Egy 73 éves asszonyt készülnek kilakoltatni

18 komment|
Megjelent: 2012.02.29. 17:01|
Frissült: 2012.02.29. 17:01

Végtörlesztés, árfolyamgát, moratórium, kényszerintézkedési kvóta, Nemzeti Eszközkezelő. Sok hűhó semmiért? Holnaptól megkezdődnek a kilakoltatások és az árverezések.

Csütörtökön hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, a tél vége pedig egyben a kilakoltatási moratórium végét is jelenti. Március elsején megszűnik a nehéz helyzetbe jutott adósok védelme, megkezdődnek a kilakoltatások, és többen akár utcára is kerülhetnek.

"Önkényes lakásfoglalók"

Vidékről és Budapestről máris többen jelezték a Magyar Szociális Fórumnak, hogy március első napjaiban árverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. A szervezet közleménye szerint egy 73 éves anyát és lányát március 6-án akarják kitenni XV. kerületi önkormányzati bérlakásából. Az érintett Laska Szerénának - akinek történetéről korábban a FN24 is beszámolt - semmilyen tartozása sincs, legutolsó számláit is rendre kifizette. Kérdésére, hogy miért akarják őket mégis kilakoltatni 36 négyzetméteres egyszobás-konyhás lakásukból, azt a választ kapta, hogy az önkormányzat nem köteles megindokolni a döntését. Az asszony méltányosságból jutott a bérlakáshoz a kerület MSZP-és vezetése idején, és ezt az állapotot azóta sem szüntették meg, írásban erről szóló tájékoztatást nem kapott - közölte a Magyar Szociális Fórummal, melynek segítségét kérte.

Simó Endre, az MSZF elnöke szerdán elküldött üzenetében arra kérte László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármestert, hogy vegyék le a napirendről Laskáék kilakoltatását, vagy biztosítsanak nekik más hasonló lakást. "Számítok humánus intézkedésére" - írta Simó a polgármesternek.

A végrehajtással megbízott Palota Holding rendőrökkel készül kilakoltatni a két asszonyt arra való hivatkozással, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit. A 73 éves anya nyugdíjból él, lánya pedig bérpótló támogatásban részesül: 22.800 forintot kap. Az MSZF arra kéri az embereket, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak a tervezett kilakoltatás ellen.

A szervezet hétfőn levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak, melyben azt kérték, a megélhetési válságba került emberek – köztük egész családok – érdekében tartsa érvényben a március 1-én lejáró kilakoltatási tilalmat. „A kilakoltatási tilalom 2011. július 1-én december 1-ig történt megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos időszakában. Megnőtt azoknak a száma is, akik a kilakoltatásuk elől öngyilkosságba menekültek. Családokat választottak szét, és vették el tőlük gyereküket, mert nem volt hol lakniuk" – írták közleményükben. Választ azonban cikkünk megjelenésésig nem kaptak a kormánytól.

A kormány intézkedései - pro és kontra

Senkit sem hagyunk az út szélén – ezt mondta Orbán Viktor tavaly szeptemberben facebookos videoüzenetében. "Önálló otthon, saját lakás, szabad élet. Ez csak együtt lehetséges. Ezért segítséget kell nyújtanunk a devizahiteleseknek" – hangsúlyozta, majd hozzátette: újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenki talpra tudjon állni, talpon tudjon maradni, és senki se veszítse el a fedelet maga és családja feje fölül.

A Fidesz már az országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén fenntartja a Bajnai-kormány által még 2010 februárjában bevezetett kilakoltatási tilalmat, amelyre végül augusztustól került sor. Az intézkedés azonban nem jelentett teljes védelmet: ebben az időszakban is kiürítették az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörtént a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult.

A kabinet eddig négyszer hosszabbította meg az általános moratóriumot. A negyedig meghosszabbítás lejártától, október elejétől bevezetett kényszerértékesítési kvótákat (2015. január 1-jéig csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését), majd november végén közölték: december 1-jétől 2012 márciusáig ismét hatályos a téli kilakoltatási tilalom. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor szólt arról is, hogy idén januártól megkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.

Ez azonban – mint később kiderült - csak keveseknek nyújt valós segítséget. Ráadásul a működéséhez szükséges jogszabályi hátteret a mai napig nem dolgozták ki megfelelően.

Tovább késik a lakásmentés

A Napi Gazdaság információi szerint a fokozott érdeklődés ellenére - a jogalkotás késlekedése miatt - csak a második negyedévtől menekülhetnek a nemzeti eszközkezelő védelme alá az ingatlantulajdonosok.

A bankok ennek ellenére már január 15-én megkezdték a papírok kézbesítését, amelyben arról értesítik ügyfeleiket, hogy jogosultak-e a NET „jóindulatára". 2012. I. negyedévében az összes fedezeti ingatlan 3%-a jelölhető ki kényszerértékesítésre. Az érintetteknek harminc napjuk van arra, hogy eldöntsék, felajánlják-e árverésre ítélt ingatlanukat a nemzeti eszközkezelőnek. Azonban nincs könnyű dolguk. A többi közt például azért, mert nem tudni, hogy mekkora bérleti díjjal kellene számolniuk, mint ahogy azt sem, hogy mi történik akkor, ha nem tudják majd fizetni ezt az összeget. A lap azt írja, a problémát az okozza, hogy a Magyar Bankszövetség és a kormány tavaly decemberi megállapodásának eszközkezelőre vonatkozó részleteiről még nem születtek meg a jogszabályok.

A lakásmentés indulását leginkább az a kitétel nehezítheti, hogy a NET-ről rendelkező törvény egyik paragrafusa szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok is a kényszerértékesítési kvóta részét képezik. A szabályozás szerint a bankok idén az állomány három százalékának megfelelő ingatlant jelölhetnek ki kényszerértékesítésre.

Tehetetlenek a bankok

Nemcsak a lakás-, az adósmentés is késik. Alig két hetük maradt a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek arra, hogy igazolják, megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a bankok kedvezményes módon forintra válthatják kölcsönüket. Jogszabály híján viszont nem tudni, mindezt hogyan tehetik meg az érintettek – írja keddi számában a Világgazdaság.

A kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás szerint a hitelintézetek a fennálló tartozás 25 százalékának elengedésével váltják át forintalapú hitelre azokat a devizalapú jelzálogkölcsönöket, amelyeknél az ingatlan forgalmi értéke a kölcsön felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adósnak szeptember 30-án már legalább 90 napos elmaradása volt, legkevesebb 78 ezer forintnyi törlesztőrészlettel.

További feltétele a tartozás részleges elengedésének, hogy adós nyilatkozzon arról, azért késett a részletekkel, mert a fizetőképességében jelentős, igazolható romlás következett be. A Világgazdaság információi szerint azonban a bankok jelenleg nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a jelentős romlás, és azt sem, hogyan lehet ezt igazolni.

Az is kérdéses még, milyen kamatok és törlesztőrészletek mellett juthatnak majd hozzá a hitelüket forintra váltók az új kölcsönhöz. Az ebben a cipőben járó gyerekes családoknak a kormány kamattámogatásos hitelt ígért, az viszont, hogy megkaphatják-e a kedvezményt, az Európai Unió jóváhagyásától függ majd – tette hozzá a lap.

További problémát jelent, hogy az árfolyamgátat – amelynek Rogán Antal által benyújtott módosító javaslatait hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta – a végtörlesztésre nem képes, ám a hitelüket fizetni még tudó adósokra dolgozták ki. Csak azok léphetnek be az áprilisban induló programba, akiknek legfeljebb 90 napnyi elmaradásuk van a törlesztéssel. A felmérések szerint az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos, nekik segíthet a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány és a Bankszövetség által aláírt megállapodásban szereplő 5 ezer ingatlan helyett várhatóan 25 ezer ingatlant vásárol majd fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ami azt jelenti, hogy a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödét tudják majd segíteni.

Már kijelölték a lakásokat

Két héten belül beérkezhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bankok által kijelölt lakóingatlanok - nyilatkozta nemrég Ternyák Edit, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szóvivője. A bankok januárban jelölték ki, hogy mely zálogul szolgáló lakásokat kényszerértékesítenek.

A szóvivő tájékoztatása szerint a törvényi feltételeknek megfelelő mindegyik ingatlant megveszik. A jogszabály szerint az adós a szándéknyilatkozatának benyújtásától számított 90 napon belül bérlővé válik, s ez idő alatt "védettséget élvez", vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti.

A költségvetési törvény az idei évre hárommilliárd forintot biztosít az ingatlanok vásárlására. A bérleti szerződésben pedig a lakástörvény rendelkezései lesznek irányadóak, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a szerződés felmondható.

Az OTP-csoport az idei első negyedévben 957 ingatlant jelölt ki, míg az előző negyedévben 537 darabot. A CIB Bank és az UniCredit Bank az előző és a mostani negyedévben is kihasználta a kvótát.

Csak a kormányban bízhatnak az adósok

Az FN24 által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a bajbajutott adósok abban bízhatnak, hogy a bankok türelmesek lesznek és nem fognak rögtön lépni. "Nekik is macerás az ingatlanok karbantartása, eladása. Bár az elmúlt hónapokban volt némi harc a kormány és a bankok között" – mondta megkeresésünkre Borsi László.

A szakember szerint az lenne az optimális, ha az adósokat ügyvéd is képviselni, hiszen időhúzással, esetleg a bankkal való megegyezésben is eltudna járni. "Nem utolsó szempont, ha a kilakoltatásra váró család a mediálást is kérné. Megállapodásban ugyanis a mediátor is tud segíteni" – tette hozzá.

A szakember belátja, pénz nélkül nem lehet ügyvédet fogadni, így az az adós, aki nem teheti meg, hogy jogi képviseletet kér maga mellé, csak a kormányban bízhat.
Mit tehetünk még a kilakoltatás ellen?
- Együttműködés családsegítő központtal (pl. adósságkezelési eljárás) és az önkormányzattal (pl. részletfizetés, méltányossági kérelem)
- Egyeztetés hitelezőkkel, végrehajtóval, méltányosság kérése lakásban maradáshoz
- A témával foglalkozó csoportosulások megkeresése, mint pl. A Város Mindenkié csoport, hogy közösen próbáljanak meg érdeket érvényesíteni
- A lakhatási problémánkkal érdemes lehet megkeresni a sajtót. - Felkészülés lélekben és gyakorlatban arra a helyzetre, ha mégis létrejön a kilakoltatás. Milyen albérleti lehetőségek vannak?
- Egyeztetés önkormányzattal: egyszeri lakhatási támogatás kérése a kaució kifizetése érdekében. Sokszor ez problémát jelent a lakásvesztés szélén álló háztartások számára



A lakosságnak is áldozatot kell vállalnia

Levélben megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudjuk, tervezik-e a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány a jövőben azokat az adósokat, akiket az utcára kerülés lehetősége fenyeget. Választ végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztályától kaptunk: "Az előző szocialista kormányok felelőtlen gazdaság- és társadalompolitikája magyar családok sokaságát sodort kilátástalan helyzetbe az elmúlt években. A második Orbán-kormány azonban a számára biztosított mozgástéren belül minden tőle telhetőt (pl. végtörlesztés, árfolyamgát) megtett és a jövőben is meg fog tenni a devizahitelezés miatt bajba jutottak megsegítésére, ám a felelősség csak arányosan osztható meg: így a jövőben áldozatokat vállalnak a bankok, a kormány és a lakosság is."

A minisztérium szerint a moratórium egy azonnali, szükségszerű beavatkozási eszköz, azonban a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére jóval összetett, sokoldalúbb és hosszútávon is megoldást nyújtó mentőcsomagra van szükség. Hogy milyenre, az a közleményből nem derült ki, helyette belinkelték a kormany.hu portál a bajba jutott lakáshitelesekért tett eddigi intézkedésekről szóló részét.
137 áldozatot szedett a fagyhalál
Február 27-ig 137 áldozatot szedett a fagyhalál – tudatta kedden a Magyar Szociális Fórum az Országos Rendőr Főkapitányság nyilvántartása alapján.
Az elhunytak közül 39 nő. Hatvan ketten a szabad ég alatt fagytak meg, hetvenöten pedig fűtetlen otthonukban, illetve lakásuk udvarán, telkén. Az áldozatok között van 33 éves és 90 éves is.
A Magyar Szociális Fórum szerint összességében 300 körül mozog azoknak a száma, akik 2011. október 8, az első kihűléses eset óta vesztették életüket. A rendőrségi nyilvántartásban ugyanis nem szerepelnek azok, akik mentés közben, illetve kórházba szállításukat követően haltak meg. Az ő számuk 170-180-ra tehető.

Farkas Csilla Szerző: Farkas Csilla
Balogh Marcsi Szerző: Balogh Marcsi
Forrás: FN24
Cimkék: kilakoltatás, moratórium

Válasz

Itt vannak a megszorítások

129 komment| Megjelent: 2012.02.22. 15:31

Csökkennek a gyógyszertámogatások, bevezetik az útdíjat, leállítják a beszerzéseket. A szaktárca szerint egyébként minden rendben van a büdzsével.
A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat – közölte az FN24-gyel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány gazdaságpolitikájának alapja „a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván”. Az a célkitűzés, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon és évről évre folyamatosan csökkenjen.
A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett – írta a GKI egy elemzésében. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó úgynevezett strukturális deficit a GDP 5-6 százaléka körül lehetett január elején, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A kutatóintézet szerint a 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy egy esetleges gazdasági visszaesés során is 3 százalék alatt maradjon a deficit.
A nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására számít a kormány, ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje, és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl. A 2,5 százalékos hiánycélt a kormány „minden körülmények között biztosítani kívánja” – közölte az NGM.
Nem megszorítás, hanem megújulás
Ezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni a kormány. Ennek a lépéseit határozták meg a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló kormányhatározatban.
Megszorításokról természetesen nem esik szó a Magyar Közlönyben kedden megjelent szövegben. Hiszen – mint ahogy a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter korábban közölte – „megszorítások helyett megújítjuk és újjászervezzük Magyarországot: munkahelyeket teremtünk, egyensúlyba hozzuk a nyugdíjkasszát, átalakítjuk a közösségi közlekedés rendszerét, és tiszta, a közérdeket szolgáló gyógyszerár-támogatási rendszert hozunk létre”.

Több lépésben csökkennek a gyógyszertámogatások
A kormányhatározat arra utasítja a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. A következő évben, 2013-ban életbe lépő újabb támogatáscsökkentést viszont már korábban bejelentették a Széll Kálmán Tervben, ám ezenfelül további megtakarításra is szükség lesz. A két miniszter március 14-éig gondolkodhat azon, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara aggódik, hogy a támogatások további csökkentésével a gyógyszertárak árrésbevétele is alacsonyabb lesz, ez pedig akár a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait is okozhatja. A 2012-es büdzsé a járóbeteg-gyógyszerkasszában az előző évi kiadáshoz képest már így is 100 milliárdos megtakarítást tartalmaz, a Széll Kálmán Terv pedig 2013-ra és 2014-re 120-120 milliárdos spórolást céloz.

Elvonnak a BKV-tól, útdíjat vezetnek be
A fővárosi helyi közösségi közlekedésre Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 32 200 millió forint támogatási előirányzat szerepelt. Ennek csökkentésére február 29-ig kell kidolgozni egy koncepciót. A határozat itt 3 minisztert, a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági mellett a belügyi tárca vezetőjét bízza meg. (A BKV már a korábbi előirányzati összeggel is pengeélen táncolt: január elején is a fizetésképtelenség veszélye fenyegette a társaságot, ám akkor egy nagyobb kölcsönnel megoldódott a helyzet. Ennek ellenére valós veszélye van annak, hogy a vállalat nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, s a főváros tömegközlekedése megbénulhat.)
Az elektronikus útdíjfizetési rendszer részleteit március 14-ig a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter dolgozza ki. A rendszer a korábbi 2014 helyett már 2013. július 1-jén elindulna. Mint arról már korábban beszámoltunk: az egyik javaslat szerint fizetős lenne minden főút, a sztrádák városi elkerülő szakaszai és az M0-s is. A korábbi tervek szerint a megtett úttal arányos lenne a díj: például a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnének, az „úrvezetők” azonban alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. A szisztéma kiépítése 50 milliárdba kerülhet, de már az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, s ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet.

Bútort, autót és számítógépet nem vesz az állam
A nemzetgazdasági minisztertől azonnali javaslatot vár a miniszterelnök, hogy hogyan lehetne kevesebbet költeni a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatokra és az egyéb központi kiadásokra. Emellett beszerzési tilalmat rendel el az intézményi beruházásokra: nem lehet több bútort, személygépjárművet, informatikai eszközt és telefont venni. Ez a rendelet nem vonatkozik azonban a NATO-beszerzésekre, és egyes egyedi esetekben a tilalmat feloldhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az NGM szerint a beszerzési tilalom valójában nem is új intézkedés, már tavaly elfogadtak egy erről szóló határozatot.
"Kormányzati keménykedés"
További kormányzati lépésekre, „egy halom költségvetési keménykedésre” lesz szükség ahhoz, hogy idén a GDP 3 százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke január közepén.

