője, amelynek keretében az eddig egységes tarifarendszert országos, elővárosi és regionális szolgáltatásokra bontott elemek váltják fel. Az új felosztás a későbbiekben lehetőséget nyit többszintű díjszabás alkalmazására az eltérő minőségű és jellegű szolgáltatások igénybevételekor − véli az NFM.

Egyszerűbben működik a jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy mindenki mielőbb hozzájusson az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a kormány szeptember 1-jétől hatályos rendeletében egyszerűsítette a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatvánnyal kapcsolatos szabályokat. Az új szabályok szerint, aki holnaptól helyezkedik el, a biztosítási jogviszony létesítésekor az új munkáltató részére köteles átadni az előző foglalkoztatójától kapott jövedelemigazolását. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapításához szükséges jövedelemigazolás kiállítása is egyszerűsödött, ezzel segítve a foglalkoztatók munkáját.

Indul az OBDK

Holnaptól új, önálló központi hivatal − az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) − kezdi meg működését. Az új szervezet amellett, hogy ellátja a betegek hatékony védelmét, az ellátotti és gyermeki jogok védelmének is letéteményese lesz. E feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH-tól) veszi át, az azt ellátó munkatársakkal együtt.

Mindennapos testnevelés az iskolákban

Csaknem 12 milliárd forint jut a hétfőtől törvényben rögzített, kötelező érvényű oktatási-testnevelési programra, amelyet az iskolákban az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben ír el a szeptembertől életbe lépő új közoktatási törvény − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell az iskoláknak együttműködniük. Azon településeken pedig, ahol nincs mód ilyen jellegű együttműködésre, a "Széchenyi terv keretében biztosítják a forrást". Olyan program előkészítése is elkezdődött, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Gloviczki Zoltán, az EMMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a pedagógusok normatív alapú bérkifizetésének januári megszüntetése nem okoz gondot, egyelőre azonban "még keresik a megoldást a költségvetés tervezése során", hogy olyan megoldást találjanak, amely "nem zavarja meg a tanítási folyamatokat".

Hétfőn 1,3 millió diák kezdi meg az tanévet. A tankönyvcsomagok átlagára 6,5 és 11 ezer forint között mozog. A kormány több mint 5,6 milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabály szerint egy gyerek 12 ezer forintnyi kedvezményt kaphat. A tankönyvek ára jellemzően nem változik a múlt évihez képest, a legmagasabb árat szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot nem léphetik át.

A köznevelésről szóló új törvény szeptemberi életbe léptetéséhez kapcsolódó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány a közelmúltban. A kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Szeptember elsejétől azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011−2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. Legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés. Idén szeptemberben szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 első évfolyamos tanuló lesz. Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egyévnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a kétévnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.

Kapcsolódó cikkek

Kiálltak a helyi, magyar termékek mellett
"Ugyan mitől nőne a magyar gazdaság?"
Dohányzás, vásárlás, magyar termék
Végrehajtás, Kúria, adóhivatali változás

Előzmény

Válasz

A HÁZTARTÁSUNK KÖLTSÉGVETÉSÉT IS MÓDOSÍTANI KELL!
Szomorú, spórolós ősz jön


Megjelent: 2012.08.30. 10:39|

Az ősz az iskolakezdés miatt mindig költséges, ám idén több dolog is ellenünk játszik: brutálisak lehetnek az élelmiszerek árai, a benzin is baromi drága, s most még a jegybank miatt is több ezer forintot buknak a devizahiteles háztartások.

Döntött a jegybank: bízva a pozitív jövőben lejjebb engedte a hitelek és betétek árát meghatározó jegybanki alapkamatot. Nem sokkal, csak épp negyed százalékkal, tehát 7 százalék helyett mostantól 6,75 százalékért ad kölcsön pénzt a bankoknak. Ám ez a döntés mégis elég volt ahhoz, hogy ismét begyengüljön a forint, amely a bejelentés előtt még viszonylag erős volt, 278 forint már elég volt egy euró megvásárlásához. Pár órával később már 6 forinttal többet kellett fizetni, ami viszonylag jelentős esésnek számít egy napon belül.

Jöhet a 287-es euró?

Tovább gyengült a forint. Az eurót csütörtök délelőtt 284,71 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Devizapiaci kereskedők ezt még mindig a jegybanki alapkamat csökkentésével és a kedvezőtlen nemzetközi hangulattal magyarázzák. Ezért erősödik a dollár árfolyama, miközben a piacokon eladják a kockázatosabbnak tartott devizákat, így a forintot is. Szakértők nem zárták ki, hogy forint az euróhoz viszonyítva hamarosan eléri a 285, rosszabb esetben akár a 287 forintos szintet is.

Ez a gyengülés is súlyos ezer forintokba kerülhet a devizahiteleseknek, akik már fellélegezhettek egy kicsit, hogy talán – végre – elindul lefelé a törlesztőrészletük összege. Elemzők szerint az IMF-hitelkeretről való megállapodásig ebben nem is nagyon várható érdemi változás, mivel a jegybank már a kamatcsökkentéssel is előre iszik a medve bőrére – vagyis a megállapodásra. Enélkül meg sem engedhetné magának a gazdaság élénkítését célzó lépést.