D.I. Szerző: D.I.
Forrás: FN24
Cimkék: gdp, államháztartási hiány, deficit, megszorítások, gyógyszertámogatás, útdíj, beszerzés, ngm

Válasz

Változások a lakossági hitelfelvételben

Szerző: Kiss Verus 2012. február 20. | Forrás: HáziPatika.com

2012-ben több jogszabály-módosítás lép életbe az egyoldalú szerződésmódosítás és a hitelkamatok tekintetében, melyek az egyes hitelszerződések átlátható árazását segítik elő. Mit kell tudni ezekről? Mire figyeljünk? Csokorba szedtük tételesen.
A kamatláb mértékének maximalizálása - magánszemélyek esetén
A korábbi gyakorlat szerint a túlzottnak ítélt (uzsora) kamat mértékét a bíróság eljárás keretében mérsékelhette. Az új szabályozás azonban egyértelmű feltételeket teremt: 2012. április 1-jét elkövetően magánszemélyek egymás között megkötésre kerülő szerződéseiben kikötött kamatláb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis, azaz érvénytelen. A számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat az irányadó az adott naptári félév teljes idejére vonatkozóan.
A jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank határozza meg. Ha a szerződő felek a megkötött szerződésben nem határoztak meg a kölcsönösszeg után fizetendő kamatlábat, annak mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

A THM maximalizálása - pénzügyi szolgáltatók esetén
Maximalizálják a pénzügyi szolgáltatóktól igényelt kölcsön után fizetendő teljes hiteldíjat is. A 2012. április 1-jét követően kötött szerződések esetében főszabályként a pénzügyi szolgáltató a fogyasztóknak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelyben a THM meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A törvény ettől eltérést enged a hitelkártya-szerződések, a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében. Ezeknél a konstrukcióknál a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A gépjárműhitelek esetében a szigorúbb, általános korlát az érvényes.

Jelzáloghitel: kamatok, díjak és költségek
A 2012. április 1-je után kötött jelzáloghitel- szerződés esetén, amennyiben a fogyasztó szerződésszerűen teljesít, úgy a szerződésben rögzített kamatokon felül a pénzügyi szolgáltató nem számíthat fel rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
A pénzintézetek ezen kívül 2012. április elsejét követően, a jelzáloghitel-szerződések megkötésekor kötelesek a kamat változását előre meghatározni. Erre két módszer lehetséges:

1. Referencia- kamatláb változásához kötve. Ebben az esetben az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia- kamatlábból és a megadott kamatfelárból tevődik össze.
2. A kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódus alatt rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.

Milyen referencia-kamatlábakat használhatnak a hitelezők?
Jogszabály alapján az alábbi referencia- kamatlábak használata lehetséges: forinthitel esetében 3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 vagy 5 éves állampapír átlaghozam. Eurohitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

A kamat mértékét a hitelezőnek a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként (azaz 3, 6 vagy 12 havonta) módosíthatja. Az új kamatperiódusra érvényes kamatláb a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatláb (plusz kamatfelár) alapján kerül meghatározásra.

A referencia- kamatlábhoz kötött árazás esetén az ügyfél számára érvényes kamatláb a referencia- kamatláb és a megadott kamatfelár összege. A pénzügyi szolgáltató a kamatfelárat - vagyis a referencia kamaton felül fizetendő kamatrészt - az ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor módosíthatja, ha az ügyfél egy havi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy ha a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött és a bankra engedményezett biztosítást a pénzügyi szolgáltató értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. A változás kamatfelárra vonatkozó hatását a pénzügyi szolgáltató az üzletszabályzatában köteles rögzíteni.
A kamatláb módosítása
A kamatperiódus alatt rögzített kamatlábak esetén a hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltató 3, 5 vagy 10 évente változtathat az alkalmazott kamatláb mértékén, összhangban a kamatperiódus hosszával. Az új kamatperiódusokban alkalmazott kamatláb mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.

Mikortól?
A fent ismertetett átlátható árazást segítő árazási technikákat a pénzügyi szolgáltatók főszabályként a 2012. április 1-jét követően megkötött szerződésekre kötelesek alkalmazni. Ugyanakkor a jogszabály az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít a hitelszerződés módosítására, újrakötésére vagy kiváltására korábban (2012 előtt) kötött szerződések esetén is, amennyiben 2012. április 1-jét követően a futamidőből még több mint 1 év van hátra.

Az ügyfelek a hitelek ilyen típusú kiváltásával, módosításával vagy újrakötésével egy alkalommal élhetnek. Igényüket 2012. augusztus 31-éig írásban kell jelezni a pénzügyi szolgáltató felé. Az igénybejelentést követően a módosításra, újrakötésre akkor kerülhet sor, ha az adós kérelme benyújtását követő 60 napon belül a szükséges dokumentumokat a hitelező intézményhez benyújtja. A hitelszerződés módosítását az ügyfél csak a pénzügyi intézménnyel közvetlenül bonyolíthatja, pénzügyi közvetítő ("ügynök") nem jogosult a módosításhoz, újrakötéshez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

Válasz

Új fegyvereket vet be az adóhivatal
Megjelent: 2012.02.16. 12:30

Az adózói kör szélesítését tervezi a NAV, hogy teljesíteni tudja a költségvetési előirányzatot.

A költségvetési bevételek több mint 92 százalékát - az idén mintegy 10 500 milliárd forintot, a tavalyinál 1000 milliárd forinttal többet - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell biztosítania, amit az adózói bázis szélesítésével kíván elérni - mondta Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján, az idei ellenőrzési irányelveket ismertetve.
Az adózói bázis szélesítését új eszközök alkalmazásával tervezi elérni az adóhatóság. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a tavalyi volt az adó- és vámintegráció első éve, s azzal, hogy sikerült teljesíteniük a költségvetés elvárásait, beigazolódott, hogy ez életképes megoldás. Az idén kiemelt cél, hogy az adó és vám szakág együtt ellenőrizzen.

Az adózási területen mintegy négyezer revizor dolgozik, akiknek 1,6-1,7 millió vállalkozással kell aktívan foglalkozniuk, míg szja-bevallást mintegy 4,5 millió magánszemély ad be. A kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás már jó ideje számítógépes rendszerrel történik; ki kell választani, melyek azok a rétegek és kötelezettségszegések, amelyek a legnagyobb valószínűséggel, a legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozhatják, és rájuk kell az ellenőrzés során fókuszálni - ismertette.

A számítógépes kiválasztáshoz nyújt majd segítséget új intézményként a becslési adatbázis, amelybe minden adat bekerül, amely tevékenysége során a NAV tudomására jut, így például az adóbevallások, kapcsolódó vizsgálatok során szerzett információk. Új intézmény az adóregisztrációs eljárás is, aminek az a célja, hogy már a cég megalakulásakor ki tudják szűrni például azokat a magánszemélyeket, akik korábban jelentős adótartozással hagytak hátra egy vállalkozást vagy már működő cégben szeretnének ügyvezetők lenni. Az újonnan alakult cégeknél kérdőív segítségével mérik fel, igényelnek-e különleges figyelmet, például mert bizonytalan a pénzügyi helyzetük.
Az induló cégek esetében a prevenció, a "fantom" cégek kiszűrése a cél, az adóhatóság figyelmére lehet számítani például, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja. "Örültünk volna, ha ez megszűnik" - jegyezte meg az utóbbival kapcsolatban Varga Árpád. Kockázati tényezőnek tekinti a NAV azt is, ha a cég megalakulását követően - különösen alacsony jegyzett tőke esetén - jelentős forgalmat, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható áfát vall be a cég.
A működő vállalkozások esetében az adóbevételek biztosítása, a működés nyomon követése az ellenőrzés célja az adóminimalizálás visszaszorítása érdekében. E körben egyebek mellett egyedi kockázatelemzésre ad okot, ha a kapcsolatrendszer, számlázási láncolat alapján szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel vagy gyakori a székhely-, tulajdonosváltás.
A megállapítások döntő része - 2010-ben 83,1, 2011-ben 85,5 százaléka - az áfából származik, közel 3000 milliárd forintot képvisel a bevételekben - ismertette az elnökhelyettes. Áfavizsgálatokra elsődlegesen a nagyobb forgalmú, jelentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak részesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi és egyéb járműbérbeadással érintettek számíthatnak.
A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében, a jegyzett tőke, tőketartalék jelentős változása esetén pedig továbbra is kíváncsi a növekedés forrása. A tb-ellenőrzések keretében az idén is lesznek akciók a feketefoglalkoztatás kiszűrésére.

Az szja-vizsgálatok keretében az adó-visszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a NAV. Vagyonosodási vizsgálatot - ebből az idén mintegy kétezret terveznek - adócsalás, bűncselekmény gyanúja, csalárd csőd esetén végeznek. Varga Árpád kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a végtörlesztésre fordított összeg eredetét nem vizsgálhatja az adóhatóság, úgy kell tekinteni, megvolt rá a fedezet, vagyis egyfajta adóamnesztiáról van szó. Az adótörvény-javaslatokról - bár nincs ilyen kötelezettség - gyakran megkérdezik az adóhatóság véleményét, erről nem kérték - tette hozzá.
A szolgáltató szektorban az idén is kiemelt figyelmet kap a nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termékek ügynöki, a gabona, a takarmány-, az élőállat, a hús és húskészítmények nagykereskedelme), a közúti áruszállítás, raktározás, tárolás, munkaerő-piaci szolgáltatás vagy például a biztonsági, nyomozói tevékenység. Az ipari ágazatban a hús, baromfihús készítmények gyártói és az építőipar számíthat fokozott figyelemre.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések kiemelt célterülete a kiskereskedelem mellett a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a magánrendelőkben végzett járóbeteg-, fogorvosi valamint egyéb humán egészségügyi ellátás lesz.

A vámszakmai területen a vámérték helyességének, kimunkálásának vizsgálatát valamint a textil-és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzését emelte ki Varga Árpád. A mintegy 1000 milliárd forint bevételt eredményező jövedéki ellenőrzések célja az adózatlan dohánytermékek és az illegális ásványolaj behozatalának, forgalomba kerülésének, illetve az otthoni fogyasztásra előállítható, adómentes párlat, erjesztett alkoholtermékek illegális forgalomba hozatalának megakadályozása.
A környezetvédelmi szakterületről 100 milliárd forintos nagyságrendű bevétel származik, egyre szélesedő adóalappal. E szegmensben új feladat a népegészségügyi termékadó beszedése, amiből az idén a kormány 20 milliárd forint bevételre számít.
Forrás: MTI
Cimkék: nav, nemzeti adó- és vámhivatal, adóhatóság, adózás

Válasz

Eldönthetjük, hogy Kicsappant/ás/va, vagy Becsappant/ás/va érezhetjük most magunkat. Margó

Előzmény

Válasz

Orbán keresi az emeltyűt

Megjelent: 2012.02.13. 13:54 Frissült: 2012.02.13. 15:18

A miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt mondta: minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós fiskális szerződéshez.

Elértük, amit akartunk. A közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra kötelezőek, a többiekre csak később, az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára - mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a parlamentben, és azt javasolta az Országgyűlésnek, fogadja el a paktumot.
Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené az ország versenyképességét, ez kulcskérdés volt - jelentette ki a kormányfő. Szerinte Magyarország a térség legversenyképesebb környezetével rendelkezik, ezért fontos, hogy nem került bele a paktumba a kötelező adóharmonizáció.
"Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket" - mondta Orbán Viktor. Az EU gondoskodik róla, hogy ne legyen csendes a tenger, késhegyre menő érdekérvényesítési verseny folyik Európában, történelmi léptékű átrendeződés megy végbe a válság elmúltával - tette hozzá. Megerősítette, az ország jövője az unió keretein belül van, és Magyarország az intézmények megújulása mellett áll ki.

Mint mondta, az Európai Parlamentben látott viták felértékelték a magyar törvényhozás színvonalát. Hozzátette: "Köztünk vannak ugyanakkor az önfeladás stréberei, akik bármit eladnak, bármiről lemondanak és szaladnak nyugati üzlettársaik szoknyája mögé, mások pedig fejjel mennének a falnak, senkivel nem akarnak megegyezni."

A kormányfő szerint a két út között kell haladnunk, megegyezésre kell törekedni. Szerinte van esély jó megállapodásokat kötni pl. a jegybank függetlensége vagy a bírói nyugdíjkorhatár ügyében. Magyarországnak határozottan és okosan kell kiállnia magáért, az Országgyűlésnek az a dolga, hogy megküzdjön a magyar emberek érdekeiért - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 2002 és 2010 között a nagytőke a gazdasági mellé megszerezte a politikai hatalmat is Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy nem lenne jó erre az útra visszatérnünk. Nemcsak a nyugdíjasok és a középosztály, hanem a leszakadó rétegek és a középosztály között is szövetséget kell kötni - mondta Orbán, hozzátéve, hogy keresi azt az emeltyűt, amellyel a leszakadókat fel tudná emelni a középosztályba.

Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila azt mondta az EU-paktumról, hogy az egy elfogadható tervezet, de hozzáfűzte: örülne, ha Orbánnak respektje lenne Európában, mert akkor szerinte jobban tudná érvényesíteni az ország érdekeit.

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk".

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot.

Mi az emeltyű?
Az emeltyű - a Wikipédia szócikke szerint - a mechanikus vasúti biztosítóberendezések alkatrésze. Segítségével az állítóközpontból emberi erővel lehet a különböző berendezéseket (pl.: váltók, jelzők, reteszek) működtetni.
Általában három fázisra osztható: Kicsappantás
Állítás
Becsappantás

Válasz

gy mászhat ki a devizahitelből

Megjelent: 2011.12.15. 16:25 Frissült: 2011.12.15. 19:49

A legnehezebb helyzetűeknek elengedik a tartozásuk negyedét, a még fizetőképesek pedig a törlesztőrészletekben kapnak átmeneti segítséget.

Az eddigi adósmentő csomagokkal ellentétben ezúttal valós segítséget jelent az eladósodott családoknak a kormány és a Bankszövetség által aláírt, csütörtökön nyilvánosságra hozott egyezség.

Adósságelengedés a legnehezebb helyzetűeknél

Elengedik a tartozás negyedét azoknál a devizaadósoknál , akik 90 napon túl tartoznak, s a tartozásuk összege idén szeptember 30-án elérte a 78 ezer forintot – derül ki a kormány és a Bankszövetség csütörtökön nyilvánosságra hozott megállapodásából. A devizahitelüket pedig forintra váltják, a jövő év március 15. és 2012. április 15. közötti MNB középárfolyamok átlagán. A határidő: 2012. május 15.

Csak azoknak engedik el az adósságuk negyedét, akiknél a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg. Az adósok egy része kamattámogatást is igényelhet majd a forinthiteléhez – ehhez az is kell, hogy egy kiskorú eltartott is legyen a háztartásban.

A tartozáselengedés feltétele, hogy az adós „2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt”. Arról egyelőre nem lehet közelebbit tudni, mi fogadható el ilyesfajta igazolásnak, ami némi bizonytalanságot csempészhet az érintett adósok lelkébe.

Akiknek elengedték az adósságuk negyedét, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem ajándékozási illetéket fizetniük.

Segítség a fizetőképeseknek

A megállapodás az adósoknak hasznos tartalommal tölti meg az árfolyamgát mindeddig nem annyira vonzó intézményét.

Az állam és a bankok közösen átvállalják a törlesztőrészletek rögzített árfolyam (180 forintos frank-, 250 forintos euróárfolyam) fölötti részét. Nos, ha nem is az egészet, de a kamatrészt. „A tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint”- olvasható a megállapodásban.

(A törlesztőrészlet két fő összetevője: a tőketörlesztés és a kamat. A futamidő elején a kamat a nagyobb rész, a tőketörlesztés a kisebb, majd ez idővel megfordul – legalábbis így van ez a lakossági hitelezésben elterjedt annuitásos hiteleknél.)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy ez 30-35 százalékos könnyítést jelent a törlesztőrészletekben, a jelenlegi árfolyamszintek mellett. Az árfolyamrögzítés 2016 végéig biztosított, s 2012 végéig lehet belépni az árfolyamrögzítés rendszerébe. A törvényjavaslatot 2012 január 31-ig terjeszti be a kormány, tehát valószínűleg jövő tavasszal nyílik meg a lehetőség.

Végtörlesztési változások

A kormány tett néhány engedményt a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatban a megállapodásban, amelyekről nem árt tudniuk azoknak, akik élnének a lehetőséggel. A bank jogosult lesz visszautasítani a végtörlesztési kérelmet, ha az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján. (A megállapodás szövege erre nem tér ki, de remélhetőleg az is megfelel majd, ha a megtakarítás, illetve a hitelígérvény összege együttesen fedezi majd a végtörlesztést – erre majd a beterjesztett törvényjavaslat szövege adhat választ).

Az is változás, hogy közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, s ennek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ.

A bankoknak valószínűleg az a változás lehetett a legfontosabb, hogy a bankadóból leírhatják az végtörlesztésből - illetve az adósság elengedéséből - származó veszteségeik 30 százalékát.

Kis Miklós Szerző: Kis Miklós
Forrás: FN24
Cimkék: pénzügy, devizahitel

Hogyan értelmezed a cikket? Szerinted is segítség mindenkinek? Margó

Válasz

Orbán újabb beismerése
|
hir24 Megjelent: 2011.12.09. 07:55| Frissült: 2011.12.09. 07:55

A miniszterelnök egy francia lapnak adott interjúban elmondta: valószínűleg kisebb lesz a gazdasági növekedés, mint azt eddig tervezte a kormány.

A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális, azaz szabadon felhasználható hitelkeretről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján megjelent interjúban. A kormányfő szerint "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.

A legjelentősebb francia gazdasági napilapnak nyilatkozva a miniszterelnök azt mondta: a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja.

"Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán.

A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.

Forrás: MTI
Cimkék: orbán viktor, gazdasági növekedés

Válasz

Megszűnik a rokkantnyugdíj, de lesz helyette más
NOL| 2011. november 10.
http://nol.hu/gazdasagmegszunik_a_rokkantnyugdij__de_lesz_helyette_mas
Megszűnik a rokkantnyugdíj, és átalakul rehabilitációs, valamint rokkantellátássá. Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is vagy a rehabilitációjukról döntenek, és visszavezetik őket a munkaerőpiacra, vagy rokkantnak nyilvánítják őket. Nem kiadáscsökkenést remél ettől a kormány, hanem hogy kevesebben akarják ''leszázalékoltatni'' magukat.
.
A kormány szerint a rokkantnyugdíjból rehabilitációs ellátás lenne
Népszabadság - Kurucz Árpád

A kormány a tegnapi kormányülésen elfogadta az új rokkantnyugdíjrendszer koncepcióját, a törvény-előkészítés már meg is kezdődött. A jövőben a fő szempont a rehabilitáció és a foglalkoztatottság elsődlegessége lesz – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít – írta a portfolio.hu.

A rokkantnyugdíjak megszűnnek, és átalakulnak rehabilitációs és rokkantellátássá. Az intézkedéstől nem azt várják, hogy milliárdok maradnak a költségvetésben, hanem a cél a friss ellátások csökkentése, a foglalkoztatás emelése, valamint hosszabb távon egy átláthatóbb rendszer kialakítása. A kormányszóvivő szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, nehezen átlátható és sok esetben pazarló. A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak.

Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték,a jövőben nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, de az ellátás összege nem változik. Azokat sem vizsgálják felül, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak.

Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is kétfajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a továbbiakban rehabilitációs ellátást fognak kapni, azok pedig, akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, rokkantsági ellátást. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett (ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell).

A rehabilitációs ellátást kapóknál egy fix összeg van meghatározva, ennek mértéke 58 ezer forint, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet, az ember vagy dolgozik, vagy ellátást kap. A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll.

Egyrészt a kormány a Start munkaprogram segítségével közmunkaprogramokat szervez, ahol a rehabilitációs ellátást kapók találhatnak állami munkát. Ezt meghaladóan a versenyszférában a foglalkoztatást a rehabilitációs munkavállalóknál úgy próbálják emelni, hogy a friss foglalkoztatás esetén nem kell munkaadói járulékot fizetni (rehabilitációs kártya bevezetése).

Emellett a kormány bér- és költségtámogatási programot is biztosít. Ennek két fajtája van, van egy tranzit foglalkoztatási oldal, ahol a munkaadót arra ösztönzik, hogy a nyílt munkaerőpiacra engedje ki a rehabilitált munkavállalót. A megváltozott munkaképességűek esetében a támogatás az első évben 100 százalék, a második évben 90 százalék, míg a harmadik évben 80 százalék. A támogatás természetesen szólhat hosszabb távra is azoknál a foglalkoztatottaknál, akik nem tudnak a nyílt munkaerőpiacra kerülni.
Címkék: nyugdíj, rokkantnyugdíjasok, törvénymódosítás, vizsgálat

Kapcsolódó cikkek: szöveg:Giró-Szász: fenntarthatatlan a rokkantsági nyugdíjrendszer - Videó | szöveg:Két évet is kaphatnak a tb-csalók | | szöveg, kép: Bauer Tamás: Nem reform, ez megszorítás

Válasz

Veled együtt örülök Julianna, hogy legalább Te, a családod, a rokonaid, ismerőseid nem tartoztok egyik csoporthoz sem, akiknek a jövedelme a 2011-2012-es megszorító intézkedések miatt lényegesen csökkent-csökkenni fog. Tehát nem beteg, rokkant, özvegy, nem használ gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, mint vállalkozó v. foglalkoztatott a havi jövedelme meghaladja a 230 ezer Ft-ot, nem volt tagja a magánnyugdíjpénztárnak, nincsenek még felnevelendő, vagy felsőfokú oktatásban részvevő gyermekei … stb. Így a Ti családi költségvetéseteket előre láthatóan csak a +2-os ÁFA-emelkedés fogja tovább terhelni a vásárlásaitok és az igénybe vett közszolgáltatások /víz, gáz, áram/ után. Ha képviselő is van a családban, annak a tiszteletdíja, költségtérítése jelentősen emelkedni fog. Gondolom, hogy ezek elfogadásához kéred az érintett honfitársaid támogatását. Margó

Előzmény

Válasz

oberlander julianna írta itt:
Nagyon szép napot és türelmet nem kel midég a kormány munkáját ,vádolni inkább segitsük hogy nyugottan dolgozon .

Válasz

Hazudott a kormány a nyugdíjakról?
Megjelent: 2011.10.18. 07:00|Frissült: 2011.10.18. 07:07

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja Székely Tamás, a VDSZ elnöke a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését. A szakszervezeti vezető szerint ezzel a kormány becsapta az embereket.

A rokkantnyugdíjakat is felülvizsgálják
(Shutterstock) A kormány korábban arról beszélt, hogy a kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíját fogják megszüntetni, ennek ellenére a pénteken ismertté vált törvénytervezet az összes korengedményes és korkedvezményes nyugdíjast érintené, azaz egy jóval szélesebb társadalmi réteget – mondta az FN24-nek a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban valóban kijelentette: az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkoznak majd ezek a változások, a „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem”.
A javaslatban azonban az szerepel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíját szüntetik meg. A törvény a tervek szerint 2012. január 1-jétől lép életbe, ezután a már megállapított nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. Azokat, akik valamilyen egészségkárosodás miatt nyugdíjaztak, felülvizsgálják, és ha elég egészégesnek találják őlet, akkor ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a többi korhatár előtti nyugdíjasra. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, ám azok, akik ezt kapják, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak maradnak.

Nyugdíj, ami nem is kerülne pénzbe az államnak

A VDSZ elnöke a beszélgetésünk idején épp több más szakszervezeti vezetővel a törvénytervezet szövegét elemezte, próbálták értelmezni, valójában mit is akar a kormány a nyugdíjasokkal. Több következetlenség szerepel a szövegben, Székely Tamás szerint a javaslat „rohammunka” eredménye lehet. Egy alapvető értelmezési problémára hívta fel a figyelmet: a döntéshozók valószínűleg nem tudják, mi a különbség a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj között. A korkedvezményes nyugdíj azoknak jár, akik veszélyes és egészségre ártalmas munkakörökben dolgoznak, és ide tartoznak többek között a fegyveres erők (katonaság, rendőrség) tagjai is.

Székely Tamás abban bízik, hogy a korengedményes nyugdíj megmaradhat, ugyanis annak a megfizetése nem az államot „terheli”, a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai kérdés. A VDSZ évek óta azért kampányolt, hogy ne szűnjön meg ez a lehetőség, tavaly például több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze. (A korengedményes nyugdíj lényege az, hogy a munkaadók előre, egy összegben befizetik azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő életkorú dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lennének elküldeni.) Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhet meg a munkanélküliségtől. Székely szerint ezért érthetetlen, hogy a mostani törvénytervezetben megszüntetnék ezt a lehetőséget is.

Az egyetlen korhatár előtti nyugdíj, ami megmaradna, a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezménye, ez a jövőben is öregségi nyugdíjként járna. Ezt a módosítást már a jelenlegi kormány vezette be, minden bizonnyal ezért is nem szűnik meg.

Forrás: FN24 Cimkék: nyugdíj, korkedvezmény, rendvédelmi dolgozók, vdsz, székely tamás

Válasz

Pofon a rokkantaknak a kormánytól

Megjelent: 2011.04.15. 15:15| Frissült: 2011.10.10. 21:59

Eddig elkerülte a szélesebb nyilvánosság figyelmét azon apró adómódosítás, amely miatt a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei nőttek.

Bár az Orbán-kormány retorikája középpontjába az adócsökkentéseket helyezte, ennek ellenére már széles körben ismert, hogy egyes csoportok – például a kb. bruttó 300 ezer alatti bérből élők (és családi kedvezményt érvényesíteni nem tudók) – a korábbinál több személyi jövedelemadót fizetnek.

Kevésbé köztudott, hogy 2011 január 1-től a súlyosan mozgáskorlátozottak adóterhei is nőttek. Míg tavaly például a súlyosan mozgáskorlátozott egy 2008-as évjáratú Suzuki Swift 1.3 után nem kellett gépjárműadót fizetnie, idén 10460 forintot adózik. (Gépjárműadó-kalkulátor elérhető itt.)

Ennek oka, hogy idén legfeljebb 13 ezer forint erejéig érvényesíthetik adókedvezményüket a rokkantak. A kedvezmény – ahogy eddig is – 100 kilowatt (nagyjából 134 lóerő) teljesítményt el nem érő gépkocsikra vonatkozik. Annyiban pozitív a törvénymódosítás, hogy az adókedvezmény már üzembentartói szerződéssel is igénybe vehető.

A kormány sajátos viszonya a rokkantakhoz, és fogyatékkal élőkhez más ügyekben is már tetten érhető volt: ilyen volt például, hogy hagyták megszűnni a látássérültek rehabilitációját végző országos hálózatot.

Forrás: FN24

Válasz

Most egyféle véleményt kommentálok vitaindítóként, várom az ellenvéleményeket is. Margó

nepszava.hu 011. október 08.
A Fidesz az utóbbi egy évben számtalan területen igazolta, hogy amit mond, annak homlokegyenest az ellenkezője igaz. Nem múlt el hét, hogy ne találkozott volna a lakosság egy új fideszes átveréssel. Legutóbb Lázár és Balsai hitegette a lakosságot, hogy a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése csak a rendvédelmiseket érinti, miközben a vak is látja, hogy a beterjesztett alkotmánymódosítás mindenkire kiterjedhet - áll az MSZP szóvivőjének közleményében.
Török Zsolt azt írja, a magyar humor önironikus hangvétele rögvest készített ezekre a hazugságáradatokra egy parodisztikus fideszes értelmező szótárat.
/az én javított szövegem, az eredi a fenti honlapon olvasható. Margó/

- megvédjük a nyugdíjakat = el/vetté/k 3 millió ember magán-nyugdíjpénztári megtakarítását

- 1 millió új munkahely = 120 ezerrel több munkanélküli

- olcsóbb állam = a Magyar Köztársaság történetében eddig sosem látott számú miniszteri-, államtitkári-besorolású embert foglalkoztatnak, az állam még sosem volt ilyen drága

- munkahelyteremtés = rokonokat zsíros állásokba

- senki nem járhat rosszabbul az új adórendszerrel = "mindössze" a lakosság 82%-a járt rosszabbul

- megmentjük a devizahiteleseket = a Fidesz 210-220 forint közé emelte a svájci frankot gazdaságpolitikai ámokfutásával és felelőtlen kijelentéseivel

- bővítjük a közfoglalkoztatást = szétverték a közmunkaprogramot, negyedére csökkent a közfoglalkoztatottak száma, fele annyi időtartamban, töredéknyi pénzért dolgozhatnak, mint korábban

- minél több embernek kell dolgoznia = időseket, rokkantakat zúdítanak a sosem látott munkanélküliséggel sújtott munkaerőpiacra, aztán éljenek meg, ahogy tudnak, de legalább nem kell nyugdíjat fizetni utánuk

- rendvédelmiek korkedvezményes nyugdíjának eltörlése = minden korkedvezményt eltörölnek, visszahívják ezeket az embereket a munkahelyekre egy hónapra, majd kirúgják, és aztán húzza ki a nyugdíjig, ahogy tudja.

Biztosan sokan emlékeznek a viccre, amikor az egyik férfi egy baltával súlyos sérülést okoz a másiknak, aki erre rákérdez: "Ez vicc volt, vagy komoly? Mert viccnek, elég durva!" Sajnos a fentiekkel kapcsolatban egyetlen konklúzió vonható le: egyáltalán nem vicces, sőt, rémületes és életveszélyes - vonja le a tanulságot Török.

Már /majdnem/ mindenkit átvertek az országban: a diákoktól elvették a jövőt az ingyenes felsőoktatási férőhelyek felére csökkentésével, a dolgozóktól elvették a fizetésük egy jelentős részét az igazságtalan adórendszerrel, el/vetté/k a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. A dolgozókat zsarolják a munkahelyükön és az egekbe emelték az törlesztő-részleteiket, a nyugdíjasoktól elvették a nyugdíjemelésük felét, egekbe emelték a gyógyszerárakat, veszélyeztetik a nyugdíjaikat, /.... …/
Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy vonják vissza alkotmánymódosító javaslatukat, amellyel hatszázezer nyugdíjastól akarják elvenni szerzett jogaikat, megélhetésük biztonságát!

Válasz

Akár el is vehetik az özvegyi nyugdíjakat

nepszava.hu 2011.1006

Lesz, akitől elvonhatják, másoknak pedig csökkenthetik jövőre az özvegyi nyugdíját; ami biztos, hogy az ellátást már nem a nyugdíjbiztosítási-, hanem a tervezett nemzeti szociális alapból fizetik, mégpedig jövedelempótló támogatásként. A jövőben bizonyos feltételek alapján bírálják majd el, kinek jár és kinek nem például az özvegyi ellátás.
Azt, hogy melyek ezek a feltételek, egyelőre nem tudni. Nem emelkedik jövőre a családi pótlék és a gyes összege sem, a gyed viszont - a minimálbér növelése miatt - változhat.

Elvonhatják vagy csökkenthetik jövőre az özvegyi nyugdíjat - erre hívta fel a figyelmet Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus emlékeztetett arra, hogy a költségvetési tervezet szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett az árvaellátás, a szülői nyugdíj és az özvegyi nyugdíj forrása is kikerül a nyugdíjbiztosítási alapból, és átkerül az úgynevezett nemzeti szociális alapba. Ezzel megszűnik ezeknek az ellátásoknak a "biztosítási védelme", azaz a kormány megteheti, hogy kedvére megváltoztatja az összeget és a folyósítás feltételét. Azt már tudni - mondta Korózs -, hogy az említett ellátások egyike sem emelkedik jövőre, és az is biztos, hogy új kategóriába kerülnek: ellátás helyett jövedelempótló támogatás lesz belőlük.

HIRDETÉS


Mindez azt jelenti - magyarázta az ellenzéki politikus -, hogy szociális rászorultság alapján mérlegelik majd, ki kaphat például özvegyi nyugdíjat és kinek csökkentik, vagy kitől veszik el teljesen az ellátást. Azt egyelőre nem tudni, milyen feltételek szab a kormány, a részleteket sarkalatos törvényben rögzítik - tette hozzá. Kifejtette azt is, hogy noha a kabinet csak arról beszél, hogy jövőre nem emelkedik a korhatár előtti nyugdíj, valójában ez egy hosszabb távú terv, az érintett a rá irányadó - fokozatosan emelkedő - nyugdíjkorhatár betöltéséig egyetlen forinttal sem kap többet, mint most.

A nehéz társadalmi helyzetben élőkre fordított forrás is csökken, 40-45 százalékkal kevesebb pénz jut majd például az utcai szociális munkára vagy a krízisotthonok fenntartására. Befagyasztja a kormány a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest, valamint a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összegét is - derül ki a jövő évi költségvetésből. Ezek összege "2012-ben nem emelkedik" - olvasható a tervezetben. A javaslat annak ismeretében érdekes, hogy a választások előtt Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezető még arról beszélt, ha kormányra kerülnek, akkor sokkal bőkezűbb családtámogatási rendszert építenek ki, mint az előző kabinet. Tavaly még úgy fogalmazott, a gyermeknevelés esélyeinek csonkítása a jövő felélését jelenti.

A kormány a jövő évi költségvetésben 4,2 százalékos inflációval számol, vagyis a támogatásokat még reálszinten sem tartják. Az egygyerekes családok 2008 óta nettó 12 ezer 200 forintot, a kétgyerekesek 26 ezer 600 forintot kapnak családi pótlékként, és ez egy ideig így is marad. Ráadásul az infláció 2009-ben 4,2, 2010-ben 4,9, 2011 első félévében 4,1, százalékos volt, így a családi pótlék jövőre 20 százalékkal ér kevesebbet, mint négy éve. Pedig a Magyar Szegénységellenes Hálózat kutatása szerint ez a gyerekek után járó legfontosabb ellátás, az egyik legjelentősebb része a családi költségvetésnek. A családok többsége megérzi, ha az összeget nem emeli a kormány, vagy a támogatás veszít vásárlóértékéből. Ez fedezi ugyanis a gyerekekkel kapcsolatos és a megélhetéshez szükséges legalapvetőbb kiadások egy részét.

A gyermekgondozási segély (gyes) összege sem változik, marad a jelenleg bruttó 28 ezer 500 forint, amiből 25 ezer 650 forintot kapnak meg a családok a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után. Ennek összege sem emelkedett 2008 óta. A gyermekgondozási díj (gyed) viszont emelkedhet. Összege a jelenlegi rendelkezések szerint a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, maximum összege pedig a mindenkori minimálbér (2011-ben 78 000 forint) kétszeresének a 70 százaléka. Ez idén 109 ezer 200 forint. Jövőre viszont a minimálbér 92 ezer forint lehet, így, ha a jelenlegi szabályok nem változnak, akkor a gyed felső határa 128 ezer 800 forint lesz.

Muhari Judit / Népszava

Válasz

Itt a megszorítások listája fn.hu K.M. 2011. szeptember 30. 17:16
A költségvetési törvényjavaslat a már ismerteken kívül is tartalmaz különböző megszorításokat. Íme a 2,5 százalékos (GDP-arányos) hiánycél betartását szolgáló kormányzati intézkedések. A kormányzat legnagyobb szövetségese a megszorításokban, az "államadósság elleni háborúban" a pénzromlás, amelyet a kormány 4,2, a jegybank 4,7 százalékosnak prognosztizál jövőre.
- Megmarad a bérbefagyasztás a közszférában, nem emelkednek az illetmények, „de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció”.

- Befagyasztva marad – a várható magas infláció ellenére – gyakorlatilag minden szociális támogatás. A családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások sem.

- Befagyasztják a korhatár alatti nyugdíjak túlnyomó részét – legalábbis nehéz másképp értelmezni a javaslat indoklásának szövegét. A korhatár alatti nyugdíjak átkerültek a nyugdíjalapból egy újonnan létrehozott „Nemzeti Szociálpolitikai Alapba”. „A szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi (…) ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt” - írja az indoklás, és szó sem esik az inflációról. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése növekedhet az öregségi nyugdíj (a tervezett infláció, 4,2 százalék) mértékében.