A devizahitelek költségét az árfolyamgátasok jelentős része persze kevésbé érzékeli majd, ám az államnak és a bankoknak mindenképpen pénzébe kerül – amit végső soron mégiscsak mi fizetünk majd meg az emelt díjak és adók vagy csökkenő szolgáltatások formájában.

Újabb benzinárrekord jöhet

Ám nemcsak ebben hat majd közvetlenül a monetáris politika és a nemzetközi gazdaságdiplomácia szeptemberben a pénztárcánkra, hanem a benzinárakon keresztül is. Ha az iráni feszültségek nem csillapodnak, súlyosan drága marad az autózás. Jelenleg átlagosan 439 forintért adnak egy liter benzint a kutak. Az ár azonban jövő héten újra emelkedhet, részben a forint romló megítélése, részben a nem enyhülő iráni helyzet miatt. Legfeljebb az javíthat az árakon, hogy az olajfaló országok igyekeznek nyomást gyakorolni a kitermelőkre, adjanak több olajat így, hogy már nem kell annyit légkondizniuk a nyár elmúltával.

A benzinen már csak azért sem lehet sokat spórolni, mert akinek az autózás nem munkához kell, már rég leparkolta a járgányát. Legfeljebb csak az olcsóbb benzinkutak és az olcsóbb benzin választásával lehet takarékoskodni. Magyarán a legtöbb családban az lesz: amivel több megy az autóra és a jelzáloghitelre, annyival kevesebb marad másra.

A statisztikusok szerint 2010-ben fejenként körülbelül 30 000 forintot költöttek az emberek a benzinre. Annak az évnek a szeptemberében 342 forint volt a benzin litere. Ugyanannyi autózás ma majdnem 20 ezer forinttal kerül többe fejenként.

Kisütik a pénzt a zsebünkből

Az élelmiszeren is biztosan spórolni kell, hiszen az öt éve példátlan szárazság miatt a növények alig bírtak életben maradni, nemhogy teremni. Ez a gazdáknak vagy 400 milliárd forintnyi kárt okozott, ám az élelmiszervásárlók zsebén jóval nagyobb lyukat üt majd.

A Központi Statisztikai Hivatal (legfrissebb) adatai szerint 2010-ben még havonta és fejenként körülbelül 14 500 forintot fordítottunk élelmiszervásárlásra, tehát háztartásonként átlagosan 38 000 forintot – ezt azonban szeptembertől nagyon nehéz lenne tartani. Pedig azóta már eleve drágult több mint 10 százalékot az élelmiszer.

A pékek már most bejelentették, hogy az alacsony búzahozam miatt 30 százalékkal drágább lesz a liszt, és jó 25-30 százalékkal drágulnak a kenyérfélék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kenyérből és péksüteményből fejenként átlagosan 53 kilót fogyasztunk egy évben, tehát fejenként heti egy kilogrammot.

Marad a parizer

Hasonló mennyiséget fogyasztunk húsfélékből is, amelyeknek az árát az elszáradt kukoricatermés dobja majd meg. Tavaly nyárhoz képest a hús már júliusig 8,2 százalékkal drágult, és erre jön még majd rá a 20-25 százalékos emelkedés, amit most lehet várni.

Ez, tekintve, hogy már évek óta nem annyi húst veszünk, amennyit szeretnénk (a válság előtt évi 4-7 kilóval magasabb volt a magyar népesség húsfogyasztása a 2010-esnél) azt jelenti, hogy a sertés- és a baromfihús csökkentése után most már az eddig kitartóan fejenként évi 6 kiló környéki felvágott fogyasztását is sok családban vissza kell majd fogni. A négyezer forintos szalámi már évek óta csak a gazdagok kiváltsága, de lassan már a parasztkolbász is tiltólistára kerülhet akár az átlagos jövedelmű családokban is.

Nem, piskóta!

A tojás ára már év eleje óta nőtt, s most júliusban 10 forinttal volt drágább darabja, mint tavaly szeptemberben, amikor még „csak” 30 forintba került. Fejenként 148 tojást evett meg átlagosan Magyarországon egy ember 2010-ben, ez azt jelenti, hogy a 10 forintos drágulás már eleve évi majdnem 40 ezer forint pluszkiadást jelenthetett egy átlagos, 2,6 fős háztartásban. És hát a tojást tojó csirkék is jelentős százalékban kukoricát fogyasztanak takarmányként.

És az a szomorú hír, hogy ha a kormány, mint szerdán tárgyaltak róla, úgy dönt, hogy (a központi büdzsé 60 milliárd forintos ráfizetése mellett) 5 százalékra csökkenti a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsát, az legfeljebb jövőre léphet életbe. Tehát az őszünk mindenképpen szűkös lesz.

Forrás: Hír24
Cimkék: iskolakezdés, devizahitel, élelmiszerárak, aszály

Válasz