- Jelentős létszámleépítések lesznek a kormány irányítása alá tartozó intézményeknél.

- Nő a személyi jövedelemadó teher. A tervezett adóbevétel 13,8 százalékkal nagyobb az idénre tervezettnél. Az adóváltozások a kormányzat számításai szerint jövőre összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek.

- Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai jelentősen mérséklődnek. Csökken a közösségi közlekedése ártámogatása is, aminek következtében szűkülnek majd az utazási kedvezmények.
- Az áfa – mint már bejelentették – 27 százalékos lesz, a vállalkozásoknak viszont jó hír lehet, hogy megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni áfa levonhatóságának tilalma.

- A regisztrációs adót átalakítják, ettől a kormány reményei szerint 20,7%-kal nőnének az adónemből befolyó bevételek.

- Több bevételre számít a kormány a gépjárművek átírási illetékrendszerének átszabásából is.
- A cégautóadó átalakítása 17,9 milliárd forinttal hozhat majd többet.

- A szigorúbbá vált játékadótól 2012-ben 82,4 milliárd forint bevételt remél a kormány.

- A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- Szélesedik az egyéni és társas vállalkozók járulékalapja (a korábbi nyilatkozatok a minimálbér másfélszereséről szóltak).

- Új adónem lesz – és ez nem vicc - a baleseti adó. Nem is keveset, 27 milliárd forint bevételt várnak tőle. Ezt a biztosítók fizetik majd, amelyet ráterhelhetnek majd kétbalkezes autós ügyfeleikre.
- A népegészségügyi adó, ismertebb nevén a „hamburgeradó”, amely épp a hamburgerekre nem vonatkozik – a kormány szerint 30 milliárd forintot hozhat.
- A jövedéki adó már megszavazott, többlépcsős emelkedése is segít majd a büdzsét egyenesben tartani.
- A reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, de kikerül a társasági adó hatálya alól.

Kapcsolódó cikkek

11.09.30 Formálisan kivezetik a félszuperbruttót
11.09.29 Eret vág a kormány?
11.09.26 Újra: még drágább az életed

- Ugyancsak a cégeket érinti kellemetlenül, hogy szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható.

Válasz

Csütörtökön beindul a szakszervezeti gőzhenger

Megjelent: 2011.09.28. 21:00 | Frissítve: 2011.09.28. 21:44 hir24 (MTI)

Ülősztrájkkal veszi kezdetét csütörtökön a szakszervezetek tüntetéssorozata. A rendőrség által engedélyezett megmozduláson csütörtök délután háromszáz ember demonstrálhat a Clark Ádám tér járdáján, valamint a budavári sikló előtti területen, a környékbeli utak azonban nyitva állnak majd a forgalom előtt.

A D-Daynek nevezett tüntetéssorozat szervezői először szeptember 29-től október 2-ig hirdettek meg ülősztrájkot a Clark Ádám térre, ám azt a rendőrség nem engedélyezte. A megmozdulás elutasítását azzal indokolták, hogy a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. A rendőrség határozatát szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság részben helybenhagyta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy többórás indokolatlan várakozást idéznének elő a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációk, és ellehetetlenülne a szabad mozgáshoz való joga azoknak az embereknek, akik nem kívánnak részt venni a tüntetéseken.

A bíróság az október 1-jén és 2-án megtartandó szakszervezeti demonstrációk esetében a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.

A szervező szakszervezetek tájékoztatása szerint péntek este Budapesten a Nagy Imre szobornál kerekasztal-beszélgetés lesz, "független gondolkodók, társadalmi és civil szervezetek vezetőinek részvételével".

Szombat délután a Parlament előtti Kossuth téren a szakszervezetek, valamint civil- és társadalmi szervezetek összefogásával létrejött Akcióegység demonstrációját tartják meg "a demokrácia, a szociális biztonság, az emberi- és munkavállalói jogok védelmében". Ezt követően a Lánchídon át vonulnak a Clark Ádám térre a demonstrálók.

Október 3-án reggeltől az ország különböző helyszínein félpályás útlezárást tartanak a megmozduláshoz csatlakozott helyi szervezetek.

Forrás: MTI

Cimkék: d-day, szakszervezetek, tüntetés, demonstráció
Témába vág:

Tovább dagadhat a szombati gigatüntetés (Hir24) »
Feljelentés: elhallgatták a D-Dayt a köztévék? (Hir24) »
Lesz D-Day: mégis engedélyezték a tüntetéseket (Hir24) »
Tiltakoznak a jogvédők a D-Day betiltása miatt (Hir24) »
Betiltotta a rendőrség a szakszervezeti tüntetést (Hir24) »

Válasz

300 forintos gyógyszerből 128 ezres?
FN.hu-lapszemle 2011. szeptember 26. 06:49
Októbertől érdemes lesz tájékozódni az árakról - írja a Népszabadság. 430 gyógyszer olcsóbb lesz, 700 drágulni fog, némelyik brutálisan - írja a Népszabadság.


Az általános orvosok által fölírható szerek közül mindössze 430 termék lesz olcsóbb, míg hétszázért biztosan többet kell fizetni október elseje után, mint korábban - írja elemzésében a Népszabadság, amely szerint olyan patikaszer is lesz, amelyért az eddigi 300 helyett 128 ezer forintba fog kerülni. A kormány célja, hogy csökkentse a gyógyszerbüdzsét - emlékeztet a lap.


A változások miatt már a korábban fölírt receptek kiváltása előtt is érdemes tájékozódni az árakról. Drasztikus változásra számíthatnak a súlyos betegek, mert az eddig 300 forintos dobozdíjért elérhető mintegy 1.400 készítményből körülbelül 580-ért már jóval többet kell fizetniük, mint 300 forint.

A közgyógyellátottaknak szűkül a térítésmentesen hozzáférhető szerek palettája. Az eddigi 5.501 készítmény helyett a jövőben alig 800-ból választ számukra az orvos terápiát.

Válasz

Miért gyanúsak a kiskeresetűek?
fn.hu Kis Miklós 2011. szeptember 23. 16:35
Érthető, ha a kormányzó politikai elit tagjainak gyanús, miből élnek meg a kiskeresetűek, hiszen maguk aligha lennének képesek minimálbér-közeli fizetésből kijönni.
Bruttó 202 ezer forint alatt lehet majd a csökkenő nettó bére miatt kompenzációt kérnie annak, aki azt vallja a NAV-nak, nincs jövedelme a szürke-, feketegazdaságból.

Akadnak, akik fölháborodnak azon, hogy a kormány több millió embert potenciális adócsalónak néz.

Pedig a felvetés összefügg azzal, hogy a viszonylag magas keresetűek általában el sem tudják képzelni, hogyan lehet megélni bruttó 200 ezer vagy pláne bruttó 100 ezer forintból. „Biztos, hogy van még valami mellékes” – szokták mondani ezek a jobb módú emberek.

Különösen így gondolhatja a politikai elit azon része, amelynek tagjai nem is ismerik a munka világát, produktív tevékenységet soha nem végeztek, mégis átlag fölött kerestek mindig. S még akár arra is lehetőségük van, hogy eltegyenek egy kis „mellékest”.

Igen, a minimálbér-közeli fizetésekből egyáltalán nem lehet megélni. Ezt a tényt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évről évre kimutatja a létminimum számításakor. A létminimum minden alkalommal meghaladja a minimálbért. S nem pár forinttal. A létminimum 2010-ben 78 736 forint, míg ugyanekkor a nettó minimálbér 60 236 forint volt.

Igen, a minimálbér közelében kereső dolgozók – kivéve, ha van a háztartásban magasabb jövedelmű – a statisztika és a közgazdaságtan törvényei szerint nem is maradhatnának életben. Valóban, miből élnek meg ezek az emberek?

Nem tudjuk. Elég nehéz például elképzelni, hogy egy hipermarketben vagy egy diszkontláncban a pénztárosok szürkén kapják a fizetésüket. Ehhez túl nagy cégekről van szó. A politikai elit azonban szívesen hiszi azt, hogy akinek alacsony a fizetése, annak nyilván vannak eltitkolt bevételei. Ez olykor igaz, olykor nem.

A politikai-gazdasági elit rosszabbik részében keményen tartja magát az a hit is, hogy „van azért az embereknek pénze”, és egyszerűen tagadják a szegénység létezését. Egy igen-igen jómódú, a politikától már szerencsére visszavonult képviselő mondta zárt körben: nézzétek meg a mobiltelefonok számát! S mennyi pénzt elköltenek telefonálgatásra – érvelt a lakossági túlfogyasztás és az alacsony jövedelműek keményebb adóztatása mellett az egyébként nem éppen puritán életmódjáról ismert politikus. Cinizmusban rajta is túltett a vállalkozók azon – Fidesz-szimpatizáns - érdekképviselője, aki az egykulcsos, adócsökkentő szlovák minta mellett úgy érvelt: nem baj, ha lesznek éhséglázadások Magyarországon is, mint Szlovákiában, mivel annak PR-értéke lenne, a külföldi befektetők így látnák a kormány eltökéltségét a jóléti állam kiadásainak lefaragásában.

A cinizmus és képmutatás netovábbja, amikor a magyar politikai-gazdasági elit egyes tagjai azzal érvelnek az egykulcsos adó mellett, hogy aki többet, jobban dolgozik, az jobban keres. Ők ugyanis pontosan tudják saját tapasztalatból, hogy a jó összeköttetések sokkal többet számítanak a munkánál. (Kivételek mindig vannak: találunk néhány olyat is, akik valóban tudásuk, tehetségük révén emelkedtek föl). Magyarországon az üzleti siker jellegzetes típusa az állammal folytatott gyümölcsöző üzleti viszony. Ehhez nem tehetséges menedzsment kell, hanem kapcsolatok és vastag arcbőr.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi vizsgálatában van egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy egy adott országban a vezetők kiválasztásakor mennyiben számít a hozzáértés, s mennyiben számítanak a rokoni-baráti kapcsolatok. A szakmaiság a legfrissebb fölmérés eredménye szerint legjobban Svédországban számít. Magyarország ezen a listán 63. Megelőz bennünket többek között Szlovákia, Zambia, Trinidad és Tobago, Namíbia, Malawi. A munkás fizetése és a termelékenysége közötti összefüggés sem túl erős a felmérés szerint, ezen a listán az 58. helyen vagyunk.

Svédországban az elit megérdemelten, a tehetsége, tudása miatt van a helyén, mégis elfogadhatónak tartja a progresszív adózást, a viszonylag alacsony bérkülönbségeket. Pedig Svédországban igaz lenne a hazai érvelés: aki keményen dolgozik, tehetséges, az följebb juthat.

Magyarországon az érvelés hamis, a politikai-gazdasági elit azonban elég önző ahhoz, hogy bevezettesse az egykulcsos adózást. (Vegyük észre: az egykulcsos adózás programja nem egy adott politikai erő programja, a pártoknak itt csak a végrehajtó szerep jut. A szocialista kormány a korábbi ciklusban törvényt fogadtatott el egy kvázi egykulcsos adó bevezetéséről.)

A magyarázat a hazai és a svéd elit közötti minőségnek a különbsége. Magyarország – elitből is – jobbat érdemelne.

Válasz

Fojtogatja a mentőöv a devizahiteleseket
Brückner Gergely 2011. szeptember 20. 06:30 fn.hu

290 forintig gyengült az euró ellenében a forint, ismét 240 forint a frank. A devizahitelesek végtörlesztési lehetősége egyelőre sajnos éppen a nehéz helyzetben levő devizahitelesek törlesztőrészleteit és tőketartozását emeli.

A Lázár János frakcióvezető, Orbán Viktor miniszterelnök, majd végül Rogán Antal országgyűlési képviselő nevéhez köthető végtörlesztési lehetőség sajnos erőteljes ütemben gyengíti a forintot. Az euró éves rekordmagasságban, 290 forintnál. A svájci frank pedig az euróval kötött árfolyamküszöb ellenére is 240 forinton.

A végtörlesztési lehetőségnek sok a negatív hatása, így a nemzetközi reputációnk romlása, a jogbiztonságba vetett hit olvadása, a bankok visszaszorított hitelezési kedve. Vannak persze bőven pozitív hatások is, kifehérednek bizonyos pénzek, mert előjönnek a kedvező árfolyamú végtörlesztésre, csökken az ország kitettsége a svájci franknak. Tekintsük most át kifejezetten az árfolyamra gyakorolt hatás alapján az intézkedést, mert egyelőre ez tűnik a legerősebb és a legkellemetlenebb hatásnak, amely ráadásul kifejezetten tudatosan vállalt a politika részéről.

Ha nagy mennyiségű devizahitelt törlesztenek majd előre a devizahitelesek forintban, akkor a bankoknak a forintokból eurót, illetve svájci frankot kell venni, hogy ők is visszafizessék a hiteleiket. A bankok erre már most készülnek, ezek miatt a fedezeti ügyletek miatt gyengül a forint. Emellett az intézkedés megkérdőjelezhetősége rontja az ország megítélését, ezzel is gyengül a forint. Mi a hatása a forintgyengülésnek? A Lázár-Orbán javaslattal inkább a tehetősek nyernek, a rászorulóknak nehezebb lesz. A menthetetleneknek, vagyis a 90 napon túli adósoknak már úgyis mindegy, úgysem törlesztenek. A tehetőseknek is mindegy, hiszen ők fix árfolyamon, mindenképpen 180 forintos frankon és 250 forintos eurón végtörlesztenek. Az egész forintgyengülést megint a becsületesen törleszteni akaró, de nehéz helyzetben levő adósok szenvedik el. Hiszen aki piaci áron törleszt, annak most nő a törlesztője, aki árfolyamgáttal törleszt, annak pedig nagyobb lesz a gyűjtőszámlás tartozása.

Menthetetlen a forint

Egy komplex devizahiteles-mentésben ugyan fel lehetett volna készülni a gyenge forintra is, de ennek semmi nyoma, sőt nagyon úgy tűnik, hogy tudatos a forintgyengítés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például valamilyen intervencióval segíthetne, beállhatna euróeladásra, vagyis égethetné a forint védelmében a devizatartalékait. Ez azt jelentené, hogy, megvalósulna a korábban Róna Péter, illetve Surányi Györgyék által javasolt devizatartalék-felhasználós devizahiteles-megmentés, de erre kevés az esély. Egyrészt vészterhes időkben érdemes óvatosan bánni a tartalékokkal, másrészt az MNB és a kormány viszonya nem felhőtlen. Az MNB aligha fog forintot venni.

De vajon miért akar a Fidesz gyengébb forintot?
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szereti az egytényezős közgazdasági összefüggéseket. Hisz az állami keresletélénkítésben, emlékezhetünk az előző Orbán-kormányból, építsünk lakásokat és majd a belföldi építőipari keresletből 7 százalékos lesz a növekedés. Az idei ciklusban is voltak ilyen ötletek. Csökkentsünk adót, vezessük be az egykulcsos adózást, ettől majd nő a magyar gazdaság, illetve munkahelyek teremtődnek. Most is van egy ilyen elképzelés, gyengítsük a forintot, beindul az export. Azért jó, ha sikeres lesz a végtörlesztési akció és sokan élnek a lehetőséggel, mert ha már nincs annyi devizahiteles, jöhet a gyengébb forint és megindulhat az export.

Sajnos az export beindulása azért nem ilyen egyszerű. Természetesen a nemzetgazdasági miniszter minden egyes esetben joggal mondhatja el, hogy vészterhesen romlott az európai környezet. Igaz, és az is igaz, hogy ennyire negatív változásra egyszerűen nem lehetett felkészülni. Sajnos az is igaz, hogy ettől még egyik nagy nekibuzdulás sem hozta meg az eredményét.

Veszteségek

Tételezzük fel, hogy valóban sikerül az export beindítása, és versenyképesebb lesz a magyar gazdaság, sok exportőr álma valósul meg. Nem is kérdés, hogy ez egy pozitív hatás. De azért sajnos a serpenyő másik oldalában is vannak hatások, vagyis sok helyen fáj a gyenge forint. A magyar adósságteher finanszírozása drágább lesz. Részben a devizatartozások visszafizetése miatt, részben a nyugdíjvagyon leértékelődése miatt is. Bár a devizában denominált eszközök azért felértékelődnek, de a forinteszközök kisebb adósságtörlesztésre lesznek elegendők.

A forintgyengülés mellett a tőzsdei részvények leértékelődésével is tovább apad az államosított nyugdíjvagyon. Sajnos ezen a területen továbbra is nagy a fejetlenség. Az ÁKK ugyan titokban tanácsadói segítséget kért, úgy tudjuk, hogy a Goldman Sachstól, illetve a hazai Equilor Befektetési Zrt.-től, ám egyelőre ez a nemzetközi kapcsolat is döcög. Amint az üzlet létrejött, a Goldman Sachstól azonnal továbbállt a Bank of Americához az a török szakember, aki tető alá hozta a dealt.

A felügyelet szerepe

A korábban titokban tartott, teljesen váratlanul bedobott végtörlesztés első bejelentése pénteken, tőzsdei kereskedés alatt történt. Szinte elképzelhetetlen, hogy a Fidesz vezető politikusainak annyi tőkepiaci ismerete ne legyen, hogy egy ilyen bejelentés érdemben befolyásolhatja a tőzsdén jegyzett bankok árfolyamát. Csak remélni lehet, hogy rendes felügyeleti vizsgálat fogja kideríteni, hogy pontosan mi történhetett. Tőkepiaci forrásaink ugyanakkor többségében azt tippelik, hogy nem egy gonosz és kifonomult tőzsdei ügyletről volt szó, hanem megdöbbentően naiv és bumfordi lépésről.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének más szerepe is lehet a folyamatban. Orbán Viktor talán legtalányosabb mondata arról szólt, hogy a legtöbb bank mögött ott van a külföldi anyabank, az OTP és az FHB mögött pedig ott van az állam. Bár morálisan nem lesz ettől szebb ez az állítás, de tökéletesen igaz. Vagyis, bár bizonyára sokan menekülnének, de reputációs, engedélyeztetési, technikai okokból a nemzetközi bankok nem tudnak egykönnyen elmenni Magyarországról, még a fiókteleppé váláshoz is felügyeleti engedély kell. Vagyis a várható forgatókönyv szerint a külföldi lobbi erős lesz, nem lesz könnyű helyzetben Matolcsy György a következő hónapok nemzetközi konferenciáin, de a bankok maradni fognak. Még talányosabb, hogy mit jelent az, hogy a magyar döntésközpontú bankok mögött ott van az állam. Amikor a miniszterelnök úton-útfélen azt jelzi, hogy megküzdünk a bankokkal, politikustársai pedig rendre felteszik a kérdést, kivel vagy, a bankokkal vagy az emberekkel, nos akkor nem igazán lehet jó érzés a magyar bankok tarkóján az állam hűvös lehelete.
tanácsok a jó döntéshez

Nagyon fontos döntésről van szó, a rendelkezésre álló időt érdemes jól kihasználni és sok információ begyűjtése után tudatos döntést hozni!

Pénzügyi kalkulátorok segítségével modellezhetők a különböző árfolyamok és kamatszintek esetén érvényes jövőbeli törlesztések. A bankok versenyző ajánlatai összehasonlíthatók!

Az ajánlatok között milliós különbségek lehetnek, sok esetben a megfelelő hitelkonstrukció (és bank) kiválasztásán múlik, hogy a frank törlesztőrészletéhez képest alacsonyabb lesz a forint törlesztője vagy magasabb.

Mindenkinek egyéni döntést kell arról hozni, hogy a következő időszakban milyen frankárfolyamot kalkulál, mennyire fél a magyar alapkamat emelkedésétől, összességében kedvezőbbnek tartja-e a végtörlesztést, és ezért a forinthitel felvételét, vagy szívesebben futja továbbra is a frankkockázatot!

Fel kell mérni hitelképességünket! Ha nincsen elegendő saját forrásunk a végtörlesztéshez, mekkora és milyen paraméterű forinthitelre lehetünk hitelképesek?

Aki úgy dönt, hogy igénybe veszi a kedvezményes végtörlesztést és biztonságra törekszik, annak minimum egyéves kamatperiódusú hitelt érdemes felvenni - a legnagyobb biztonságban viszont a 3-10 éves kamatperiódusú hitelt választók kerülnek, mivel az ő törlesztőrészleteik szinte biztosan nem fognak a kamatperiódus ideje során változni.

Érdemes lehet egy-két lakás-takarékpénztári megtakarítást is kötni a hitel mellé, mellyel évi 72.ezer forint állami támogatást igénybe lehet venni akár 10 éven keresztül.

Érdemes utánajárni, hogy a vállalkozások fejlesztésére felvett jelzáloghitelekkel mi lesz, illetve részleges előtörlesztésre is vonatkozik-e majd a fix árfolyam?

Figyelni kell az apró betűre is a forinthiteleknél, alkalmaznak-e a bankok megkötéseket, vannak-e akciók kezdeti költségekre, vissza kell-e ezeket fizetni, ha az ügyfél három éven belül elviszi a hitelét, végtörleszti, esetleg 90 napos késedelembe esik?

Nem könnyű, de meg kell próbálni tájékozódni arról, hogy be fogják-e építeni a (későbbi) kamat vagy egyéb költségekbe az elszenvedett veszteségeket a bankok? Vannak-e garanciák a későbbi terhekre?

(Keretes anyagunkban a BankRáció.hu elemzéseit is felhasználtuk)

Válasz

FRISS!!!
Uzsorastopot, központi rezsit, egyösszegű törlesztést jelentett be Orbán Megjelent: 2011.09.12. 13:21

Válasz

Svédcsavar a nyugdíjon
FN.hu-lapszemle 2011. szeptember 5. 08:00

Szakértők szerint a meglévő nyugdíjak terén újabb szűkítésekre már nemigen van mód, marad a svéd rendszer bevezetése. E modell elveivel azonban ellentétes a nőkre vonatkozó 40 éves szabály - írja a Napi Gazdaság.

A miniszterelnök szerint az ország megújításához szükséges döntéseket az ősszel meghozza a kormány - ide tartozik az új nyugdíjrendszer is, amelynek szavai szerint "önfenntartónak kell lennie". Orbán Viktor korábban arról beszélt a közrádióban, hogy újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentésre készül, az intézkedés forrása ismét a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz. Ez jelentheti a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor az államhoz került részvények kisebb-nagyobb volumenű eladását, de más intézkedéseket is.

A 100 milliárd forintos költségvetési „lyuk” betömésének fő forrása a nyugdíjrendszer lehet. A Világgazdaság szerint, ha a kormány önfenntartó kasszát akar, akkor a rokkantnyugdíj-kifizetéseket és egyéb alternatív nyugdíjjellegű kötelezettségeket egy másik kasszából kellene teljesíteni.

A nyugdíjrendszert már nem lehet úgy módosítani, hogy abból az idei évre megtakarítást lehessen elérni - mondta a Napi Gazdaságnak Samu Gergely, a Concorde elemzője. Szerinte azt a kijelentést, hogy olyan nyugdíjrendszer kialakítására van szükség, ami megakadályozza az államadósság újratermelődését nehéz másként értelmezni, mint törekvést a svéd modellre, amely a befizetéshez köti a kifizetést, engedélyezi az önkéntes pillért, de mindig nullszaldóssá teszi az alap egyenlegét. Kérdés, hogy a rokkantnyugdíjasok e rendszerbe tartoznának-e. Ha igen, akkor nehezebb lesz egyensúlyban tartani az egyenleget - véli a szakértő.

Simonovits András közgazdász szerint kegyetlen eszközökkel, de elérhető a kitűzött százmilliárdos megtakarítás a rokkantsági nyugdíjakon, de az öregségi nyugellátásoknál további szűkítési lehetőségek nemigen vannak. Elvben a 2012-től megállapítandó új nyugdíjakhoz lehetne hozzányúlni és - bár Simonovits szerint nem volna helyes - leporolható Bokros Lajos korábbi, 7-8 százalékos egészségügyi járulék kivetését szorgalmazó javaslata, amivel tovább lehetne faragni a nyugdíjkiadásokon.
A közgazdász szerint a kormány elvileg a svéd szisztémához hasonló eszmei számlarendszert alakítana ki, az eddigi lépések e céllal nincsenek összhangban, ahhoz például vissza kellene vonni a lehetőséget, amely szerint a nők - életkoruktól függetlenül - már 40 év jogviszony után nyugdíjba vonulhatnak.

A svéd rendszer lényege ugyanis az, hogy a munkanyugdíj összege alapvetően attól függ, hány éves korban vonul nyugállományba a biztosított. A svéd szisztéma továbbá nemcsak a szigorú büntetésről és jutalmazásról szól, hanem arról is, hogy nagyvonalúan védi a kisnyugdíjasokat. Ennek eszköze a Simonovits által szorgalmazott nyugdíjjóváírás lehet, azaz a rászorultsági és az arányos nyugdíj közötti átvezetés.


Ajánlott weboldalak

Nyugdij.lap.hu
Társadalombiztosítás.lap.hu
Nyugdijas.lap.hu

Válasz

Én is találtam egy fontos cikket
A megszorítások valódi oka
Szerdán tárgyalhatja a kormány a 2012-es költségvetést. Orbán Viktor nyilatkozatai kőkemény megszorításokat sejtetnek, amelyeket – a kormányfő kommunikációja szerint - az euróválság tesz szükségessé. Valójában természetesen csak kisebb mértékben az euróválság, és a korábbi terveknél alacsonyabb növekedés, nagyobb részben a kormány adópolitikája az oka a közelgő megszorításoknak.
Kis Miklós
2011. augusztus 31. 06:00
22 hozzászólás
Alighanem megfordítja szerdán Matolcsy a nevezetes háromszögét (amely szerint a növekedésből lesz egyensúly, ezért nincs szükség megszorításokra), és egy megszorításokkal terhelt költségvetési tervezetet tesz le a kormány asztalára.

a gdp és az adóbevételek

A GDP a hazánkban megtermelt termékek, szolgáltatások összessége. Teljes joggal elmondható: ha kisebb mértékben nő a tervezettnél a GDP, kevesebb lesz az adóbevétel a tervezettnél. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a GDP milyen összetevői nőnek a tervezettnél kevésbé. Ha az exportra termelő nagyvállalatok termelése nő a korábban gondoltnál kisebb ütemben, akkor annak viszonylag csekély a hatása az adóbevételre (az exportált árukon nincs áfabevétel, ráadásul az exportra termelő ágazatok jellemzően viszonylag kevés munkással állítanak elő sok terméket, tehát szja-ágon sem annyira jelentős a változás). Ha a hazai fogyasztásra termelő cégek által produkált GDP változása viszont jobban hat az adóbevételekre (van áfabevétel, nagyobb az élőmunka-tartalom).
Borítékolható a kormányzat eddigi kommunikációja alapján, hogy a vélhetően kíméletlen hatású költségvetés okaként az euróválságot, s az ennek nyomán lassuló gazdasági növekedést jelölik majd meg, mint a hazai gazdaságpolitikától független tényezőt. Ezt az értelmezési keretet támogatja a napokban megjelent, nagy publicitást kapott Policy Agenda elemzése is, amely a jövő évi lassulás miatt kieső adóbevételt 400 milliárd forintra becsülte.

Egy másik lehetséges értelmezési keret viszont arról szól, hogy a közelgő kőkemény megszorítások mögött döntő részben a kormány adópolitikája áll.

Százmilliárdokról mondanak le

A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása idén - tavalyhoz képest - 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint. Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben már 705 milliárd forintról mond le az állam. A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent – a régi formájában fölszámolt Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint.

Immár eléggé tisztán látható az is, hogy az egykulcsos szja nem löki meg a fogyasztást (egyébként korábban számtalan közgazdász figyelmeztetett, hogy a magas jövedelmek további növelése kevéssé hat majd a fogyasztásra), így a fogyasztás és az áfabevételek sem az elvárt mértékben növekednek. Hogy az egykulcsos nem képes élénkíteni a fogyasztást, az érzékelhető volt már a frankárfolyam 220-as szint fölé elszállása előtt is – az extrém erős frank a növekvő törlesztőrészleteken keresztül még egy csapás a fogyasztásra, az áfabevételekre.

Az apadó bevételek egy újabb, de messze nem a legnagyobb gátja a kormányzat terveitől elmaradó idei és jövő évi növekedés. Ennek nyomán a bevételkiesés semmiképp nem érheti el a 400 milliárd forintot, ha az idei és a jövő évi növekedést nagyjából 2 százalékosnak becsüljük – mondta az fn.hu kérdésére Vértes András, a GKI vezérigazgatója. 1-1,5 százalékpontos növekedési elmaradásból még akkor sem jöhet össze ekkora kiesés, ha átlagos összetétellel számolunk, s nem főként az exportra termelő vállalatok termeléscsökkenésével. Keszeg Ádám, a Raiffeisen makroelemzője 2-300 milliárd forintra becsüli jövőre a lassulás miatti bevételkiesést.

A magánpénztári pénzek elfedték

Kapcsolódó cikkek

11.08.29 Orbán válságot, kemény őszt jósol
11.02.17 Ennyit spórolt a kormány az ön bérén
11.05.20 Brutális Orbán bérpolitikája
11.03.24 Orbán fordítva ül a versenyképességi lovon

Vértes András arra hívta föl a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési lyuk fő oka nem a tervezettnél alacsonyabb növekedés, hanem a költségvetés idén is már meglévő feszültségei, amelyet a magán-nyugdíjpénztári pénzek időlegesen elfedtek. A fő probléma tehát – tette hozzá - a hibás gazdaságpolitika, amely arra épített, hogy az adócsökkentés beindítja a keresletet, ám ez „tankönyvi módon” nem teljesült - utalt a GKI vezére az egykoron az első Orbán-kormányban is szerepet vállalt jobboldali közgazda, Chikán Attila nyilatkozatára.

Vértes szerint nem az idei évvel van baj, a problémák a jövő évben jelentkeznek elemi erővel. Az ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési lyukból 4-500 milliárdot a Széll Kálmán Terv képes kezelni, azonban ezen túl további intézkedésekre is szükség lesz.

Ajánlott weboldalak

Közgazdász.lap.hu
KKV.lap.hu
Adókedvezmény.lap.hu

A Raiffeisen makroelemzője ugyancsak további intézkedéseket lát szükségesnek. Keszeg Ádám szerint az állampapír-piaci mozgásokon egyelőre nem látszik, hogy a befektetők aggódnának a jövő évi költségvetési hiány miatt. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulnak az eddigi politikusi nyilatkozatok is. Az elemző azonban megjegyezte, rövidül a befektetők által vásárolt kötvények átlagos lejárati ideje.

A piac tehát bízik rövid távon a kormány intézkedéseiben, a hosszabb távú kimenettel kapcsolatban azonban vannak kétségei.

Válasz

Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől

Megjelent: 2011.08.30. 17:09 | Frissítve: 2011.08.30. 17:42 FN.hu

A foglalkoztatást érintő jogszabályok is változnak szeptember 1-jétől, átalakul a lakásfenntartási támogatás, hatályba lép a chipsadó.
Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől
(Shutterstock)

Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a kormányszóvivői tájékoztatón a változások között beszámolt még a tanyafejlesztési programról és az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről. Hozzátette: ősztől ismét kötelező lesz a közigazgatási alapvizsga letétele a közigazgatásban dolgozók számára.

A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható. A többi közt nem jár azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát.

Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számba vett idő. Kovács Zoltán emlékeztetett arra: bár cél, hogy a közfoglalkoztatás keretében mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb biztosítson munkát az állam, a jövőben ez attól távol is megvalósulhat.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok felkészültek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változásokra. Szeptember elsejétől megszűnik a távhő- és gázártámogatás jelenlegi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71 250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, amely jelenleg annak másfélszerese.
A jövő hónaptól életbe lépő sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében akár három év börtönnel is sújtható az, aki megzavar egy sporteseményt - mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ősztől helyszíni bírság megfizetésére kötelezik azokat a gyorshajtókat, akik külföldi rendszámú autókkal közlekednek.

A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban azt mondta, szeptember 1-jétől a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az őstermelők, családi gazdaságok, vagy önkormányzatok, akik/amelyek érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

Forrás: MTI

Cimkék: jogszabályváltozások, jogszabály, chipsadó, lakástámogatás, foglalkoztatás

Válasz

Varga Mihály beismerte: "nem lesz egyszerű történet"

Megjelent: 2011.08.28. 22:00 | Frissítve: 2011.08.28. 22:00 hir24.hu/MTI)

8-10 tétellel fedheti be a kormány a 80-100 milliárdos hiányt

Varga Mihály szerint az idei év legfontosabb feladata, hogy befedjék azt a 80-100 milliárd forint körüli államháztartási hiányt, amely akkor keletkezik, ha a tervezetthez képest valóban alacsonyabb, az első becslések szerint 2 százalék vagy az alatti lesz az ez évi gazdasági növekedés.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap azt mondta, 8-10 tétel kellhet ahhoz, hogy a költségvetési hiány így is 3 százalék alatt maradjon. A kormányátalakítást firtató kérdésre közölte: csak kisebb változások elképzelhetők.

Varga Mihály szerint "nem lesz egy egyszerű történet" a várható 80-100 milliárd forintos hiány befedése. Arra a kérdésre, hogy a kormány ehhez visszatarthatja-e esetleg a szuperbruttó tervezett feloldását, azt válaszolta: ez is egy reális alternatíva, ha nem tudják más forrásokból eltüntetni, kisebbé tenné a "lukat".

Szólt arról is, hogy van néhány olyan adóterület, amely esetében a vártnál kevesebb bevétel folyik be az államkasszába. Példaként elsősorban az áfát említette, kifejtve: a magyar lakosság az új adórendszer bevezetésével nála maradt pénzből nem fogyaszt többet, ami szerinte nem is annyira meglepő akkor, amikor mindenki rossz híreket hall, válságról beszél, ekkor ugyanis az emberek óvatosabbak. Mint fogalmazott, hiába hagyott pénzt az egykulcsos adórendszer a családok jelentős részénél, abból elsősorban a megemelkedett törlesztőrészleteket fizetik az emberek, illetve megtakarítanak.

Egy esetleges kormányátalakítást firtató felvetésre a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: kisebb változások elképzelhetőek, nagy átalakítások viszont egyelőre nem lesznek.

Forrás: MTI

Cimkék: gazdasági krízis, varga mihály, kormányátalakítás, költségvetési hiány
Témába vág:

Kártérítés járhat a devizahiteleseknek? (Hir24) »
Betöri a devizahiteleket a kormány (Hir24) »
Kereszttűzben a miniszterelnök beszéde (Hir24) »
Orbán: súlyos kihívás előtt állunk (Hir24) »

Válasz

Milliós pluszterhet jelenthet az árfolyamrögzítés
fn.hu 2011. augusztus 2. 15:30
Nagy dilemma előtt állnak a devizahitelesek: érdemes-e az elszabadult svájcifrank-árfolyam miatt rögzíteni törlesztéseiket legalább három évre az állam által kínált lehetőség szerint? Vagy ezzel megint csak magukat hozzák nehezebb helyzetbe?
A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam bizonyára hatalmas forgalmat generált a PSZÁF által indított árfolyamrögzítő kalkulátoron; hogy ki rögzít majd, vélhetően a kényszer dönti el.
Az árfolyamrögzítés adta lehetőséggel szeptembertől élhetnek a hitelfelvevők, de legkésőbb idén december 31-éig írásban kérniük kell ezt. Kiszállni viszont csak a teljes hiteltartozás végtörlesztésével lehet belőle. Aki úgy döntött, hogy három évig kedvezőnek mondható árfolyamon fizet, annak utána hitelének teljes hátralévő futamidejére viselnie kell a gyűjtőszámla pluszterheit. Ez pedig nem is oly jelentéktelen.
A második számla költsége ugyanis az árfolyamrögzítés hároméves időszaka alatt is 6 százalék, ám a határidő lejárta után ezen hitel kamata is piaci kamatozásúvá válik. Vagyis mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával. (Ez a kalkulátorban jelenleg 10 százalék.) A kiegészítő hitelszámla tehát jelentős pluszteherrel növelheti a törlesztést a későbbiekre nézve.
Hogy működik?

A frankhitelesek három évig, pontosabban 2014 végéig úgy fizethetik a törlesztőrészleteket, mintha a frankárfolyam csak 180 forint lenne - már amennyiben élnek a lehetőséggel. A valódi és a 180 forint közötti árfolyam által számított törlesztőrészletek különbségére az adósok áthidaló hitelt kapnak. Az áthidaló forinthitelt 2015. január 1-jétől kell majd visszafizetniük – a meglévő hitelen felül.

A PSZÁF kalkulátora leginkább azzal szembesít ismét minden adóst, milyen terhet jelent a teljes futamidőre vetítve a hitel. Egy átlagosnak tekinthető, 2008-ban svájcifrank-alapon felvett 8 millió forintos hitel esetében például, amelyet akkor 161 forintos frankárfolyamon sikerült felvenni, a következőképpen alakulnak az összegek három lehetséges változat esetén, ha még 265 hónapig (2033-ig) fizetjük az adósságot.
A kalkulátor e mellett arra jó, hogy lássuk, a következő 3 évben mennyit kell fizetnünk a rögzített árfolyamon, havi szinten. (Persze ez is csak tájékoztatás a féléves kamatperiódusok miatt.) Konkrét példánkban:
Az adósok tartanak a rögzítéstől

A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam miatt egész nap csöng a telefon a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél – mondta az fn.hu-nak Lénárd Mariann főtitkár. Amikor a 220 forintos lélektani határt átlépte a svájci frank, akkor is nagyon sokan megkeresték őket, felháborodtak. Most is egyre többen közölték velük, hogy a bankoknak is felelősséget kellene vállalni, illetve az állam is tehetne végre valamit.

Azoknak, akik svájci frankban vettek fel hitelt, sok esetben a törlesztőrészlet a háromszorosára emelkedett. Ezeknek az embereknek nagy része még tudja fizetni a hitelét, de azt nem tudják, hogy meddig lesznek képesek a megemelkedett összeget fizetni – hiszen a fizetésük nem nőtt. Lénárd Mariann hozzátette: a 180 forintos árfolyamrögzítéstől sok devizahiteles tart.

A PSZÁF kalkulátorát a főtitkár jó kezdeményezésnek tartja, szerinte már nagy szükség volt valami hasonlóra. Ez is csak egy opció – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek

11.08.02 Szijjártó: éljenek az árfolyamgáttal!
11.07.20 Mit csináljunk az erős frankkal?

Válasz

Meglékelte a büdzsét az EU
FN.hu-összeállítás 2011. július 28. 12:37
Nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfatörvény – döntött csütörtökön az Európai Bíróság. A testület szerint ellentétes a közösségi joganyaggal többek között az is, hogy a cégeknek a ki nem fizetett számláik után is áfát kell fizetniük. A kormány ígéri, hogy megváltoztatja a szabályozást és tartja az idei és a 2012-es hiánycélt is. Százmilliárdos nagyságrendű bevételt kell előteremteniük, ennek egyik útja a nemrég vett Mol-részvények eladása lehet.
Az Európai Bíróság a bizottság álláspontját fogadta el a magyar kormányéval szemben, így a kabinetnek a magyar áfatörvényt összhangba kell hoznia az uniós szabályozással. A döntés nem meglepő, korábban minden fórum hasonlóan ítélt, de az Európai Bíróság ítéletének most már költségvetési következményei lesznek, amelyek a Napi Gazdaság számításai szerint százmilliárdos nagyságrendűek.
Mi a baj az áfatörvénnyel?

A magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi, hogy a cégek adó-visszaigénylési jogának érvényesítését vég nélkül halasztgassák, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.

A magyar szabályozás továbbá a vállalkozásokat is sújtja, mert már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások árának kézhezvétele előtt az áfa megfizetésére kényszeríti őket; ráadásul az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.
Itthon is sokan kritizálják a szabályt, mondván, az állam ezzel maga generálja a körbetartozásokat. Rengeteg hazai vállalkozás azért küzd ugyanis likviditási problémával, vagy éppen megy csődbe, mert míg az adózónak minden esetben be kell fizetnie az áfát az általa nyújtott szolgáltatások után – akkor is, ha őt még nem fizette ki a partnere -, a neki nyújtott szolgáltatások utáni áfát viszont addig nem kaphatja vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit.
A még hatályos törvény egyedül az államnak volt kedvező, mert a büdzsé megkapta az áfát, szinte minden más körülménytől függetlenül.
Marad a hiánycél, pénzt szerez az állam
A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti. Az NGM vizsgálja a bírósági döntés költségvetési kihatásait, azt azonban már most kijelenthetjük, hogy az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt – írja a döntésre reagáló közleményében a nemzetgazdasági tárca.

A kabinet megerősíti, hogy a bírósági ítélettel együtt is tartani kívánja a Széll Kálmán Tervben és a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A kormány, „amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét” – villant fel egy pénzszerzési lehetőséget a dokumentum. Kétségtelenül kapkodónak és megalapozott stratégia nélkülinek tűnne a kormányzat, ha a frissen megszerzett Mol-részvények néhány százalékától megválna, ám a lényeg nem változna: az állam
így is csak legfeljebb 10 százalékkal szavazhat, mert a Mol alapszabálya ennyiben limitálja egy tulajdonosi csoport szavazati arányát.
A minisztérium közleménye emlékeztet: az áfa-ügyet a megelőző kormányok évekig nem kezelték, az ügyben az Orbán-kormánynak az ítélet tudomásulvételén túl nem volt mozgástere.
Várható volt

Az Európai Bizottság tavaly tavasszal fordult az uniós bírósághoz, azt követően, hogy a témáról a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Egy évvel korábban a bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A magyar gyakorlat ellen egyébként nem is a hazai vállalkozások tiltakoztak, hanem maga az Európai Bizottság; a testület álláspontját májusban az Európai Bíróság főtanácsnoki indítvány is megerősítette.
Kapcsolódó cikkek

11.07.27 Megborítja az unió a magyar költségvetést?

Válasz

Mit kezdene a kormány az idősekkel?
fn.hu 2011. július 20. 13:35

A szaktárca kiemelten támogatja a munkaerő-piaci hátránnyal küzdő emberek, például az 50 év felettiek álláshoz jutását – jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Két program is elindul, 60 milliárd forintra pályázhatnak a munkáltatók. Az anyagi segítség mellett azonban a munkaadók fejében is rendet kellene tenni, hiszen sokan nem szívesen alkalmaznak idősebb dolgozókat.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) két projektjén keresztül 4 évig 60 milliárd forintot biztosít a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító ötven év felettiek, a képzetlenek, illetve a kismamák foglalkoztatására – ismertette Czomba Sándor államtitkár a kormány múlt heti döntését.
Az államtitkár elmondta: a projekt támogatja az alacsony iskolai végzettségűek, az elavult szakképzettséggel rendelkezők, a pályakezdők, a gyesről vagy gyedről visszatérők, a bérpótló juttatásban részesülők, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, valamint az ötven év felettiek foglalkoztatását.
Az idősebb munkavállalók csoportjára kiemelt figyelmet fordít a kormány, mivel ez a korosztály a regisztrált álláskeresők több mint ötödét adja - írta az MTI. Az ő foglalkoztatásukra 17 milliárd forintot különítenek el a TÁMOP-projektből, így több mint 17 ezren kaphatnak munkát ebből a csoportból.

Az ötven év feletti álláskeresők egy éven keresztüli foglalkoztatását a tárca úgy támogatja, hogy az első négy hónapban a munkabérre és járulékaira 100 százalékos támogatást fizet, a második négy hónapban legfeljebb 50 százalékos támogatást ad ugyanerre, az utolsó négy hónapban pedig járuléktámogatást biztosít. Az első két szakaszban maximum a minimálbér kétszerese és annak járulékai erejéig adható a támogatás, míg az utolsó négy hónapban a minimálbér kétszeresére számolt járulék a maximális támogatási összeg.
Czomba Sándor hozzáfűzte: a munkaügyi központoknál igényelhető támogatást egy évnél kevesebb időre is igénybe lehet venni, ekkor ennek megfelelően arányosítják a három szakaszos támogatást. Ha ezzel a támogatással alkalmaz a munkáltató 50 év feletti munkaerőt, akkor egy év alatt több mint egy millió forinttal csökkenhetnek a munkaadói terhek.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a programba körülbelül 70 ezer, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embert szeretnének bevonni. Czomba Sándor hangsúlyozta: a korábbi támogatásokhoz képest a tárca nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az önfoglalkoztatóvá és a vállalkozóvá válás támogatására.
A bértámogatás mellett a résztvevők felének - körülbelül 35 ezer embernek - képzést is adnak, ezzel is növelve a későbbi elhelyezkedési esélyeket. A foglalkoztatás ideje alatt ezenkívül mentor is segíti a munkavállalókat. Olyan képzéseket szerveznek, amelyekre valós munkaerő-piaci igény van, vagy konkrét beruházásokhoz - például az Audi győri beruházásához - kapcsolódnak - jelezte az államtitkár. Az államtitkár szerint a projekt keretében legalább 20 ezer munkavállaló kerülhet tartósan vissza a munkaerő-piacra, vagyis a projekt befejezését követő fél év után is alkalmazásban lesz. A programba legalább 11 800 romát is bevonnak - fűzte hozzá Czomba Sándor.

Több idős munkanélküli lehet

A kormány terveiben szerepel, hogy azok, akiket alkalmasnak találnak a munkavégzésre, elveszítik a rokkant-nyugdíjukat. Emiatt növekedhet a munkanélküliség ráta. A rokkantnyugdíjasok több mint 80 százaléka 50 év fölötti. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság 2010-es statisztikája szerint a legnépesebb korcsoport az 1950-1954 között születetteké a rokkantnyugdíjasok között: 155 ezernél is többen vannak.

A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek – a becslések alapján – akár a fele is visszatérhetne a munka világába – közölte Nagy Anna kormányszóvivő még májusban.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára és a munkaerőpiacra való visszatérésükre vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése még nem fejeződött be. Annyit azonban már megtudott a Világgazdaság, hogy az új koncepció szerint jelentősen csökkenne a támogatási rendszerrel járó adminisztráció, a meglévő igazgatási szolgáltatási elemek integrációjával az egyablakos szisztéma kialakítására törekednének a tervezet megalkotói. A cél az lenne, hogy lehetőleg minél több megváltozott munkaképességű helyezkedjen el az őket foglalkoztató intézmények helyett a nyílt munkaerőpiacon, ép kollégákkal együtt dolgozva.
olt már hasonló

A Start Extra program az ötvenedik életévüket betöltött, tartósan állást keresőket, a képzetleneket segítette. Annak a munkáltatónak, aki egy ilyen kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazott, az első évben nem kellett fizetnie a munkaadói és a tb-járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást. A második évben a bruttó kereset 15 százalékát fizette járulékként, a tételes egészségügyi hozzájárulást azonban továbbra is elengedte neki az állam.

„A magyar munkaerőpiacon 50 év felett szinte lehetetlen elhelyezkedni annak, aki bármely okból elveszítette munkahelyét” – olvasható az Időskori sokszínűség a munkaerőpiacon című GKI-tanulmányban (kutatásvezető: Adler Judit). A kutatás egyik felmérése szerint a munkaadók 61 százaléka hatéves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársat venne fel a legszívesebben, 24 százaléka a tanulmányaikat éppen befejező személyre szavazna, s 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkezőt csak a 15 százalékuk választana. A rokkantnyugdíjba vonulás menekülési útvonal az idősödő munkavállalók számára a munkanélküliség elől – állapítja meg a tanulmány.

Előítélet él a munkaadókban

Ha valaki már elmúlt 45-50 éves, akkor nagyon nagy hátránnyal indul a munkakeresésben – mondta az fn.hu-nak korábban Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég vezetője. A korábbi években ezt nem tapasztalta, most azonban több forrásból is hallotta, hogy a munkaadóknak fenntartásaik vannak az idősebb álláskeresőkkel, egyre terjed az előítélet, hogy ezek az emberek már nem elég rugalmasak, nem tudnak változni, alkalmazkodni. Még akkor is ez a vélemény róluk, ha az illető szakmai múltja, készségei miatt tökéletes lenne a munkára. A karriertanácsadó arra lett figyelmes, hogy sokszor ezek az emberek már az előtt feladják a munkakeresést, még mielőtt elkezdenék. Azt hangoztatják, hogy nekik a koruk miatt úgysem sikerül újra elhelyezkedniük.
Az Európai Unióban a megkérdezettek összesen 64 százaléka számít arra, hogy a gazdasági válság miatt nőni fog a munkaerőpiacon az életkor alapján történő diszkrimináció – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) munkahelyi esélyegyenlőségről szóló jelentéséből.
Egy másik felmérés is hasonló eredményre jutott. A leginkább a koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁRKI kutatása is. A több mint nyolcezer munkavállalót megkérdező felmérés során 5 kérdésben – életkor, etnikai hovatartozás, nem, egészségi állapot és családi állapot – vizsgálták a hátrányos megkülönböztetést. Az életkor miatt érzett diszkrimináció a legfiatalabbak és legidősebbek körében a legjellemzőbb. A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életkora miatt érte hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon.
Kapcsolódó cikkek

11.06.28 Így növeli a munkanélküliséget a kormány
11.06.28 Rokkantnyugdíjasok a nyílt munkaerőpiacra
11.06.06 A nyugdíjkorhatár egységesítése ellen szólt az EU-biztos
11.05.17 220 ezer rokkantnyugdíjast vizsgálnának felül
11.03.19 Halálunkig dolgozni kell?

Ajánlott weboldalak

Állás.lap.hu
Üzlet.lap.hu
Cafeteria.lap.hu

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a munkaadókat kérdezte arról, hogy szerintük mi a 45 éven felüliek alkalmazásának a gátja. Az idősebbek a munkáltatók szerint nehezebben sajátítják el az új munkamódszereket, illetve kevésbé járatosak a számítógép használatában. Ugyanakkor pozitívumként értékelték a jelentős szakmai tapasztalatukat, a lojalitást és a terhelhetőséget.

Válasz

Két üzletlánc árulhatja az olcsó állami cukrot
MTI|[origo]|2011. 06. 24., 16:19|Utolsó módosítás: 2011. 06. 24., 16:39|

Két üzletlánc, a CBA és a Coop árusíthatja majd azt a kétezer tonna cukrot, amelyet az állami készletből szabadít fel jövő héten a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy kiló cukrot nem adhatnak 275 forintnál drágábban a boltok - jelentette be az államtitkár.
Hamarosan piacra kerülhet az a kétezer tonna cukor, amelynek állami készletből történő értékesítéséről néhány hete született döntés - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten az édesipar helyzetéről rendezett nemzetközi szakmai tanácskozáson.
Az államtitkár szerint várhatóan hétfőn írja alá Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kétezer tonna cukor állami készletből történő felszabadításával, illetve eladásával kapcsolatos dokumentumokat. A cukorból ezer-ezer tonnát a CBA és a Coop üzletekben értékesítenek majd. A cukornak maximált ára lesz, kilónként legfeljebb 275 forintba kerül majd.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint néhány hónapja még többször is gondot okozott a gyártóknak az alapanyag, azaz a cukor beszerzése, ugyanis Magyarországon a felhasznált mennyiségnek csupán a harmadát állítják jelenleg elő. Ez a gond szerinte mostanra már megoldódott, azonban jelentkeztek helyette újak.
Legjelentősebbnek a bevezetni szándékozott népegészségügyi termékdíj tekinthető, mivel ez jelentős mértékben rontja a vállalkozások piaci helyzetét - mondta az elnök, aki úgy számol, hogy ha a termékdíjat bevezetik, Magyarországon az édességek ára 15-20 százalékkal drágulhat. Jelenleg Magyarországon az édességgyártó cégek éves árbevétele összességében százmilliárd forint körül mozog, ami bolti, azaz kiskereskedelmi áron számolva mintegy 160-180 milliárd forintos árbevételt jelent.
Kardeván Endre a népegészségügyi termékdíj hatásáról annyit mondott, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak nem célja, hogy élelmiszeripari üzemeket zárjanak be, sőt inkább újak nyitását szeretnék ösztönözni. Ezért a tárca arra törekszik a még nem kiforrott tervezet véleményezése során, hogy az élelmiszer-ipari cégeket a lehető legkisebb kár érje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal az alapvető céllal, hogy az egészségtelen termékek és ételek fogyasztását vissza kell szorítani, a Vidékfejlesztési Minisztérium is egyetért.

Válasz

gy változhatott volna meg életünk július 1-jétől
FN 2011. július 1. 05:30

A Széll Kálmán Terv egyik mágikus határideje július 1-je, ám számos tervezet összeállítása és törvényjavaslat elfogadása csúszik, némelyek körül pedig teljes csend van. Azért így is akadnak fontos változások.

Bűvös dátum július első napja. A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram több pontjának kidolgozását is erre a napra ígérte a kormány, néhány törvény pedig elsejétől lép életbe. A tervek többsége azonban csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Átalakították például a gyógyszer-finanszírozás rendszerét, a miniszterek szabadságát 20 napra csökkentették, megváltoztak a táppénzszabályok is. Az életünk nem fordul akkorát elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta, két fontos dolog azonban csütörtöktől lép életbe.

Szabad a kilakoltatás

Nagyobb a füstje, mint a lángja – így értékelte a sajtó az adósmentő csomagot bejelentése után, aztán az elfogadás előtt tovább szigorítottak egyes részletein. A két „segítség”, a devizaárfolyamok rögzítése és az eszközkezelő felállítása csak ősszel várható, július másodikával viszont véget ér a kilakoltatási moratórium. Utcára kerülő családok tízezreiről persze szó sincs, a bankok ugyanis mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését. Október 1-ig csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2 százalékát lehet kényszerértékesíteni, ezután mennyiségi korlát nélkül folytatódhat a 30

Idén az utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékán adhatnak túl a bankok, a moratórium feloldása tehát mintegy 2000 adóst érinthet december végéig. A kvóta folyamatosan emelkedik, jövőre a 90 napnál hosszabb ideje nem törlesztők 3 százalékánál indulhat meg a végrehajtás, ez nagyjából 12 ezer lakást jelent. 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékra emelkedik a kvóta, 2015 januárjától pedig újra korlátozás nélkül működik majd a végrehajtás. A bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, mely ingatlanokon terveznek végrehajtást, amit a negyedév végéig el is kell rendelniük.

Életbe lép a vitatott Médiatörvény

Július elsején lejár a sajtótermékek és hírportálok számára kiszabott „türelmi idő”. Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény január 1. óta életben van, a törvényt sértők szankcionálását júliusban kezdi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bírság összege egyes médiumoknál a 200 millió forintot is elérheti. A törvénnyel kapcsolatban fontos határidő jár le július 1-jén. A sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni az NMHH-nál, az online hírportálokat is, de figyelem, a blogokat nem!
Mutyi vagy nem mutyi? – új közbeszerzési törvény
Ha július 1-ig nem is, nem sokkal utána, még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés az új közbeszerzési törvényt. Az egyértelmű, hogy a mostani jogalkalmazás javításra szorul, de az új indítványt is számos bírálat érte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Ez utóbbit úgy, hogy építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni.

A bírálatok szerint viszont éppen hogy bonyolultabb lesz minden. Hiszen igaz, hogy 400 helyett csak 175 paragrafusból áll majd a törvény, de számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ami csak lassítja majd a folyamatot. Az ellenzék nehezményezi még, hogy nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót és kihagyták a társadalmi egyeztetést is, ezt egyébként a Transparency International is kifogásolta. Ahogy azt is, hogy az eddig az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló Hatósággá akarják alakítani. Hiányosságaként róják fel, hogy a javaslat számos kiemelten fontos területtel, így a bírságok kiszabásával vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokkal nem foglalkozik.

Amit hiába vártunk:
Gáz: olcsóbb lehetne, de mégsem lesz

Közeleg a gázév fordulónapja, a kormány hagyományosan július elsején korrigálja a gázárakat. Idén több tényező is indokolttá tenné a gázár csökkentését, megszűnik ugyanis a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező és mérséklik a stratégiai gázkészleteket is. Előbbivel köbméterenként több mint három forinttal csökkenthetne a gázszámla, míg utóbbi miatt mintegy 60 fillérrel. A Népszabadság értesülései szerint azonban várhatóan négy évig nem fog. A gazdasági körülmények hiába kedvezőek jelenleg egy árbefagyasztási döntéshez, erről eddig nem határozott az Országgyűlés.
A Széll Kálmán Terv bejelentésekor ugyan elhangzott a rezsiköltségek befagyasztásának ígérete július 1-jei határidővel, ám eddig csak a gázár-támogatási rendszer néhány hónapos meghosszabbítására került sor. A rezsiköltségek befagyasztását egyébként a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, a kormány legnépszerűbb intézkedésévé válhatna, ha megvalósul.

Csak ősztől változhat a munka törvénykönyve

Elvileg július 1-től változott volna a munka törvénykönyve is, végül erről is csak ősszel döntenek majd. Csak néhány fontosabb változás: három hónapról hat hónapra nőne a próbaidő kollektív szerződés esetén, csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke, pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai, illetve pótlék helyett szabadidőt is lehet majd adni.

Egyelőre a közszférában dolgozók is hiába várják a nekik szóló új életpályamodell bemutatását, holott emellett is július 1-jei dátum szerepel a tavasz elején bemutatott Széll Kálmán-tervben.
Korkedvezményes nyugdíjak

A korengedményes nyugdíjak eltörlése váltotta ki talán eddig a legnagyobb elégedetlenséget, nem csoda, hogy a végleges változat nem készült el július 1-ig. Az az alkotmánymódosítás azonban már megszületett amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A rokkanttá nyilvánítás új szabályairól sem tudunk sokat, ezzel sem készültek el július 1-ig. Annyi biztosnak látszik, hogy ősszel elkezdik a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantak felülvizsgálatát, ez mintegy 220 ezer embert érint. A konvergencia terv szerin az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek ettől.

Válasz

Használhatatlan a hitelmentő csomag?

Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2011. 05. 31.

Bejelentették végre a várva várt devizahiteles-mentő csomagot. De vajon valóban segít a bajba jutottakon?
Ha két szóban kell felelni, akkor nem igazán, de persze ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A tegnap bejelentett változások nagyjából megfelelnek a várakozásoknak, néhány apró újdonság azonban van. A legfontosabb könnyítés, illetve annak látszó lehetőség az árfolyamfixálás. Ez azoknak opció, akik nehezen, de nyögik a hitelüket. Bármerre is kóricál a következő években a svájci frank árfolyama, az adós választhat egy olyan lehetőséget, hogy ő 180-as árfolyamon törleszt 2014 végéig. (Euró esetében 250, jennél 2 forintnál van ez a határ.) A legelterjedtebb frankhitel esetében ez a szint mintegy 17 százalékkal alacsonyabb a mostani árfolyamnál, vagyis aki él ezzel a lehetőséggel, annak nagyjából ennyivel lehet alacsonyabb a törlesztő részlete júliustól (persze az aktuális árfolyam addig még bőven változhat). A kisebb havi részlet azonban nem ajándék, a meg nem fizetett különbözetet egy alszámlán tartják nyilván, aztán 2015 januárjától azt is el kell kezdeni majd törleszteni, kamatostúl – ami a budapesti bankközi hitelkamatlábhoz, vagyis a BUBOR-hoz kötött, jelenleg ez 6,1 százalék.

Ha mákunk van erősödik a forint

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Mit is jelent mindez? Tegyük fel, hogy van egy havi 80 ezres törlesztőnk a jelenlegi 220-as árfolyam mellett. Ha élünk a felkínált lehetőséggel, akkor júliustól 66400 forintra csökken a havi törlesztő, a 13600 forint pedig nyilvántartásba vétetik, mint később visszafizetendő tartozás. A kormány nyilván arra számít, hogy a forint erősödni fog addig a frank ellenében, de ha mégse, az drasztikus törlesztő-növekedést okoz akkor, amikor visszaáll a piaci, aktuális árfolyam alapú havi törlesztő, megfejelve az addig ki nem fizetett, kamatokkal növelt különbséggel. A dolog lényege tehát az elodázás, az árfolyamfixálás üzenete nagyjából ez: ha mákunk van és erősödik a forint, akkor most könnyítettünk a hitelesek helyzetén, 2015-ben pedig alig nőnek a terhek. Ha viszont nem változik érdemben az árfolyam, vagy ha gyengül a forint, akkor bődületes szívás lesz, de ezt már oldja meg a következő kormány.

A fix árfolyam természetesen egy lehetőség, nem kötelező élni vele. Aki nagyon nehezen tudja fizetni a havi részletet, aki úgy véli, hogy komoly segítség a kisebb törlesztő, illetve aki biztos abban, hogy pár év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, főleg azoknak érdemes élni fixáltatniuk. Aztán nem marad más hátra, mint bízni a forintban, vagy abban, hogy ha 3 év múlva is rossz az árfolyam, az állam újra kénytelen lesz kitalálni valamit.

Megoldás a bedőlt hitelekre, csak megvalósítás menete hiányzik

A fixálás tehát azoknak szól, akiknek még nem dőlt be a hitelük. A bedőltek számára pedig lényegében a kormányalakítás ígérgették a Nemzeti Eszközkezelő felállítását. Most, közel egy év csúszással végre megvan a döntés erről is. A bejelentés szerint az eszközkezelő a forgalmi érték 35-55 százalékán megveszi a lakást, amiből a hitelt, vagy legalább egy részét törleszteni tudják az adósok, akik visszabérelhetik ingatlanjukat. Vagyis maradhatnak, bérlőként, korábbi tulajdonukban. A bejelentés ennyi, és noha ezernyi részletkérdés merül fel a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban, többet egyelőre nem lehet tudni.

Ami biztos, hogy a felkínált lehetőségekkel párhuzamosan teljesen feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Ez az adósok szempontjából persze rossz hír, de el kell ismerni, hogy fenntarthatatlan, káros, igazságtalan volt az eddigi rendszer, hogy aki semmit se törlesztett, ugyanúgy maradhatott a lakásában, mint aki belegebedt, de kiperkálta hónapról hónapra a szükséges pénzt.

Jó ötletnek tűnik, de a részletek kibontása nélkül szintén nehezen értékelhető az a döntés, hogy a törlesztési nehézségekkel küzdő, de emiatt nagyobból kisebb lakásba költözők 5 évig maximum 3,5 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek. Arra a bejelentésre pedig szinte egyáltalán nem érdemes időt vesztegetni, hogy újraindulhat a devizahitelezés. Feltétel ugyanis a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó jövedelem, igaz, akinek devizában van bevétele, mentesül ez alól.

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Bankok vs kormány 2.0

A bankok és a kormány elvitatkozgatnak még egy darabig a bankadón, de a megszorult hiteleseket ez nem valószínű, hogy túlságosan érdekli. Folytatódik az izmozás viszont az úgynevezett elsétálási jogon is, mely sokak számára nyúlthatna megkönnyebbülést. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a tartozása nagyobb, mint amit az ingatlanja ér, hagyhatná a francba az egészet, elköltözhetne anélkül, hogy a különbözetet még fizetnie kéne. A lakást vinné a bank, de a volt tulajnak nem maradna kötelezettsége. Nyilvánvaló, hogy valakinek be kéne nyelnie a bukót, de nem meglepő, hogy sem a bankok, sem az állam nem lelkesedik az ötletért, így e kérdésben nincs megállapodás, így bejenetés se.

Összességében tehát nincs sok újdonság tervekhez képest a nyilvánosságra hozott lépésekben. Tudni lehetett, hogy egy komolyabb adósmentéshez pénz kell, azt meg persze sem az extra adóval terhelt bankok, sem a költségvetést rendbe tenni kívánó és drasztikusan megszorító állam nem akar adni. Jól kommunikálható látszatmegoldásoknál többre reálisan nem lehetett számítani és nagyjából ennyit is kaptunk: a probléma elodázását, illetve a részletekkel kapcsolatban rengeteg kérdőjelet.

Válasz

Az természetes, hogy a felvett hiteleket vissza kell fizetni, de ilyen feltételek mellett nagyon át kell gondolni, hogy 2015-től tudunk-e még plusz kamatot is vállalni a meglévő törlesztőrész mellé.

Válasz

Matolcsy most 217 milliárdot talált
2011. május 16. 12:03 Frissítve: 2011. május 16. 17:27

Három év alatt összesen 217 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményezhet a rokkantsághoz, egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása a nemzetgazdasági miniszter közlése szerint. Matolcsy György egy írásbeli kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy a rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulnának át.

Matolcsy György az MSZP-s Kiss Péter "Mi van a számok mögött?" című írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette: a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításával a tervek szerint idén 12 milliárd forint lenne a költségvetési megtakarítás, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forint, vagyis összesen 217 milliárd.

A parlament honlapján elérhető dokumentum idézi a Széll Kálmán Tervet, amely szerint az államháztartási egyensúly fenntartása megkívánja, hogy a költségvetés takarékoskodjon azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár - az állami ellátás igénybevétele helyett - "aktív részese lehet a társadalmi értékteremtésnek és annak, hogy önmaga ellátásáról gondoskodjon". A rokkantsági nyugdíjrendszer és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások rendszerének átalakítása azt az elsődleges célt szolgálja, hogy a munkaképes korú, foglalkoztatásra, foglalkozási rehabilitációra javasolható emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra - tette hozzá Matolcsy György.

Az átalakításról szólva a tárcavezető kifejtette: az egészségkárosodáson, illetve a korábban megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át. A tervek szerint az átalakuló ellátásokkal kapcsolatban új, a foglalkoztathatóságot alapul vevő és a munkaerőpiacra való visszatérést segítő ellátórendszert vezetnének be - jegyezte meg.

A változások következtében a jövőben becslések alapján mintegy 150 ezerrel bővülhet a munkaerőpiac különböző területein tevékenykedő munkavállalói létszám - írja Matolcsy György.

Az MSZP pótköltségvetést akar
MSZP: ez totális támadás a nyugdíjasok ellen
Korhatár előtt senki nem kap nyugdíjat - Orbán komolyan gondolta
MSZP: kényszerpályára kerülhetnek a nyugdíjak

MTI, Privátbankár

Válasz

Ezek a megszorítások már kiverik a biztosítékot?
2011. május 08., 08:07 nepszava.hu

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője.

Az Orbán-kormány megszorításai a munkavállalókat közvetlenül érintik majd. Szinte biztos például, hogy hozzányúlnak a jelenlegi szabadságolási rendhez is. Erről konkrétumot nem akartak elárulni, de Nagy Anna kormányszóvivő arra felvetésre, miszerint csökkenhet-e az alapszabadság, úgy válaszolt: "tarthatatlan az a helyzet, hogy csak azért ne vegyenek fel egy idősebb munkavállalót egy kisvállalkozáshoz, mert az adott dolgozónak 47 nap szabadság is járhat". Április 30-tól a korábbi felére csökken a táppénz felső határa: míg korábban a minimálbér legfeljebb 400, úgy mostantól csak 200 százaléka lehet, vagyis nem haladhatja meg a napi 5200 Ft-ot.

Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidőben rejlő egyoldalú előnyöket, és ott is próbaidőt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.

A folyamatos üzemű vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.

Akkor sem lesz kötelező kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidővel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de erről még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője. Ez persze ellentétben áll a Fidesz ellenzékben hangoztatott, alapvetően baloldali gazdaságpolitikára építő, a szakszervezeteket támogató retorikájával, így a szerzett jogok csökkentése mellett ez is a legnagyobb kormánypárt népszerűségének csökkenéséhez vezethet.

Gyömöre Máté szerint ugyanakkor ennek mértéke kérdéses, miután az ismertetett tervek szerint elsősorban az idősebbek munkához jutását akarja a kabinet segíteni, hiszen jelenleg a szabadságra kivehető napok magas száma sokszor akadályt jelent munkába állásukhoz. Márpedig a Fidesz a fiatalok körében lényegesen népszerűbb, mint az idősebb korosztálynál, így az intézkedés hatása is alacsonyabb lehet akkor, ha nem a teljes társadalmat érinti.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője azonban úgy vélte, kétségtelen tény, hogy kommunikációs szempontból nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, hiszen az ellenzék könnyen a nyugdíjrendszer átalakítása, a kedvezményes nyugdíjazási lehetőségek tervezett megvonása után egy újabb "idősellenes" lépésnek aposztrofálja a döntést, ami így kvázi rendszerbe helyezve már nehezebben védhető.

A próbaidő tervezett növelése pedig "kétélű fegyver", mivel bár a munkaadó hat hónapig anyagi következmények nélkül elbocsáthatja a munkavállalót, ugyanúgy a dolgozó is bármikor felmondhat. Ezektől az intézkedésektől azonban nem lesz számottevően nagyobb a foglalkoztatottság, de a tervezet célja nem is ez, hanem, hogy ösztönözze a vállalatokat az idősebbek munkába állítására.

Ugyanakkor ezektől a lépésektől érdemben nem lesz olcsóbb a munkaerő, ráadásul egy fiatalabb munkavállaló vélhetően mindig kevesebb szabadsággal rendelkezik majd a jövőben is - fűzte hozzá Gyömöre Máté.

Válasz

Megszüntetné a kormány az előnyugdíjat
Megjelent: 2011.05.13. 15:20 Frissítve: 2011.05.13. 16:18
Lázár és Balsai teljesen átalakítaná az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás rendszerét.
© Shutterstock

"Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető" - áll abban a javaslatban, amelyet a fideszes Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá: "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg".
A javaslat - mint indoklása fogalmaz - módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a "társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek".
Forrás: MTI

Válasz

Egészségpolitika
Orbánék nyugdíjreformja - itt vannak a részletek!
2011. április 21. csütörtök, 09:05 Pénzcentrum

Orbánék nyugdíjreformja - itt vannak a részletek!

A március elején bemutatott Széll Kálmán terv a 2011-es évre vonatkozóan még nem szólt az idei évre vonatkozó egyenlegjavulásról, a konvergencia programból viszont kiderül: már idén 15 milliárdos javulás következhet be két tételnek köszönhetően. Ez részben abból adódik, hogy a (már elfogadott) táppénzszabály változások 3 milliárd forinttal, a rokkantnyugdíjazási szabályok tervezett felülvizsgálata pedig 12 milliárd forinttal segíti az idei büdzsét.
A konvergencia program (a Széll Kálmán tervben ismertetetteknek megfelelően) hét fő területen kíván átalakításokat elérni

A reformcsomag egyes intézkedései és a tőlük várható megtakarítás (mrd Ft)




2011


2012


2013

Foglalkoztatás és munkaerőpiac


3


195


213

Nyugdíjrendszer reformja


12


93


129

Közösségi közlekedés


0


45


60

Felsőoktatás


0


12


38

Gyógyszerkassza


0


83


120

Állami és önkormányzati finanszírozás





32


122

Államadósságcsökkentő alap befizetései


0


90


220

Összesen


15


550


902

(Forrás: konvergencia program, Portfolio.hu)

A foglalkoztatást érintően az egyik újdonság, hogy részleteket ismerhettünk meg a Munkatörvénykönyve tervezett változtatásaiból. Eszerint valóban hosszabb próbaidő köthető majd ki (6 hónap), a túlóráért szabad idő is adható lesz a munkáltató egyoldalú döntése alapján, de több ponton próbálja a kabinet a gyermeket nevelők szülési szabadságról való visszatérését szabályozni.

A közfoglalkoztatás új rendszeréről is szerepelnek részletek. Eszerint kétszintű lesz az új rendszer. Egyrészt rövidebb munkaidőben az alacsonyabban képzetteket kevesebb támogatásért, másrészt hosszabb munkaidőben hozzáadott érték alapú munkára foglalkoztathatnának a helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek. Az állástalanok tömegét az előbbi "szívná fel", 190 ezer főre számít a kabinet, utóbbira 15–20 ezer fővel számolnak. A háromlépcsős rendszer jövőre jön.

A számszerűsített intézkedésekből kiderült az is, valóban megszűnik az álláskeresési segély, valamint csökken az álláskeresési járadék folyósítási ideje (90 napra). Névértéken befagyasztják a családtámogatásokat, és a több jogcímen igénybe vehető szociális juttatásokat maximálják.
A munkáltatók számára könnyítené a foglalkoztatás feltételeit a Munkatörvénykönyve változtatásaival a kormány, ezek néhány pontját a konvergencia programba is beleszövegezte a kabinet.

A Munkatörvénykönyve tervezett változásai:

6 hónapos próbaidő lehetősége
az ideiglenesen lecsökkentett rendes munkaidő miatt (például kieső rendelések) fennálló kihasználatlan munkaidő átcsoportosítása hosszabb időre is lehetséges, így előfordulhat, hogy a munkavállaló 44 órát dolgozik, de az ezért kapott munkabére 40 órára vonatkozik
a gyermek egy éves kora helyett fél éves koráig vehető igénybe fizetés nélküli szabadság
a szabadság több mint két részletben adható ki, abban az esetben is, ha a munkaadó gazdasági érdeke úgy kívánja
a szülési szabadságról visszatérőnek a felhalmozott szabadság egy része pénzben is megváltható
a hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságról visszatérők (gyermeknevelés miatt) 30-60 nappal előbb jelezniük kell a munkáltató felé, ha vissza szeretnének térni állásukba
a munkáltató egyoldalú döntése alapján a túlóráért cserébe szabadidő is adható pénzkifizetés helyett

Az új közfoglalkoztatás rendszerének bővebb részletei is ismertté váltak, az év első hónapjaiban az Út a munkához program megszüntetése után ez a rendszer még nem indult be. A konvergencia program szerint két részre osztható az új rendszer:
Rövid idejű közfoglalkoztatás: a szociális segélyben részesülő alacsonyabb képzettségűek a célcsoport, jellemzően a hosszabb ideje álláskeresők. A foglalkoztatást a helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek végezhetik. A foglalkoztatás napi 4 órás, a nyújtott anyagi támogatás maximum (a munkával időarányos minimálbér) 95%-a, illetve a járulékok költség-visszatérítés formájában.

Hosszabb idejű közfoglalkoztatás: a cél értékteremtő, képzettségigényes munkalehetőség nyújtása. A foglalkoztatók szintén helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek. A napi munkaidő 6-8 óra, és bizonyos eszközök és anyagok költsége is megtéríthető. Az anyagi támogatás a bér 70–100%-a illetve a járulékok költség-visszatérítés formájában. A közmunkaprogram keretében a közfoglalkoztatottak részt vehetnek az árvízi és belvízi védekezésben, útépítésben, vasutak és erdők karbantartásában, de a megújuló energia és energiahatékonyság területe is terep. A programokat a foglalkoztatás-támogatási rendszerből fedeznék. A támogatás elérheti a bérek 100%-os, költségek 20%-os, szervezeti költségek 3%-os részét amennyiben 100 vagy annál több közmunkást alkalmaz a cég. A támogatás maximum 12 hónapig adható.

A konvergencia programban szereplő tervek szerint a kormány a rövid idejű közfoglalkoztatásban 190 ezer ember, a hosszabb közfoglalkoztatásban 15-20 ezer ember foglalkoztatására számít ebben az évben. A közfoglalkoztatás további átalakítására 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer 2012 januárjától léphet életbe.

A konvergencia programban a nyugdíjreformról is megtudhattunk részleteket, legalább is a számok szintjén. A kormány várakozásai szerint a nyugdíjemelések visszavágásából 2012-ben és 2013-ban 3 és 6 milliárd forintnyi megtakarítást tud elérni, míg a korkedvezményes nyugdíjazási rendszer felülvizsgálatából 2013-ban lehet 2,5 milliárd forintra számítani. A fegyveres testületeknél meg fog szűnni a speciális szabályozás, tehát itt lehet arra számítani, hogy a korábbi kedvezmények kiitatásra kerülnek. A megtakarítás 1,5 és 3 milliárd forint.

A legnagyobb teret a kormány a rokkantnyugdíjazási rendszer teljes felülvizsgálatától remélheti, a tervek szerint 2011–2013 között 12, 88 és 117 milliárd forintos megtakarítás várható innen. A rokkantnyugdíjasokat be fogják hívni orvosi felülvizsgálatra, és a kormány szándékai szerint a korábbi visszaélések miatt legalább 100 ezer embert lehet a munkaerőpiacra visszaterelni, ami azt jelenti, hogy szinte minden harmadik korhatár alatti nyugdíjast. Szakértők szerint azonban erre nem sok esély van, jóval kevesebb potenciális munkavállaló lehet, még úgy is, ha közmunkaprogramokban is felszívnák a munkaképeseket.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint a konvergencia program is azt erősíti meg, hogy sokat várunk a nyugdíjreformtól, azonban a kockázatok nagyok, főleg, hogy a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatától várjuk a helyzet megoldását. Természetesen nem feledkezhetünk meg a szerkezeti reformról sem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási alaptól számos kiadási tételt elvesznek (ezzel együtt bevételeket is), az egyensúlyt pedig ezzel a technikai megoldással próbálják látszólag kezelni. A korhatár alatti nyugdíjak és nyugdíjszerű kifizetések 2012-től át fognak kerülni a szociális kiadásokhoz, a feszültségek azonban a rendszerben meg fognak maradni, és a hiányt finanszírozni kell. Ha a foglalkoztatás-bővülés, és a remélt megtakarítás megvalósul, akkor nem lesz a kormánynak problémája, azonban ellenkező esetben még kemény órák várhatnak a politikusokra.

A konvergencia program érdekessége a fentiek mellett, hogy az euró bevezetése kapcsán csak azt írja: "Magyarországnak jelenleg nincs céldátuma az euró bevezetését illetően". A 2010 januárjában elküldött, a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergencia programban még az szerepelt, hogy "az euró bevezetését a kormány kiemelt célként kezeli".

Pénzcentrum


Kapcsolódó kifejezések: Széll Kálmán-terv, konvergencia program, nyugdíj, nyugdíjreform, reformcsomag, rokkantnyugdíjak

Válasz

Fix törlesztőrészlet a devizahiteleseknek?
Megjelent: 2011.03.31. 20:56 Frissítve: 2011.03.31. 20:58 © Shutterstock

Az már szinte biztos, hogy kedvezőbb fizetési lehetőséget kap minden adós.
Újabb részletet tudott meg az RTL Híradó a devizahitelesek megsegítésére készülő csomagból.
Például, aki svájci frankban vette fel a hitelét, választhatja azt, hogy fix, a mostaninál alacsonyabb, várhatóan 190 forint körüli árfolyamon fizeti csak a törlesztőrészleteket. Az árfolyamkülönbségre pedig forint alapú hitelt kapna, amivel majd később kell elszámolni.

Az RTL Híradó megtudta, hogy várhatóan nem csak a svájci frankhitelesek kaphatják meg ezt a kedvezményt. Gyuris Dániel, a bankszövetség elnökségi tagja azt mondta, hogy jelenlegi ismereteik szerint miden olyan devizahiteles - függetlenül attól, hogy svájci frankban, euróban vagy japán jenben vette fel a hitelét, aki lakóingatlan fedezettel vette fel a hitelét, megkaphatja a lehetőséget.

Vagyis minden devizaalapú ingatlanhiteles fizethet majd a tervek szerint fix törlesztőrészletet. És az sem számít, hogy az ingatlan alapú hitelből mit fizetett ki az adós. Lakást, autót vagy éppen egy utazást. A lényeg az, hogy a hitel fedezete a lakás.
Magyarországon egymillió négyszázezer család vett fel ingatlan alapú jelzáloghitelt. Közülük, a tervek szerint mindenki választhatja azt, hogy fix árfolyamon fizeti a törlesztőrészleteit. Az új szabályok várhatóan nyár közepén lépnek életbe.

105 ezer hitelest veszélyeztetne a kilakoltatás, ha nem lenne kilakoltatási moratórium. Ez július elsejéig van érvényben. Hogy mi lesz azután, arról a Bankszövetség és a Kormány hónapok óta tárgyal.
Forrás: Független Hírügynökség

Válasz

Tíz év nyomorgás jön?
Bardócz Iván 2011. március 30. 13:59


Legalább egy évtizedig tarthat a gazdasági szükséghelyzet, amelyben a kormány gyors gazdasági döntéshozatala érdekében csorbítják az Alkotmánybíróság hatáskörét. Az államadósság erőltetett csökkentése ráadásul Európa-szerte ismeretlen, és akár társadalmi katasztrófához is vezethet.
„Ahhoz, hogy minden évben csökkenteni tudjuk az államadósságot, minden évben nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatnunk. Minden olyan jogvita, amely arról szól, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy sem (…) szerintem rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy belátható időn belül eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke 50 százalékig csökkenjen. Ma a gyorsaság, a határozottság, (…) az, hogy ha egy kormány dönt valamit, akkor az pillanatokon belül működni kezd a valóságos életben, ez gazdaságpolitikánk legfontosabb eszköze. Ezért egy nagyon szűk körben, a gazdaságpolitika szíve közepébe tartozó szűk körben bizonyos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata az alkotmánybíróság számára nem lesz lehetséges addig, amíg el nem érjük ezt a bizonyos adósságszintet” – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök az m1 Az este című műsorában az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének ideiglenes, bár hosszú távúnak tűnő korlátozását.

Sokáig tart a gazdasági szükségállapot

A kormánynak nincs olyan előrejelzési horizontja, ami alapján akárcsak megbecsülhető lenne, hogy meddig marad kötött az AB mandátuma. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Terv március 1-jei bemutatásakor azt mondta, hogy 2014 végére 65-70 százalék lesz az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, ami „belátható időn belül” csökkenhet 50 százalékra. A hatályos költségvetési törvény kitekintése ennél optimistább: ott a kabinet úgy véli, hogy 2014 utolsó napján 57,7 százalék lesz a GDP-arányos államadósság.

Piaci prognózisok sem számolnak belátható időn belül azzal, hogy az államadósság és a GDP hányadosa a kívánt szint alá csökken. Orbán Viktor is realistának tűnik a kérdésben: a már idézett tévéműsorban közölte: „Hogy utána legyen-e (mármint az AB visszakapja-e összes hatáskörét – a szerk.), az nagy vita a Fideszben. Én azt gondolom, hogy utána lehet erről szó, de ezt majd tíz év múlva megbeszéljük.”

Az eurózónában nem sietnek

A magyarhoz hasonlatos adósságcsökkentési eltökéltséggel valutauniós országban nem találkozhatunk, sőt, ha a magyar alaptörvény tervezetében szereplő számokat az unió közelmúltjával összevetjük, akkor abból arra következtethetünk, hogy Európa centrumában súlyos gazdasági vészhelyzet van, ezért ott is szüneteltetni kellene a jogszabályok nemzeti szintű legmagasabb kontrollját a gazdasági hatékonyság jegyében.

Az unió statisztikai hivatalának adatsora szerint ugyanis az eurót már használó országok átlagos GDP-arányos államadóssága 2002 és 2008 között 66,2 és 69,8 százalék között ingadozott, majd a válság legkeményebb évében, 2009-ben 79,2 százalékosra ugrott.

….
Két út látszik

Elsősorban politikai kérdésnek tartja az államadósság kívánt arányának alkotmányba rögzítését Keszeg Ádám, így azt részletesebben nem kívánta értékelni lapunk kérdésére. A Raiffeisen elemzője annyit azért elmondott, hogy a mutatót az államadósság összegének folyamatos csökkentésével (ami évről évre többletet tartalmazó költségvetés elfogadását jelenti), és a GDP növelésével is lehet javítani.

A két cél rövid távon ellentétes lehet, ezt láttuk a mostani válság alkalmával, amikor az állami kiadások kemény csökkentése visszavetette a hazai keresletet, ami a GDP-csökkenés egyik fontos összetevője volt – magyarázta az elemző. Hosszú távon viszont összhangba hozható a két törekvés, ha az állam versenyképessége javul, vagyis változik az állam által kivetett terhek és az általa nyújtott szolgáltatások aránya – mondta.

Vagy egy sem

Értelmes-e célul kitűzni a GDP-arányos államadósság ilyen radikális leszorítását? – kérdeztük Lóránt Károly közgazdásztól, aki csaknem 40 éve kutatja az eladósodások természetét. Nem – hangzott azonnal a válasz. Az államadósság és az alkotmánybírósági hatáskörök összekapcsolása nem oldja meg az eladósodás gondját, viszont jelentős támadási felületet ad itthon és külföldön egyaránt – értékelt a szakértő.

Olyan mértékű megszorításokkal csökkenthető csak az államadósság aránya a GDP-hez képest, ami lefelé menő spirálba taszítja a gazdaságot (megszorítás, majd csökkenő kereslet, majd csődhullám és kevesebb adóbevétel, ezért újabb megszorítás, és így tovább), és amelyet a társadalom már nem képes elviselni. Románia annak idején igen ambiciózus adósságcsökkentést valósított meg, a következmények ismertek. A kormány jó szándéka nem kérdéses, a kisebb adósság valóban kisebb kamattörlesztéssel jár, de az erőltetett adósságcsökkentés elviselhetetlen társadalmi áldozatokat jelent.

Ráadásul ront a helyzeten az egykulcsos adó, amely a külfölddel szembeni adósság növekedése irányába fog hatni, ugyanis az adórendszer nyertesei, a gazdagabbak többletjövedelmük jó részét importcikkek beszerzésére költik, például új autót vásárolnak. Ha a jövedelemátcsoportosítás a szegények irányába történt volna, akkor ők inkább hazai termékeket és szolgáltatásokat vásárolnának (többet költenének a piacon, gyakrabban mennének fodrászhoz), nem rontva tovább hazánk fizetési egyenlegét a külfölddel szemben – érvel Lóránt Károly.

80 helyett 130
Nem is az államháztartás adóssága, hanem az ország külső államadóssága számít; ez utóbbi mutatóban szerepel még a bankok, a cégek és a lakosság adóssága is, ez az az összeg, amelynek törlesztése folyamatosan szükséges. A külső adósság aránya most a GDP 130 százalékára rúg – mondja a közgazdász.

Magyarország a rendszerváltás óta évi 14-15 milliárd eurónyi piacot veszített el, ennyit romlott ugyanis 1990 óta a magyar tulajdonú cégek külkereskedelmi egyenlege. Mindez a fizetési mérlegekben azért nem látszik, mert hazánk külkereskedelmi egyenlegét az itt működő multik kereskedelmi többlete „helyre teszi”, viszont a nemzetközi cégek ki is viszik a profitot.

A hazai gazdaság liberalizálása hasonló volt ahhoz, mintha a bokszban eltörölnék a súlycsoportokat: akkor a nehézsúlyúak vernének mindenkit. Itt mi voltunk a könnyűsúlyúak, akiket kiütöttek.

A jelenség ráadásul ennél is bonyolultabb: Japán államadóssága eléri a GDP 200 százalékát, de ott nincs gond, mert az ország saját polgárainak tartozik.

Van mozgástér?
Az államadósságot csak annyira kell csökkenteni, amennyire muszáj, amennyire a nemzetközi szervezetek vagy a piac képviselői kikövetelik – mutatja meg a kormányzati irány alternatíváját Lóránt Károly.
A nemzetközi eladósodás nem csak magyar probléma. A Financial Times tele van olyan cikkekkel, amelyek szerint ezeket az adósságokat nem lehet visszafizetni. A hozzánk hasonló helyzetben lévő országokkal összefogva a legszélesebb szakmai és nem szakmai nyilvánosság előtt kellene lobbizni az adósságprobléma rendezése érdekében. Ez nemcsak Magyarország ügye, hanem a fél Európáé: az egész EU-nak csak akkor van jövője, ha e problémát megoldja – fogalmazta meg a főáramú közgazdasággal élesen szembemenő javaslatát Lóránt Károly.
Kapcsolódó cikkek
11.03.24 Orbán: államadósság-csökkentés bármi áron
• 11.03.03 Tévhitek a magyar államadósságról
• 11.03.28 Kormánypárti lesz az Alkotmánybíróság?
• 11.03.21 Honnan a cigányok elleni gyűlölet?
• 11.03.10 Gyurcsány és Bajnai találta ki az Orbán-csomagot

Válasz